Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-08 / 7. szám
Erőteljesebb harcot, jobb politikai munkát a Központi Vezetőség novemberi határozatának végrehajtásáért Szombaton délután a kecskeméti Városi Pártbizottság kommunista nagyaktiva ülést tartott a megyei tanács kultúrtermében, mtplyen megvitatták a Központi Vezetőség 1955. novemberi határozatának végrehajtásával kapcsolatos tennivalókat. Az akti- vaiilés beszámolóját Halanda István elvtars, a Városi Párt- bizottság első titkára mondotta el. Az elmúlt év a márciusi határozat helyességéi igazolta — Néhány napja kezdtük meg a második ötéves tervünk első esztendejét. Ez az esztendő nagy jelentőséggel bír, mert sok tekintetben megalapozza a terv többi éveinek sikerét. Második ötéves tervünkben pártunk III. kongresszusának határozata szerint lerakjuk hazánkban a szo- 'Cializmus alapjait, győzelemre visszük a szocializmus ügyét a népgazdaság valamennyi ágazatában. Ennek megvalósítása nem könnyű feladat. Sok nehézséget és akadályt kell leküzdeni ahhoz, hogy siker koronázza erőfeszítéseinket. Ismeretes, hogy a jobboldali nézetek súlyos károkat okoztak és ennek eredményeként 1954-ben az ipari és mezőgazdasági termelésben komoly problémák, az allami és állam- polgári fegyelem terén veszélyes jelenségek mutatkoztak. Ma már mindannyiunk előtt világos a Központi Vezetőség márciusi határozatának eredményeként, hogy hazánkban a szocializmus felépítése, a dolgozo ncp életszínvonalának emelése csakis a szoeia- .Isía ipar és ezen belül a nehézipar elsődlegességének biztosításával, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének szorgalmazásával oldható meg. Hz elmúlt egy esztendő gyakorlatilag is bebizonyította a márciusi határozat helyességét. E határozat döntő csapást jelentett a munkásosztály forradalmi lendületét, alkotóerejét lebecsülő antimarxista nézetekre. Városunk ipari üzemei az 1935-ös évi tervüket általában túlteljesitették. A Kinizsi Konzervgyárban például, ahol 1954. évben 17 millió forint terven felüli veszteség volt, 1955 végére 5 millió forint terven felüli nyereséget értek el. Az Aföldi Kecskeméti Konzervgyárban a gyümölcsíznél 13 százalékos, a paradicsomnál 9,6 százalékos, befőttnél 1,7 százalékos önköltségcsökkentést értek el. A Kecskeméti Gépgyárban a termelékenység 1954. évhez vis szonyítva 1955-ben 15,33 százalékkal növekedett. Ipari üzemeinkben javult a munka minősége, csökkent a se- lejt. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban az 1954. évi közel másfél millió forintos se- lejttel szemben 1955-ben 466 000 forintra csökkent a selejtkár. Jelentősen javult egyes vállalatainknál az exportterv teljesítése is. A Kinizsi Konzervgyárban 101 százalékra, az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban 175 százalékra, a Gépgyárban pedig 104,3 százalékra teljesítették az exporttervet. Ipari termelésünk számadatai azt mutatják, hogy a jobboldali elhajlás kiküszöbölése pártunk politikájából hatalmas erőket tár fel, e helytelen nézetek felszámolása azonban nemcsak az iparban, hanem az állampolgári fegyelem megszilárdulása terén is jelentős változást hozott. Városunk évek óta először teljesítette adóbefizetési tervét. Csaknem az összes cikkfélesé- gckből túlteljesítette beadását, az 1954-es évvel szemben. A mezőgazdaság szocialista szektorában is sikerült a márciusi határozatot érvényre juttatni. Termelőszövetkezeteink hosz- szú egyhelyben topogás után fejlődésnek, számszerű gyarapodásnak indultak. 1955- ben 131 taggal cs 360 kataszteri hold földdel erősödtek. Emellett két új tsz is alakult városunk területén. E számszerű gyarapodás elsősorban annak a következménye, hogy tsz-eink többsége az 1955-ös évben gyakorlatilag is bebizonyította a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, a kisárutermelő egyéni paraszt- gazdaságokkal szemben. Tsz- eink- termésátlaga őszi búzából 0,4, tavaszi búzából 2,5, rozsból 3,4, őszi árpából 3,3 mázsával értek el jobb termésátlagot, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Állatállományuk közel 300 sertéssel és 120 szarvasmarhával szaporodott, Az 1956-os év feladatai Halanda elvtárs ezután a gépállomás és az állami gazdaságok eredményeivel foglalkozott, majd rátért az előttünk álló feladatok ismertetésére. Ma már mindenki előtt világos, a tények napnál világosabban bizonyítják, hogy az életszínvonal emelkedésének csak egyetlen lehetséges útja van hazánkban, ez pedig a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése, a népgazdasági tervek maradéktalan végrehajtása.-A fordulat egyelőre még csak 1954-hez képest fordulat« — mondotta Gerő Ernő elvtárs az országgyűlés legutóbbi ülésén. Gerő elvtársnak ezt a mondását érdemes megszívlelni, mert az 1956-os esztendő sokkal nagyobb feladat elé állítja a párt, az állami cs gazdasági vezetőket, mint az 1955-ös esztendő. 1955- ben > az 1954. évi -lazaságokat kellett felszámolni, és nekünk 1956- ban nem 1954-hez viszonyítva kell előrehaladni, hanem az 1955-ben elért eredményeinket kell továbbfejleszteni. Nemcsak arról van szó, hogy egyszerűen növelnünk kell a termelést, hanem arról, hogy számos üzemünkben számos nehézséget kell leküzdenünk a technikai színvonal emelése, a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése terén. Feladatainkat nem mérhetjük az egyes vezetők kényelmességéhez, vagy maradiságához. Terveink teljesítése elengedhetetlen feltétele népgazdaságunk további erősödésének, dolgozó népünk életszínvonala állandó növelésének. Bár az elmúlt évben elért eredményeink jelentősek, mégis egyik-másik vállalatunk veszteséggel dolgozik. A termelés egyenletességének ütemével még mindig baj van egyes helyeken. A Kecskeméti Gépgyárban például szinte jellemző, hogy az első dekádokat 80 cs 90 százalék között teljesítik, ugyanakkor a harmadik de- kádok a 110 és a 120 százalék között mozognak. Az építőipar területén is baj van a tervteljesítéssel. Még mindig igen laza a munkafegyelem. Igaz, hogy az építőipar bérezési rendszerében vannak javítani valók, uzonban mindez nem indokolhatja azt a tényt, hogy 1955-ben például a vállalat teljes munkásgárdája kicserélődött. Ennek a magas munkásvándorlásnak kétségtelenül jelentős köze van ahhoz, hogy a Bács megyei Építőipari Vállalat tervteljesítésében is lemaradás van. Ebben azonban a városi pártbizottság- is hibás. Nem fordítottunk kellő figyelmet az Építőipari Vállalatnál meglévő problémákra. Eltűrtük, hogy városunk égető lakásproblémája ellenére uz Épí- | töipari Vállalat munkájában nem ; következett be olyan fordulat, j amely kívánatos lett volna az 1955-ös évben. A lakáskérdésről Igaz az, hogy a ránkmaradt örökséget a város lakásproblé- máit illetően máról holnapra ' nem tudjuk felszámolni. A múlt rendszerben Kecskeméten 15 év alatt összesen 85 lakás épült. Mi három év alatt a városban 113 új, fürdőszobás lakást építettünk és ugyanezen idő alatt közel 300 lakást állítottunk helyre, Azonban ez semmiesetre sem indokolhatja azt, hogy a meglévő lehetőségeinket az építőiparon belül maximálisan ki ne használjuk. Nem törvény az, hogy 43 lakásuak több mint egy évig kell elkészülnie! Ezért pedig nem az építőipar munkásai, hanem elsősorban a vezetői a felelősek. Ha az építőipar dolgozói megkapják azt a segítséget a vezetőktől, amely szükséges ahhoz, hogy a munka termelékenysége növekedjen, az dhkölt- ség csökkenjen, az eredmények nem maradnak el. Ugyanakkor városi pártbizottságunknak a legrövidebb időn belüj érvényt kell szereznie a Központi Vezetőség építőipari pártszervezetekkel kapcsolatos decemberi határozatának. Városi bizottságunk törekedni fog arra, hogy a megyei pártbizottság segítségével a város lakásépítésének kereteit a lehetőségekhez mérten felemeljék. Tovább szorgalmazzuk a kislakás- építő akció kiszélesítését, hogy ezen keresztül is csökkentsük u lakáshiányt. A Központi Vezetőség novemberi határozata utal arra, hogy az 1953—54-es évben folytatott jobboldali politika a népjólét emelését nem a többtermelésből, az önköltségcsökkentésből fedeztük, hanem a tartalékok felélésén túl külföldi-adósságokat is csináltunk, amelyek nehezítik gazdasági helyzetünket. Mindebből az következik, hogy külkereskedelmünk nem egyszerűen a Külkereskedelmi Minisztérium problémája, hanem az egész népgazdaságé, amely szorosan ösz- szefügg az export- és importterveinkkel, végső soron / minden olyan üzemünkkel, amely exportra termel, vagy külföldi nyersanyagot használ fel munkájában. Városunkban négy üzem van, amely exportra termel, ebből három teljesítette tervét. A Bar- ncvál lemaradt exporttervének teljesítésében. A két konzervüzemünknél figyelemre méltó az import üvegek tárolásának kérdése. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár ez évben (i és félmillió importü veget kapott és ugyanakkor, nem gondoskodtak ennek megfelelő tárolásáról. A vállalatnak ehhez a felsőbb szervek sem nyújtottak lehetőséget, ennek következtében a téli fagyok csaknem minden évben jelentős károkat okoznak az importüvegekben. Vállalatainknak törekedniük kell a faanyaggal való fokozottabb takarékosságra is. Tapasztalataink szerint az építőiparban pusztul el legnagyobb mértékben a faanyag gondatlanság következtében. Pedig a faanyag 55,0 százalékát 1955-ben nyugati államokból hoztuk be és drága deviza forintot fizettünk érte. A faanyag fajlagos felhasználása 33 százalék volt, a többit helytelen felhasználás következtében, de igen nagy mennyiséget eltüzelés miatt vesztettük cl. A népgazdaság vagyonával való ilyen gondatlans’ág megengedhetetlen! lek funkcionáriusai, közömbösek legyenek ezek iránt a kérdések iránt. Fokozzák a DISZ segítését is. A tagkünyvcserc előkészítése során fellendült DlSZ-mun- kát segítsék továbbfejleszteni, fiataljaink alkotókészsége, tettvágya érvényesüljön a termelésben. A jó eredményt elért fiatalokat dicsérjék és jutalmazzák. Egyes vezetők ne csak a Népújságon keresztül értesüljenek üzemi ifjúságuk teljesítményéről, eredményéről. Párt, állami és gazdasági vezetőink idézzék újra emlékezetükbe a Központi Vezetőség márciusi határozatát, az ifjúság között végzett politika! nevelő munkáról. Nagy bei «házások nélkül is lehet fejleszteni a műszaki színvonalat eredmény. Jelentős eredmények vannak még e téren a Kinizsi Konzervgyárban, a Gépgyárban, a Cipőgyárban és még több üzemünkben is. Az elért eredmények nem lebecsülendők, de hiba volna túlértékelésük is. Ilyen veszélyek már tapasztalhatók. Egyes gazdasági és műszaki vezetőink már nem fektetnek olyan súlyt ennek a határozatnak a végrehajtására, mint az első időkben. Megelégszenek az elkészített tervekkel, de végrehajtásukért nem tesznek meg mindent. A nagyszerű lendületet vett újitómoz- galom kezd alábbhagyni, A Kinizsiben például panaszok vannak a benyújtott újítások hosz- szadalmas jóváhagyása miatt. A I.akaíosipari Vállalatnál nem értékelik rendszeresen a beérkezett újításokat. Az űjítómozgalom mellett egy sor más mozgalom, így például a Gazda-mozgalom., a Vorosin- mozgalom, a Deák-mozgalom is megszűnt. Üzemi dolgozóink mindenütt megtárgyalták az 1956-os évi tervet. Számos javaslatot tettek a tervek végrehajtásának sikere érdekében. A kővetkező lépés most már az, hogy párt, gazdasági és tömegszervezeti vezetőink a dolgozók mozgósításának minden eszközét felhasználják a tervek valóraváltásáért. Népgazdasági helyzetünket figyelembe véve, úgy kell gazdálkodni beruházásunkkal, hogy az a legkedvezőbb eredményeket szülje. Pártunk és kormányunk hatalmas erőfeszítéseket tesz a nehézipar, valamint a gépipar fejlesztésére, mert műszaki kultúránk színvonala nagymértékben függ a gépipar termelésétől. A gépipar termelésének növelése és korszerűsítése nélkül lehetetlen emelni a munka termelékenységét, gépesíteni a nehéz munkafolyamatokat, korszerűsíteni az ipart, az építőipart, a közlekedést és nem -utolsó sorban a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ez azonban nem azt jelenti, hogy csak beruházásokkal érhetünk el eredményeket. A Központi Vezetőség és a Minisztertanács határozatának végrehajtása bebizonyította, hogy nagy beruházások nélkül is lehet fejleszteni a műszaki színvonalat. E téren elért jó eredményeink elsősorban annak köszönhetők, hogy a dolgozók széles tömegei kapcsolódtak be ebbe a munkába. Számos újítással, javaslattal segítették üzemeink műszaki fejlesztését. A többszáz javaslat többmillió forint megtakarítást jelent népgazdaságunknak. Csak az AKK.-ban a termelési folyamat átszervezésével, valamint több újítás bevezetésével az ötéves terv során 40 millió forintra becsülhető a gazdasági A pártszervezetek feladataitól Ezután Halanda elvtárs a pártszervezetek feladatairól beszélt. A pártszervezeteknek a pártpolitikai módszerek maximális felhasználásával kell segíteniük a tervek teljesítését. Ne engedjenek kampányt csinálni a népnevelő munkából. Most, a vezetőségválasztások alkalma- I újí val. iól beindult népnevelő mun- I ne kát szélesítsék ki és fejlesszék tovább. A pártcsoportokat szilárdítsák meg, szervezzék át, mert ezek segítsége nélkülözhetetlen a pártmunkában. Pártszervezeteink adjanak nagyobb segítséget a szakszervezeteknek a munkaverseny és az ijítómozgalom kiszélesítésére és ne tűrjék, hogy a szakszervezeA Hozamok emelése és a mezőgazdasáe; szocialista átszervezése Mezőgazdaságunk területén ebben az esztendőben is változatlanul az a feladat, hogy a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítése érdekében még több búzát, kukoricát, húst termeljünk és gyújtsunk be, ugyanakkor tovább szilárdítsuk és számbelileg is tovább növeljük termelőszövetkezeteinket. Az 1956-os évre előírt 3 százalékos termésemelést a gépi munka fokozásával, a talajerő pótlásával, a négyzetes vetésterület növelésével, az agrotechnikai eljárások alkalmazásával, egyik-másik tsz-ünkben a munkafegyelem megszilárdításával kell biztosítani. Az eddigi gyakorlat bebizonyította, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének legjobb propagandája a jól működő termelőszövetkezet. Minden olyan káros jelenséget fel kell szántóink melyek kedvezőtlenül befolyásolják tsz-eink gazdasági megerősödését, 'termelőszövetkezeteink továbbfejlődésének útja, hogy leküzd j ük a gépcllenességet, hogy tsz-eink az állattartásról áttérjenek a nagyüzemi gazdaságot jellemző állattenyésztésre, hogy fokozzuk a tsz-lagok szakmai és politikai tudását, javítsuk a tsz-ek vezetését. Ennek érdekében vámosi bizottságunk, valamint a tanács mezőgazdaság: osztálya és a gépállomás munkájának megjavítására nagy gondot kell fordítanunk. A szocialista szektoraink munkájának további javítása mellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy mezőgazdaságunk jelentős részén még egyénileg dolgozó parasztok gazdálkodnak. Ezért pártunk határozatainak szellemében mindent meg kell lennünk, hogy egyénileg dolgozó parasztjaink termelési kedvét tovább fokozzuk. Segítenünk kell gazdálkodásukat műtrágyával, növényvédőszerekkel, kisgépekkel stb. Gépállomásunknak is több segítséget kell adni, és több segítséget keli adni az egyénileg dolgozó parasztságnak is. Minden párt, állami és gazdasági funkcionáriusnak szem előtt keli tartania, hogy közellátásunk javítása nem nélkülözheti az egyéni paraszt- gazdaságok termelését. (A beszámoló többi részét és a vitát lapunk keddi számában ismertetjük.)
