Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-17 / 296. szám

A Népújság szakszervezeti rovata' Befejezték éves tervüket ! Harkaköíönyben isméi otthonra talált a DISZ Leleményes az új szakszervezeti vezetőség A Dunapataji Földművesszö­vetkezet szervezett dolgozói az elmúlt évben bizony vajmi ke­veset ismertek meg a szakszer­vezet munkájából. Ennek oka az volt, hogy olyan elnököt válasz­tottak, aki keveset törődött a tagsággal. t\ z újraválasztásnál (amely nemrég történt meg) a tagság olyanokra adta szavazatát, akik már eddig is jól tevékenyked­tek. Az új vezetőség tagjai ön­ként vállalták, hogy gazdasági munkájuk mellett a szakszerve­zeti feladatokat is elvégzik. Kez­deti munkájukat siker koronáz­za. Míg a választás előtt 45 dol­gozó közül mindössze csak 25 volt szervezett dolgozó, addig a választás után az új gazdasági felelős és a bizalmiak jó mun­kája folytán a szövetkezet min­den dolgozója szakszervezeti tag lett. Fenyőfa-ünnepre készülnek A helyiipari és városgazdasági dolgozók szakszervezetének alap­szerveiben az üzemi bizottságok javaslatára fenyőfa-ünnepélye­ket rendeznek. Az ünnepélyek alkalmával a dolgozók gyerme­keit ajándékcsomaggal látják el. A csomagokban cukorka, játék­szer és ruházati cikk lesz. Osztályos tagdíjbesorolás Ez egy új módszer a szakszer­vezeti tagdíjfizetésben. A SZOT határozatának alapján minden alapszervezetben egyénileg be­szélgettek az osztályos tagdíjfi­zetésnek módszeréről a dolgo­zókkal. Megemlítették, hogy ja­nuár 1-től kezdve nyolc osztály szerint kell fizetni a tagdíjat a szervezett dolgozóknak. Erősödik a szervezett dolgozók tábora ’ A Kecskeméti Gépgyárban a héten öt új dolgozó kérte felvé­telét a szervezett dolgozók tábo­rába. S. Tóth István, Beke Sán­dor, Vörös Mihály szakszervezeti bizalmiak végezték a szervező, meggyőző munkát. Nap mint nap érkeznek a helyiipari vállalatok jelentései: örömmel jelentjük, befejeztük éves tervünket!... A helyiipari vállalatok közül nyolc már na­ponta terven felül teljesít. A kecskeméti és bajai Patyolat, a Tisza kecskéi Permetezőgépgyár, a Bajai Fémipari Vállalat, a Téglagyárak Vállalat, a Talaj­erőgazdálkodási Vállalat, a Kecs­keméti Kőipari Vállalat és a Nyomda Vállalat minden dolgo­zójának sikeres jó munkát kívá­nunk ez év még hátralévő nap­jaiban. .VAV/IWVWS Mátéi többször szállít a busz utasokat Lászlófalvára Naponta kétszer, reggel 5 és déli 13 órakor indultak eddig a Kecskeméti Gépkocsiközleke­dési Vállalat autóbuszai László- l'alvára. A lakosság kérésére a vállalat elhatározta, hegy pén­tektől a reggeli és déli buszok mellett délután 17 órakor is in­dítanak járatot. A Gépkocsiközlekedési Válla­lat dolgozói már hónapok óta a lakosság igényeinek minél jobb és pontosabb kielégítésén munkálkodnak. Sok hírt adtunk eddig a növekvő autóbuszpark­ról, az új és sűrűbb járatokról. Mostani híradásunk a vállalat dolgozóit dicséri. December 20- ra vállalták éves tervük teljesí­tését, de jó munkájuk eredmé­nyeként már a 13-i dátum jelenti az éves terv befejezésé­nek napját. Határidő előtt ele­get tettek az évi kötelezettsé­güknek, a hátralévő napok jé munkája már a terven felüli százalékokat növeli. A kereskedelmi és pénzügyi dolgozók újjáválasztott szakszer­vezeti vezetőségi tagjai és re­szortfelelősei részére január első felében egy-két napos oktatást tartanak. E napokon főleg a szakszervezeti munka gyakorlati tennivalóit magyarázzák el rész­letesen. A tanfolyamokon körül­belül 600 dolgozó vesz részt. — Jelentös eseményre készülnek a DISZ-szervezetek fiataljai. A jövő év elején új tagkönyvet kapnak a DISZ-tagok. E nagy eseményre szorgalmasan készü­lődnek a harkakötönyi külterü­let diszistái is. A vezetőség tagjai gijiilésen beszélték meg az elkövetkezendő feladatokat. Itt a járási DISZ-bizottság titkára ismertette az összeírás fontosságát és annak lefolyását. A vezetőség tagjai körzetekre osztották fel a tanyavilág nagy területét, s így lehetővé vált, hogy minden fiatalt felkeresse­nek és beszéljenek reliilc « DISZ-ben folyó munkáról. Már idáig tíz új fiatal kérte felvéte­lét szövetségünkbe, s már be is kapcsolódtak a munkába. Az ifik beneveztek a Petőfi Sándor kulturális seregszemlére. Tánc­csoporttal és lövészcsapattal vesznek részt a versenyeken. A varró-szakkör tagjai elhatároz­ták, hogy ez év végén kiállítást rendeznek a szakkör készítmé­nyeiből. A belterületi DISZ-siervszcL munkáját az általános iskola ne­velői értekezleten beszélték meg és egyöntetűen határozták el, hogy segítenek a DlSZ-szerve- zeinek. így például Kincső Zol­tán, Varga Jánosné a színjátszó­csoportot, Zsigmond Albertnó az énekkar szervezésében segít. Benedek Gyula tanító, mint szervező titkár a versenyek elő­készítésében munlcálkodik. A párt és a, tanács egy helyi­séget adott az ifjúságnak. Azál­tal, hogy a falu fiataljai ősz- szefogtak és a vezetők segíte­nek, ismét otthonra talált Harkakötönyben a DISZ. Mosl- rrÁr reméljük hogy a belterületi DISZ-szervezet is elindul azon az úton, melyet a DISZ II. kon­gresszusa megjelölt az ifjúság számára. Bogyó Elemér, a járási DISZ-választmány tagja. Ezen kívül a bizalmiak részére három estén keresztül előadást tartanak. Az első előadáson a bizalmiak szerepéről lesz szó a szakszervezeti munkában. A má­sodik előadás a szakszervezeti bizalmiak munkaversenyszerve- zë, a harmadik előadás pedig a dolgozókról való gondoskodás sokágú tennivalóit tárgyalja. Mezőgazdasági szakköreink működéséről o r? A mezőgazdasági termelés fej­lesztése érdekében minden me­zőgazdasági szakembernek har­colnia kell az új és fejlett mód­szerek széleskörű ismertetéséért, elterjesztéséért. Ebben a mun­kában természetesen támasz­kodni kell a példamutatóan gazdálkodó termelőszövetkeze­tekre és egyénileg dolgozó pa- tasztokra. A fejlett, tudományosan meg­alapozott módszerek és terme­lési eljárások gyakorlatban való alkalmazását eddig főleg csak kísérleti intézetekben és egy­két gazdaságban tudták meg­valósítani. Az elmúlt esztendő tapasztalatai szükségessé teszik, hogy termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztságunk ezeket a módszereket megismer­lek, kipróbálják és alkalmaz­zák. Az élenjáró termelési mód­szerek elterjesztésére nagy le­hetőség van a mezőgazdasági szakkörök útján. A szakkörök kísérletező jellegű munkája és a fejlett módszerek elterjesztése kozott szoros kapcsolat van. E módszerek helyességét a ku- atóintézetek kísérletei már iga­zolták. Szükséges, hogy a tudo­mány által elért eredményeket a gyakorlat emberei a helyi le­hetőségek megállapítása végett, saját területükön próbálják ki. Az ilyen jellegű munka me- 7. .gazdasági szakkörökben való­sítható meg. A különböző kísér­letek lebonyolítása megfelelő tapasztalatot kíván, ezért he­lyes, ha a kísérletek beállítása­kor, a javasolt élenjáró terme­lési módszerek bevezetésekor az illető szakkör kéri a kecs­keméti, vagy a kalocsai kísér­leti intézetek szakmai segítsé­gét. A kísérleti parcellák elsősor­ban a termelőszövetkezetekben működő szakkörökben valósít­hatók meg, de lehetséges egyé­nileg dolgozó parasztoknál is a községi tanácsok kezelésében tévő tartalékterületből. A jász- szentlászlói szakkör részére a községi tanács biztosított egy kb. területet kísérleti parcellá­nak. A gyakorlatban jól bevált az a módszer is, mikor a szakköri tagok saját szántóterületükön, gyümölcsösükben, a termelő- ■ izövetkezeti tagok, az üzem er­re a célra kijelölt területén vé­geznek kísérleteket, megfigyelé­seket. Ezzel a módszerrel dol­gozik a tiszakécskei szakkör Budavári Attila agronómus ve­zetésével, ahol a szakköri ta­ge k saját gyümölcsösükben próbálják ki a különböző per- metezöszerek hatását. Helyes, ha szakköreink a téli hónapokban foglalkoznak az is- tállótrágyakezelés különböző módszereivel és ezt a gyakor­latban is alkalmazzák saját gazdaságukban, majd a bevált módszereket terjesztik dolgozó paraszttársaik között. Megyénk területén jelenleg még csak lő mezőgazdasági A Kiskunfélegyházi Képzőművészkor december 18-án nyitja meg hagyományos őszi kiállítását Hagyományos őszi képzőművészeti kiállításunkat december 18-án, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitjuk meg Kiskunfélegy­házán. A kiállítás megnyitóján Szlabóczky Emil rajztanár mond bevezetőt, majd rövid kultúrműsor ünnepli ezt a Kiskunfélegy­háza képzőművészetének fejlődése szempontjából jelentős ese­ményt. A kiállítás anyaga a kör tagjainak ez év májusától készí­tett alkotásait foglalja össze. Célunk az, hogy még közelebb ke­rüljenek egymáshoz a félegyházi dolgozók és a képzőművészet, fejlődjék a szép iránti érzék, növekedjék a művészet megbecsü­lése. Körünk eddigi munkája közben számtalanszor tapasztaltuk s társadalom megértő támogatását. A kiskunfélegyházi város pártbizottság segítségéről kell elsősorban megemlékeznünk. He­lyiség és felszerelés gondjainkat is enyhítette szeretetteljes gon­doskodása. A Kiskunfélegyházi Gépgyár is meglepett bennünket nem egyszer új felszerelési tárgyakkal és — ami számunkra nagj örömet okoz — lehetővé teszi, hogy a vállalat alpári üdülőjében képzőművészeink nyugodtan tanulmányozhassák a táj szépségeit alkothassanak. Meg kell emlékeznünk az asztalos szövetkezet és a Kiskun Múzeum támogatásáról is. Amint láthatják az elvtársak, itt Félegyházán állandóan bővül a művészet pártolóinak serege. Szép hivatásunk, hogy ebben a/ alföldi városban is nevelni tudjunk népünknek új képzőművész­Korloi* Mílrlne HTícl.-iírsf AI or-Zr-V,A—r, szakkör működik. Ezek több­nyire növénytermesztéssel fog­lalkoznak, de vannak állatte­nyésztési, gyümölcstermesztési szakköreink is, sőt Dunavecsén egy állategészségügyi szakkör is alakulóban van. Szakköreink a kultűrotthonok keretén belül működnek, de hi­ba az, hogy sem a kultúrotthon vezetője, sem a helyi tanácsok nem foglalkoznak a mező- gazdasági szakkörök munkájá­val, pedig ezek sokat tudnának segíteni az illető község termés- eredményeinek növelése érde­kében. Be ne András, megyei propaganda agronómus. WWWVWWWW^VWWWWii 19-én Bartók Béla emlékhangverseny Kecskeméten Szorgos előkészületek előzik meg a Városi Tanács népműve­lési osztálya, a SZOT, az Állami Zeneiskola, a Megyei Tanács Bartók-énekkara cs az Orvcs- egószségügyi Zenekar közös reprezentatív előadását, a Bar­tók Béla emlékére rendezendő kecskeméti hangversenyt. 5 300 000 néző látogatta az idén megyénk filmszínházait Megyénk mozijainak többsége ma már be­vételi és látogatottsági előirányzatainak túltel­jesítésén fáradozik. Az idei esztendő első 11 hónapjában, az előző évekhez képest, igen fi­gyelemreméltó fejlő­dést rögzítenek a ter­vek teljesítésének szám­adatai. A számadatok önmagukért beszélnek. Elég csak egyetlen dol­got, a mozik látogatott­ságának emelkedését részletesebb vizsgálat alá. venni. 1955. január 1-től november 30-ig közel 5 300 000 láto­gatója volt megyénk filmszínházainak. Öt­millió 300 000 ember te­kintette meg tehát az idén forgalomba került filmeket, ezek között igen sokan vannak olyanok, akik az el­múlt esztendőben nem számítottak még n filmkultúra ismerői­nek és élvezőinek tábo­rába. 1953 első 11 hó­napjában még a láto­gatók száma alatta volt a. 3 milliónak. 1954 ha­sonló időszakában 4 millió 400 000-re növe­kedett a filmszínházak közönségének száma. Majdnem kétszerese tehát az idei látogatott­sági arány az 1953-as- nak. De nézzük csak rész­letesebben, például a magyar filmek látoga­tottsági arányát. 1953- ban alig több, min, fái millió ember ismer­kedett meg a felsza­badulás utáni magyar filmkultúrával. 1954- ben közel I millió né­ző elölt pergették leg­újabb magyar film­jeinket. Az idén a lá­togatottság már másfél­milliónál tart. Világosan kiderül mindebből, amint a Központi Vezetőség leg­utóbbi határozata is hangsúlyozza, hogy filmgyártásunk színvo­nala egészséges emel­kedést mutat. Filmgyártásunk nagy példaképe a szovjet filmművészet nagyará­nyú térhódításáról is hírt ad megyénk mo­zijainak idei munkája. Az idén a majdnem teljes egészében színes eljárásra áttért szovjet filmgyártás kitűnő al­kotásainak megisme­rése volt a. legna­gyobb vonzóerő. Vj színt, szinte új műfaji, 'jelentettek a nemzet­közi fórumok élőit is megcsodált szovjet film­alkotások. Világos és egyszerű kifejezési esz­közei megtermékenyí­tették nemzeti film­gyártásunkat is és emelték filmszínhá­zaink látogatóinak íz­lését, eszmei színvona­lát. A látogatottság emel­kedésének muiatószá- mai azonban arra is rá­világítanak, hogy nagy erőfeszítések történtek dolgozó népünk álla­mának anyagi eszkö­zeivel egyrészt a mozik kihasználásának eme­lésében, másrészt a be­fogadóképesség növelé­sében. A legnagyobb figyel­met a megyénkben jellemző tanyai telepü­lések filmellátásának nagy növekedése érde­mel. Ma már ott tar­tunk, hogy legnagyobb tanyaközpontjaink, — nemrég alakult közsé­geink is bekapcsolód­tak a filmellátásba. Terven felül indította mag a megyei Mozi- üzemi Vállalat a Duna- körzeti mozi!, és amíg 1953-ban mindössze két kiskörzeti mozi juttat­ta, el tizenkét helyre a legújabb magyar és külföldi filmeket, az iáén 3 kiskörzeti mozi működik és vetít rend­szeresen hetenként 53 tanyaközpontban. Az idei látogatottság fö­lötte van már a 300 ezernek. Csak a leg­utóbbi két hónapban kapcsolták be például a filmellátásba Kunpe- szért, Kunadacsot, Fe­ketehalmot, Homok- pusztát, Ujsoltot, Té- lalalját, Kincsespusztát, Dunatelé tient, Negy- venszállást, Keserűte­lekét és Felsőereket. Tanyai dolgozó pa- lasztságunk igen nagy örömmel fogadta a film térhódítását. Az el­következendő esztendő­ben is egyik legfonto­sabb feladata lesz me­gyénk mozihálózatá­nak, hogy vetítéseket rendszeresítsen a még be nem kapcsolt tanya- központokban és 1956 végére ne legyen me­gyénkben egyetlen olyan lakott település sem, ahol m fogadnák j ; ismerősként, barát­ként és nevelőként a filmet. A hangversenyen Kecskemét zenei életének legjobb erői vesz­nek részt. Megjelenik az ün­nepségen, az Uttörőházban és megemlékező ünnepi beszédei tart Vásárhelyi Zollán Kossuth- díjas kamat y. Az est műsorán szólószámok; zenekari és énekszámok, színvo­nalas kórusműsor szerepei. A Megyei Tanács Bartók Béla énekkara Bartók: Csak azt mondd meg és Huszárnóta című szerzeményét, Kodály Zoltán Esti dalát és a Szabadságdalt valamint Akik mindig elkésnek című kórusművét adja elő. A legnagyobbszabású vállalkozása az énekkarnak Kodály Zoltán Kállai kettősének előadása lesz melyet az énekkar a kecskéméi népi zenekarra! együtt tolmá­csol. t '' Szabadi Sándor, zeneiskola tanár Bartók—Országit Magya> parasztdalok című szerzeményéi adja elő, Puky Margit zeneisko­lai tanár zongorakiséretéve! Bartók: Kis román táncok címé művét, Régi táncdalait, Kodály; Medtitation és Székely keserves című darabját Dobó László zeneiskolai tanár adja elő zon­gorán. Bartók Hegedű-duóival lép a hangversenydobogóra Tóth Endréné és Tömör Antal. zene­iskolai tanár, Puky Margit'Bar- tók: Magyarországi tót népdal- feldolgozásaiból és a Mikrokoz- raosból összeállított műsorral lép fel, műsorán szerepel Bartók- Két bagatell című szerzeménye is. Dr. Pálfi Gézáné, Dezsényj Márta zeneiskolai tanár Dobó László zongorakíséretével Bártól? népdalfeldolgozásaiból énekel Az Orvosegészségügyi Zenekar az Este a székelyeknél című Bartók-szcrzeményt, öt magyai népdalt Bodon Pál hangszerelé­sében és Kodály Hári Jánot című daljátékának közzenéjéi adja elő dr. Réti Aladár ve­zényletével. Tanulnak a megválasztott szakszervezeti funkcionáriusok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents