Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-24 / 302. szám

Akik elmaradtak a tagdíjfizetéssel Miskén A KALOCSAI JÁRÁSI párt- bizottság gazdasági osztályának statisztikája szerint a miskei községi pártalapszervezet ma­radt el legjobban a tagdíjfize­téssel. A tagoknak 85 százaléka fizet csak rendszeresen tagdíjat. Mi ennek az oka? A helyszíni vizsgálódás adta meg erre a választ. CSÖRGŐ JÓZSEF elvtárs, az alapszervezet titkára, a tagdíj- fizetésben elmaradókról szólva elmondta, hogy azok öregek, be­tegek és ezért nem akarják már rendezni tagsági díjaikat, nem ás lehet rájuk számítani. Felke­restem néhány ilyen párttagot, hogy személyesen is beszéljek velük. FETRECZ ISTVÁN elvtárs túl van a hatvanon. Régi párt­tag. 1919-ben is részt vett már a párt harcaiban. Szereti a pár­tot, ragaszkodik hozzá, hiszen szenvedett is érte. A fehér-terror idején a jánoshalmi szőlőkben bujkált több elvtárssal együtt, mert Miskén keresték őt a csendőrök. 1945-ben elsők között lépett a pártba. Mint 19-es kom­munista, minden megmozdulás­ban részt vett. Egy évvel ezelőtt hibát köve­tett el a munkahelyén. Elbocsá­tották őt és a pártszervezet ve­hetői is éppen akkor hagyták magára, amikor a legnagyobb szüksége lett volna a nevelő, biztató, elvtársias szóra. Petrecz elvtárs azóta nem volt taggyűlésen, nem fizetett tagdí­jat sem. Közben sokat vívódott magában, mert szíve a párthoz húzta. Végül maga szólt a bizal­minak, hogy hozzon bélyeget és kifizette összes elmaradt tagdí­ját. Erről a párttitkár elvtárs nem tudott, nekem maga Pet­recz elvtárs mondta el. sokat tett azért, hogy Torma elvtársat bevonja a párt életé­be. Malik elvtárs, pártesoport- bizalmi és Habacz elvtárs, füg­getlenített párttitkár egyszer be­széltek vele. Ő akkor megígérte nekik, hogy rendezi elmaradott tagdíját és eljár a pártba. Ök azután figyelmen kívül hagyták, hogy Torma elvtárssal többet kell foglalkozni, hiszen a párt­élettől hosszú ideig távol tartot­ta magát. Ezt azonban nem tet­ték, így Torma elvtárs még máig sem rendezte tagdíját. MISKOLCZI KAROLY elv­társ is a párt iránti alapvető kö­telezettségét nem teljesítők közé tartozik. Nyolc hónapi tagdíjjal maradt el. Elmondta, hogy be­teges ember, sokat volt kórház­ban, ezért a pártba sem tudott rendszeresen eljárni. A pártcso- portbizalmi nem jött el hozzá, pedig ő hajlandó bármikor ren­dezni tagdíját. Eddig abban .a hitben élt, hogy a pártban nincs is rá szükség és ki akarják őt zárni, mivel beteges és nem tud eljárni a taggyűlésekre. Ezért nem ment be a pártszervezetbe sem tagsági bélyeget kérni. Ezekből az esetekből is látha­tó, hogy nem indokolt a miskei községi pártalapszervezet elma­radása a tagdíjfizetésben. Hely­telenül gondolkozott a vezető­ség, amikor úgy számolt, hogy akik nem fizetnek tagdíjat, azok már úgyis öregek, betegesek és nem érdemes velük foglalkozni. MILYEN TANULSÁGOKAT lehet levonni a párttagsági díjat nem fizető miskei elvtársak ese­téből? ELSŐSORBAN AZT, hogy ha az elvtársak elmaradoznak a taggyűlésekről, nem fizetnek rendszeresen tagdíjat, annak legtöbbször a párttag tényleges, vagy vélt sérelme az oka. Ezért rendszeresebben, tervszerűbben kell foglalkozni a vezetőségi ta­goknak, a pártbizalmiaknak a párttagok kisebb-nagyobb ügyei­nek elintézésével. Ha a pártta­gok érzik, hogy a pártszervezet törődik velük, aktívabban vesz­nek részt a párt előtt álló fel­adatok végrehajtásában. Ezáltal növekszik a párt ereje, mert az elvtársak lelkesebben dolgoznak. MÁSIK TANULSÁG AZ, hogy a tagdíjfizetés nem első­sorban gazdasági, hanem fontos politikai kérdés. Ha a pártcso- portbizalmi nemcsak egyszerűen a tagdíj befizetését tartja szem előtt, hanem neveli a párttagot és megmagyarázza nekik, hogy a tagdíjfizetés a párthoz való tartozást fejezi ki, akkor a párt­tagok öntudatosabban, ponto­sabban rendezik tagsági díjai­kat. Éppen ezért politikai esz­közökkel, mindenekelőtt nevelő, felvilágosító szóval kell szorgal­mazni a pontos tagdíjfizetést. A MISKEI PARTSZERVE­ZET vezetőségének a vezetőség­újjáválasztó taggyűlésen be kell számolnia munkájának két éves eredményéről. Helytelen lenne, ha azzal állna a párttagság elé, hogy mintegy tíz elvtársra, mi­vel azok öregek, betegek, nem lehet számítani. Minden lehető­ségük megvan arra, hogy a kö­telességüket elmulasztó pártta­gokkal rendeztessék elmaradá­sukat s bevonják őket a párt előtt álló feladatok végrehajtá­sába. Nagy Ottó Mindenki karácsony fája Kecskeméten kaközösségek tagjai. De milyen Szombaton délután 5 órakor vidám gyereksereg táncolja majd körül Kecskeméten a Szabadság téren felállított mindenki kará­csonyfáját. Az örökzöld fa szép díszeit apró, színes villanygyer- tyácskák teszik csillogóvá. A fa alján szép kis játékváros épül. Boldog, vidám karácsonya lesz a kecskeméti gyerekeknek. Vasárnap délelőtt 850 kerekre- riyílt szempár figyel majd a Városi Mozi vetítővásznára, ahol megelevenedik a »Varázsbolt« című kedves mese. Hát még a délután mennyi meglepetést tartogat. Az úttörő­házban a feldíszített karácsony­fa alatt íehérszakállú, nagybun- dás Télapó osztogatja majd a nagy gonddal, szeretettel össze­válogatott ajándékokat. Az MNDSZ városi szervezetének az ajándékait veszik majd át az iskolák küldöttei, a szülői mun­ajandékokat? Sokan röplabdái? kapnak, mások fútballt. A Rá­kóczi, a Nagykőrösi utcái és a. 3-as számú általános iskolák­nak kürtöt ajándékoznak, míg a Kurucz téri úttörők dobbal gazdagodnak. A Halasi úti, mik- lóstelepji, muszáji iskoláknak ve­títőgépet ajándékoznak. Mig mások sakkfelszerelést, labdá­kat, úttörőnyakkendőket vehet­nek birtokukba. Lázas tervezgetés, csomagolás, előzte meg karácsony napját. Az MNDSZ-asszonyok a gyógypeda­gógiai iskola kis lakóinak játé­kokat csomagoltak, Az állami-! lag gondozott kisgyermekek szintén játékcsomagokat kap­nak. A boldog, vidám karácso­nyi ünnepségen kedves műsor k köszönti a vidám gyermeksere- 1 get. If júsági mozibérletet rendszeresítenek Kecskeméten A DISZ Központi Vezetősége és a Népművelési Minisztérium kollégiuma közös határozata fon­tos feladattá teszi kulturális szerveinknek, hogy nagy gond­dal elégítsék ki dolgozó ifjúsá­gunk kulturális igényeit. A Megyei Moziüzemi Vállalat ennek a határozatnak a szelle­mében tervbe vette, hogy a kö­zeljövőben ifjúsági mozibérletet rendszeresít az egyik kecske­méti moziban és a kívánalmak­nak megfelelően többi városa­inkban, nagyobb községeinkben is. Az ifjúsági bérlet 12 szelvény­ből áll és ára egy forint lesz. A szelvény ellenében a fiatalok a mozi legalacsonyabb helyárának lefizetése mellett, a legjobb he­lyekről tekinthetik meg a ne- kikvaló, műsorra kerülő filme­ket. A jövő negyedévben több ér­dekes filmet tekinthet meg a fiatalság. Bemutatásra kerül többek között »Az élet hídja« című új magyar játékfilm, égj kitűnő, új szovjet életrajz-film Lomonoszovról, a nagy seovjei tudósról, egy cseh mesefilmet is vetítenek. WWVvWWW cé pekuLiii opera hazánkban TORMA ISTVÁN elvtárs szin­tén elmulasztotta a tagdíjfize­tést. Pártszervezetének gazda­ságfelelősével, Markó Menyhért­tel rossz viszonyban voltak. Ezért nem fizetett tagdíjat. Azó­ta átment a miskei községi alap­szervezethez, de ott is csak a nyilvántartásban szerepel, a párt rendezvényeire nem jár. Hosszú ideje nem fizetett tagdí­jat sem. A pártvezetőség nem Szabad Föld Kecskeméten a mezőgazdasá­gi dolgozók bevonásával meg­kezdődtek a Szabad Föld Téli Esték előadásai. Katonatelepen, Ménteleken, Belső-Ballószögön már rendszeresen hallgatnak előadásokat, bővítik ismeretei­ket a környék dolgozó paraszt­jai. Januárban még újabb négy Téli Esték... pusztarészen — Törökfáin, Vá- j rosföldön, Kisfáin, Miklóstelepen — indul Szabad Föld Téli Esték előadássorozat cs így a város j teljes külterületén részt vehet- i nek a hasznos estéken a gazdák. | Katonatelepen már megkezd­te működését 26 részvevővel az ezüstkalászos gazdatanfolyam is. Miért item indul meg Kecskeméten is a dolgosok senei nevelése? SZERETEM a rádiót és sű­rűn hallgatom. Egyik este a kö­vetkező mondatokra lettem fi­gyelmes egy zenei tárgyú elő­adás bevezetőjében: »A dal és a muzsika át- meg átszövi életün­ket, akarva akaratlanul foglal­kozunk vele, szórakoztat ben­nünket. Muzsikát nemcsak hangversenyteremből, operából, rádióból hallunk, sokszor ma­gunk is énekelünk, amikor jól érezzük magunkat, jó kedvünk van. A zene ilyenkor áldás, lelki táplálék, melyet a természet örömében ajándékozott az em­bernek. Ismert régi mondás:-a /.ene hű kísérőnk a bölcsőtől a 3írig. És ha ez igaz, bízvást mondhatjuk, életünk nem kép­zelhető el muzsika nélkül. A zene nevelöerejét már az ókor népei is felismerték, azt hirdet­ték, nincs nagyobb szégyen; mint a zenei tudatlanság. Már időszámításunk előtt voltak bi­rodalmak, ahol kötelező volt a zeneoktatás és már akkor ennek a zenei kultusznak egészen cso­dálatos eredményei születtek. Durva, nyers emberek a zene hatására kulturáltabb viselke- désűek lettek. Azóta a zene va­lóságos világnyelvvé változott. Olyan nyelvvé, amely minden beszédnyelvnél ékesebben érteti meg magát minden néppel.« ELŐADÁS UTÂN elgondol­koztam városunk, Kecskemét zenei életén. Kodály Zoltán szü­lővárosában négy éve megala­kult az Állami Általános Zene­iskola. Ez azt jelenti, hogy a jövő nemzedéke zeneileg művel­tebb lesz, mint mi voltunk a unitban. Közülünk még sokan, ha egy-egy hangversenyt, vagy operát hallottunk a rádióban, elzártuk a készüléket, mondván, úgy sem értjük meg ezt a mu­zsikát. A giccsés »magyarnóták«, a »Gyere Bodri kutyám« és tár­sai jelentetlek munkásnemzedé­kek szellemi táplálékát. Műélve­zet helyett többre becsültünk egy-egy pohár bort, nem ismer­hettük meg az irodalom és a ze­ne szépségeit, mert a múlt tár­sadalmának nem volt érdeke a művelt munkás. ÖRÖMMEL LÁTTAM Pes­ten, hogy egyszerű munkásem­berek Verdi, Mozart, Musszorgsz- kij, Wagner-operát hallgatnak. Ismerik Beethovent, Csajkovsz­kijt és egy-egy felejthetetlen ze­nei estet nem cserélnek most már fel semmiféle kocsmai mu­latozással, szirupos magyarnó- tával. És azt tapasztaltam, hogy az ilyen emberek nemesebb ér- zelmüek és fegyelmezettebbek, jobban megbecsülik embertár­saikat. Helyes, ha városunkban gon­doskodnak a jövő embereinek zenei neveléséről, de közben nem feledkezhetünk el a mai munkás, paraszt, városi dolgozó zenei neveléséről som. így ír­tam »neveléséről« — mert saj­nos, városunkban ezen a téren sok a tennivaló. Szomorú ta­pasztalat bizonyítja, hogy ko­moly zenei esteken alig másfél­száz jegy kel el, ugyanakkor a tánczene tízszer több közönséget vonz. Nem vagyok ellensége a könnyű muzsikának, de azt hi­szem halaszthatatlan tennivaló Kecskeméten, hogy az embere­ket bevezessük a komoly zene szépségeibe is, kielégítsük a zt> neileg igényesebb közönség vá­gyait is. MEGLEPŐDTEM azon, hogy ! Baján például havonta négy ze- j nei ismeretterjesztő előadást \ tartanak. Kiskunfélegyházán, ; Kiskunhalason ugyancsak soro- ; zatosan nagy érdeklődéssel foly- j nak hasonló előadássorozatok. I Ezzel szemben megyénk székhe- ] lyén, ahol ilyen tekintetben is j példát kellene mutatni, alig ta­lálunk hasonló próbálkozásokat, j Pedig minden lehetőség meg­van arra, hogy a dolgozók zenei j nevelése érdekében például mik- j róbarázdás zenei bemutatókat , rendezzenek. Én magam már j nem egyszer kísérleteztem ezzel, kezdeményeztem ilyen előadáso­kat. De sajnos, nem sok megér­téssel találkoztam. Annál több­ször kaptam lekicsinylő kézle­gyintést, vagy meg nem értést mutató, sajnálkozó vállverege- tést. Ideje lenne Kecskeméten is szakítani ezzel az állásponttal. Aki azt állítja, hogy a munká­sok, a dolgozó parasztok, az ér­telmiségiek körében úgysem ta­lál majd visszhangra az ilyen próbálkozás, az lebecsüli dolgo­zó népünk kulturális igényeit, lebecsüli a dolgozó embert, aki számára éppen a szocializmust építő társadalom tárta ki a kul­túra, így a zenei kultúra kapuit is. Ügy érzem, egy művelt em­ber, egy müveit város életéhez elengedhetetlenül hozzátartozik a zenei műveltség is. Különösen igaz ez városunkban, Kecske­méten, ahol modern zenei éle­tünk." ;nagy egyénisége, Ko­dály Zoltán született. Baksa János, a Bács-Kiskun megyei Nyomda dolgozója. Franciaországi, belgiumi, hol­landiai, olaszországi, angliai, svájci, csehszlovákiai és jugo­szláviai hatalmas sikerei után hazánkba érkezett a Kínai Klasszikus Színház — ahogy Európában emlegetik: a pekingi I Tu Csing-íang — a klasszikus operák női főszereplője opera társulata. A pekingi opera gazdag műsorában sok évszáza­dos, sőt évezredes kultúra nagy­szerű alkotásaival ismerkedhe­tünk meg. Arról a népi eredetű klasszikus kínai operáról ad ke­resztmetszetei, amelynek formá­ja a Vili. században alakult mái ki, a XII. majd a XVIII. Liu Su-fang — énekesnő században fejlődött tovább, s végül a kínai nép győzelmes forradalma után napjainkban bontakozik ki teljes gazdagságá­ban. A pekingi opera 79 tagú együttesének vendégszereplése minden eddiginél'átfogóbb képet nyújt a hatalmas, győztes kínai Csang Jun-si — a klasszikus operák főszereplője nép ősi hagyományokra épülő, új és új vonásokkal gazdagodó kultúrájáról. A látogatók meg­ismerhetik majd a sokszínű, ki­fejezésben, tartalomban bőséges, évezredes kínai művészetet. A 76 tagú együttes valóságos világkörüli utat tett meg eddig. Mindenütt hatalmas sikert ara­tott. Az ősi, sok ezeréves kul­túrájú Kína maga jött most el Magyarországra, hogy Budapes­ten bemutassa évezredekre visz* szanyúló művészetének kincseit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents