Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-24 / 302. szám
A Népújság szakszervezeti rovata Készül a nílusi forgóhíd — Győrben Segítsenek a MEDOSZ üzemi szervei A RODOSZ megyei bizottsága telhívja az üzemi szerveknek a figyelmét arra, hogy nyújtsanak kellő segítséget az üzemekben tartandó termelési értekezletek szervezéséhez, meg az éves verseny vállalások értékeléséhez, valamint a január hónapban megtartandó tervis- niertető értekezletekhez. A MEDOSZ üzemi Bzervci fokozottabban ellenőrizzék a kifizetendő prémiumokat, a kifizetés helyességét, s ahol mulasztás van, a törvényesség keretén belül követeljék meg a mulasztás azonnali felszámolását. Az üzemi bizottságok készítsék el az 1955. évvégi leltárt, valamint az 1956. évi költségvetést és annak egy példányát küldjék meg a MEDOSZ megyebizottsa- gárfak. Szakszervezeti tagok takarékossági mozgalma A Magyar Nemzeti Bank 4. területi bizottságának# szakszervezeti alapszervezete kétéves munkássága alatt 21 dolgozó részére biztosított üdülőjegyet. A 21 közül egy ingyenesen üdült. A szakszervezet 14 szervezeti tagja számára 20B2 forint segélyt űzetett ki. Ezenkívül két- sz.emélyre szóló színházi bérletjegyet váltottuk, amelyet mindig a legjobb munkát végző dolgozónak adják oda. Az alapszervezet tagjai közül 51-en kapcsolódtak be a Kölcsönös Segélyző Takarékossági Mozgalomba. _ Mátrába szólnak az üdülő- jegyek A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat üzemi bizottságát arról értesítette a területi bizottság, hogy a következő negyedévben három darab üdülőjegyet biztosít a vállalat szak- szervezeti tagságának részére. Az üdülőjegyek a Mátrába szólnak. Az üzemi bizottság és az üdültetési íelelős, a párt- és a vállalatvezetéssel egyetemben úgy határozott, hogy a vállalathoz tartozó három víziszúrnyas- telepének adja oda az üdülőjegyeket. Színházlátogatás Több mint 70 félegyházi pedagógus nézte meg a kecskeméti Katona József Színház »Cyrano de Bergerac« előadását. A kényelmes és színvonalas kirándulást a Pedagógus Szakszervezet városi bizottsága szervezte meg. A részvevők egyhangúlag azt juttatták kifejezésre, hogy minél ' -többször' szervezzen színházlátogatást a szakszervezet. A szakszervezet vezetősége el is határozta, hogy legközelebb a »Mágnás Miska« című előadásra utaznak át Kecskemétre. Fenyőünnep u, szakszervezeti aktivisták gyermekei részére Az Építők Megyebizottsága december 24-én, délután 3 órakor az építők kultúrotthonában tartja meg a fenyőünnepet a szak- szervezeti aktivisták gyermekei részére, Az ünnepélyen mintegy 65 szakszervezeti aktíva gyermeke kap ajándékcsomagot. •— Ezenkívül több kecskeméti üzem rendez fenyőünnepet és jutalomkiosztást a vállalat dolgozói gyermekei részére. A Győrt Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban szerelik az egy ik, Egyiptom részére készülő 40 méteres Nilus-híd forgató mechanizmusát. A gyár egy 800 méter hosszú és hét darab 40 méteres forgatható, szegecselt hidat készít, amelyek a Nílus két partját kötik majd össze. A megyei téglagyárak Kecskemét II. került az élre A megyei téglagyárak versenye az utóbbi hónapban egyre élénkül. A nyolc téglagyár vezetői és dolgozói mérik össze ügyességüket, lelefnényességü- ket. A legfrissebb adatok szerin* Kecskemét II. megelőzte Katymárt. Eredményének értékét emeli, hogy 14 fővel kevesebb munkáslétszámmal oldotta meg a havi cA Bajai kiüálé iL&Lcy&zcù feladatot. Egy hónap alatt 460 ezer darab téglát égettek ki. Emellett persze a tégla minősége is jó. Csupán az osztályozásánál van némi eltérés. A második helyre a Hajósi Téglagyár dolgozói küzdöt- ték fel magukat. Különösen jól gazdálkodtak a pénzzel és munkaerő vei. A harmadik helyet a Laki- teleki Téglagyár dolgozói szerezték meg. Egetett téglatermelési tervüket 101 százalékra növelték. Bér- alaptúllépésük nem volt. Itt azonban meg kell említeni azt, hogy a gyár mindennel rendelkezett, ami szükséges a terv na- gyobbmérvű túlteljesítéséhez, amit ígért is a kollektíva, de a teljesítéséig még nem jutottak el. Különösen az agyagkiterme- iésnél tapasztalhatók hiányosságok. Ez arra figyelmezteti a gyár dolgozóit, ne hanyagolják eí az agyagkitermelést, mert ez uz előfeltétele annak, hogy az 1958. évi tervüket teljesíteni tudják. A verseny sereghajtói a Hercegszántói és Csávolyi Téglagyár dolgozói. Jovö évre Min! a Kalocsai LáStáeiikészilő KISZ Kovács Andrásnc kétgépes szövőnő ez évi tervét december hó 10-én teljesítette. A »Szakma kiváló dolgozója« kitüntetést már másodszor szerezte meg. Vidákovics Etel háromgépes szövőnő éves tervét még november 25-én teljesítette, tizenhat hónapja folyamatosan tartja a sztahanovista szintet. Dévies Béiánc veíülékesévéiö éves tervét már november 20-án teljesítette. A »Szákma kiváló dolgozója« kitüntetés kétszeres tulajdonosa. Jó) értik a csínját-binját a túracipő készítésének a Kalocsai Lábbelikészítő KTSZ mesterei, hiszen az idén is sokat, gyártanak belőle, de a jövő évben még többet. Az előzetes tervszámítások szerint a szövetkezet jövő évi tervének 55—80 százalékát foglalja el ez a munka. Ezenkí- vül készítenek a jövő esztendö- Den csizmákat, meg női és férfi gojkervarrott cipőket. A szövetkezet vezetősége nem talalta helyesnek a KISZÖV áltál elrendelt évnegyedes tervszámúk megállapítását. Aránytalannak minősíti. A túracipők készítése okozza a gondot. A negyedik negyedévben ugyanis majdnem egyszerannyi túracipőt kell készíteni a ktsz-nek, mint az előtte lévő évnegyedek egyik- egyikében. Valahogy egyenletesebben kellett volna elrendezni az évnegyedekben a tdracipők készítésének a tervét, hiszen a negyedik negyedévben, amikor az átlagosnál több túracipő készítését szabja meg a terv, akkor- fut össze zömmel a javítás, mely egymagában véve is komolyan igénybe veszi a ktsz kapacitását. Csehov; I Ványka I küencesztendős Ványka Zsukov, akit károm hónapja inasnak adtak Aljaliin csizmadiához, lcarácsonytájt, egy éjszaka, nem feküdt le. Megvárta. míg gazdája és a segédek elmennek a hajnali istenltisztelei- re, kalamárist, rozsdáshegyü tollai csent a mester szekrényéből, maga elé terített egy gyűrött papírlapot és nekifogott az írásnak. Mielőtt az első betűt leírta volna, egyszer-kétszer riadtan pislantott az ajtóra, ablakra, rásandított a sötét szentképre, amelynek két oldalán kaptafákkal megrakott polcok nyúltak... Szakadozott sóhaj tört fel belőle, A papír a lócán feküdt, ö pedig térden állt a lóca előtt. ÏS edves nagyapó, Konsz- tanlyin MakaricsI« — írta. — »Hát levelet írok neked. Boldog karácsonyt és minden )ot kívánok neked a jóistentől. Nekem nincs apám, édesanyám sincs, te maradtál csak egyedül.« Ványka felnézett a sötét ablakra, amely visszaverte kis gyertyájának fényét, s élénken maga elé képzelte nagyapját, Konsztantyin Makaricsot, aki éjjeliőr ÍÓsivarjov uraságéknál. Kistermetű, ösztövér, szokatlanul fürge, mozgékony kis öreg. lehet vagy hatvanöt esztendős. Az arca mindig nevet, s a szeme oiyan, mintha mindig részeg volna. Nappal a cselédkonyhában alszik, vagy a szakácsnőkkel bolondozik, éjszaka bő subájába burkolózva jár a kastély körül és kattogtatja a kereplőjét. Mögötte lehajtott fejjel lépked az öreg szuka, Kastanka, meg Csík, a fiatal him — azért kapta* ezt a nevet, mert fekete és hosszú a teste, mint a köri csíké. Ez a^Csik rendkívül ticz- letludó és nyájas, a háznépre éppen olyan meghunyászkodva néz, mint az idegenekre, de nem bízik benne senki. Tisztelettudása és alázata egy jezsuita gonoszságát leplezi. Senki nem tud olyan alattomosan odasomjor- dálni valakihez és- belemarni a lábikrájába, olyan ügyesen besurranni a hűtőkamrába, vagy ellopni a tyúkot a paraszttól. Sokszor elverték már a lábát, fel is kötötték vagy kétszer, minden héten félholtra verték, de mindig életrekapott. Nagyapó most biztosan ott áll a kapu előtt, a falusi templom élénkvörös fényű ablakára hunyorog, s nemezcsizmájában topogva, a. cselédekkel kötekedik. Kereplője az övén. A nagyapó összekapcsolja a kezét, összehúzza magát, a hidegben, s öreges vihogással belecsíp a szolgálóba, vagy a szakácsnőbe: — Akartok egy kis tubákat? — kérdi elébiik tartva dohány- zacskóját. Szippanthatnak a fehérnépek, prüszkölnek. A nagyapu leírhatatlan gyönyört érez, indám nevetésbe tör ki és felkiált: — Szívd gyorsan, mert az orrodhoz fagy: Szippanlalnak a kutyákkal is. Kastanlia tüsszög, tekergeti a fejét, aztán sértődötten félrevonul. Csik tisztességből nem húzódik, csóválja a farkát. Az idő pedig pompás. Mozdulatlan, kristálytiszta és friss a levegő. Sötét az éjszaka, de látni' az egész falut, fehér háztetőivel, a kéményekből elókanyargó füstcsíkjaival, látni a zúzmarától ezüstlő fákat, hóbuckákat. Vidáman hunyorgó csillagokkal van telehintve az ég, s a tejút olyan tisztán kirajzolódik, mintha kisikálták, hóval dörzsöltek volna tisztára az ünnep előtt... Ványka felsóhajtott, megmár- tetia a tollat és folytatta: rPegnap nagyon megvertek. ± A mester a hajamnál fogva kicibált az udvarra és a lábszíjjal igen helybenhagyott, mert amikor a kisgyereküket rengettem a bölcsőben, véletlenül elaludtam. A héten meg a meslerné sózotihalat tisztittatott velem és én a hal farkánál kezdtem, ö meg fogta a halat ss fejjel a számba tömte. .4 segédek folyton csúffá tesznek, vodkáért küldenek a kocsmába és rámparancsolnak, hogy. lopjak uborkát a mesterektől, a mester meg üt, ahol ér. Ennivaló mg nincsen. Reggel kenyeret adnak, délben kását, aztán este is kenyeret, teát nem, scsit sem, azt maguk zabálják- meg a mesterek. Aludnom meg a pitvarban kell és amikor a kisgyerekük sir, én nem alszom, hanem a bölcsőt rengetem. Kedves nagyapó, a jó istenre kérlek, vigyél haza innen a faluba, itt nem tudok megmaradni,.. Lábadhoz térdelek és mindig imádkozom érted, csak vigyél innen, mert meghalok...-« Ványka szája sírásra görbült. Fekete kis öklével megtöriilíc a szemét, nagyokat hüppögött. I'i ohányt morzsolok majd f ^ neked« — folytatta, — »imádkozom, s ha rosszat teszek, uthetsz-verhetsz, mint a Szidor kecskéjét. És ha úgy gondolod, hogy nincs hely számomra, bizisten elszegődöm az ispánhoz csizmát tisztogatni, vagy Fegyka helyett kimegyek tehenet őrizni. Kedves nagyapó, itt nincsen más hátra, itt csak meghalni lehet. Hazamentem volna a faluba gyalog, de nincs csizmám és félek a fagytól. Majd ha nagy leszek, eltartalak érte es nem engedem, hogy bántsanak és ha meghalsz, imádkozom a lelked nyugalmáért, éppen úgy, mint édesanyámért, Pelagé- jáért. Moszkva nagy város. A házak mind úri házak és sok ló van/ de birka nincs. és a kutyák nem harapósak. Itten nem járnak betlehemea gyerekek és senkit sem engednek fel a kórusra énekeim, egyszer megláttam egy boltban, a kirakatban horgokat, amiket bottal együtt adnak el és láttam mindenféle halat, igen drágákat és még olyan horog is volt, amelyik egypudos harcsát is elbír. És olyan boltokat is láttam, ahol mindenféle puskák vannak, olyanfélék, mint az uraságé és vagy száz rubel az ára mindegyiknek... A hentesboltokban meg faj- dot, meg császármadarat és nyálat is árulnak. Hogy hol lőtték őket, azt nem mondják meg a s zékálló-legények. Kedves nagyapó, majd ha az uraságéknál felállítják a karácsonyfát a sok édességgel, kérj nekem egy aranydiót és tedd bele a kis zöld skatulyába. Olga Ignatyevától kérj, mondd, hogy Ványkának.« Ványka sóhajtott egy nagyot, remegöt, aztán megint az ablakra meredt. Eszébe jutott, hogy az uraságék karácsonyfáját mindig nagyapó vágta az erdőben, s olyankor őt is magával vitte. Szép idők voltak. Nagyapó krá- kogott. a hó csikorgott, kráko- gott Ványka is. A nagyapó, mielőtt kivágta volna, a fenyőt, elszívott egy pipa dohányt, sokáig szagolgatta a tubákot, megmosolyogta a vacogó Vánuuskát...
