Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-16 / 269. szám

r BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG X. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM ________jrg SO fillér______________1955. NOV. 16. SZERDA A MAI SZAMBÁN: Alaposan felkészülnek a következő gazdasági évre a miskei Táncsics TSZ-ben. — Bírósági eljárás indult a hercegszántói kulákbarát begyűjtési megbízottak ellen. — Ordas, Gátér és Tass megkapta a kukorica szabad­piaci értékesítésének jogát. — A Népújság TOTÛ- tanácsadója. V J Megkezdte munkáját az országgyűlés Az országgyűlés ülésszaka, amelyet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. pa­ragrafusának második bekezdése alapján összehívott, kedden délelőtt megkezdte munkáját. A keddi ülésre eljöttek a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának ha­lónkba érkezett küldöttei N. M. Pegov, a Legfelső Tanács Elnökségének titkára vezetésé­vel. A szovjet vendégek röviddel 11 óra előtt érkeztek az Ország­ház épületébe, ahol az ország- gyűlés elnöksége nevében Vass Istvánné és Nagyistok József, az országgyűlés alelnökei, valamint Darabos Iván, a Népköztársasig Elnöki Tanácsának titkára fo­gadta őket. Az országgyűlés ülésén meg­jelentek a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Dobi Ist­ván, Cerő Ernő, Hegedűs And­rás, Hidas István, Kovács Ist­ván, Mekis József, Rákosi Má­tyás, Szalai Béla, Bata István, Fitos László, Egri Gyula, Vég Béla és a Minisztertanács tagjai. Hatalmas tapssal köszöntöt­ték a képviselők és a megjelen­tek a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának a terembe lépő kül­döttségét: N. M. Pegovot, a küldöttség vezetőjét, A. Sz. Bori- szenkot, J. P. Goncsarovát, G. D. Dzsavahisvilit, G. V. Jenyu- tyint, P. P. Jermakovot, A. P. Zsuravljovot, L. Sz. Matvejevát, P. G. Moszkatovot, A. A. Müri­szeket, Z. Sz. Omarovát, N. 1. Szmirnovot és V. N. Titovot, a küldöttség tagjait. Jelen volt az országgyűlés ülé­sén J. V. Andropov, a Szov­jetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, s ott voltak a szovjet nagykövetség tagjai. Megjelentek az ülésen a népi demokratikus országok nagy­követei, valamint a hazánkba akkreditált többi országok kö­vetségeinek vezetői. Az ülésszakot 11 óra után néhány perccel nyitotta meg Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Rónai S é — A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának 1955 február 9-én a világ népeihez és parlamentjei­hez intézett felhívása nálunk az egész nép körében meleg Vissz­hangra és nagy érdeklődésre ta­táit — mondotta bevezetőben. — A Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az országgyűlés el­nöksége, valamint a külügyi bi­zottsága nyilatkozatban lelke­sen üdvözölte a Szovjetunió Legfelső Tanácsa felhívását, az országgyűlés pedig április 22-i ülésén határozatot hozott, amely kimondja: »az országgyűlés el­nöksége március elsejei nyilat­kozatának szellemében hívja neg hazánkba a kormány által lavasolt országok parlamenti küldöttségeit, hogy ezzel a ma­ga részéről is hozzájáruljon a népek és parlamentjeik közötti igyüttmuködéshez«. Az ország- gyűlés elnökségének meghívásá­ba a Csehszlovák Köztársaság és a Román Népköztársaság parlamenti küldöttségei már lá­togatást tettek hazánkban, ma pedig forró szeretettel üdvözöl - jük hazánkban, a parlament üléstermében legkedvesebb ba­rátainkat, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának küldöttségét. (Az országgyűlés tagjai felállva, lelkes tapssal üdvözlik a szov­jet küldöttséget.) — Szeretettel üdvözlöm a kül­döttség vezetőjét, N. M. Pegov eivtársat, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkárát. (Nagy taps.) Hegt Hegedűs eivtárs beszéde ele­jén megállapította, hogy az or­szággyűlés legutóbbi ülésszaka óta eltelt időszakot az ország politikai és gazdasági helyzeté­nek javulása jellemzi. Az ipari termelés első három­negyedéves tervét 104 százalék­ra teljesítettük. Hosszú évek óta először nemcsak teljesítettük, hanem túl is teljesítettük a munka termelékenysége növelé­sének és az önköltség csökken­tésének a tervét. Jelentős előrehaladás történt a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében és a mezőgazda- sági termelés fejlesztésében js. Túlteljesítettük a mezőgazdasági termelés éves tervét, dolgozó parasztságunk túlnyomó többsé­ge pontosan eleget tett beadási kötelezettségének és jelentősen megjavult az állami szabadfel­vásárlás is. Ebben az évben eddig 44 százalékkal több ke­nyérgabonát gyűjtöttünk be, mint az egész elmúlt évben. Ebben az évben már mintegy 60 000-rel emelkedett a termelő­it «I o r megnyitó Rónai Sándor ezután bejelen­tette, hogy a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa küldöttségének vezetője, N. M. Pegov kíván szólni. A képviselők hosszan­tartó, lelkes tapssal köszöntötték a szónoki emelvényre lépő N. M. Pegovot. N. M. Pegov beszédében tolmácsolta a szovjet küldöttség üdvözletét. A szovjet küldöttség vezetőjé­nek beszédét a képviselők hosz- szantartó, nagy tapssal fogad­ták. Ezután Darabos Iván, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának titkára számolt be az Elnöki Tanácsnak az országgyűlés két ülésszaka között végzett tevé­kenységéről. Az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette az Elnöki Ta­nács jelentését. Rónai Sándor bejelentette: a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az MDP Központi Vezetőségé­nek javaslatára — javasolta az országgyűlésnek, hogy Erdei Fe­renc földművelésügyi minisztert e tisztsége alóli felmentésével a M inisztertanács elnökhelyettesé­vé, Matolcsi Jánost pedig föld­művelésügyi miniszterré válasz- sza meg. Az országgyűlés a javaslato­kat egyhangúlag elfogadta és Erdei Ferencet a Miniszterta­nács elnökhelyettesévé, Matolcsi Jánost pedig földművelésügyi dü s András be, szövetkezeti családok száma. Ezek a számok pártunk egész politikájának igazát bizonyítják. Az elmúlt félév minden ta­pasztalata azt igazolja, hogy a Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatai helyesek vol­tak. A jobboldali elhajlás ellen, amely pártunkban és állami éle­tünkben lábrakapott, és az 1954-es évben már haladásunk kerékkötőjévé vált — múlha­tatlanul szükség volt határozott harcra. Köszönet illeti a Magyar Dol- gezók Pártját, annak Központi Vezetőségét, amely élén Rákosi Mátyás elvtárssal teljes határo­zottsággal és megalkuvás nél­kül vezette cs vezeti ezt a har­cot. (Nagy taps.) Eredményeink elérésében szerepet játszott a Hazafias Népfront, amely mint a népi nemzeti összefogás szer­ve, a párt irányítása alatt se­gítséget nyújtott az előttünk álló feladatok végrehajtásához. A Hazafias Népfront helyi szervei elősegítették a kormány célkitű­zései megvalósítását, dolgozó né­b e s s é d e miniszterré választotta meg. Rónai Sándor elnök megemlé­kezett a közelmúltban elhunyt Szekfű Gyuláról. Az országgyű­lés Szekfü Gyula emlékét jegy­zőkönyvben örökítette meg. Az elnök ezt követőleg be­jelentette, hogy a megüresedett képviselői helyekre a budapesti választókerületben Suhajda Jó­zsef, a Somogy megyei választó- kerületben dr. Sivó József pót- képviselőt hívta be a Népköztár­saság Elnöki »Tanácsa. Hatalmas lelkesedéssel fo­gadta el az országgyűlés elnöksé­gének azt a javaslatát, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­ban megüresedett két helyre Rákosi Mátyást és Gáspár Sán­dort válassza meg. A képviselőié hosszantartó tapssal köszöntöt­ték a Népköztársaság Elnöki Tanácsának új tagjait; Rákosi Mátyást és Gáspár Sándort. A külügyi bizottságban megürese­dett tagsági helyekre Szalai Bélát és Péter Jánost válasz­tották meg. A Népköztársaság alkotmánya 24. paragrafusa új szövegének megállapításáról Molnár Erik igszságügyminiszter terjesztett be törvényjavaslatot. Az ország­gyűlés a törvényjavaslatot elő­zetes tárgyalás céljából a jogi bizottságnak adta ki. Ezután Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke mondott beszédet. i x é d e púnk öntevékenységének és te­hetségének fokozott kibontakoz­tatását. A kormány, a megyei, a já­rási, a városi és a községi ta­nácsok és egyéb állami és gazda­sági szervek javuló munkája is hozzájárult ahhoz, hogy siker­rel kezdtük el a jobboldali el­hajlás okozta károk helyreho­zását. Az elmúlt félév alatt a Minisztertanács egész tevékeny­ségét a Központi Vezetőség már­ciusi, áprilisi és júniusi határo­zatainak szellemében folytatta. Az eredményekkel, amelyeket elértünk, korántsem lehetünk elégedettek, mert lassúbb a fejlődés, mint amilyenre lehe­tőségünk van, főként azért, mert még nem tudtuk felszámolni mindazt a lazaságot és fegyel­mezetlenséget, amelyet a jobb­oldali elhajlás okozott. Tisztelt képviselő elvtársak! Beszámolómban — állami éle­tünk legfelső fóruma, az ország- gyűlés előtt — nem egyszerűen a különböző területeken mutat­kozó eredményekről és hibákról akarok beszélni, hanem elsősor­ban azokról a tervekről és el­gondolásokról, amelyeket to­vábbi előrehaladásunk biztosí­tása érdekében a párt Központi Vezetőségének útmutatása alap­ján a kormány kidolgozott. A Minisztertanács fontos kötelessé­gének látja megosztani gondját- baját az országgyűlés tagjaival és önökön keresztül az egész dolgozó magyar néppel. Hegedűs elvtárs ezután töb­bek között kijelentette: a mun­katermelékenység fokozása és a népjólét emelése egymástól elválaszthatatlan ! A népjólét emeléséről be­szélni anélkül, hogy ne tennénk gyakorlati intézkedéseket a ter­melékenység növelésére, pusz­ta szócséplést jelent, amely a Horthy-rendszer képviselőinek hazug frázisaira és ígérgetéseire emlékeztet, és teljesen idegen a kommunistáktól, a hazájukat szerető dolgozóktól. Az elmúlt félév során olyan gyakorlati intézkedéseket valósí­tottunk meg, amelyek elősegí­tették a termelés jobb megszer­vezését, megjavították az anyag­ellátást és csökkentették a gyá­rak közötti együttműködés hiá­nyosságai miatt jelentkező ki­eséseket. Nagyobb önállóságot biztosítottunk az igazgatóknak, intézkedéseket tettünk a mun­kafegyelem megerősítése, a tár­sadalmi tulajdon fokozottabb védelme és az anyagtakarékós- sag érdekében. Munkásosztályunk, műszaki értelmiségünk megértve pártunk politikáját, a kormány ezen célkitűzéseit erőteljesen támo­gatta. Engedjék meg, hogy a Kormány nevében e helyről is köszönetét mondjak országunk vezetőerejének, dicső munkás- osztályunknak az iparban már­cius óta elért eredményeiért, áldozatkész munkájáért. (Nagy taps.) A Központi Vezetőség novem­ber 9-i ülése rámutatott, hogy bár az iparban elért sikereink jelentősek, még távolról sem használjuk ki a munka terme­lékenységének növelésére — a technika jelenlegi színvonala mellett — rendelkezésünkre álló minden lehetőséget. A Minisztertanács a Központi Vezetőség november 9—12-i ha­tározatának megfelelően a hi­bák kiküszöbölése érdekében mindenekelőtt az ipari termelés vezetésének ellenőrzését igyek­szik megjavítani, s a vezetés fő­feladatává az ellenőrzés mel­lett a termelés gyakorlati meg­szervezését teszi. Kemény rendet, munka- és tervfegyelmet kell megvalósí­tani és jobban kell védenünk a szocialista tulajdont, mint ed­dig. Az ipari vezetés gyakorlativá tétele és magasabb színvonalra emelése érdekében a Központi Vezetőség legutóbbi határozatá­nak megfelelően, nagyobb jog­kört kívánunk adni a termelés irányításában a művezetőknek és főművezetőknek és ezzel egy­idejűleg rendezni kívánjuk bé­rezésüket is. Tisztelt képviselőtársak! Az ipar vezetői feladatukat csak akkor tudják elvégezni, ha az üzemek dolgozóira, munkásosz­tályunkra támaszkodnak. Ha fel­használják azt a kimeríthetetlen tartalékot, amely munkásosz­tályunk tehetségében, kezdemé­nyező készségében, munkaszere- j tétében van. ha támogatják a szocialista munkaversenyt és az újít ómozgalmat, amelyben kife­jezésre jut munkásosztályunk alkotó munkalendülete. Olyan rendszabályokkal, ame­lyeknek végrehajtása kizárólag csak rajtunk múlik — nagyon lényegesen tudjuk emelni a munka termelékenységét és csökkenteni a termékek önkölt­ségét. Sok adat mutat arra, hogy nem járunk messze ez igazságtól, ha ezt a lehetőséget, — amely jelenleg rendelkezé­sünkre áll, de amelyet nem hasz­nálunk ki — a termelésnek mint­egy 15—20 százalékára becsül­jük: olyan tartalék ez, amely­nek egy évre vonatkoztatott ősz- szegéből, ha azt lakásépítéste fordítanánk, 150 000 lakást tud­nánk építeni, azaz egy év alatt öt olyan nagy várost, mint Mis­kolc. — Számunkra ma még a leg­nagyobb jelentőségű ezeknek e tartalékoknak feltárása, mégis, ha nem akarunk elmaradni s szocialista és kapitalista világ- gazdaság között folyó verseny­ben, akkor az ipart egyre újabb és korszerűbb technikával keil ellátni. — A műszaki színvonal fej­lesztése érdekében különös gon­dot fordítunk' a gépgyártás fej­lesztésére, mert tudjuk, hogy iparunknak ez az ága a gazda­sági fejlődés motorja. Ezer áll, vagy bukik mind az ipari mind a mezőgazdasági termeié: fejlesztésének üteme. Ezért gép iparunk termelését az Í956-Q: népgazdasági tervjavaslat sze rint 15.7 százalékkal akarjuk emelni. — Iparunk fejlesztése érdeké ben már ebben az évben meg­növeltük beruházásainkat. A jövő évben az ezévi .tervnél 81 százalékkal kívánunk többel beruházásra fordítani. Beruhá­zásaink növelésének .határt sza'c a népjólét állandó emelésének követelménye és az a törekvé­sűnk, hogy az elmúlt években elsősorban 1954-ben megnöveke­dőit külföldi adósság-állomá­nyunkat jelentős méftékbei csökkentsük. — Beruházásainkat a jövő év­ben is elsősorban arra kell for­dítanunk, hogy meggyorsítsuk a megkezdett és féligkész építke­zések befejezését és már 1956- ban elérjük egyes nagy létesít­ményeink, illetve ázok első rész­legeinek üzembe helyezését és előkészítsük további egységek befejezését és termelésbe való bekapcsolását 1957-ben. Mái 1956-ban jelentős mennyiségű kohókokszot termelünk a Sztá­lin Vasmű kokszoló üzemében még 1956-ban üzembe akarjuk állítani a II. Sz. nagyolvasztót A jövő évben üzembe kívánjuk helyezni a tiszapalkonyai és tiszalöki erőművek első gépegy­ségeit. Tisztelt országgyűlés! — Ipari termelésünk műszak, színvonalának gyors fejlesztéséi nagymértékben elősegítik széles­körű cs egyre hatékonyabb gazdasági és kereskedelmi kap­csolataink a baráti országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. A baráti országok között nagy­jelentőségű új nemzetközi mun­kamegosztás alakul ki a nép- gazdasági tervek összehangoláta alapján'. Ez a munkamegosztás megfelel minden ország érde­kének. Egyrészt lehetőidé teszi, hogy elsősorban azokat a ter­melési, illetve, gyártási ágakat fejlesszük, saját es a baráti or­(Folytatás a «8, ©Jdalená

Next

/
Thumbnails
Contents