Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-16 / 269. szám

munkáját ax országgyűlés Megkezdte (Folytatás az 1. oldalról) szagok szükségleteinek figye­lembevételével, amelyekre kecjj vező lehetőségeink vannak, más­részt biztosan számíthassunk a baráti országokra bizonyos ter­melésünkhöz szükséges ter­mékek iránt jelentkező szük­ségleteink kielégítésénél. A Minisztertanács tevékenysé­ge arra irányul, hogy országunk és a szocialista tábor gazdasági fejlődése érdekében adottsá­Tiszlelt országgyűlési Népgazdaságunk vezető ága, az ipar mellett íőlöttéb nagy je­lentősége van hazánkban a me­zőgazdasági termelés fejleszté­sének. A Központi Vezetőség ez év úniusi határozatának megfele­lően a Minisztertanács egyik legfontosabb feladatának olyan intézkedések megtételét tekin­tette, amelyek nagymértékben fellendítik a mezőgazdasági ter­melést és egyben elősegítik a mezőgazdaság szocialista átszer­vezését. E cél érdekében tovább fejlesztettük gépállomásainkat. Már ebben az évben nagy terü­leten, mintegy 160 000 kát. hol­don alkalmaztuk a vegyszeres gyomirtást. Dolgozó parasztjain­kat bőséggel ellátjuk rézgálic- cal, kisgépekkel, olyan cikkek­kel, amelyekben az elmúlt évek­ben nem egyszer hiány volt. Mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében meggyorsítottuk ka­zincbarcikai új műtrágyagyá­runk építését. A gyár évente mintegy 220 000 tonna nitrogén- műtrágyát fog termelni. A nit­rogénmennyiség felhasználása révén várható egy évi mezőgaz­dasági terméktöbblet kenyérga­bonaértékben kifejezve főváro­sunk lakosságának közel két évi kenyér- és lisztszükségletét biz­tosítja. A kormány intézkedései kö­vetkeztében a dolgozó parasztság — termelőszövetkezetiek s egyé­nileg gazdálkodók egyaránt — méginkább érdekeltté váltak termelésük növelésében, vagyis abban, hogy jobb munkával, új módszerek alkalmazásával töb­bet és olcsóbban termeljenek, Egyre nagyobb azoknak a dolgozó parasztoknak a száma — elsősorban a termelőszövetkeze­tekben — akik nagy lelkesedés­sel keresik az új módszereket, amelyekkel nagyobb termést le­het elérni. Vannak azonban olyanok is, akik elhanyagolják a mezőgazdasági munkák időbem elvégzését. Sokan például ebben az évben is őszi szántás helyett tavaszi szántásba vetették a ku­koricát. Sokan most is lassan végzik az őszi betakarítási mun­kákat, késlekednek a vetéssel és az őszi mélyszántással. A kenyérgabonavetés — a jö­vő évi kenyerünk biztosítása — nemcsak az egyes dolgozó pa­rasztoknak és egyes termelőszö­vetkezeteknek az ügye, hanem or­szágos ügy, ezért a Miniszterta­nács felszólít minden dolgozó parasztot, termelőszövetkezeti tagot a kenyérgabona vetéster­vek maradéktalan teljesítésére. Bízunk abban, hogy az idei rend­kívüli ősz ellenére is minden termelő, minden község mara­déktalanul eleget tesz ennek a kötelezettségének. Annál is inkább bízhatunk eb­ben, mert a dolgozó parasztság döntő többsége ebben az évben szorgalommal és becsülettel tett eleget a termelésben, a beadás­ban és az adózásban ráháruló kötelezettségeknek. Engedjék meg, hogy a kor­mány nevében köszönetét mond­jak a termelésben élenjáró, az állampolgári kötelezettségüket becsületesen teljesítő termelő­szövetkezetek tagjainak, egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasz- :oknak, az állami gazdaságok ás gépállomások kiváló dolgozói- íak (hosszantartó, lelkes taps). Tisztelt országgyűlés! Bár mezőgazdasági termelé­sünk tagadhatatlanul fejlődött, elbizakodottságra semmi okunk nincs, mert a mezőgazdaság fej­lődésének üteme elmarad az gainknak megfelelően részt ve­gyünk ebben a nagyjelentőségű nemzetközi munkamegosztásban. Ez a munkamegosztás és együtt­működés lehetővé és egyben kö­telességünkké teszi, hogy ipa­runk fejlesztése terén többet tanuljunk a baráti országoktól, elsősorban a Szovjetuniótól. Ezen túlmenően szükségesnek tartjuk, hogy tapasztalatokat ve­gyünk át a fejlett iparral ren­delkező tőkés országoktól is. — Minden lehetőség megvan iparétól és mert a mezőgazdaság még nem tudja megfelelően ki­elégíteni a mezőgazdasági ter­mékekben mutatkozó növekvő szükségletet. Az ipar jelentősége a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésében — a gépesítés eredményeként — e termelési évben sokkal inkább megmutatkozott, mint eddig bár­mikor. A termelőszövetkezetek termésátlaga a folyó évben bú­zából már 19 százalékkal, rozs­ból 25,4 százalékkal, őszi árpából 10,2 százalékkal haladta meg az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termésátlagait. A gé­pesítés fölényét és diadalát bizo­nyítja az a tény is, hogy a gép­pel végzett őszi mélyszántásba vetett kukorica idejében beérett és bő termést adott, a kedvezőt­len időjárás ellenére és az egyé­ni kisparaszti gazdaságok tava­szi szántásba vetett és későn érő kukoricájával szemben. Meg kell állapítanunk, a mun­kaigényes termelési folyamatok­ban, így a növényápolásban, be­takarításban, trágyázásban ez elmaradás rendkívül nagy és ezért súlyos felelősség terheli a Kohó- és Gépipari Minisztériu­mot, valamint a Földművelés- ügyi Minisztériumot. Mindent megteszünk azért, hogy a magyar Uníverzál trak­torok sorozatgyártását mielőDb megkezdhessük és a kísérletek meggyorsításával tökéletesítsük és tömegesen gyártsuk a kuko­rica-, burgonya-, cukorrépabeta­karító gépeket is. Gyorsabban kell leküzdenünk elmaradottságunkat a műtrágya- gyártás és felhasználás terén is. Meg kell gyorsítanunk műtrá­gyagyáraink kapacitásának ki­bővítését és új műtrágyagyárat is kell létesíteni. ♦ — A jövő évben hazai gyár­tású vegyianyagokkal mintegy 600 000 katasztrális holdon kí­vánjuk elvégezni a gyomirtást az őszi és a tavaszi kalászosok vetésterületein. Jó eredményt ígér a kukorica gyomnövényei­nek vegyszeres irtása is. A magyar kormány a szocia­lista iparosítás eredményeire tá­maszkodva el kívánja érni, hogy a magyar mezőgazdaság túlszár­nyalja a felszabadulás előtti leg­magasabb termelési színvonalat és az egy főre és egy hektárra eső termelési érték elérje a ha­zánkhoz hasonló természeti adottságokkal rendelkező fejlett országokét. A mezőgazdaság fejlesztése ér­dekében gyorsabban kell előre­haladnunk a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében. Dolgozó parasztságunk, látva a termelő- szövetkezetek javuló gazdálko­dását, egyre inkább magáévá te­szi a belépés gondolatát. Ezt bi­zonyítja termelőszövetkezeti moz­galmunk fejlődésének lendülete. Október végén 50 000 család lé­pett be a termelőszövetkezetek­be s területük 320 000 katasztrá­lis holddal, benne 267 000 ka­tasztrális hold szántóterülettel növekedett. — A Minisztertanács fontos feladatának tartja, hogy tovább­ra is szervezeti és gazdasági in­tézkedésekkel megkönnyítse az új és a megnövekedett termelő- szövetkezeteknek kezdeti ne­hézségeik leküzdését és a hibák kijavítását. így a termelőszövet­kezetek blyan beruházásait, me­lyekkel gazdálkodásuk üzemi alapjait rakják le, az állam húsz év alatt visszatérítendő hosszú- lejáratú hitellel támogatja. — Segíteni a termelőszövetke­zeti parasztokat, de ugyanakkor arra, hogy iparunk gyors ütem­ben fejlődjék és a termelékeny­ség és az önköltség színvonala tekintetében ne csak elérjük, hanem túl is haladjuk a leg­fejlettebb kapitalista országok­ban elért mutatókat. — Mozgósítsunk minden erőt, hogy maradéktalanul teljesítsük a Központi Vezetőség november 3—12-i ülésének határozatát, a magyar ipar fejlesztésének ezt a nagyjelentőségű harci prog­ramját. (Nagy taps.) biztosítani azt is, hogy az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó pa­raszt, aki még nem szánta rá magát a szövetkezeti életre, meg­kapjon mindent, a termeléshez szükséges eszközt és anyagot és megtalálja számítását a mező- gazdasági termelésben. Az or­szág felemelkedésének érdeké­ben ennek megvalósítását népi demokratikus kormányunk egyik legfontosabb kötelességének tartja. Szakadatlanul és szívósan dolgozunk azért, hogy a párt ál­tal mutatott helyes úton megte­remtsük a szocialista város után a szocialista falut és a fej­lett szocialista ipar mellé felzár­kóztassuk a fejlett szocialista mezőgazdaságot. Tisztelt országgyűlés! A Minisztertanácsot vala­mennyi intézkedésénél az a cél vezette, hogy a népjólét emelé­séhez szilárd alapot teremtsen. A népjólét növekedésével együtt olyan színvonalon akarjuk tar­tani beruházásainkat, amely le­hetőséget ad az ipar és a mező- gazdaság gyors fejlesztésére. Él­jünk jobban, de ne úgy, hogy megegyük és feléljük a jövőn­ket. Országunkban a népjólét fel­lendítésének egyik sarkalatos előfeltétele a lakosság zavarta­lan ellátása mezőgazdasági ter­mékekkel. A mezőgazdasági termékek kötelező begyűjtéséből szárma­zó mennyiségek az. ország lakos­ságának zavartalan ellátását és a mezőgazdasági termékek ter­vezett kivitelét nem biztosítják. Szükséges, hogy az állam kezé­ben a kötelező begyűjtéssel biz­tosított mennyiségnél nagyobb készletek, több búza, zsír, tej és más fontos élelmiszeripari és mezőgazdasági termék álljon rendelkezésre. — E helyzet láttán kormá­nyunk a mezőgazdasági termé­kek állami szabadfelvásárlási rendszerén keresztül széleskörű intézkedéseket foganatosított a lakosság zavartalan ellátására s a tervezett mezőgazdasági kivi­tel biztosítása érdekében. A dolgozó parasztság a sza­badfelvásárlás keretében az ál­lamnak eladott mezőgazdasági termékeiért olyan összegeket kap; amelyek a termelés foko­zására, új, eddig nem alkalma­zott agrotechnikai és termelési módszerek bevezetésére ösztö­nöznek, gazdaságossá teszik a többletmunkát. Gondoljunk csak arra, hogy az állami szabadl'el- vásárlás keretében a búzáért 280, a kukoricáért pedig 240 fo­rintot ad az állam, tehát lénye­gesen többet, mint amennyi a dolgozó parasztság termelési költsége. Az állami szabadfelvá­sárlás rendszere ebben az évben jelentős sikereket hozott. Míg ta­valy a begyűjtésen felül alig háromezer vagon kenyérgabonát vásároltunk fel, az idén az első tíz hónapban 28 000 vagont vásá­roltunk. — Nem kisebbek az eredmé­nyek a sertéshizlalási szerződés- kötésnél sem. Ez év október hó 1-től jövő év szeptember 30-ig történő átadásra eddig több, mint 540 000 hízottsertést kötöttünk le, háromszor annyit, mint az el­múlt év hasonló időszakában. Az élelmiszerellátás terén ez évben még nem tudtuk teljes mértékben kielégítem a hús iránti keresletet. Átmeneti ne­hézségek jelentkeznek a zsírel­látásban is. Enyhítésére jelentő­sebb mennyiségű étolajat hoz­tunk forgalomba. A szerződéses hizlalás számszerű növekedése lehetőséget fog adni az állam­nak arra, hogy fokozatosan ja­vítsa a városok ellátását sertés­hússal, zsírral és különböző hús­termékekkel. Megfelelő mennyiségű és mi­nőségű és a tavalyinál olcsóbb zöldség és gyümölcs állt és áll a lakosság rendelkezésére. Komoly javulás van a lakos­ság ipari termékkel való ellátá­sában is, amely egy-két cikktől eltekintve, úgyszólván zavarta­lan. A lakáshelyzetről szólva rá­mutatott Hegedűs elvtárs, hogy különösen a nagyipari városok­ban nem kielégítő és még sok­ezer dolgozó család él rossz la­kás-körülmények között Buda­pesten, Miskolcon, Özdon és több ipari városban is. A kormány nagy erőfeszítéseket tett és tesz azért, hogy meggyorsítsa és ol­csóbbá tegye a lakásépítést. Az újonnan épülő lakások számá­nak növelése érdekében nem­csak a beruházások összegét nö­veljük mintegy 70 százalékkal, hanem csökkentjük az épülő két- háromszobás lakások számát, hogy ilymódon átmenetileg több egy szoba-konyhás lakást építve növelni tudjuk a megépített la­kások számát és hogy ilymódon minél több családot tudjunk minél rövidebb idő alatt lakás­hoz juttatni. A továbbiakban részletesen ele­mezte a beszámoló fejlődő kul­turális életünk kérdéseit, a köz­oktatás, egészségügy, a film, irodalom, a tudomány feladatait. Rámutatott: Azoknak a felada­toknak a sikeres elvégzéséhez, amelyet a népgazdaság, a kultú­ra és a tudomány területén előt­tünk állnak, tovább kell erősíte­nünk népi államunkat. Erősíte­nünk kell szocialista hazánk külső és belső biztonságát szol­gáló szerveinket: a néphadsere­get, az államvédelmi és rendőri szerveket is. Tovább kell javítanunk az ál­lami munkát, államszervezetünk minden láncszemében. Ennek érdekében tovább növeljük he­lyi államhatalmi és államigaz­gatási szerveink hatáskörét. Tisztelt országgyűlés! Áttérve külpolitikánk kérdé­seire, mindenekelőtt szükséges­nek tartom aláhúzni, hogy a Magyar Népköztársaság kormá­nya külpolitikai tevékenységét az országgyűlés áprilisi üléssza­kán elfogadott irányelvek és a varsói szerződés törvénybeikta­tásakor hozott határozat alap­ján végezte. Kapcsolataink erősödésének a szocialista tábor vezető erejével, felszabadítónkkal, a Szovjet­unióval fontos állomása az or­szággyűlés mai ülése is, ame­lyen első alkalommal üdvözöl­hetjük itt hazánkban, a magyar népi demokrácia törvényhozó házában a Szovjetunió Legfelső Tanácsának delegációját. (Nagy taps.) A magyar kormány az elmúlt fél évben — az országgyűlés ha­tározatának megfelelően — tööb jelentős kezdeményezést tett an­nak érdekében, hogy elmélyítse barátságunkat s fokozza együtt­működésünket a szomszédos Ju­goszláviával. Egyetértek Kocsak: Popovics elvtárssal, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kül­ügyi államtitkárával, aki a szö­vetségi gyűlés két házának múlt heti együttes ülésén elmondott külpolitikai beszámolójában megállapította, hogy .......lénye­g es haladást értünk el Jugoszlá­via és a Magyar Népköztársaság viszonyának rendezésében.” Az utóbbi hónapok során megegye­zésre jutottunk többek között az országhatárainkat kölcsönösen érintő több kérdésben, vízgaz­dálkodási és Tisza-hajózási kér­désekben. Tovább nőtt külke­reskedelmi forgalmunk, amely az elmúlt félévben 200 százalék­kal volt nagyobb, mint előző év azonos időszakában. Bízunk ab­ban, hogy a szeptember hónap­ban félbeszakadt pénzügyi tár­gyalásokon felvetett kérdések­ben is mielőbb megegyezésre tu­dunk jutni. A Magyar Népköztársaság kormányának egész tevékenysé­ge, amely a népek közötti biza­lom és együttműködés megerő­sítésére, a béke és biztonság biz­tosítására irányul, mindenben megfelel az Egyesült Nemzetek alapokmányában lefektetett el­veknek és célkitűzéseknek. Ép­pen ezért szükségesnek tartjuk erről a helyről is ismételten ki­hangsúlyozni a magyar népnek azt a régi és jogos kívánságát, hogy hazánk végre elfoglalhas­sa helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Beszédének befejező részében többek között a következőket mondta: — népi hatalmunk ma erősebb és szilárdabb, mint bár­mikor eddig. A kormány mint bel-, mint külpolitikájában olyan felada­tok megvalósítását tűzte maga elé, amelyek a legteljesebb mér­tékben megfelelnek a magyar nép, házánk felemelkedése ér­dekének. Olyan célok ezek, me­lyeknek megvalósításáért dol­gozni és küzdeni felemelő és lelkesítő feladat. A Miniszter- tanács dicső munkásosztályunk­ra, országunk vezető erejére, az egyre erősödő munkás-paraszt szövetségre támaszkodva, pár­tunk, a Magyar Dolgozók Párt­ja irányítását követve mindent megtesz azért, hogy a szocializ­mus felépítése, országunk fel- emelkedése meggyorsuljon. A kormány munkájához, az előttünk álló nagy országépítő feladatok végrehajtásához ké­rem a tisztelt országgyűlés, a képviselő elvtársak támogatását és segítségét. (Hosszantartó nagy taps.) A keddi ülést Rónai Sándor rekesztette be. Az országgyűlés szerdán délelőtt folytatja mun­káját. (MTI) Molotov és Dulles a keddi ülés előtt küiönmegbeszélést folytatott GENF. (MTI) Molotov és Dulles a külügyminiszteri érte­kezlet keddi ülése előtt megbe­szélést folytatott a Nemzetek Palotájában. Az értekezlet kedd délelőtti ülésén Macmillan angol külügy­miniszter elnökölt. Elsőnek Molotov szovjet külügyminiszter szólalt fel. N. Sz. Hruscsov beszélgetése a mezőgazdasági szervek vezető dolgozóival MOSZKVA. (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára ez év november 14-én az SZKP Központi Bizottságában beszél­getést folytatott a Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériumá­nak vezető dolgozóival és a Szövetséges Köztársaságok me­zőgazdasági minisztereivel. V. V. Mackevics, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere rövi­den beszámolt a Mezőgazdasági Minisztérium kollégiumainak ez év november 11—12-én megtar­tott kibővített üléséről, amelyen a Szövetségi Köztársaságok me­zőgazdasági miniszterei is részt vettek. N. Sz. Hruscsov a beszélgetés során felhívta a mezőgazdasági szervek vezetőinek figyelmét, hogy a mezőgazdasági termékek termelésének növelése érdekében a lehető leggyorsabban ki kell kü­szöbölni azokat a hiányosságo­kat, amelyek a gépállomások ve­zetőségében, a kolhozok további megerősítését célzó munkában, s tudományos intézményeknek £ termelés emelése érdekében ki­fejtett tevékenységében mutat­koznak. N. Sz. Hruscsov hangsúlyoz­ta, hogy milyen fontos jelentősé­gű feladat a mezőgazdasági év eredményeinek mindenoldalú mérlegelése, a mezőgazdaság élenjáró tapasztalatainak általá­nosítása és bevezetése, a kol­hozkáderek képzése, a magter­melés, különösen a hibridku­korica-vetőmag termelés megja­vítása, a szarvasmarhák min­taszerű teleltetése és az 1956-os tavaszi vetésre való szervezett felkészülés, (MTI) A mezőgazdaság fellendítéséért és szocialista átszervezéséért

Next

/
Thumbnails
Contents