Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-15 / 268. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZMDPBACSK/SKUNMKGYEI P/tRTBIZOrrSKSKNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM Àír« SO fillér 1935. NOVEMBER 15. KEDD Ipari termelésünk nu*gjáritásáliak és műszaki színvonala emelésének feladatai Mekis József elvtárs előadói beszéde a Központi Vezetőség november 9—12*i ülésén December 21-re teljesítjük államunk iránti kötelezettségeinket — vállalták tanácsülésen a páimonostori tanácstagok Kelet-Szibcria legifjabb városa: Angars/k. «•Tiszta lappal, adósságmentesen kezdjük az új esztendőt« — erre törekednek megyénk valamennyi községében. Ennek jegyé­ben tartották meg szombaton Pálmonostorán a tanácsülést; Lu­kács Pál VB-elnök arról számolt be, hogy a község dolgozó pa­rasztjai a területi kukoricabeadást, valamint a tojásbeadást túl­teljesítették, a vágómarhabeadás csaknem 100 százalék és jel tel­jesítették a borbeadást. Kielégítően halad a többi cikkek begyűj­tése is. A lakosság mintegy 80 százaléka becsülettel teljesítette állam iránti kötelezettségét. A hátralékos 20 százaléktól is elvárják a beadás teljesítését. A begyűjtési tervek teljesítése nem tűr ha­lasztást, minden perc drága, ezért a tanácstagoknak meggyőző szó­val, a végrehajtó bizottságnak pedig a törvény szigorának alkal­mazásával kell a munkáját tovább folytatnia. A begyűjtésen kívül az adófizetésben is meg kell javítani a munkát, mert hiszen meg van a lehetőség a* terv teljesítésére. Varga Pál tanácstag a hozzászólás vitájában vállalta, hogy még e hónapban 280 forint adótartozását befizeti és rendezi be adási hátralékát is. Egyben versenyre hívta valamennyi tanács­tagot. Palkovics Ferenc javasolta, hogy hívja ki versenyre a ta­nácsülés a kiskunfélegyházi járás községeit a begyűjtésben és a.' adófizetésben. Koncz elvtárs tanácstag felszólalásában arról be­szélt, hogyha az ipari munkásoktól megköveteljük a tervteljesi- tést, akkor a dolgozó parasztoktól is elvárjuk a kötelezettségen teljesítését. Egyben felhívta a végrehajtó bizottságot, hogy a jövőr •ben szigorúbban járjon el a kulákokkal és a notórius nemteljesi- tőkkel szemben. Kurucsai elvtárs, a begyűjtési állandó bizottság elnöke javasolta, hogy alakítsanak versenybizottságot, amely he. tenként értékeli az eredményeket. A tanácsülés elfogadta a határozati javaslatot. Eszerint ta­nácstagi körzetenként, kisgyűléseken ismertetik a tanácsülés vál­lalását, hogy december 21-ig teljesítik az állam iránti kötelezett­séget. A tanácstagok e hónapban teljesítik adófizetési kötelezett­ségüket, harcolnak a napi tervek teljesítéséért. A pálmonostoriak tehát felmérték a lehetőségeket és bebizo­nyosodott, hogy mód van a tervek teljesítésére. Egyben versenyre hívták a járás többi községeit is. Bízunk benne, hogy példájukat más községek is követik. (K. 7.) Tsz-tagok és egyéni gazdák találkoznak Xiskunmajsán Cseke Jízsel nverte a százezer lorinlol Magyar ajándék a Kínai Népköztársaságnak bér 22-én mi lesz a népművelési otthonban. Azon az estén talál­koznak a majsai tsz-tagok a gazdálkodásban kitűnt egyéni parasztokkal. A tsz-ek úgy ter­vezik, hogy vacsorával vendé­gelik meg a meghívott dolgozó parasztokat és utána meleghan­gú beszélgetésbe elegyednek. termelőszövetkezetének elnökét érte a legnagyobb szerencse: az ötödik osztályba tartozó, 55098 sorozatú, 01 számú kötvényével megnyerte a 100 000 forintos fő­nyereményt. A boldog kötvény- tulajdonos kedden veszi fel nye­reményét a pécsi OTP-flókban A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége november 9—12-i ülésén az «Ipari terme­lésünk megjavításának, és mű­szaki színvonala emelésének feladataiy-ról szóló jelentést a Politikai Bizottság nevében Me­kis József elvtárs terjesztette elő. Az alábbiakban kivonato­san közöljük Mekis elvtárs elő­adói beszédét. Mekis elvtárs előadói beszédé­nek bevezető részében foglalko­zott az elmúlt évek során ha­zánk' szocialista átalakításában, népgazdaságunk fejlesztésében elért eredményeinkkel. Gyáripa­runk 5 év alatt olyan előrehala­dást tett, amelyhez tőkés viszo­nyok között 40 évre lett volna szükség. A fejlődésnek e rend­kívüli gyors ütemét elsősorban az tette lehetővé, hogy országunkban a munkásosz­tály által vezetett forradal­mi harc eredményeként a termelőeszközök túlnyomó része a dolgozó nép tulaj­donába került, a tőkés termelési viszonyokat — mindenek előtt az iparban — fo­kozatosan szocialista termelési /iszonyok váltották fel. A szocialista iparosítás volt és marad a szocializmus felépítő­iének legfőbb eszköze. Ezért lé­pett fel pártunk Központi Veze- ;ősége olyan élesen a Központi Vezetőség 1953 júniusi és a III. pártkongresszus határozatainak végrehajtását elferdítő, az ípa- -osítással szembeforduló jobbol­dali nézetekkel szemben. Ezután Mekis elvtárs ipari termelésünk műszaki színvonalának kérdéseivel 'oglalkozott. Hangoztatta, hogy i műszaki színvonal emelésétől íügg hazánk további felemelke­dése, népünk jólétének fokozása, í szocializmus győzelmének jgye. Éppen ezért a legközelebbi időben fejlődé­sünk központi kérdése a ter­melés technikai színvonalá­nak emelése. A tudomány segítse A műszaki haladás nélkülöz- letetlen feltétele a tudományos cutatás. A kutatás azonban még számos területen nem járult noz- iá megfelelően a technika fej­lesztéséhez. Kutatóintézeteink sokszor nem koncentrálják erői­ket egy-egy fontos téma kidol­gozására és gyakran elhúzódik a kutatások eredményes befejezé­se. A jövőben az ipari kutatóin­tézetek munkáját lényegesen közelebb kell vinni a ter­meléshez. A kutatási eredmények gyakor­lati alkalmazásában anyagilag érdekeltté kell tenni a kutatási idézeteket és az egyes kutató­kat. Az új technika bevezetésében csak úgy hozhatunk létre for­dulatot, ha a dolgozók miiiiós tömegei megismerik a korszerű technika és a tudomány ieg­A technikai színvonal emelésé­nek alapvető követelménye a nehézipar elsődleges fejlesztése. A gépipar fejlesztése az egész népgazdaság technikai előreha­ladásának alapja. Az egész ipar műszaki emelése szempontjából különös fontossága van szer­számgépiparunknak. A mező- gazdaság szocialista nagyüzemi átszervezése növekvő feladato­kat hárít mezőgazdasági gépipa­runkra. Meg kell oldani a ga­bonatermelés, a kukorica- és szá- lastakarmány-termelés komplex gépesítését hazai gyártású gé­pekkel. Az egész népgazdaságban a technikai haladást csak akkor biztosíthatjuk, ha jelentősen meggyorsítjuk az új, korszerű gépek és műszerek kibocsátását, ha felszámoljuk a gyártmányok fejlesztése és az új termékek be­vezetése körül ma még tapasz­talható huza-vonát. Mekis elvtórs ezután hangoz­tatta, hogy jobb minőségű kohászati ter­mékeket kell előállítanunk hogy a bányászat további gépesítésével biztosítsuk nö­vekvő szénszükségletünket. Majd hangsúlyozta, hogy ener­giatermelésünk ütemének meg kell haladnia az ipari termelés ütemet és növelnünk kell a ve­gyiipar arányát az ipari terme­lésben. — Az építőipar fejlesztésének fő útja — mondotta — a vasbe­ton és más előregyártott elemek alkalmazása és a nehéz és mun­kaigényes munkafolyamatok komplex gépesítése. Az építőiparban cs az építő- anyagiparban az anyagtaka­rékosságnak nagy és még ki nem használt lehetőségei vannak. A fémfelhasználás csökkentésé­ért fokozni kpll a műanyagokból készült épületszerelvények fel­használását. Meg kell szüntetni a mozaik-parketta gyártása és felhasználása körüli huza-vonit. jobban a gyakorlatot újabb eredményeit. Ezért egyik legfontosabb feladatunk a műszaki propaganda meg­javítása. Biztosítani kell, hogy a műsza­ki könyvkiadás és a sajtó uz ipar előtt álló legfontosabb kér­désekkel foglalkozzék: Aknázzuk ki jobban a terme­lékenység növelésének, a termé­kek önköltsége csökkentésének tartalékait. Az első ötéves terv időszaká­ban a termelékenység növeke­dése a magyar iparban sokka: gyorsabb volt, mint ugyanezen idő alatt általában a tőkés or­szágokban/., Ebben is megmutat­kozik a szocializmust építő tár­sadalmunk fölénye a kapitalista rendszer felett. A termelékeny­ség növekedésében elért eredmé­nyek ellenére a termelés növelé­sének mintegy kétharmadát új munkaerők termelésbe állítása1 eredményezte és csak alig vala­mivel több mint egyharmadát a termelékenység növekedése. A második ötéves terv idősza­kában még fokozottabb jelentő­séget nyer a termelékenység emelése, mivel új munkaerők munkába állítására csak igen korlátozott lehetőségek vannak. A gépek jobb kihas«Hálásáért Iparunkban a meglévő techni­kai színvonal mellett is a ter­melékenység emelésének még számos kiaknázatlan tartaléka van. Lássunk ezek közül néhány legfontosabbat! A gépek kihasználása elsősor­ban a szénbányászatban, az épí­tőiparban, de sok gépipari üzem­ben is tűrhetetlenül alacsony. A rendelkezésre álló bányagépeink kapacitásának nagy része ki­használatlan. Több gépipari üzemben végzett munkanapfei- vétel bebizonyí.otta, hogy a för- gácsológépek a munkaidő 12— 15 százalékában, főleg szervezet­lenség miatt — állnak. Meglévő gépparkunk teljesítőképessége kisebb-nagyobb módosításokkal, több készülék és szerszám alkal­mazásával, a kérdéses gépeken alkalmazható korszerű techno­lógiai eljárások elterjesztésével nagymértékben bővíthető. * A termelékenység növelését sok területen fékezi a mun­kafegyelem lazasága. A szénbányászatnak például most nem volna adóssága, ha az igazolatlan és az utólag libera­lizmusból igazolt .hiányzó műsza­kon — termelés folyt volna. Még mindig nagyfokú üzemeinkben a munkásvándorlás, ami zavar­ja a termelés nyugodt menetét. A munkásvándorlást csak akkor lehet megszüntetni, ha az ellene hozott adminisztratív intézkedé­sek mellett megjavítják a po­litikai felvilágosító és nevelő­munkát, s a gyárakban, az épít­kezéseken, a bányákban többet törődnek a dolgozók anyagi, szo­ciális, kulturális igényeinek ki­elégítésével is. A következő időszakbau egyik fontos feladatunk, liogy üzemeinkben szilárd törzsgárdát alakítsunk ki A munkaerő ésszerű felhasz­nálásában is még számos lehe­tőségünk van. Több üzemben kapun belül) munkanélküliekkel is találkozunk. Ugyanakkor más üzemekben és mindenek­előtt az építkezéseken munka­erőhiánnyal küzdenek. Sok ma- gasképzettségú munkás kiseob szaktudást igénylő tömegmun­kát végez. A termelékenység növelésé­nek, a műszaki fejlesztésnek fontos feltétele a munkások szakmai továbbképzése. A mun­kások továbbképzését az utóbbi másfél-két esztendőben mégis nagyon elhanyagoltuk. A Kohó­(Folvtatás a 2. oldalon.) A kiskunmajsai népművelési otthon arról híres, hogy sokan látogatják. Nem is csoda, hisz a körülményeihez mérten olyan havi műsorprogramot állított össze, amely csaknem felveszi a versenyt a félegyházi Móra Fe­renc kultúrházzal. Nézzük csak például novem­Az ,V. Békekölcsön első sor­solásán nyereménnyel kihúzott kötvények kifizetését kedden kezdik meg az OTP fiókjaiban és a postahivatalokban. A köt­vénytulajdonosok közül a vasár­napi sorsoláson Cseke Józsefet, a Baranya megyei Eilend község A Magyar Népköztársaság kormánya egy tíz erőgépes gép­állomás teljes felszerelését aján­dékozta a Kínai Népköztársaság­A híres halasi csipke varrásá­nak elsajátítására az úttörőház­ban nyolc 12—Í3 éves leánypaj­tás részvételével csipkeszak­kört alakítottak. A gyermekek a szakkörön jelenleg saját terve­zésű munkáikon dolgoznak, itt sajátítják el a csipkekészítés alapismeretét. Ez nem könnyű feladat, különösen a szakkör fiatal tagjai részére. A pajtások megismerik és megkedvelik » csipkevarrás aprólékos és szép nak, hogy ezzel is elősegítse a/ utóbbi időben nagy lendületet vett kínai lermelöszövet kezet mozgalom fejlesztését. (MTI) munkáját. A szakkörnek célja, hogy az általános iskolából ki­kerülve, a csipkeházban a több­éves gyakorlattal cs tudással rendelkező művészek között ké­pezzék magukat tovább e nemes munkában. A nyolc kispajtás tu­datában van annak, hogy fejlő­désüket nemcsak a város, hanem a megye szakemberei is figye­lemmel kísérik, ezért a legna­gyobb kitartással és szorgalom- arai tanulnak. Kállai Gyorgyne jHalasi csipkeszakkör az úttörőházban

Next

/
Thumbnails
Contents