Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-29 / 280. szám

Újításéit, ötietes eigomloiások szolgálják az eredményesei)!! munkát a bajai üzemekben A BAJAI MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ üzemrészében a téli gépjavítás nagy csatájára készülődnek. Uj műszaki és technikai eljárások gyors beve­zetésével igyekeznek a Központi Vezetőség november 12-i határo­zatának értelmében végezni munkájukat. A forgácsolóban eddig nem használták ki a gépeket. Sok­szor egy-egy gépen olyan mun­kát végeztek, amelyet másutt olcsóbban tudtak volna előállí­tani. így volt ez a csúszógyűrűk olajútjának marásánál is. Ezt a munkát univerzális marógépen végezték. A gép óránként 2,7 kilowatt energiát fogyasztott. A csúszógyűrűk olajútjának mará­st most az asztali fúrógépre tet­ték át. Az elgondolás igen he­lyes és eredményes volt. Míg az univerzális marógépen óránként 2,7 kilowatt áram volt szüksé­ges a gép meghajtásához, addig az új módszerrel 0,4 kilowatt energia elegendő. Mivel a jövő évben 12 000 darab csúszógyűrűt gyártanak, így sok kilowatt ener­giát tudnak megtakarítani. Egy új megoldással anyag­megtakarítást is sikerült elér­niük. Üj műszaki feltételeket te­remtettek a darabológépen. Ez­zel kiküszöbölték az 50—60 m/m hosszabb anyag befogását, mely az esztergapadon nem egyszer 100—150 m/m hulladékban je­lentkezett. A szovjet és magyar szakiro­dalom tanulmányozása segítsé­gével a transzformátorforrasztó készülékeket átalakítják változ­tatható primér tekercsre. A vá­góéleket a jövőben nem elektro­mos úton forrasztják, hanem egy kis fúrógépen felszerelt fenék­maróval maratják. A RUHAÜZEMBEN az újítá­sok sokasága növeli a verseny­kedvet és csökkenti az önköltsé­get. Hantos Károlyné újítása az újja-bevarrások megállás nél­küli végzésére igen hasznos. Je­lentős cérnát tud vele megtaka­rítani. Nemcsak ő, hanem már több társa alkalmazza napi mun­kájában. A termelés gyorsaságát segíti Bohner Ferenc újítása. Az eddig igen hosszadalmas golyós­csapágy leszerelését a gépekről meggyorsította. Az új elgondo­lás lényege: a szalagtesten egy szíjlyukasztó és vágó együttes al­kalmazásával a dolgozó egyetlen nyomással végre tudja hajtani a műveleteket. Péterfai Imre mű­szerész két újítása is kedvezően befolyásolja a termelés gyorsu­lását. Az egyik a hidastárcsa élettartamát hosszabbítja meg egy apanon rugó alkalmazásá­val. A másik csökkenti a bal­eseti veszélyt tűtörés esetén a gombfelvarró gépen. halad Ia§san a mélyszántás a Szabadszállási Gépállomás körzetében? TÖBB, MINT 50 000 HOLDAS terület középpontjában van a Szabadszállási Gépállomás. A terület nehezen művelhető, nagy­reszt szikes talaj, melynek ja­vítása, termékenyebbé tétele sok gondott okozott már szakembe­reinknek. A gépállomásnak na­gyon jelentős feladata van tehát nemcsak a termelőszövetkezetek munkájának, hanem az egyéni­leg dolgozó parasztok megsegí­tésében is. Érdemes megvizs­gálni, hogyan tölti be ez a gép­állomás sokrétű feladatát? ITT TALÁN LEGJELLEM­ZŐBB mutatószám a tervek teljesítése. Bár vetési tervüket nagyrészben teljesítették, az őszi idény terv még mindig csak 51 százalékra áll. Ennek főként az az oka, hogy az őszi tervteljesítést olyan je­lentősen befolyásoló mélyszán­tás! tervet még mindig csak 29,2 százalékra teljesítette a gépállo­más. 1680 kataszteri holdas ter­vükből csak 492 holdat végez­tek el a legutóbbi értékelésig. A gépállomás igazgatója, Bakó elvtárs ezt azzal magyarázza, hogy a termelőszövetkezetben el­fogyott a munka és a legjobb esetben is csak 200 hold mély­szántást tudnak még a termelő- szövetkezetben elvégezni. Az egyéniek pedig azért nem köt­nek mélyszántást szerződést a gépállomással, mert a szikes, sés talajokon egyáltalán nem ajánlatos a mélyszántás, mivel a termőréteget vad talajjal keveri és a föld terméketlenné válik, GYENGE ÉRVEK EZEK, s talán csak arra jók, hogy a tervteljesítésben mutatkozó le­maradást indokolják velük. De bizony még arra is helytelenek. Valóban vannak a gépállomás körzetében olyan területek, ahol nem lenne ajánlatos mélyszán­tást végezni, de emellett jelen­tős területek vannak, ahol nemcsak lehet, de szükséges is már ősszel előkészíteni a talajt a, tavaszi kapások alá. Ezt bi­zonyítja a termelőszövetkezetek példája is. A termelőszövetkeze­tekben majdnem 700 holdnyi mélyszántásra váró terület van. De itt is lehetne még több, ha a termelőszövetkezetek agronó- musai megfelelően irányítják a munkát, időben letakarítják a kukorica után a szárat. A termelőszövetkezetek kör­nyékén — ugyancsak hasonló minőségű földeken gazdálkod­nak az egyéniek. Egészében vé­vé, az ő földjeik sem rosszab­bak. mint a termelőszövetkeze­teké, ha csak azt nem vesszük számításba, hogy a közösben már évek óta gépekkel mű­velik a földeket, ami nyilván­valóan termékenyítőbb hatással van a talajra, mint a fogatos művelés. A HIBA ABBAN VAN, hogy a gépállomás nem fejt ki meg­felelő propagandát az egyéniek között az őszi mélyszántás el­végzése érdekében. Pedig ez a he­lyi viszonyoknak megfelelően, külön speciális feladata lenne a Szabadszállási Gépállomásnak. A termelőszövetkezetek évről- évre magasabb termést takaríta­nak be, mint az egyéniek, mert alkalmazzák a mélyszántást. Az ; idén például a fülöpszállási ter­melőszövetkezetek kivétel nél­kül őszi mélyszántásba vetették kukoricájukat. A felmérés sze­rint termésátlaguk a 30—35 má­zsa között van holdanként, míg az egyéniek átlagosan 25 mázsát takarítottak be egy holdról. PÁRTUNK ÉS KORMÁ- | NYŰNK határozatot hozott a mezőgazdaság termésátlagainak további növeléséről. Ez a hatá­rozat nemcsak a termelőszövet­kezetekre vonatkozik, hanem éppen úgy érinti az egyénieket is. A gépállomások feladata az is, hogy a magasabb termés­eredményekért folytatott harc­ban az egyénileg dolgozó pa­rasztokat segítse. A gépállomás szakemberei tartsanak kiselő­adásokat a mélyszántásnak a taiajéletre és a terméshozamok­ra gyakorolt hatásáról. A gép­állomás dolgozói, traktorosai személyesen is keressék fel az egyéni gazdákat, hogy velük elbeszélgetve meggyőzzék őket a gazdálkodás helyesebb módsze­reiről. így nemcsak tervét si­kerül teljesíteni a gépállomás­nak, hanem betölti igazi, mé- lyebbártelmű szerepét is a ter­méshozamok növekedéséért foly­tatott harcban. állami gazdaságok ! GÉPÁLLOMÁSOK! TERMELŐSZÖVETKEZETEK ! IPARI ÜZEMEK! Vas és műszaki áruszük­ségleteiket közvetlenül raktárból elégíti ki a VAS- ÉS MŰSZAKI NAGY­KERESKEDELMI VÁLLALAT. 691 Nem elég ígérni az olcsóbb építkezési "■Készül, mint a lucaszéke.« Ilyen és ehhez hasonló felirattal lehet több építkezést illetni. Nem ok nélkül. Októberben a Bács- Kiskun megyei Építőipari Válla­lathoz tartozó építésvezetőségek nem teljesítették az előírt ter­vet. Sok helyütt nemcsak elma­radtak, hanem drágán is építet­tek. 4-es számú ioépítés- vezetoség Baja Reájuk nem vonatkozik az előbbi. Mezős Mihály főépítés­vezető az egyedüli, aki nem sza­vakkal, hanem tettekkel bizonyí­totta be: olcsón is lehet építkez­ni. Az előírt munkákat — helyes munkaszervezéssel — jórészt ha­táridőre elvégezte. Bár neki is gondjai voltak a munkaerővel, mégis 98,9 százalékra teljesítet­te havi tervét. Ez azért is dicsé­retes, mert 13,5 százalékkal ke­vesebb munkaerővel oldotta meg a feladatot. Az egy főre eső termelékenység 22,6 százalékkal magasabb a tervezettnél. A ter­melési kimutatásba ezenkívül még 40 700 forint megtakarítást is bejegyeztek. íme a jó példa. 2-es számú főépítés- vezetőség Kiskunfélegyháza Gedai Antal főépítésvezető irá­nyításával sikerült a tervet ok­tóberben 100,2 százalékra telje­síteni. Dicséretes az a tény is, hogy 88,8 százalékos volt a mun­kaerőfelhasználás. De igen nagy hiba, hogy 21 000 forinttal több bért fizettek ki, mint amennyit az elvégzett munkákra szabad lett volna. Tiszakécskei építke­zésnél 8000, kiskunfélegyházi tangazdaságnál 5000, a bugaci építkezésnél pedig 14 000 forint­tal fizettek több bért az előírt­nál. S ez azért súlyos, mert emö- •gött egyáltalán nincs végzett munka. Az építésvezető elvtár­sak többsége nem figyeli mi­képpen alakul a bérfelhasználás. Bezzeg, ha a saját zsebükből kel­lene kifizetni, prindjárt máskép­pen dolgoznának, másképp irá­nyítanák a munkát, nem enged­nék meg a sok állásidőt. 3-as számú főépítés* . vezetőség Cesléd Ehhez tartozó építésvezetősé­gek vezetői dolgoznak a leg­gyengébben. Az általuk készített épületek a legdrágábbak. Nyíri Béla építésvezető és részlege gépállomási színt, víztornyot, medencét épít. Munkájában nincs sok köszönet. Egyrészt lassú, másrészt szervezetlen. Ép­pen ez az oka annak, hogy októ­berben tervét csak 30.7 százalék­ra teljesítette. Felelősségrevo- náskor a kifogások sokaságával próbálta leplezni hanyagságát. A tény az, hogy irányítása alatt szervezetlenül folyik a munka, sok az állásidő. Budapesten az Erzsébet királyné úti építkezé­sen is van mit tenni. A gépek használatáért fizetendő költség toronymagasra szökött. Ilyen példa a vállalat történelmében nem fordult elő. Közel 200 ember dolgozik 14 kétemeletes bérház építkezésén. A munkafolyamatok legnagyobb részt gépesítettek. Ha csak egy kis időre is meg kell állni a gé­pekkel, az igen nagymértékben növeli az építkezés költségeit. — Októberben pedig sok volt a gép­állás, emiatt 70 000 forinttal töb­bet kellett kifizetni a gépekért, mint ahogy a terv ezt rögzíti. 1-es számú íőépítés- vczetősé}í Kecskemét Szarvas István főépítésvezető még csak ígéri az olcsóbb épít­kezést, de a gyakorlatban vajmi ! kevés tény utal arra, hegy meg is kívánja valósítani. Október­ben 95,8 százalékra teljesítette a tervét, miközben 25 600 forintos béralaptúllépése volt. Ezenkívül a gépköltségeknél 8000 forinttal használt fel többet az előírtnál: Ez jórészt abból adódik, hogy a gépek kihasználatlanul hevertek az épületek előtt. A végzett mun­kát jelentősen megdrágította a rezsiköltségek túllépése is. El­képesztő, de így van: 24 000 fo­rinttal több a rezsiköltség októ­berben az engedélyezettnél. Most már nem csodálkpzhatunk azon, hogy miért készülnek ilyen las­san és drágán a bérházak, az is­kolák, az óvodák. A néhány példa is figyelmez­tet: az építésvezetőségek még csak az olcsóbb építkezés ígére­ténél tartanak. Helyesebb lenne, ha a megvalósításán munkál­kodnának nagyobb körültekin­téssel. Éppen itt az ideje. Vietnamban megindult a tudományos élet A vietnami egyetemen megindult a tudományos kutató- és nevelő- munka. — A képen: A vietnami egyetem egyik előadócsarnoká­nak külső képe. A vér: életmentés Az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyár kultúrtermében novem­ber 25-én délután Vöröskereszt- ankétot tartottak. Az ankétot Kecskemét két konzervgyárának dolgozói rendezték. Mintegy 300 dolgozó hallgatta dr. Dömötör Gyula száznyolcszoros véradó, üzemi orvos élménybeszámoló­ját. A vendégeket Vágó Editke, az AKK üzemi óvodájának kis lakója köszöntötte. Dr. Dömötr Gyula beszámoló­jában elmondta, hogy 1926 óta véradó. Első alkalommal egy szülőanya életét mentette meg és azóta már sok-sok gyermek, nő és férfi nyerte vissza egész­ségét vére által. Sem pénzzel, sem vagyonnal nem válthatjuk meg a súlyos beteg anya, apa, vagy gyermek életét. A . vér: életmentő! Gyermekparalizis, csontvelőgyulladás, gyomorfe­kély és ezer más betegségben egyetlen segítség. Egy súlyos mérgezés esetében például 5 li­ter vérre van szükség. Egy véradó egyszerre csak 3 deci vért adhat. Ezek szerint 16—17 véradóra lenne szükség egyet­len élet megmentéséhez. Az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyár és a Kinizsi Konzerv­gyár dolgozói megértették, mit jelent vérrel életet menteni. A véradómozgalomban az édes-, konzerv- és paprikaiparban or­szágosan első helyen az AKK, a második helyen pedig a Kinizsi Konzervgyár áll. Az ankéton 15 véradót tüntettek ki többszörös véradásért. A két üzem dolgozói vendégül látták az ankét részvevőit. Befç- jezésül az »Életmentő vér« cím­mel filmet vetítettek. A KALOCSAI VAS- és FÉM­IPARI KTSZ gépkocsi-, motorkerékpár-, kerékpárköpenyek és töm­lők, hő- és sárcipők, gumi­csizmák javítását és bár­milyen gumitömegcikk ké­szítését azonnaira vállalja. Vidékre utánvéttel, illetve inkasszóval. 658 A nemzetközi munkásmozgalom nagy évfordulóit. Engels frigyes 13& évvei ezelőtt 135 évvel ezelőtt, 1820 november 28-án született Engels Fri­gyes, Marx Károly harcostársa és hű ba­rátja, »a proletariátus kiváló tudósa és tanító- mestere« — ahogy Lenin, művük nagy folytatója nevezte. Tekintélyes polgár­család sarja volt. Ap­ja jómódú gyáros, aki fiát gondos nevelésben részesítette. Már korán kibontakoztak az ifjú Engels kivételes képes­ségei. Sikeresen próbál­kozott többek között a zeneszerzéssel, írt köl­teményeket, novellá­kat, sőt kitűnő kari­katuristának bizonyult. Ifjúkori nézetei már a nép mellé állították. Mint újságíró, harcos atheista és bátran küzd politikai meggyőződé­séért, a bürokrata ön­kény, a zsarnoki állam­hatalom ellen. Filo­zófiai nézeteiben Fle­gelt követi, azonban idealista filozófiája r.em elégíti ki, harcos materialistává válik. 1842-ben találkozik első ízben Marx-szal, barátságuk azonban csak pár évvel később alakul ki, amikor En­gels politikai fejlődé­sében eljut a kom­munizmus igazi meg­fogalmazásához. Első közös munkájuk a «-Szent család« már azt mutatja, hogy min­den fontos kérdésben azonos álláspontra ju­tott a két hatalmas gondolkozó. Életútjuk ezután szorosan egybe­forrott a nemzetközi kommunista szervezet kialakításáért folyó harcban, a forradalmi proletariátus tanainak kidolgozásában, a kom­munista párt meate- __ remtésében, a kom­munizmus eszméinek harcos hirdetésében és tudományos megalapo­zásában — a különbö­ző ellentétes politikai, filozófiai, gazdasági ta­nok szétzúzásában. Marx halála után to­vább folytatója és be- tetőzője lett Engels ba­rátja nagy hagyatéká­nak, közös munkájuk eredményeinek. — Lenin — Marx és Engels emlékművének leleplezésekor — így méltatta életművüket: «Marxnak és Engels- nek világtörténelmi ér­deme az, hogy tudo­mányos elemzés útján bebizonyították, hogy a kapitalizmus elkerülhe­tetlenül összeomlik és átmegy a kommuniz­musba, ahol ember em­bert kizsákmányolni már nem foa­született Marxnak és Engets- nek világtörténelmi ér­deme az, hogy meg­mutatták a világ pro­letárjainak szerepüket, feladatukat, hivatásu­kat; elsőknek emel­kedni forradalmi harc­ra a töke ellen és a harcban maguk körül egyesíteni az összes dolgozókat és kizsák raányoltakat. A Marxnak és En- gelsnek állított emlék­művek hadd emlékez­tessék a munkások é's parasztok millióit újra meg újra arra, hogy nem egyedül har­colunk. Velünk egysor- ban harcbaszállnak a haladottabb országok munkásai. Azokra is, ránk is, még nehéz küzdelmek várnak. A közös harcban össze­törjük a tőke igáját és végleg győzelmet arai a szocializmus/«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents