Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-29 / 280. szám
I csengődi Új Élei íermeSöszöveikezet íagjai meglelték első tépéseket — elináulíak a közös gazdálkodás útján Mint fán a gyümölcs, ügy érett meg a csengődi tanyavilágban egy termelőszövetkezel megalakításának gondolata. Pontosan ott., ahol senki nem gondolta volna. Szétszórt tanyák s emitt, a Soit- szentimre felé vezető úton, a Kullér-soron végig kuláktanyák. S mégis ... A tizenhét holdon gazdálkodó Kenyeres Ferenc, kilenc gyermek apja, már régen szeretett volna belépni egy termelőszövetkezetbe, de hová? Járt vendégségben a Dunántúlon, fia, ifjabb Kenyeres Ferenc, meg a kiskunfélegyházi termelő- szövetkezeteket látogatta meg. Jól megnéztek mindent, aztán csak sóhajtoztak. Hogy ők vajon mikor lehelnek termelőszövetkezeti tagok? — Lesz ami lesz, én megpróbálok termelőszövetkezetet alakítani — határozott Kenyeres Ferenc. Néhány hete csak, hogy beállított Búzás Imre tanyájára. Búzás Imre meg csak nézett rá, hogy ez meg vajon mit akar? Nem várt ő most látogatót sehonnan. — Tudod-e, miért jöttem, te Imre? — kezdte a beszélgetést Kenyeres. — Tudom, ha megmondod — felelt rá Búzás, mert mit is felelhetne egyebet. — Hát, arról lenne szó, hogy termelőszövetkezetet kellene alakítanunk. Én ízt mondom, nem járnánk rosszul — mondta Kenyeres. Búzás Imre nem tudott mit felelni. Váratlanul érte öt ez a dolog. Egy ideig gondolkozott, aztán beszélni kezdett. "Hogy ö még nem gondolt erre, meg aztán az asszonnyal is meg kell beszélnie ezt. Estéée választ ad, átmegy majd Kenyeresékhez. Kenyeres Ferenc azután a Krizsán-tanyá- ra ment, onnan Sza- laiékhoz sietett. Este hétkor Kenyeres Fe- rencéknél gyülekeztek azok, akik termelőszövetkezetet 'akartak alakítani. Ott volt Búzás Imre is. Hosszú ói ákon keresztül beszélgettek, vitatkoztak, de végül is megállapodtak abban, hogy megalakítják a termelőszövetkezetet. Néhány nappal később már 12 család állott össze, 32 taggal és megalakították Csengődön az Uj Élet Termelőszövetkezetet. A termelőszövetkezet elnökéül Szalai Sándort választották meg. Azóta csaknem minden este összejönnek, beszélgetnek, tervezgetnek arról. hogyan is kezdik az életet a közösben? — A tanácstól még alig voltak kinn. Pedig szükség volna egy kis segítségre. Agronómusunk sincs, egyelőre a magunk feje után megyünk. Ki segítsen hál, ha nem a tanács? — mondja Kenyeres Ferenc. Várják nagyon a segítséget. Mindazonáltal az első lépéseket megtették. ötvenkét holdon kenyérgabonát vetettek, tíz holdon meg szőlőt gyökereztelnek majd. A szántást a gépállomás végezte el. A termelőszövetkezetben öt párttag van s így pártszervezetet is alakítanak rövidesen, aztán meg majd D1SZ- szervezetet a fiatalokból. A kezdő lépések tehát megtörténtek és a csengődi tanyavilágban 12 család immár elindult az életet jelentő új úton, a közös gazdálkodás útján. Hogy ez az út milyen lesz, rajtuk áll leginkább, de segítse őket az új úton a községi tanács jobban, mint eddig. .— Fonyó. — Bevált a Cserekenyér árusítása Községekben, de városokban reggelente kis zacskó liszttel Az Észt SZSZK határán épül a narval vízierőmű, amely biztosítani fogja a villamosenergiát a Éeningrád-területi és a Baltitenger környéki ipari vállalatoknak. Már munkába állították az első hidroagregátort, s az elektromos áram szerteáramlott a hálózatban. — A képen: Az első hidroagregátor a narval erőmű géptermében. igyekeznek a földművesszövet- kezeti boltokba, pékműheiyek- be a háziasszonyok. Néhány perc múlva már ropogós friss kenyérrel kosarukban sietnek! haza, hogy az iskolások uzsonnatáskájába késedelem nélkül' bekerüljön a tízóraira való. A dolgozó parasztok, a háziasszonyok örömmel vették azt az intézkedést, hogy 1 kiló liszt ellenében 1 kiló 36 deka kenyeret szolgáltatnak ki a boltokban és mindössze a sütési díjat keli megfizetniük. Mennyi gondtól, munkától szabadul meg így a háziasszony, mindemellett naponta friss kenyeret ehetnek a család tagjain Lajosmizsén e hónapban Cd mázsa, Tiszakécskén 36 mázsa, Ágasegyházán 28 mázsa, Lakiteleken 19 mázsa kenyeret vásároltak liszt ellenében a falu lakói. Városokban szokatlan ugyan még, de már megindult a cserekenyér vásárlása, hisz Kecskeméten is sok családnak megtermett a kenyérnekvalója. A földművesszövetkezeti és kiskereskedelmi boltokban, a sütödékben sok kenyeret vásárolnak már liszt ellenében. Kecskeméten a város szívében fekvő kenyér- szaküzletből 13 mázsa lisztet szállították már el a sütödék, —i 13 mázsa cserelisztért mértek L * készresült, ropogós kenyeret. Uj alumínium gyártmányok A Kiskunfélegyházi Gépgyár szerkesztési osztályán Vágány Ferne DISZ-íiatal, mérnök és Marton József technikus nagy munkában vannak. Üj gyártmányok pretotípusának rajzát készítik. Ez . az új gyártmány a 258 literes és 600 literes alumíniumból készült ízléses hordók formáit vetíti a szemlélők elé. A hordókban rum- és likőrfélesé^ geket tárolnak meg. Már több üzemből érdeklődtek az új gyártmány iránt. Az első megrendelő az Unicum Zwack Rum- és Likőrgyár vezetősége. Előreláthatólag január hónapban hozzákezdenek a gyártáshoz. Békenagygyűlés Dunaegyházán Az elmúlt napokban béke- nagygyűlést tartottak Dunaegyházán a mozi helyiségében. A nemzetközi helyzetről Virág Mária tartott beszámolót. A beszámolót több hozzászólás követte. A nagygyűlés végén az általános iskola tanulói szlovák verseket szavaltak és mozgalmi dalokat énekeltek. Szabó Antal levelező A donyeci szénmedencében új bányák nyílnak, a meglévőket pedig korszerű technikai berendezéssel szerelik fel. Több ukrán vállalat szénkombájnokat, futószalagokat, transzportöröket és ! egyéb gépeket gyárt. A nevokra- matarszki «-Sztálini-gépgyárban nagyteljesítményű bányafelvonó gépeket készítenek. — A képen: Az 1-es számú mechanikai üzemben egy nagy bányagép fogaskerekének a megmunkálása látható. Áz amerikai szövőlepke irtásának új módszere Az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezésül eddig a — szétmá3zó hernyókat összeszedő — fára kötött szalmaöveket december közepén a leszedés után elégették. Ez azonban helytelen, mert ezzel a bábokban lévő élősködőket, amelyek magát a kártevőt pusztítják, ugyancsak elégették. A Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Igazgatósága ezért felhívja a helyi tanácsok figyelmét arra, hogy a szalmaövek egy részét már december elején szedessék le és községenként három—öt, egyenként két—háromszáz literes hordókba vaer betonkádakba gyűjtsék össze. A hordókat 3 milliméter átmérőjű lyukakkal ellátott dróthálóval kell lefödni és iekötve, fedett helyen tartani jövő év június 10-ig. Addigra a szövőlepke ellenségei — elsősorban a szövőlepke bábjában kifejlődött fürkész-darazsák — a háló likacsain át eltávoznak. A szövőlepkék viszont nem tudnak kijutni a dróthálón keresztül, s ezeket a szaimaövekkel együtt meg kell semmisíteni. A szövőlepke új módszerrel való pusztításának céljából fel nem használt szalvaöveket december hó ÍC-ig le kell szedni. Egy transzformátor a bürokrácia tengerében Szabadszálláson a községi tanácsüléseken több esetben kifogásolták a dolgozó parasztok és a tanácstagok, hogy nem dolgozik a gépállomás darálója. Pedig nagy szükség lenne rá, mert a környékben nincs olyan daráló, ahol lucernaszénát is darálnának. Különben is a községben lévő darálók kapacitása nem győzi a munkát. Egyébként ez a daráló-kérdés elég sok gondot és fejtörést okozott már a gépállomásnak is. Lassan egy éve lesz, hogy egy 50 kilowattos teljesítményű transzformátort igényelt a gépállomás — melyre, mint utóbb kiderült, beruházási keret is van —, hogy ezzel megoldják a daráló meghajtásának régi problémáját és egyben üzembe helyezzék a gépállomás villanyhegesztőjét is, melyre a javítások során múlhatatlan szükség van. Először — ez még áprilisban volt — azzal utasították vissza a gépállomás kérését a felettes szervek, hogy folyamatban van a gépállomásnak a Kunszentmiklósi Gépállomással való egyesítése. Azóta sem az egyesítés, sem a transzformátor megküldése nem történt meg. Hiába fordulnak a megyéhez, mert úgylátszik a megyének annyi intézkedési joga sincs, hogy egy elbírálása szerint is fontos ügyben döntsön... Emellett még érdekességként megjegyezzük, hogy a gépállomás épületétől mintegy 200 méterre van egy 50 kilowattos transzformátor, amit a villanycséplésnél használtak. Csupán 200 méterrel beljebb kellene elhelyezni a transzformátort, hogy a téli gépjavításoknál és a daráló meghajtásánál használni tudják — de ebbe nem egyezik bele a DÁV, mert meg kellene változtatniok a villamcsbáló/ati térképet. Különös példája ez a bürokráciának, de hát úgylálszik, akik áz ügyben illetékesek, már gyakorlottak abban, hogy egyszerűen elintézhető dolgokban is iskolapéldáját szolgáltassák a bürokráciának. em nagy történet ez, de jól esett, hát elmondom. Szeretem az őszt. Szép az mindenképpen. Szebb és jobbízűbb a kenyér, színesebb és zamatosabb a gyümölcs, a szcp szőlőfürtökből nemes le csordul. Ontja a természet a gondos munka jutalmát. Lovaskocsik, teherautók jönnek ■és mennek, szállítják, hordják szerte az országba városunk hírességeit. Külön élmény ezt látni és én úgy el tudok benne gyönyörködni. Ezért veszem ki ősszel rendszeresen a szabadságom. Most is így csináltam. Jártam az utcákat reggel, délelőtt, délután és este. örvendeztem azon is. hogy nemcsak a belső részeken, hanem a külsőkben is egyre csinosodik a mi szép városunk. Persze, hogy Kecskemétről beszélek. No, elég az hozzá, hogy egy ilyen sza- óadságos estén a Borz utca környékére vitt az utam. A komámat készültem meglátogatni. Az utca túlsó feléről hangos nótaszó jelezte, hogy jókedvű emberekkel fogok találkozni. Emitt a villany alatt még honvédek állottak. Vidáman, derűsen, erősen, öntudatosan, ahogyan csak a katonák tudnak. A csoport elölt zömök, remektartású, feketehajú, villogószemü fiú várta, hogy mi közeledik amonnan felülről. Amott ugyanis az elnyújtott dalolás bosszús méltatlankodásba csapott át. — Engem ne rángassatok, mert én nagyon erős ember vagyok, iszonytatón erős. A vasat kettéhajlítom, a kőből lisztet morzsolok. Olyan nuészlelteket. Még egyszer mint ti vagytok, húszat is odavágok a fél kezemmel. tp n meg a derék stölömunkásokra, gonaoltam, hogy ilyen nagyon ügyeltek a szőlőinkre. Mert bizony a mi követmorzsoló emberünk kicsi voit, vékony is, a válla csapott, s a lába nagyon bizonytalankodóit. Szépnövésű fiú támogatta az egyik oldalán, restelkedő leány a másikon, mert a villogószemű honvéd azt mondta: — íme a bizonyság; a víznél is van erősebb. Az ember asszonya meg hol a férje elé, hol njögéje került és csiltította volna: — Csendesebben, édes jó uram, csendesebben — és a társaságukhoz tartozó férfiakat és asszonyokat is kérte: — Mondjátok ti is, hogy viselkedjen már rendesebben. Mondhatták is azok, az édes jó uram még jobban rákezdte. Nagyokat lódult, de mondta, tele tüdővel mondta. A villogószemű honvéd a fejét csóválta, de a szója szögletében ott voit a megbocsátó mosolygás is. Valahogyan így: több sikerült egy pohárral, bácsíkám. Lám, lám, pedig tudhatná, mint öreg kecskeméti, hogy az újbor megtréfáija az embert, azzal meg egyenesen elbánik, aki hősködik, hogy nem árt meg. Én meg ahogy ezt leolvastam arról a mosolygásról, arra gondoltam: ez a fiú nagyon szeretheti az apját, talán még a szereiéiről most sem szégyell megcsókolni. Tetszett és meghatott ez a gúnynélküli, emberies magatartása. Közben azt is észrevettem, hogy tovább figyeli a hullámosán távolodó embereket. Azo/c meg alig 'érleli a szélesebb utcába, a bortól-erős ember megvetette a lábát és kijelentette, már pedig ő haza nem megy. Kezdődött elölről a könyörgés, a rimánkodás, a mérgelődő fenyegetőzés és a kis utca csendjét hamarosan nagy zaj és lárma tette- hangossá. Asszonyok, férfiak összegabalyodtak és lett alapos huza-vona, meg elrángatás és bizony mintha a kezek is emelkedtek volna. De erre már ón ráztam a fejemet és mondtam is: — Ez már mégsem való, emberek. A zömök, vilogószeraű honvéd többét tett ennél. Felkapta a fejét és odakiáltott a társainak: — Nézzétek, bántja az apját! Hát hagyjuk ezt, elvtársak? , hí s itt jött a több az én megjegy- zésemnél. A honvédek cselekedtek is. Alig mondta ki a kérdést a villogószemü honvéd, máris egyszerre megindultak. Csak néztem a sok katonát. Méri hirtelen nagyon megszaporodtál:. Honnan jöttek, merről jöttek, nem tudom, csak azt láttam, hogy ott vannak. Magasak, vállasak, sudárak, alacsonyak, és izmosak. A szemem talán kettőt sem rebbent és a rend helyreállt. A zajból megnyugodó asszonyt sirdogélés, a kemény beszédből bóküló- kény férfiáermögés vált. Nem, « fiú nem ütötte meg az apját, csak türelmetlenségében nagyobbat lódított rajta, mint amekkorát akart. A magyarázkodás után a villogószemü honvéd beszélt a fiúhoz. Közelebb mentem, mert nagyon szépeket mondott. A szívemmel ittam a szavát. Igxj csuk az tud szólni, aki úgy is érez: Barátom, az apával másképpen kell bánni, még akkor is, ha így van, mint most a maga apja. Megesett a csúfság vele, hát megesett. Holnap azért már. rendesen fog dolgozni és talán egész életén át szégyelleni fogja, hogy elbánt vele az újbor. Elhiszem, hogy nem örvendeznek, hogy így járt. De tudja: az apa — apa. Ha nem tudná, most én megmondom; amikor maga még kicsi volt, pólyában volt és sírni kezdett, az apja nem ütötte, hanem kézbevette és dajkálta, hogy h fájása, görcse elmúljon. Hát tegyen most maga is úgy. Ne haraggal, hanem szeretettel, szép szóval bírja rá, hogy másképpen viselkedjen az utcán és hazamenjen. A bortól-erős ember a zömök, villogó- szemű honvéd kezét szorongatta és a családjának azt mondta: — Siessünk haza, hogy lefekhessem. Mi z a jelenet él bennem hetek ófa. És arra kérem a honvédeket, hogyha egy alacsony, őszeshajú ember, akit ők nem ismernek, nekik, kalapot emel, ne lepődjenek meg és ne csodálkozzanak. Egy édesapa köszön. Fodor János.
