Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-03 / 259. szám
Méhészetünk fejlődése Évről évre növekszik megyénk méhállománya. 1954-ben 25 667 méhcsalád volt méhészeink gondozásában, a tsz-eknek pedig 540 s ma már 36 271 család van egyéni tenyésztőknél, tsz-ekben pedig 1080 méhcsaládot találunk. Ennek eredményeképpen körülbelül 36 vagon mézünk lesz az idén — átlagosan 10 kilogramm hozamot számítva egy-egy családban. A hozam nagyrésze akácméz, ami különösen keresett exportcikkünk s a jelenlegi kivitel dupláját is fel tudná venni a külföldi piac. Aránylag kevés munkával nagy jövedelmet biztosít a méhészkedés, ezért fognak hozzá egyre többen, s most már a tsz-ek is egyre inkább bekapcsolódnak a méhtenyésztésbe. iOfc családos méhészet ellátására egy ember elegendő. Csupán a szállításnál, pergetésnél van szükség kisegítőre. A termelőszövetkezetben 4— 500 munkaegységet el tud érni méhgondozással a méhész, ami például 50 forintos részesedés mellett 25 000 forint jövedelmet tesz ki. Nem is beszélve arról, hogy a méhek tartásával elősegítik a magtermő növények beporzását, ami nemcsak több, de jobb termést is jelent. A méhészkedés előnyeit sokkal többen ismerik, mint ameny- nyien ki is használják az adott lehetőségeket. Megyénkben még mindig akad terület, ahol nagyon kevesen foglalkoznak vele, azt is kezdetleges, régi módszerek alkalmazásával. Kevés méhész van a bácsalmási, a kiskőrösi és legkevesebb a kunszentmiklósi járásban. Itt elhanyagolják a felszerelés korszerűsítését. Kalocsa város méhészei ezzel szemben szépen tenyésztenek, jók az eredményeik, de nem gondoskodnak arról, hogy az egész járás ugyanilyen tevékeny részt vállaljon a tenyésztésben. A kiskunhalasi járásban van a legtöbb méhcsalád: számsze- cint 5125. Magában Kiskunhalas városban pedig 3000. A kecskeméti járásban ugyancsak fejlődik a méhészkedés; a járásban 3273, a városban 1500 család van. Itt találjuk a legkorszerűb- . ben felszerelt vándorkaptáros méhészeteket is. Most, miután a méheket beterelték; felkészülnek a tavaszra. Elérkezett a tervek felvázolásának ideje: ki hogyan fogja fejleszteni méhesét. A régi és a most bekapcsolódó méhészek számára a tél tartamára méhészeti szakmai előadásokat tart a SZÖVOSZ-szal és a megyei népművelési osztállyal karöltve a Megyei Méhészeti Felügyelőség Ezek az előadások az idén már 40 megyei méhész szakcsoport szervezésével és 1800 méhész részvételével indulnak meg. A szakcsoportok tagjai, akik szerződést is kötnek a termelt mézre, sok kedvezményt kapnak. Többek között, a méz 18 forintos árán felül, 3 százalékot. Minden mázsa méz után 4 kilogramm műlépet 60 forintért, míg egyének a szerződöttek utalványa nélkül 100—120 forintnál olcsóbban nem jutnak műléphez. Kedvezményesen fuvarozza a TEFU is a vándorkaptárakat. Igénybe vehetik a tenyésztők az állami erdőket; családonként 20 dekagramm mézzel, vagy cukorral, illetve ennek az árával megváltva az engedélyt. A méhészek munkáját három ktsz könnyíti meg: a kiskunfélegyházi, hódmezővásárhelyi és a mohácsi; jó minőségű kaptárokat készítenek 565 forintért, ami azt jelenti, hogy a méhész nincs ráutalva 3—400 forintot kifizetni csak a munkadíjért a kisiparosnak. Eddig 7—800 forintba belekerült egy-egy kaptár. Rohamosan fejlődik a nagyüzemi méhészet. Három méhészet vált mintaméhészetté az idén a termelőszövetkezeteknél. Több egyénileg méhészkedő szakember lépett be a termelő- szövetkezetekbe, s ott fellendítették a méhtenyésztési. Különösen szép eredményt ért el Szálai György, a tiszaújfalusi Tisza Termelőszövetkezet méhésze. A legjobb szakemberek közé tartozik Czinege István is, a lászló- falvai Úttörő Termelőszövetkezet tagja. Hogy milyen eredményeket tud elérni a nagyüzemi méhészet, bizonyítja, hogy az itt következő termelőszövetkezetek is továbbfejlesztik, növelik méh- állományukat, részben tenyésztéssel, részben vásárlással. A mélykúti Hámán Kató Termelőszövetkezet 50 családról 100 családra emeli méhállományát. A félegyházi Dózsa Termelőszövetkezet 40-röl 100-ra, a solti Uj Élet 30-ról 100-ra, az úrréti Béke, a solti Petőfi, a sükösdi Vörös Zászló, a szabadszállási Búzakalász 20-ról 100-ra. A bor- bási Vörös Csillag és a hetén yi Micsurin pedig 100 családd ü kezdi a tenyésztést. INNEN—ONNAN — Menyasszonyi csokrok. Kecskeméten a Szabadság téri virágüzletben két hét alatt 95 menyasszonyi csokrot rendeltek. — Növelik a szervezett dolgozók számát. A megye élelmiszer- ipari üzemeiben a szakszervezeti választások ideje alatt 1500 új taggal gyarapítják a szervezett dolgozók táborát. — Törpe vízmű építése. A napokban megkezdték Hartán a törpe vízmű építését. Az építkezés munkái nagy lendülettel folynak. iá Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának ünnepségei Baján íl város és a falu összefogása A város és a falu együttes érdeke a kenyérgabona minél gyorsabb elvetése. Az elmúlt vasárnap mintegy 500 bajai ipari dolgozó kerekedett útra, hogy munkájával gyorsítsa a kukoricatörést Garán, Nagybaracskán, Felsöszentivánon, Szórendén és Bácsbokodon. « A város dolgozói mintegy 85 holdról 15 vagon kukoricát takarítottak le és nyomban elvégezték a szárvágást is. Baja dolgozói lelkesen készülnek a 'Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának megünneplésére. Az ünnepségek már november 5-én megkezdődnek. A város üzemeiben, vállalataiban a dolgozók ünnepi termelési értekezleteket tartanak, este pedig a DISZ-fiatalok lampionos felvonulást rendeznek. November 6-án este 6 órakor ünnepi nagygyűlés lesz a Tiszti Klubban. A megnyitót Meleg József, a Hazafias Népfront elnöke tartja, ünnepi beszédet Kerek István, a járási pártbizottság első titkára mond. Utána kultúrműsor következik fővárosi művészek vendégszereplésével. Az ünnepi nagygyűlést fogadás követi a tanácsházán. Másnap, november 7-én délelőtt 10 órakor megkoszorúzzák a Sztálin-parkban lévő Szovjet Hősi Emlékművet. Az ünnepi beszédet Osztermann Béla, o városi tanács elnöke tartja. Az ünnepséget a néphadsereg alakulatainak díszfelvonulása zárja be. A műszaki kör tevékenységéről Két évvel ezelőtt az SZMT vezetősége megkérte Petrílla István nagytudású főmérnököt, vállalja el egy műszáki kör vezetését. Petrilia István örömmel fogadta az ajánlatot. A műszaki emberek közül eddig többen nem ismerték egymást. Most lehetővé vált a műszaki dolgozók tömörítése. Ez eredményezte aztán később az üzemekben a termelés gyorsabb ütemét. Rövid idő alatt szépen virágzásnak indult az élet a műszaki körben. Az SZMT helyiségében minden csütörtökön a műszaki szakkérdések vitája folyt. A legbonyolultabb termelési kérdéseket is közérthető formában tálalták a vitán részvevő fizikai és műszaki dolgozók elé. Az előadások eléggé látogatottak voltak. Volt olyan előadás is, ahol 90—100 dolgozó jelent meg. Nem csoda, hisz olyan általános kérdések kerültek megvitatásra, mint például az anyagmozgatás, az energiagazdálkodás, a munkavédelem, a gazdaságos tüzelés stb. Az utóbbinál háziasszonyok is jelen voltak. A műszaki kör azért tudta többé-kevésbé jól elvégezni a feladatát, mert kapcsolatban áll különböző tudományos egyesületekkel. Ezek a tudományos egyesületek előadókat küldenek le. Igen érdekesen és sokrétűen ismertetik a közérdeklődésre számot tartó problémákat. »Az új lisztből hogyan készítsünk kenyeret« című előadás a liszt szi- tálásától kezdve a keverésig, kidolgozásig, a sütés módszeréig, választ adott minden kérdésre November 10-én Birtner Tivadar, a Mezőgazdasági Ipari Tudományos Egyesület tagja »A belső anyagmozgatásról« tart a gyakorlattal szorosan összefüggő előadást. Novemberben kerül megvitatásra »Hogyan kell olcsóbban építkeznünk az iparban«. Ezzel még nem merül ki a műszaki kör munkája. A terv szerint 15—20 tagú bizottságot szerV- U A iniíisesinszkij gyár kényelmes vasúti kocsikat gyári a Lcningráúban épülő földalatti vasút számára. Az »Av- tovo« földalatti állomás közelében lévő kocsiszínbe már megérkeztek az első szerelvények. A képen: Az új földalatti vasút kocsiszínjében. veznek. Ellátogatnak egy-egy üzembe s ott javaslatokat tesznek a technika fejlesztésére, új munkamódszerek vagy gépek alkalmazására. Ezenkívül műszaki összekötőket kapcsolnak be a szervezési munkába, akik ismertetik majd az előadásokat, a viták eredményeit, s az azzal kapcsolatos uj elgondolásokat. A műszaki kör munkájához azonban még több segítség is kell. Az üzemi bizottságoknak, s a vállalatvezetőknek is, sokkal nagyobb gondot kell fordítani a szervezési és propagandamunkára. Ez azért fontos, hogy a legjobb szakmunkások közül többen időben értesüljenek az üj munkamódszerekről, az új elgondolásokról. Mindez jelentősen elő fogja segíteni üzemeinkben a technikai színvonal emeléséi, és felkelti az érdeklődést a dolgozók sokasága részéről az ú;i technika iránt. Különösen a DISZ-fiatalokbó! álló ifjú értelmiségnek kell jobban bekapcsolódni ebbe a munkába. 130 technikus dolgozik üzemeinkben, s ezek közül, bizony kevés vesz részt még a műszaki kör munkájában. Az SZMT vezetősége hosszú idő után, ismét az eddiginél nagyobb segítséget ad a műszaki körben tevékenykedő műszakiak munkájához. Ez is jelentősen segíti majd az előrehaladást, mely üzemeinkben a több, jobb és ol-» esőbb termékgyártást eredményezi. wwww>/vw Öteösmunkákat aranyból is készítenek Ötvöstárgyak aranyból is készülnek. Az Állami Pénzverő a karácsonyi ünnepekre, terven felül, 30 kilogramm színaranyai: dolgoz fel 5 grammos aranytárgyaknak. Bőven lesz ajándéknak való gyűrű, fülbevaló és száz más ékszer. Nagy ötvöstárgyakat decembertől már aranyból is készítenek. Az Állami Pénzverő a jövő év elején mintaboltot nyit a Váci utcában. Megszelídített felhők A múlt század második fe- « *• lében mindkét félteke lakóinak figyelmét rendkívüli jelenség vonta magára: napkeltekor és napnyugtakor a láthatár széle soha nem látott árnyalatú, élénkvörös színekben játszott. Ez a tündéri látvány több mint egy éven át csodálatos következetességgel ismétlődött mindenütt. Mint később a tudósok megállapították, te. jelenség oka az a rendkívül finom por volt, amelyet a Krakatoa tűzhányó 1883. évi katasztrófalis kitörése alkalmával dobott ki a légkörbe. A gigantikus robbanás a Szunda- szorosban — Szumatra és Jáva között — fekvő, körülbelül 30 négyzetkilométer területű vulkánikus szigetnek kétharmadrészét elpusztította. A 80 kilométer magasságba felemelkedett vulkánikus por éveken át lebegett a légkörben, beburkolva az egész földgolyót. A hallatlan mennyiségű vulkánikus por megjelenése a levegőben, nemcsak ezt a rendkívüli látványt hozta magával. A földgolyó nagy részén időleges Jdünaváltozást idézett elő; feltartóztatta a napsugarakat. Különösen erősen csökkentette az ibolyántúli sugárzást és elősegítette a ködképződést. légkör rendszeres tanulmányozása megmutatta, hogy állandóan vannak benne kisebb-nagyobb mennyiségben a legkülönbözőbb eredetű porszerű anyagok: az iparvállalatok különféle füstjei, amelyek szilárd részecskéket is tartalmaznak: a sztyeppék és pusztavidékek porfelhői, vagy az apró víz- cseppekböl álló ködök. A füst rontja a városok mikroklímáját, kedvezőtlen hatással van az ember egészségére és életviszonyaira. Mindez arra késztette a tudósokat, hogy igyekezzenek kidolgozni a levegő megtisztításának, egészségesebbé tételének eljárásait. Ilyen irányú munka eredményesen folyik a Szovjetunióban is. Az aerozolók kutatásának köre nemcsak erre a területre terjed ki: ellenkezőleg, az utóbbi időben egyre nagyobb terülteire vonatkozott. A ködök a kondenzációs központul szolgáló apró anyagrészecskék hatására össze- sűrűsödhetneji, E jelenség megfigyelése vezette a kutatókat arra a. gondolatra, hogy próbálják meg a felhőket Irányítani, rákényszeríteni arra, hogy »kiadják magukból« az esőt, az ember akaratának megfelelően, vagy szétzavarják a felhőket, amikor sűrűsödésük nem kívánatos. A tudósok már számtalan kísérletet tettek a felhők esővé alakítására és próbálkozásuk néhány esetben sikerrel járt. — Egyelőre azonban az ember még nem képes nagy légtömegek helyváltoztatását előidézni, ciklonokat és anticiklonokat, viharokat és zivatarokat létrehozni, minthogy e jelenségek energiája és arányai mérhetetlenül nagyok. TAe ha nehéz megtanulni a természetes felhők és ködök irányítását, nem lehetne-e legalább a mesterséges felhőket és ködöket az ember szolgálatába állítani? Ilyen mesterséges, vagy mint mondtuk, »megszelídített« felhőket és ködöket láthatunk például A. Amelin szovjet profesz- szor laboratóriumában, a kémcsövekben. Amelin professzor a ködképződés folyamatának elméletéről írott munkáival szerzett hírnevet. Laboratóriumában különleges készülékek segítségével megfigyelik a ködképződés menetét, kis területen túltelített gőzöket létesítenek. A ködsávo- kat aerodinamikai csövön hajtják keresztül és megfigyelik, hogy különböző sebességű légáram mellett hogyan ülepednek le a cseppecskék a csőben elhelyezett tárgyakon; megmérik és fényképezik a csöppekét,; számításaikhoz kénleteket állítanak fel. De mi a mesterséges ködök és füstök gyakorlati jelentősége? — Alkalmazási területük rendkívül nagy: a meteorológiai folyamatok megváltoztatására irányuló kísérletektől a gabonaraktárak kártevőinek megsemmisítéséig terjed — mondja A. Amelin. — Fertőtleníteni lehet velük: a gabonavetéseket, kerteket, szőlőket, gyapotot, erdőt. Felhasználhatók a növények fejtrágyázására, fagytól való megvédésére, a fűfélék vegyi »gyom- lálására«. Különösen jól alkalmazhatók zárt helyiségekben, magtárakban, üvegházakban, állattenyésztési épületekben stb. ' ilágszerte már sok géptípust és ködképző szerkezetet terveztek a mezőgazdasági növények és állatok védelmére, a kártékony rovarok és betegségek ellen«. A mezőgazdaságnak minden földrészen kolosszális vesztesége van a kártevőktől) Egyes adatok szerint az Egyesült Államokban a termésnek körülbelül 30 százaléka kárbavész. Az ember tehát az összegyűjtött ismeretek mértékében egyre jobban »megszelídíti« a füstöt, a felhőket és ködökét, megtanulja »kezelésük« titkát. Már eljutottunk az első sikerekig a felhők esővé alakítása terén. Egyre újabb füstfogó berendezéseket alkotnak az iparvállalatok füstjének szabályozására: tisztább lesz a városok levegője, köny- nyebben áthatolnak rajta az ember egészsége és élete szempontjából oly fontos ibolyántúli sugarak. Olykor óriási területeket burkolnak a káros rovarokat teljesén megsemmisítő mesterséges felhőkbe. A helikopterek alkalmazása lehetővé teszi, hogy mesterséges aerozollal kezeljék a hegyvidéki erdőket, szőlőket é> kerteket. M i ndezek csak az első lépé1T-*- sek; sokminden tisztázatlan még, elméletben és gyakorlatban egyaránt. De az ismeretek új területe máris széleskörű és biztató távlatokat nyit meg előttünki
