Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-03 / 259. szám
À PÁRTOKTATÁS ANYAGÁHOZ A marxízmus-lenmízmus tanítása az osztályokról A MARXIZMUS—LENINIZMUS azt tanítja, hogy a társadalomtan nem mindig voltak osztályok és nem is lesznek örökké. Az osztályok keletkezését oda lehet visszavezetni, amikor a termelőerők fejlődése elérte azt a fokot, hogy az ember Saját szükségletén túl is képes volt termelni. Vagyis létrejött a több- lettermék és ezzel együtt az ember kizsákmányolásának lehetősége. Ennek alapján lehetővé vált, hogy egyesek birtokukba vegyék a termelőeszközöket, ezzel másokat dolgoztassanak, ők maguk pedig ezentúl csak az irányítással foglalkozzanak. Lehetővé vált ez azért, mert a közvetlen termeléssel foglalkozók már annyit voltak képesek termelni, hogy ezt a kisebb csoportot is eltarthatták. A TÁRSADALOM TEHÁT két osztályra szakadt, egyrészt azokra, akik a termelőeszközök birtokosai lettek, vagyis a ki- zsákmányolókra, másrészt azokra, akik nem rendelkeztek termelőeszközökkel és kényszerüllek a vagyonosok szolgálatában a közvetlen termelést végezni, vagyis a kizsákmányoltakra. Az osztályok keletkezésének tehát a magántulajdon megjelenése volt az oka. A társadalom további fejlődése során, a különböző társadalmi termákat, különböző osztályok képviselik. Ennek megfelelően ismerjük a rabszolga- társadalcmban a rabszolgatartók e-s rabszolgák osztályát, a feudalizmusban a hűbérurak és jobbágyok osztályát, a kapitalizmusban a tőkések és bérmunkások osztályát. Latjuk tehát, hegy uz egyes osztályok létezése meg- határozett társadalmi rendszerhez van kötve. Ezek egyben az adott társadalmi rendszer alap- vetö osztályai. LENIN az osztályok egyik ismérvének éppen azt határozza meg, hogy az osztályok a társadalmi termelés történelmileg meghatározott rendszerében milyen helyet foglalnak el. Mire utal ez a meghatározás? Először is arra, hogy az osztályok elemzését nem szabad elszakítani az adott társadalmi rendszertől. Másodszor, hegy az osztályok az illető társadalmi rendszerben különböző helyet foglalnak el, az egyik uralkodó, a másik alárendelt. Például a munkásosztály a kapitalizmusban alárendelt helyet foglal el, a szocialista társadalomban pedig a hatalom birtokosa. Tehát az egyes osztályok elemzésénél mindig abból kell kiindulni, hogy milyen társadalmi formáról van szó és az az osztály ott milyen helyet foglal el. Lenin elvtárs rámutat arra is, hogy az osztályok másik alapvető ismérve, a termelőeszközökhöz való viszonyuk. Azoknak, akiknek a termelőeszközökhöz egyforma a viszonyuk, egy osztályt alkotnak, közös osztályérdekeik Vannak. Azért alapvető ez az ismérv, mert ez határozza meg az osztályok valamennyi ismérvét. Valamely osztály azért uralkodó az adott társadalmi rendszerben, mert a fő termelő- eszközök birtokosa, más osztály azért alárendelt, mert meg van fosztva azoktól. Az előbbiekben láttuk, hogy a társadalom osztályokra tagozódásának éppen a termelőeszközök magántulajdonának kialakulása volt az oka. Ez tette lehetővé, hogy az egyik osztály a másik fölött uralkodjon és kizsákmányolja azt. Ebből arra lehet következtetni, hogyha megszűnik a termelőeszközök magántulajdona, megszűnik az emberek kizsákmányolásának lehetősége, akkor nem lesznek többé ellentétes érdekű osztályok, nem lesz alá- és fölérendeltség, a dolgozó nép maga gyakorolja a hatalmat. A TERMELŐESZKÖZÜK magántulajdonának megszüntetése, a burzsoázia hatalmának megdöntése, a proletáriátus történelmi hivatása. Ennek a harcnak a végigviteléhez a proletariátusnak szövetségesekre van szüksége. Ahhoz, hegy a proletáriátus helyesen tudja megválasztani szövetségeseit, figyelembe kell venni az osztályok harmadik ismérvét i=, a munka társadalmi szervezetében játszott szerepüket az embereknek. Nyilvánvaló, hogy ez a szerep is a termelőeszközökhöz való viszonyból ered. A kizsákmányoló társadalmakban, így a kapitalizmusban is, az uralkodó osztály saját kiváltságává teszi a magasabb szaktudást és ezzel a termelés irányításának szerepét is. Az elnyomott tömegek szerepe csak a tőkések érdekeit szolgáló nehéz fizikai munka végzése. A munka csak a szocialista társadalomban válik becsület és dicsőség dolgává, a hazaszeretet ügyévé. A szocializmust építő országok, így a mi hazánk is már bebizonyította, hogy a dolgozó nép fiai igenis képesek a termelés irányítására, ha adva van a letté tőség a magasabb szaktudás elsajátítására. AZ IMPERIALIZMUS IDEJÉN a tőkések és földbirtokosok osztálya, mar nemcsak a fizikai munkát nem végzi, de fokozatosan kivonja magát minden munka alól. Élősdivé válnak, henyélnek, külföldön szórakoznak. A termelés irányítását átadják az igazgatóknak, intézőknek. Ezeknek a szerepük az uralkodóosztály kiszolgálása, a dolgozók fölötti hajcsárkodás lesz, hogy a maguk kényelmesebb életét biztosíthassák. — Nyilvánvaló, hogy nem lehetnek a proletáriátus szövetségesei a tőkések elleni harcban, hisz azok fizetik meg őket; Ahhoz, hogy helyesen ismerjük fel az osztályviszonyokat, el tudjunk igazodni az osztályharc bonyolult feladatai között, hogy világosan lássuk, hogy kik ellen kell harcolni és kiket lehet bevonni ebbe a harcba, Lenin elvtárs meghatározása alapján vé- gülis meg kell vizsgálni az embereknél a jövedelem megszerzésének módját és mértékét. Ez az ismérv is teljes egészében a termelő eszközökhöz való viszonytól függ. Aki amilyen mértékben rendelkezik termelőeszközökkel, olyan a jövedelem megszerzésének módja és mértéke. Például a kapitalizmusban a tőkések és földesurak rendelkeznek a termelőeszközök döntő többségével, jövedelmük megszerzésének a módja tehát a kizsákmányolás és ennek megfelelő a mértéke. FOGLALKOZNUNK KELL itt a dolgozó parasztsággal, tekintve, hogy ő is rendelkezik termelőeszközökkel. Van tehát tulajdona, de látni kell, hogy ez kis tulajdon. Jövedelmének megszerzési módja tehát egyéni munka és nem kizsákmányolás, ennek megfelelő a mértéke is. Érdekelt tehát a kizsákmányolás elleni harcban, a szocialista társadalom felépítésében, ahol senki nem juthat munka nélküli jövedelemhez, mindenki képességei szerint dolgozik és végzett munkája mértéke szerint részesedik a termelt javakból. A dolgozó paraszt lehet tehát csak a proletáriátus szövetségese a tőke elleni harcban. LÁTJUK TEHÁT, hogy Lenin eivtárs az osztályokhak négy ismérvét sorolja fel, melyeknek alkalmazása alapján világosan kitűnik, hogy a proletariátusnak milyen osztályok ellen kell kíméletlen osztályharcot folytatni, és kik lehetnek a szövetségesei. Könnyű belátni, hegy ezeket a/, ismérveket együttesen kell alkalmazni, ellenkező esetben, egyes ismérvek kiragadásával tévedésekbe eshetünk. Mint láttuk azt a dolgozó parasztság ese- tében is, hogy nem lehet, csak a magántulajdon alapján megítélni az osztályokat, bár az az alapvető, de figyelembe kell venni a többi ismérveket is. Nagymarosi Kálmánné Mamusity Adám, a termelőszövetkezet megbecsült tagja Fiatal éveiben minden ember igyekszik elképzelni öregségének napjait. Akkorra békére, nyugalomra vágyik, így volt Mamusity Adám is, a felsőszent- itáni Vörös Október Termelőszövetkezet tagja. Hány álmatlan éjszaka rontotta nyugalmát, mennyi sivár kétség között töltött gyötrődés volt az ám, ha fiatalon öregségére gondolt, a rendszer kegyetlenségére, amely míg dolgozni tudtak ki- uZsorázta őket, hogy végül nyomorba taszítsa íz embereket. A felszabadulás után megváltozott az élet, megváltoztak a tervek a Mamusity-családban is. Adám bácsi 1552- ben már a Vörös Csillag tagja volt. Hatvanöt munkásév nyomta ekkor a vállát. — Az idősek tapasztalatait nem nélkülözhetjük — mondták a szövetkezetbeliek is örömmel fogadták maguk közé Áriám bácsit. Azóta pedig nagy lelkiismeretességgel és nagy szeretettel gondozza az állatokat. Az istálló sarkába hordott friss szénán beszélgetünk. Arról nem szívesen beszél, ami elmúlt. , — Tudja, a rosszra nem, szívesen emlékezik az ember, ha eny- nyi szépet talál a jelenben, — s azzal előveszi munkaegységköhyvecs- kéit. Úgy őrizgeti őket, mintha talizmánok Volnának. Mindig magánál hordja, nem Válik meg tőlük. Vele volt még az üdülés Ideje alatt is Balatonjüre- den. Büszkén mutatja lapjait. 1953-ban 365 munkaegység, 1954-ben 659, ebben az évben pedig már eddig 550 tanúskodik jó munkájáról. 1954-ben 23 mázsa búzát, 7 mázsa árpát, 50 mázsa kukoricarészesedést vitt haza, készpénzben pedig kér eken 3000 forintot, Az idén csak előlegként 22 mázsa búzát és 8 mázsa árpát kapott Adám bácsi. Figyeli az arcomat, lesi a tekintetemet, ugyan mit szólok hozzá? Fróbálok-e kételkedni a számok igazmondásában. — Ugye Adám bácsi, régen jó lett volna any- nyi pengő évi kéréséi, mint amennyi most a munkaegység? — Hát bizony jó lett voina. De akkor a kenyérre való melleit legfeljebb 160—200 pengő készpénz járandósághoz jutott az ember. Hogyan vághatott a múltban a magamfajta szegény ember disznót, hogy egész éven át legyen »zstrozója,«? Ma? — és tisztán csillogó szemel kerekre nyílnak — ma nézze meg, két disznót a saját konyhámra, a magunk szükségletére hizlalok. — Persze, ahogy egy kicsit Összeszedtük magunkat, ei»ő volt, hogy pótoljam azt, amit régen nem tehettem. Bútort vettem a lányomnak, akit már jóval ezelőtt férjhezad- ícm. A vőnek is jutott egy motorkerékpárra való, a gyerekeknek meg ruhanemű, cipő. Adám bácsi 22 lovat gondoz nagy szorgalommal és igyekezettel. Három év alatt sok hasznot hajtott jó munkájával a szövetkezetnek. Meg is becsülik a csoport tagjai, s nem múlik el olyan nap, hogy meg ne kérdezné valaki: — Nem nehéz még a munka, Ádávi bácsi? Csak szóljon ám, meri mi szívesén Segítünk... — Nehéz? Ugyan mit gondoltok? Az a hatvannyolc esztendő még item a világ végei — tréfálkozik Adám bácsi, s munka után, mikor este hazatér, boldogan, elégedetten ül le kicsi unokái közé, hogy megtalált nyugalminak, örömének sók szép m c síjét): l szóra kc~ tat - ná. őket.., B, L, * 'A szovjet mezőgazdaság tapasztalataiból Télen is értelünk el magas tejhozamnt Irta: A. Nyikolajeva, a Szocialista Munka Hőse, » »Gyele Oktyabrja« kolhoz fejőnője A téli istállóban való tartás ideje területünk viszonyai között körülbelül 210 napig tart, s erre mi mindig gondosan felkészülünk. Hiszen azt, amit télen elmulaszt az ember, nem pótolhatja nyáron, bár ez az időszak a legkedvezőbb arra, hogy magas tejhozamot érjünk el. Harcolunk az ellen, hogy csak időszakonként érjünk el magas tejhozamot és a téli hónapokban biztosítjuk az évi tejhozam 45—50 százalékát. A múlt évben például minden gondozásomra bízott tehéntől átlagban 4477 kilogramm tejet fejtem és ebből 2348 kilogrammot (vagyis 50,2 százalékát) a téli hónapokban. Januárban a tehenek átlagos napi tejhozama csaknem 10 kilogrammot tett ki, februárban egy-egy tehéntől 434 kilogramm tejet fejtem, vagyis 30 kilogrammal többet, mint júliusban, márciusban pedig a júniusi 499 kilogrammal szemben 538 kilogrammot. November és decemberben, amikor sok tehén elapasztott a csoportomban, az átlagos havi tejhozam 200 kilogrammot tett ki. Amint a tapasztalatok bizonyítják, a téli takarmányozásnak és az állattartásnak maximálisan meg kell közelítenie a nyári takarmányozást. Kolhozunk vezetősége nagy gondot fordít az állattartáshoz szükséges takarmányalapra. A tejgazdaságok számára a téli idényre elegendő mennyiségű különféle takarmányt biztosított. Emellett különösen nagy figyelmet fordít a nedvdús takarmányokra, mert nélkülük nem biztosíthatjuk a magas tejhozamot. A takarmányadagokat úgy állítjuk össze, hogy figyelembe vesszük az állatok összes takarmányszükségletét, ami a magas tejhozam elérésére szükséges. Az ilyen takarmányozás eredményei azonnal megmutatkoznak. Mi történt például a »Mazajka« nevű tehénnél; Mielőtt hozzám került, 2300 kilogramm tejet adott évente. Egyedi takarmányozásra fogva napi 30 kilogramm tejet is adott, a tejho- zama pedig az ötödik laktáció 257 napja alatt 5428 kilogrammot tett ki. A tehén tejhözama nyári és téli idényben is körülbelül ugyanaz volt. Ugyanezt elmondhatjuk a -Zarja- nevű tehénről is; Régebben, míg nem ferdítettünk kellő figyelmet a takarmányozásra, a legmagasabb napi fejési átlag a téli idényben nem haladta meg a 10 kilogrammot. Miután megszerveztem a kifogástalan takarmányozást és a jó gondozást, napi 25 kilogrammra emelkedett a napi tejhozam és a negyedik laktáció idején 5418 kilogramm tejet fejtem. Hogyan szervezem meg a tehenek gondozását? Nálunk kedvező előfeltételeket teremtettek az állattartáshoz. A tehenek télen is meleg, világos helyiségben istállóznak. Az állások tágasak, az alomszalma mindig száraz és tiszta. Igaz, a marhaistállóba még nincs beszerelve az önitató, de én télem sem hajtom a teheneket ki a kútra itatni. A tehenek nem szívesen isszák a hideg vizet, ezért az állásokban dézsákba helyeztem el a vizet. így az állatok tiszta s az istállóval egyenlő hőmérsékletű vizet isznak. A rámbízett teheneket példásan, tisztán tartom. Naponta megtisztítom a teheneket és az állást felmosom. Figyelmesen ügyelek a tehenek tőgyének állapotára, ‘vigyázok arra, hogy horzsolás, vagy sérülés ne érje. Minden nap 2—3 órát jártatom a teheneket. Eme szabályok szigorú betartása elősegíti azt, hogy megvédjük az állatok egészségét és emeljük azok hozamát, Vajon mikor értékelik? Ősz van. Megöregedett az idő. Kedves pihenőhelyeink a parkok, ligetek, színesedő fákkal, lombokkal kedveskednek a sétálóknak. A parkok őrei, a Kecskeméti Kertészeti Vállalat dolgozói már kiszedték a gondozott virágágyakból az egynyári növényeket, és helyükre kedves, terkafejű árvácskákat ültettek. Ők bólogatnak a hűvös szélben és tavasszal, ha a hó elolvad a park gyepéről, első vendégként ildvözlik majd a várost. Ezen az őszön 40 000 tavaszi palántát ültetnek a virágágyakba. És meny - nyi díszcserjét, fát? Közel 300 000 forint értékben, nagyarányú fásítást végeznek a Kertészeti Vállalat dolgozói ezen az őszön. 15 000 facsemetével lesz gazdagabb, szebb a város. Nagy lendülettel dolgoznak mindenütt. Az egyes telepen a palántákat, facsemetéket nevelik nagy szorgalommal, a kettesen a virágokat gondozzák. Az ötös telep dolgozói zöldséget termeltek és most rózsaliget ültetésébe fogtaK. Közel 3000 rózsafái ültetnek, rövidesen nem kell már Hódmezővásárhelyről szállítani a vágott rózsát. A park- részleg dolgozói is derekas munkát végeznek. Nem hiába, náluk van a versenyzászló — a telepek versenyében jelenleg az előkelő első helyet foglalják el. A Honvéd téren a napokban feje-zték be az 1800 négyszögöles pack építését. À szép ágyások- ba 3300 árvac-kupalánlat, 60 díszfát. 600 vöróslevelú díszcserjét ültettek. A gyepszőnyegből 20 fenyő és 8 tujafa emelkedik; Az utat piros salakkal szórták be és a 12 új pádon még élvezhetik az őszi nap melegét a pihenő dolgozók. November 7-re, a szocialista forradalom nagy ünnepére vállalták a szép park elkészítését, de már több mint egy héttel a határidő előtt befejezték. Büszkék az eredményre és váltig mondogatják, hogy elsők akarnak maradni, nemcsak a vállalat versenyében, hanem a sztállnvárosiakat is maguk mögött hagyják. De itt álljunk meg egy szóra! A Sztalinvárosi Kertészeti Vállalat május végén párosversenyre hívta a Kecskeméti Kertészeti Vállalatot. Csatlakozásra hívta fel őket a húsz budapesti vállalat versenyéhez. A felhívást a kecskemétiek annak rendje és. módja szerint el is fogadták és erről értesítették a versenytársat. Meghatározták, hogy az értékelő a két városi tanács városgazdálkodási osztálya legyen. Azóta nem telt egyetlen hónap se, hogy a Kecskeméti Kertészeti Vállalatnál ne beszéltek, volna a párosversenyrőJ. A dolgozók nap mint nap érdeklődtek, és kérték az értékelést, de ez mindezideig elmaradt. Itt, Kecskeméten a telepek között folyik ugyan a verseny, de a párosverseny értékelésével feltétlen emelkedne a dogozók versenyszelleme. A Vállalat dolgozói kérésének teszünk eleget, mikor uzt kérjük, hogy ha eddig nem is, legalább hbvtrn- ber 7-től értékeljék rendszeresen a varosgazdálkodási osztályok a két vállalat párosversenyét. \
