Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-18 / 245. szám

(Folytatás az 1. oldalról) irányzott mennyiséget, de ezt a kötelező beadás elmaradása mel­lett a szabad felvásárlás túltel­jesítésével érték el. Vágósertés­ből és vágómarhából a kötelező beadás teljesítése mellett a sza­bad felvásárlás területén volt lemaradás. Ugyancsak lemarad­tak a sertésbeadással az állami gazdaságok is. Közlekedés 1955 harmadik negyedévében a közlekedés 6,4 százalékkal több árut és 4,8 százalékkal több utast szállított, mint a múlt év azonos időszakában. A vasúti áruszállítás a harmadik negyed­évben 8,4 százalékkal volt több, mint 1954 harmadik negyedévé­ben. Vasúton kb. ugyanannyian, tá­volsági autóbuszon 5,2 millióval többen utaztak, mint 1954 har­madik negyedévében. árüforyaieei A kiskereskedelem 1955 har­madik negyedévi eladási tervét 18,4 százalékra teljesítette. A narmadik negyedévi és az első lárom negyedévi forgalom ke­keken 4 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszaká­nak forgalma. A lakosság mind élelmiszerekből, mind iparcik­kekből többet vásárolt, mint ta­valy. A fontosabb élelmiszerek kő­iül lisztből U százalékkal, sör­női 16 százalékkal, cukorból 14 tzázalékkal növekedett a kiske­reskedelem eladása 1954 har- nadik negyedévéhez képest. A íúsellátás a negyedév második leiében némileg javult, a ne- ;yedév folyamán a kiskereske- íelem mintegy 14 százalékkal több húst adott el, mint a múlt ;v azonos időszakában. 1955 harmadik negyedévében i nagyobb városok piacaira a termelők összesen mintegy 8 ;zázalékkal több árut hoztak fel, mint 1954 harmadik negyedévé­nen, s a piaci árak színvonala némileg csökkent. Különösen magas volt a gyümölcsfelhoza- «1: a megfigyelt piacokra 34 százalékkal több gyümölcsöt hoztak fel a termelők és a gyü­mölcsök ára átlagosan 36 száza­lékkal volt alacsonyabb, mint' 1954 harmadik negyedévében. Az állami és szövetkezeti kiske­reskedelemben a gyümölcsárak a múlt évhez képest hasonló mértékben csökkentek. Iparcikkekből a tavalyinál jó­val több és szélesebb választékú készlet állt a fogyasztók rendel­kezésére. Az iparcikkek közül pl. ?5 százalékkal több bútort, 44 százalékkal több edényárut, 24 százalékkal több kerékpárt, lé­nyegesen több építőanyagot vá­sárolt a lakosság, mint 1954 har­madik negyedévében. Ruházati cikkekből az eladás kevesebb volt, mint a múlt év azonos idő­szakában. Sok olyan cikkből, — pl. egyes gyermekruházati cikkekből, jobbminőségű cipőkből, női ka­bátból, tűzhelyből, edényáruk­ból, egyes műszaki cikkekből, stb. — amelyekből a múlt évben még hiány volt, ez év harmadik negyedévében már elegendő mennyiség került forgalomba. Az áruellátás jelentős javulása ellenére néhány iparcikkből — pl. motorkerékpárból, egyes rá­diótípusokból, egyes gyapjúszö­vetekből — nem tudták kielégí­teni a keresletet. Jogosan me­rültek fel kifogások egyes ipar­cikkek minőségével kapcsolat­ban is. Szociális és kulturális eredmények Ez év folyamán mintegy 500 or­vos fejezte be egyetemi tanul­mányait. A kórházi hálózat 400 ággyal, a bölcsődei férőhelyek száma 700-zal emelkedett. Szá­mos új üzemegészségügyi létesít­ményt adtak át rendeltetésének, így például a Lenin Kohászati Művek, az Özdi Kohászati Üze­mek, a DIMÁVAG Diósgyőri Gépgyár dolgozói új öltözőt, mosdót kaptak, a Salgótarjáni Acélárugyárban új fürdőt léte­sítettek. A negyedév folyamán elkészültek a hévízi és a bala- tonszemesi bányászüdülők, Pé­csett és Hosszúhetényben mun­kásszálló épült. 1955 harmadik negyedévében állami és magánerőből összesen 6500 lakás építését fejezték be, 10 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Javult a közművekkel való ellá­tottság. Nőtt a víz- és gázművek termelése. Az új tanév kezdetéig több is­kola építése fejeződött be. Kis­kunfélegyházán 10 tantermes, Szolnokon 8 tantermes, Puszta- szabolcson 8 tantermes, Székes­fehérvárott 7 tantermes általá­nos iskola létesült. 1955 harmadik negyedévében kiadott művek példányszáma meghaladta a 12 milliót, 25 szá­zalékkal több volt, mint 1954 azonos időszakában. 1955 első hárorrv negyedévében több, mint 600 tankönyvet adtak ki, 5,2 mil­lió példányban. A filmszínházak látogatóinak száma 1955 harma­dik negyedévében meghaladta a 29 milliót, számuk, 1954 harma­dik negyedévéhez viszonyítva 15 százalékkal nőtt. A rádióelőfize­tők száma a negyedév végén megközelítette az 1,4 milliót és 15 százalékkal volt több-, mint egy évvel ezelőtt. Budapest, 1955 október 18. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Válságosnak tartják a francia kormány helyzetét len foglalt állást, A szocialista vezetők azonban akkor, amikor elvetik a szocialisták és a kom­munisták egységfrontjának gon­dolatát, megfosztják tartalmuk­tól a nemzetgyűlésben elhang­zott szavaikat. Szerencsére egy­re növekszik azoknak a szocia­lista dolgozóknak a száma, akik nem követik ezt a rossz példát és egyesítik erőfeszítéseiket a kommunistákéval. Az egység- mozgalom gyorsan tért nyer az országban, s ezek az elgondolá­sok győzedelmeskednek majd, bármi legyen is a holnapi nem­zetgyűlési vitát követő szavazás eredménye. (MTI) Az indiai közvélemény üdvözli a szovjet vezetők küszöbönálló látogatásét MOSZKVA (TASZSZ) A Prav­da delhi tudósítói közlik: nagy megelégedésre talált az indiai közvélemény körében az a hír, hogy N. A. Bulganyin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke és N. Sz, Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja elfogadta Dzsavaharlal Nehrunak, az In­diai Köztársaság miniszterelnö­kének meghívását és ez év no­vemberében, vagy decemberé­ben ellátogat Indiába, (MTI) A Német Demokratikus Köztársaságból kormányküldöttség utazik Genf be BERLIN (MTI) A Düsseldorf­ban megjelenő Deutsche Volks- zeitung, a Németek Szövetségé­nek lapja, beszámol arról a be­szélgetésről, amelyet Otto Gro­tewohl, az NDK miniszterelnö­ke nemrégiben Berlinben foly­tatott Josef Wirth volt birodal­mi kancellárral. »Grotewohl és Wirth beszél­getéséből kitűnt — írja a nyu­gatnémet lap —, hogy a Német Demokratikus Köztársaságból kormányküldöttség utazik Géni­be. Tudjuk, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság is elküldi megbízottait a külügyminiszteri értekezlet színhelyére. Ha az eddiginél sokkal nagyobb eltö­kéltséggel lépnénk fel, elérhet­nék, hogy a két német kor­mányküldöttség közös javasla­tokat terjesszen a nagyhatalmak képviselői elé. Josef Wirth a Grotewohl miniszterelnökkel folytatott eszmecseréjével meg­kezdte azt a munkát, amely elől a jövőben egyetlen német kan­cellár sem térhet ki: az összné- met tanácskozást azzal a céllal) hogy Németország két részének képviselői állami és társadal­mi rendjének eltérő volta elle­nére — a közös érdekekre épít­ve kidolgozzák a német újra­egyesítés politikájának menet­rendjét.« wwwywvv^vwvy' li áttelepültek pártjának elSenzékba vonulásával kétségessé vált a bonni kormány katonai törvényeinek elfogadása PÁRIZS. Huszonnégy órával a keddi bizalmi szavazás előtt ál­talában változatlanul válságos­nak tartják a francia kormány helyzetét. A hírek szerint Faure minisz­terelnök most nagy erőfeszítése­ket tesz annak érdekében, hogy megnyerje a szocialisták szava­zatait, vagy legalábbis tartózko­dásra bírja őket. A miniszterel­nök egyes hírek szerint ígéretet tett algériai tanácsadó bizottság létesítésére, amelyben az algé­riai, európai és muzulmán vá­lasztókollégium tagjai vennének részt. Ez a bizottság valóságos »kerekasztalórtekezletet« jelen­tene s az lenne a feladata, hogy formulát dolgozzon ki Algéria jogi helyzetéről, amely az integ­rációs politika végső fokon meg- valósíthatatlannak bizonyulása esetén válnék alkalmazhatóvá. A kormány ezenkívül állítólag arra is ígéretet tenne, hogy a lehető leggyorsabban választá­sokat tartat Algériában. A si^tó ennek ellenére nem túlságosan derűlátóan Hv« a kormány helyzetét. Algéria két oldalán, Tunisz­ban és Marokkóban a tárgyalá­sok útjára léptek — írja az Hu­manité vezércikkében André Stil — Algériában viszont to­vábbra is megtagadják a tárgya­lásokat és fegyverrel akarják el­dönteni a vitát. Hol a logika mindebben? Nem kellene-e be­vallani, hogy a kormány lénye­gében mindhárom északafrikai országot szinte harctérnek te­kinti: tárgyal a szárnyakon, hogy nagy erővel támadhasson a kö­zépen. Akár sikerül Faurenak megúsznia a keddi bizalmi sza­vazást, akár nem, az ország iga­zi problémája az, hogyan lehet kikerülni ebből a kétértelmű, fe­nyegetésektől terhes helyzetből, mégpedig a helyes úton. A kom­munisták mindent megtesznek a tárgyalások érdekében és a szo­cialista párt a nemzetgyűlésben szintén az algériai politika el­BERLIN. Politikai megfigye­lők rámutatnak arra, hogy az áttelepültek pártjának a kor­mánykoalícióból történt kiválá­sa döntő következményekkel járhat Adenauerélt katonai tör­vényeire. Az alkotmánymódosí­tást igénylő katonai törvényter­vezetek jóváhagyásához ugyan­is a parlamenti képviselők két­harmadának hozzájárulására, vagyis 325 képviselő szavazatá­ra van szükség. A kormánykoa­lícióban jelenleg helyet foglaló három párt, nevezetesen à Ke­resztény Demokrata Unió, a Szabad Demokrata Párt és a Német Párt azonban mindössze 315 mandátummal rendelkezik* Ilyen körülmények között az el­lenzékbe vonult áttelepültek pártja 18 képviselőjétől függ a kormány által kidolgozott kato­natörvények sorsa, (MTI) A IKECfYEVIiL Kecskeméten, Deák tér 3., Kiskunhalas, Ötvös utca 7. és Baján Béke tér 11, sz. alatti kirendeltségei rövid elkészí­tési határidőre vállal mindennemű villanyszerelési munkát. ___________________________________ ________497_ H dzottbaposnfi szállítására szerződést köthetnek a termelők. A földművesszövetkezetek liba­darabonként 100.— Ft, kacsa darabonként 50,— Ft előleget fizetnek a szerződőknek. Átvételi ár december 20-ig 25 Ft. . 50 Emii Konopásek: r()ólh%k(i ktíniííoej kozliellp. — Ezt a szocialista munkaver- ienyt pedig nem a mi számunk­ra találták fel. Kár az erőfeszí- .ésért, nálunk sosem lesz mun- iaverseny ! — jelentette ki Po- lívka brigádvezető, azzal letöröl­te hatalmas bajszáról a sör fe­hér habját és megelégedetten pillantott körül az üzemi kan­tinban, hogy a hallgatók helyes­lő bólogatását elkönyvelje. — Nem mondom, alaposan megfogni a munka végit, hogy lássák, mit tud a Polívka-brigád, ibban benne vagyok — no de versenyezni? Valami új normást rakjak ide az építkezésre, hogy megszervezze a munkaversenyt. Mászkált jobbra-balra, nozzám is eljött, hogy Polívka elvtárs így, Polívka elvtárs úgy, kapcsolód­junk be a versenybe és tegyenek ielajánlást arra az alagsorra,. amit most építenek, hiszen ma­guk olyan jól dolgoznak, és így tovább. Képzelhetitek, hogy elkerget­tem onnan a fiút. De ő csak egy­re mondta a magáét, hogy bez­zeg mellettünk a Horinek bri­gádja vállalta és alá is írta, iogy kilenc nap alatt megcsi­nálják a szakaszukat. Ismeritek Horineket, tudjátok, milyen fel­vágós, hát csak nevettünk rajta ebédidő alatt. No. amikor aztán láttuk, ho­gyan fontoskodik Horinek és mennyire körülugrálja a pallér, mindenből a legjobbat szerzi meg nekik és szinte tálcán ad a kezükhöz minden anyagot — csak azért, mert hogy bekap­csolódtak a versenybe — hát na­gyon megharagudtam. Meg­mondtam a normás fickónak, hogy hiába minden, mert én, az öreg Polívka meg a brigádja nyolc nap alatt felhúzzuk azt az alagsort, anélkül, hogy a pallér körülugrálna minket — és főleg verseny nélkül! Pedig ez nagy hiba volt. A normás azonnal megvitte a hírt Horínekhez, azt kellett volna látnotok! Fajront után sem akarta hazaengedni az embere­ket, csakhogy teljesíthessék a vállalást, hogy aztán nagy fiúk lehessenek előttünk. Láttam, nem hátrálhatunk meg — szép dolog is lenne, ha Polívka bri­gádvezető mond valamit és nem tartja meg! Nekiláttunk. . Felvonónk . nem volt — azt átvitte a pallér Horí- nekéknek a versenyzéshez, hát úgy megizzadtunk a cipelésben, mint az igáslovak. Horinek lg nem vette a szé­niét rólunk, de nyolc nap alatt, ahogy megmondtam, készen állt az alagsor. Az igazat megvallva, Horínekék is teljesítették, amit vállaltak, de a mi érdemünk volt, hogy még rövidebb idő alatt végeztünk. Ezt el kellett is­mernie Horíneknek is, akár tet­szett neki, akár nem. Beszéltek erről a gyűlésen is, azokat megdicsérték, jutalmat is kaptak, Horinek meg úgy jár­kált, mint a páva. Erre aztán igazán elöntött a méreg, meg­mondtam neki- mindenki előtt, köpje meg a markát, ha meg akarja tartani a nagy dicsősé­get, mert mi most már csak azért, mert kedvünk tartja, — de verseny nélkül! — egy hót alatt megcsináljuk az egész földszintet. A fiúk a brigádban először csak káromkodtak. Apám, hát- maga tönkretesz minket ezzel a nagy hajszával! Hiszen így ma­gunk rontjuk le az időnket, az­tán majd így dolgozhatunk min­dig. Ki hallott ilyet — egy hét alatt a földszintet! Én meg csak fújtam a magamét: ne féljetek, megbirkózunk vele! Hiszen az ember már annyi mindent látott az építkezéseken, hát nekiláttunk hármasban dol­gozni. Van nálunk . egy ' olyan égimeszelő, a Vincék, azt odaál­lítottam malterozni, Franta ado­gatott és én raktam, hogy csak úgy csurgóit rólam a verejték. A pallér kétarasznvira nyitot­ta a száját a csodálkozástól. Odajött: ő nem is tudta, hogy is­merem ezeket az új munkamód­szereket. Mondom neki, mit tud­ja a egyáltalán,, hogy mit isme­rek és mire képes a Polívka- brigád, ha akarja? És különben is, miféle új munkamódszerek? Ügy dolgozunk,, ahogy a legjob­ban megy, hát mi köze ennek az új Ugatáshoz? Hát... azért nem volt nyara­lás felhúzni egy hét alatt az egész földszintet. A fiúk alig győzték hordani a maltert, meg a téglát. Legtöbb bajunk a falusi gye­rekekkel volt, ha rá akartunk húzni. Mindegyiknek van otthon egy nadrágszíj-földecskéje, hát igyekezett, hogy minél hama­rább hazajuthasson a földet va- kargatni. Csakhogy: aki szép pénzt akar zsebrevágni Polívká- nál, annak a brigáddal kell mennie akkor is, ha fajront után is kell még anyagot hordani. Szóval beszéltünk a fejükkel, az­tán ment minden, mint a karika- csapás. Alig győztek hordani! Hej, de egy földszint nem épül fel magától, még ha hár­masban dolgozik az ember, ak­kor sem. Hanem aztán csütörtökön már láttam, sok még a munka. Nem volt mit tenni, megegyeztünk a pallérral, hogy felszereltet vilá­gítást és rádobunk egy éjszakát — de a földszintnek készen kell lennie, még ha cigánygyerekek potyognak is az égből! Az építés- vezetőség azt sem tudta, hogy járjon a kezünkre, a csillagot is lehozták volna az égről. Amikor látták a fiúk, hogyan figyelik . a . munkánkat, abba­hagyták a szitkozódást és szá­molgatni kezdték, mennyi lesz a borítékban. Az éjjeli műszak utáni napon már mindnyájan láttuk, hogy győztünk. Aztán szombaton elkezdődött. Az utolsó sorokat raktuk már, amikor Vincék odaszól: »Papa, egy csomó úr jön!« Mondom én: hogy-hogy urak? Mi vagyunk az urak, mi csináltuk meg ezt e földszintet, hát nem? Szóval megvolt a dicsőség, mellettünk a Horinek pedig sár­ga volt az irigységtől. Qdajötl mindenki, a főmérnök is, meg­néztek mindent, aztán gratulál­tak. A mérnök , mondott is vala­mi olyat, hogy segíteftünk túl­teljesíteni a tervet és megszilár­dítottuk a munkafegyelmet, meg hogy mi vagyunk a legjobb bri­gád az építkezésen. Okleveleket kapjunk,-meg új munkaruhát, aztán a normás előhúzta a mun­kalapokat. Én csak rápillantottam, aztán odaadtam a fiúknak. Nesztek, mondom, ha azt hiszitek, hogy a papa tönkretesz titeket ezzel a nagy hajszával. Hát amint a fiúk meglátják, olyanok lejtek, mint a kezes bá­rányok, mindjárt: papa így, meg papa úgy, csuda ember maga, mégis csak megmutatta nekik. Hát, ami igaz, az igaz: megmu­tattuk. Hisz, ha arról van szó, hogy jó munkát végezzen az em­ber, abban benne vagyok — de versenyezni, azt aztán nem fo­guk.

Next

/
Thumbnails
Contents