Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-18 / 245. szám
As első propagandista tanfolyamok tapasztalatai Kecskeméten Kecskeméten az elmúlt héten tartottuk, meg a propagandista előkészítő tanfolyamokat. Ezek eredménye és tapasztalata alapján világosan bebizonyosodott, hogy a propagandisták felkészítésének ilyen formája helyes, sokkal eredményesebb, alaposabb felkészülést nyújt, mint az elmúlt évek propagandista konferenciái. A tanfolyamok munkáját értékelve, mindenekelőtt ki kell emelni a részvevők példás íe* gyeimét. A közel 150 propagandista közül alig volt hiányzó. Az elvtársak munkáján meglátszott, hogy megértették a tanfolyam fontosságát, tudatosan igyekeztek felhasználni azt a jelentős segítséget, amelyet a párt és a kormány biztosított számukra, amikor lehetővé tette, hogy 3—4 napon keresztül teljesen zavartalanul készülhessenek az előttük álló oktatói munkára. A part propagandisták nagyobb része fontos párt, állami, vagy más társadalmi funkciót lát el, munkájuk pótolhatatlannak látszott, még pár napra is. Ebből és az elmúlt évek rossz tapasztalataiból kiindulva sokan kételkedtek a tanfolyamok sikerében. A gyakorlat mást igazolt. A propagandisták felkészítésének ilyen formája bevált. Az elvtársak nemcsak megjelentek, hanem jól felhasználták a számukra biztosított időt, s a foglalkozásokról való hiányzás, vagy késés, a legnagyobb ritkaság volt. Ezeket a kedvező, előremutató jelenségeket mindenekelőtt azokkal a hasznos változásokkal lehet megmagyarázni, amelyek a pártmunka egészében végbemennek a Központi Vezetőség márciusi határozata óta. Mindezek jó jelek arra, hogy az idén sikerül megszilárdítani a pártoktatás fegyelmét, sikerül felszámolni azokat a káros hatásokat, amelyeket a jobboldali nézetek okoztak ezen a területen. A tanfolyamok munkája során s csoportos foglalkozásokon igen színvonalas viták alakultak ki. A részvevő elvtársak aktivitása jónak mondható. Szinte kivétel nélkül mindnyájan többször is hozzászóltak és a felmerülő kérdéseket még a szemináriumvezetők összefoglalója előtt jól, elvileg helyesen tisztázták. Jó fel- készültségükkel, alapos és mély hozzászólásaikkal különösen kitűntek: Bárdos, Dobra, Farkas József, Káli, Krizsán, Máté, Méhész, Nagy László, Nagyistók, Ördögné, Sánta, Sárosi, Sedro, Szabó Ferenc, Szabó Pál, Szecsei elvtársak. A propagandista elvtársak a megtartott tanfolyamokon módszertani segítséget is kaptak. A legnehezebb kérdésekről vita- '• vezetési vázlatokat készítettek. I Ezek megvitatása igen sok pro- I blémát oszlatott el és komoly se- j gítséget ad majd a szemináriu- | mok levezetéséhez. A politikai ; iskola I. évfolyamán tanuló elvtársak részére nagy segítséget I jelent, hogy amikor a Tanács- ! köztársaság történetét fogják ta- ; nítani, felhasználhatják azokat | az igen értékes tapasztalatokat, ! közvetlenül az életből merített j tanulságokat, amelyeket Szili! István elvtárstól és a többi 19-es j elvtársaktól kaptak. A szemináriumvezető elvtársak jól ellátták feladatukat, nagyobb tudásukra és régebbi tapasztalatukra támaszkodva irányították a foglalkozásokat. Közülük Krakker, Dallosné és Greiner elvtársak jó munkáját kell külön is kiemelni. A pozitív eredmény mellett azonban szükséges rámutatni, hogy a propagandista elvtársaknak a tanfolyam előtt végzett munkája, melynek során a tananyagból fel kellett volna készülniük, nem volt kielégítő. A nyár folyamán nem sikerült felszámolni azokat a helytelen nézeteket, amelyek szerint magán a tanfolyamon meg lehet az anyagot tanulni. Egyes propagandisták felkészülésének hiányossága azt eredményezte, hogy a megtartott csoportos foglalkozások jórészt anyagátvevő jellegűek voltak és ennek következtében keveset foglalkoztak módszertani problémákkal, olyan kérdésekkel például, hogy lehet az anyag egy- egy részét legegyszerűbben megmagyarázni, vagy hogyan kell felhasználni az útmutatóban megadott szépirodalmi anyagot, stb. E hiányosságokkal azért szükséges ilyen részletesen foglalkozni, mert most nehezebb körülmények között, rendszeres oktatói munka mellett kell a propagandistáknak a következő anyagot átvenni és ezért sokkal inkább fennáll annak a veszélye, hogy egyesek hiányos felkészültséggel jönnek be a következő tanfolyamra. A megtartott csoportos foglalkozások tapasztalata alapján szükséges, hogy az elvtársak az alapszervezetekben tartandó szemináriumok előtt azokat az elvi kérdéseket inégegyszcr áttanulmányozzák, amelyek nehezebbe») meutek. A marxizmus—leninizmus alapjai tanfolyamokon a termelőerők, termelési viszonyok, termelési mód, kapitalista termelési mód kérdéseire, a politikai iskola I. évfolyamán a fasizmus meghatározására, háborúk jellegének megértésére kell külön gondot fordítani. Nagyon fontos, hogy az elvtársak a tanult anyagot alkc- tóan használják fel. Feltétlen vegyék figyelembe a szemináriumok fejlettségi fokát. Hiba lenne figyelmen kívül hagyni, hogy egyes anyagrészeket sokkal magasabb színvonalon tanulták, mint ahogy azt az alapszervezetekben tovább lehet adni. Az első téma során, különösen a marxizmus—leninizmus alapjai tanfolyamon viszonylag nehéz kérdésekkel kell a hallgatóknak megismerkedni. Éppen ezért különösen fontos, hogy a propagandista elvtársak világos, egyszerű előadásmódra törekedjenek. A tanfolyamok eredményeit összegezve, a részvevő elvtársak az anyagot jól elsajátítva, módszertanilag jól felkészülve, nyugodtan és biztosan levezethetik az alapszervezetekben a szemináriumokat. Magyaródi Sándor, Kecskemét v, pb. okt. felelős eov > K <■ Mielakcsencgélet Piíh iha n A napokban Páhi községben láttam, hogy az egyik házhoz sorban fordulnak be a kukoricával megrakott kocsik. Benézek — gondoltam — r.em árt, ha az ember egy kicsit okosodj. A kukoricagólé az udvar sarkában áll, de akkord, hogy az d 7—S kocsi, ami mellette várakozik, szinte lovastól beleférne. Az udvaron asszony bíbelődik koszos kutyával. Ráköszönök. — De sok szép kukoricájuk termett! — Az istennyila, aki belevág. Nem a mienk ez, hanem < terményforgalmié! Ennek hallatára kitehénkedik az ajtón egy öreg, de jó ma- gabírású ember. Akkora, mint egy hirdetőoszlop. Beljebb invitál. Leülünk a gang alatt. Szembe egymással. Az asztalon penészes paradicsoinos edények. Egy darabig csak nézünk egymásra. Egyszerre* felugrik, bemegy a konyhába. Ekkorra odaül az asszony is. Azt mondja, jó volt a termés, de nekik mégsem jutott. — Miért? — Mert a feles elviszi a hasznot. • ' Nem szólhat többet, mert akkorra kilép a konyhából nyaláb irattal az ember. Elébem dobja. — No válogasson. Válogatok. Megnézem a beadási könyvet. Lázár Imre, Kinyitom. 32 hold föld, 6 hold szőlő. Kézzel írott kérvények, indigóval másolva. Az egyikben azt kéri, hogy töröljek a 45 forint adóhátralékát. A másikon: töröljek el a 90S7 forint adót .4 harmadikon;,is törlést kér. — Mennyit fizetett már az idén? — Egy fityinget sem! — vágja rá önérzetesen. — Elviszi a feles a hasznot — kottyan közbe a mellettem üle asszony. — Hallgass, az anyád uristenitt Na avatkozz te bele, — torkolja le a kulák. Az asszony elhallgat, de bákazöld szemeiből csakúgy árad az átkozottság. — A feles elviszi a hasznot? — kérdem. Nem szól, csak csap egyet a kezével, mint ökör a farkával. — Hány bérlőjük van? — A fene se tudja, hét-e, vagy nyolc. Erre azután én is méregbe gurulok. Karbatett kézzel élnek. Nyolc családjuk van, de szanaszét eresztették őket, mint patkány a kölykeit. Egy sincs otthon közülük. Csak ők ketten fölözik a hasznot. Egész sereg bérlőről húzzák a bőrt. Benkóczi Sándor, Kovács József, Kotlárik Lajos, Kotlárik László, Horváth József, Tompái István mind à kutaknak dolgoznak. Az öreg Lázár pedig kipüffeszti a hasát, jól él. Ha valamelyik bérlő beüzen. neki, hogy szedi a kukoricát, tüstént kint terem a földön. Nehogy egy csővel kevesebbet adjon a bérlő, mint, amennyi jár! És a részéből nem a beadásba viszi előbb, mint a község többi becsülete-' parasztembere. Û még ott a földön eladja. A házhoz csak 3 zsák csetrét szállít. Hisz akad olyan ember, mint Szádeczki Dénes aki boltot köt a kutakkal. A kulák meg örült. Igaz, hogy voll 15 és fél mázsa beadási kötelezettsége kukoricából, de inkább eladta, mert a pénzt az nem találják meg nála. Persze kitudódott a kutyaság. Most azután dühöng Lázár kulák. Nem azért, hogy megbüntetik, hanem azért, mert nem tudta kijátszani c törvényt. Rajtakapták. Annak viszont szerfölött örült, hogy Szádeczki sem ússza meg szárazon. Közben lapozgatok a beadási könyvében. 369 kiló vágómarha, 860 kiló sertés, 7 mázsa napraforgó, 26 mázsa rozs, 21 é?' fél hektó must! Ez a tartozása. — Szőlője csak lesz? — kérdezem. — Nem terem azon a 6 hold szőlőn egy liter sem! — jelentette ki olyan hangon, hogy erről a témáról többet nem hajlandó nyilatkozni. Faggatom, végül aztán kiböki. — öt év óta embert sem látott az a szőlő. Megette a gaz. — Mi lehet ennek a oka? — No, gondoltam, leócsárlom a szőlőjét, ugyan mit mond rá. — Biztosan valami rossz szőlő volt az mindig, azért nem is törődik vele senki — nyomom meg a szót. Mintha fiástul ölnék, akkorát üvöltött. — Micsoda?! Ha a kezembe venném, le tudnék én arról szűrni 100 hektó mustot is! —- Hát akkor miért nem? — Nem érdekel! — kaparta össze mérgesen az iratot az asztalon. — Miért hanyagolta el? — Mert börtönben ültem. — Biztos meg volt az oka? — Meg. Halóporában se nyugodjon a c.ism6. — Ki? — A bátyám. Az mártott be. A drága Géza bátyám. Volt neki 48 hold földje, de családja egy se. Azt akartam, hogy az a fold legyen az enyém. Porba kaptunk. Ö meg lezáratott. Miatta ültem. — Úgy ám! — visít közbe az asszony is. de meg sem várja, hogy az öreg lepisszentse, kikotródik az udvarra. * Utána elgondolkoztam a dolgon. Itt van ez a Lázár kulák. Jól él, dologtalanul, a más munkájából. Mindenre telik neki, de zz államot úgy károsítja meg, ahogy tudja. Igaz, ez kulákszokás. De nem foghatná azért egy kicsit mégis szorosabbra a gyeplő- fűket a páhi tanács? E. S. Fejletük üzemünk techiaikajio, Nem is olyan túl régen termelési értekezleteket tartottunk üzemünkben, amelyeken meg- teszeltük az 1953. évi feladatokat ' is előre pillantottunk a máso- iik ötéves tervre. A . termelés értekezletén felmerültek hiányosságok, melyeket főként a (nűhelybizottságok . tártak , fel j műhelyeikre vonatkozóan. A felvetett hiányosságok megszüntetésére egy »vállalati kisgépesítési műszaki brigádot« állítottunk össze és ez a brigád önelszámoló egységenként kidolgozta a kisgépesítési programot. A megoldásra váró feladatok az egész gyár kollektíváját mozgósították, ami néhány jellemző adatban tűnik ki a leghívebben \ szűk keresztmetszetek megszüntetésére rövid idő alatt 94 újítási javaslat érkezett be dolgozóinktól. A beadott újításokat megtárgyaltuk és közülük 73-at elfogadtunk. Ezek közül már 25-öt bevezettünk. Bevezetünk rövidesen még 14-et és' a visszamaradt 34 újítást szintén megvalósítjuk ebben a negyedévsen. Ezek a javaslatok jelentős gazdasági segítséget nyújtanak üzemünknek, csaknem 300 000 forintot tesz ki az az eredmény, »melyet tőlük várunk. Van sok olyan újítás is, mely- iiek gazdasági értéke nem iejez- nető ki pénzben, mert a munka megkönnyítését, munkavállalónk könnyebb munkavégzését siztosítja. Értékük ezeknek sem sisebb az előbbieknél. Vizsgáljuk meg az újítások jelegét. Találunk 24 olyan újítást, »melyek a többtermelést segítik elő. Ezek között nagyon je- entős a folyékony, vasat szállító kocsi. Jelentős, mert 1200 fokos folyékony vas kézi erővel való szállításától menti meg dolgozóinkat. Huszonkét újítás érkezett be önköltségcsökkentésre vonatkozóan. Van közöttük olyan, amelyik a gyártmány mozgatásából eredő sciejt csökkentését orvosolja. A minőség megjavítására 12 újításunk van. Különösen nagy- rabecsült közülük az, amelyik a zománcozott gyártmányok zo- máncíal vastagságát a gyártmány egész felületén egyenletesen biztosítja. De igen jelentős az a szervezési intézkedés is, mely az azonos technológiájú gyártmányoknak az azonos területre való csoportosítását hozta javaslatként. Három szociális és munkavédelmi javaslatunk is van, amely a nehéz körülmények között végzett anyagmozgatói és tisztítói munkavégzés megkönnyítésére irányul. A fizikai és műszaki dolgozók javaslatait, amelyek főleg a többtermeléssel, a selejtcsökkentéssel és a minőség emelését biztosító intézkedésekkel foglalkoztak, kiegészítette a számviteli dolgozóink által benyújtott 12 javaslat, amelyek a számvitel fejlődését, előrehaladását céloz- ! zák. Ezek közül kiemelkedő az, t amelyik már eddig is igen ered- ! menyesen működött, a vállalaton belüli önelszámolási rendszer továbbfejlesztésének módjára ad lehetőséget. Vállalatunk ezen javaslatok hasznos alkalmazásával készül fel az 1956-os évre és az új ötéves tervre. Dolgozóink lelkesedéssel fogadták pártunknak azt a bölcs intézkedését, amelyik felhívja figyelmünket a technikafejlesztés kérdéseire. Ennek szellemében történtek ezek a lelkes újítási javaslatok, s a lelkesedés annál is inkább őszintébb, mert üzemünk dobozó; tudják, hogy pártunk célkitűzése a több, az olcsóbb termelésen keresztül, a dolgozó nép életszínvonalát emeli., Ralogh Ferenc, a Kecskeméti Gépgyár igazgatója. ^ywwwstwvW/vwWVWiA Beadásomat teljesítettem... Kukoricámat már mind betakarítottam és az ősziek vetésével is készen vagyok 6 hold földemen. A kukorica törése után, mikor terményemet éppen a begyűjtőhelyre akartam vinni, hallottam, hogy lehet sertéshizlalási szerződést kötni. Én nyomban le is szerződtem egy éves sertésre és így a 400 forintos előlegen kívül, melyet kézhez kapok, még kukoricabeadási kedvezményben is részesültem, » Egyébként az őszi kapásokból beadásomat is teljesítettem már. Sőt burgonyából még 50 kilogrammal megtoldottam a beadási teljesítésemet. Bár nem nagy területén vetettem burgonyát, de termésem az idén egyénileg gazdálkodó szomszédaim között párját ritkítja. 400 négyszögöl földemen 22—23 mázsa burgonya termett. Molnár Mihály tanácstag. Páhi, Könyvekről röviden Nagy Lajos müvei. {Szépirodalmi.) Nagy Lajos, nemrég elhunyt, osztályharcos írónk kis regényei külön fsjezetet jelentenek a magyar irodalomtörténetben. A nagy író sajátos látásmódja teremtette meg azokat a kis remekműveket, ’ amelyek átmenetet képeznek a regény és a pontos szociográíia között. A sorozatos kiadás elsfe kötete a »Kis- kunhalom«, a »Három boltos- kisasszony« és a »Falu« című regényét tartalmazza. Különösen a »Kiskunhalom« számíthat érdeklődésre megdöbbentően pontos, reális leleplező erejű képeivel, higgadt, tényeket felsorakoztató cs szembeállító, látszólag teljesen érzelemmentes, külön- I leges stílusával; * Kamjén István; Szakad a part (Ifjúsági Kiadó.) A parasztok éleiének hű krónikásaként ismerte meg a magyar olvasóközönség Kamjér Istvánt. A szerző most megjelent új novelláskötete jobbára felszabadulás előtti élményei! tárja fel, A kötet hősei kubikosok, szegényparasztok, városba szakadt falusi fiatalok, budapesti munkások, árvagyerekek. A személyes élmény erejével ható eleven írások kitűnően megmutatják az írót is, aki a felszabadulás előtt a szegényparaszt fiatalok útját járta, s csak azután vált íróvá. Két korábban megjelent regénye, a »Mihály« és az »Emberpiac* megérdemelt sikert aratott,
