Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-18 / 245. szám
Szüret Terbééknél BACSKIS KUN MEGYEI NÉPÚJSÁG EH DP M£Q X. ÉVFOLYAM, 345. SZÁM Ara SO fillér 1955. OKTOBER 18. KEDD A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1955. évi népgazdasági terv harmadik negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonalának alakulását 1955 harmadik negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar — építőipar A szocialista ipar 1955 harmadik negyedévi teljes termelési tervét 102,5 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok a harmadik negyedévi teljes termelési tervüket a következőképpen teljesítették: Kalló- és Gépipari Minisztérium 104,3% Szénbányászati Minisztérium 91,5% Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium 102,9% Könnyűipari Minisztérium 103,5% Élelmiszeripari Minisztérium 102,1% Építésügyi Minisztérium iparvállalatai 104,9% Országos Erdészeti Fő- igazgatóság iparvállalatai 93,5% Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium ipar- vállalatai 103,9% A helyi ipari vállalatok 101,5 százalékra, a kisipari szövetkezetek 97,4 százalékra teljesítették 1955 harmadik negyedévi teljes termelési tervüket. 1955 harmadik negyedévében a szocialista ipar 9,2 százalékkal, ezen belül a minisztériumi ipar 9.3 százalékkal, a helyi ipar 10,4 százalékkal, a szövetkezeti ipar 6.4 százalékkal termelt többet, mint 1954 azonos időszakában. Az állami építőipar 1955 harmadik negyedévi termelési tervét — előzetes számítások szerint — 103,3 százalékra teljesítette. A harmadik negyedévben az ipar terven felül többek között jelentős mennyiségű feketeszenet, acélt, hengereltacélt, benzint, cementet, fúrógépet, kerekestraktort, patnutszövetet, gyapjúszövetet, kötöttárut, ruházati és élelmiszeripari cikkeket gyártott. Bár a legfontosabb iparcikkek nagy részének termelési tervét teljesítették, illetve túlteljesítették, egyes minisztériumok ipar- vállalatai néhány termékfajtából a tervezettnél kevesebbet állítottak elő. Nem teljesítette például a Szénbányászati Minisztérium a barnaszén, az aknaszállító berendezés, a Kohó- és Gépipari Minisztérium a gőzmozdony, a marógép, a hídszerkezet, a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium a bauxit, a kénsav, a nitrogénműtrágya termelésének harmadik negyedévi tervét. Az ipar évkezdettől a harmadik negyedév végéig jelentősen több ipari terméket bocsátott a külkereskedelem rendelkezésére, mint az előző év azonos időszakában. Az iparvállalatok export szállításai azonban nem voltak eléggé egyenletesek és tervsze- rűek: bár egyes cikkeket — köztük több finommechanikai, híradástechnikai és vegyipari terméket — a tervezettnél korábban és nagyobb mennyiségben adtak át a külkereskedelemnek, más cikkekből —- köztük Például eas es közlekedési eszközökből, szerszámgépekből — nem teljesítették export áruátadási kötelezettségüket. Egyes ipari minisztériumok és vállalatok importanyag és gépmegrendeléseiket nem mindig a szükségletnek megfelelően adták fel, nem eléggé tartották szem előtt a takarékossági követelményeket. 1955 harmadik negyedév folyamán az ipari vállalatok állóalapjai újabb üzembehelyezésekkel bővültek. A Lenin Kohászati Művek elektroacélmű csarnokát 3500 légköbméterrel bővítették. A Sztálin Vasmű erőműveknél újabb — óránként 100 tonna gőz teljesítőképességgel rendelkező — kazánt helyeztek üzembe. — Megkezdte működését a Borsodi Hőerőmű harminc MW-os II. sz. gépegysége. Az üvegipar fejlesztését szolgálja a Salgótarjáni Üveggyárnál üzembehelyezett IV. sz. hutacsarnok. Simontor- nyán és Mohácson kenyérgyárat, illetve sütőüzemet, Egerben tejüzemet helyeztek üzembe. Részlegesen üzembehelyezték a Miskolci Pamutfonódát mintegy 20 ezer orsóval. Az ipar több területén — elsősorban a gépiparban — jelentős műszaki, szervezési intézkedéseket hajtottak végre: a motorkerékpáralkatrészek és a gyors- acélszerszámok előállításánál például egyre szélesebb körben alkalmazzák a precíziós öntést, lényeges munkaidőmegtakarítást jelent a fogaskerekek egyre nagyobb részének hideghúzással történő előállítása, szélesebb körben alkalmazták a? öntvények szilárdságát nagy mértékben növelő nagyfrekvenciás edzést. A tervekben előírt több fontos műszaki-szervezési intézkedést azonban az ipar nem teljesített. A kohászatban például a frissítő ércnek csak kis részét darabosí- tották, a szénbányászatban nem alkalmazták a terv által előírt mértékben a millszekundos robbantást. 1955 harmadik negyedévében a termelés növekedését á szocialista ipar túlnyomó részben a termelékenység emelkedése révén érte, el. A harmadik negyedévben a szocialista ipar termelékenysége, 1954 harmadik negyedévéhez képest 7,4 százalékkal emelkedett és ezzel az egy munkásra jutó harmadik negyedévi termelési tervét az ipar 4,9 százalékkal túlteljesítette. A Szénbányászati Minisztériumhoz tartozó iparvállalatok a harmadik negyedévben nem teljesítették a termelékenységi tervet és az egy munkásra jutó termelési érték alacsonyabb volt, mint a múlt év harmadik negyedében. 1955 első kilenc hónapjában a szocialista ipar termelékenysége 5,1 százalékkal haladta meg az 1953 azonos időszakának termelékenységét. Az ipari minisztériumok egykét kivételtől eltekintve — a tervezettnél alacsonyabb önköltséggel termeltek. A fontosabb cikkek önköltsége általában mind a tervezett, mind a tavalyi színvonalhoz képest csökkent. A gabonanemüek ez évi terméseredményei lényegesen kedvezőbbek a múlt évinél: kenyérgabonából 22 százalékkal, árpából 33 százalékkal többet takarítottak be, mint 1954-ben. Gabonából a szocialista nagyüzemek jóval magasabb termésátlagokat értek el, mint az egyéni gazdaságok: az állami gazdaságokban a búza betakarított termésátlaga kát. holdanként 2,9 mázsával, a rozsé 1,3 mázsával, az árpáé 1,8 mázsával magasabb az egyéni gazdaságok átlagánál. A mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben a búza betakarított átlagtermése 1,6 mázsával, a rozsé 1,8 mázsával volt magasabb, mint az egyéni gazdaságokban. Egyes állami gazdaságokban és termelő- szövetkezetekben lassan haladt a kalászosok behordása, ami jelentős szemveszteséget okozott. A rendkívül csapadékos időjárás következtében az ipari és a kapásnövények betakarítása a szokásosnál később kezdődött meg és a kedvező időjárás beállta után sem haladt kellő ütemben. A terméskilátások kedvezők: kukoricából előreláthatóan közel négymillió mázsával, burgonyából kétmillió mázsával, cukorrépából közel hárommillió mázsával nagyobb lesz a termés, mint a múlt évben volt Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek várható termésátlagai a kapás és az ipari növényekből is felülmúlják az egyéni gazdaságokét. A mezőgazdaság ez év elejétől szeptember 30-ig több, mint 4700 traktort, 1690 univerzál traktort, több mint 2800 traktorekét, 740 cséplőgépet és számos egyéb mezőgazdasági gépet kapott. Az aratás munkáját az állami gazdaságokban a vetés- terület 32 százalékán végezték géppel, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az aratás gépesítése meghaladta a 60 százalékot. A gépállomások ebben az évben 22 százalékkal nagyobb területen végeztek gépi aratást, mint az előző évben, a kombájnnal learatott terület 26 százalékkal növekedett. Közel 50 százalékkal több gépi kapálást végeztek, mint az előző évben, a mezőgazdasági gépek — elsősorban az arató-cséplőgépek és az univerzál traktorok — kihasználása nem volt kielégítő. 1955 harmadik negyedévében ismét megélénkült a termelőszövetkezeti mozgalom: a negyedév folyamán 265 új termelőszövetkezet alakult, 37 000 család, 49 000 taggal lépett be a meglévő, illetve az új termelő- szövetkezetekbe. A kenyérgabonabegyűjtés harmadik negyedéves tervét 3,5 százalékkal túlteljesítették és ezzel az 1955/56. gazdasági évben szeptember 30-ig négymillió mázsával több kenyérgabonát gyűjtöttek be, mint az előző gazdasági év azonos időpontjáig. Ebben nagy szerepet játszott a tervszerű állami felvásárlás sikere. Árpából 6,5 százalékkal, zabból 2,6 százalékkal többet gyűjtöttek be, mint amennyit a harmadik negyedévi terv előirányzott. Elmaradás mutatkozott a harmadik negyedévben az állatbegyűjtésben: az összes begyűjtés vágómarhából, vágósertésből és baromfiból nem érte el a tervben előirányzottat. Egyes cikkeknél, így a tojásnál és a tejnél az összes begyűjtés meghaladta ugyan a tervben elő(Folytatás a 3, oldalon) f Kiskunmajsán Térbe Dezső 15 holdas paraszt, a Kiskunfélegyházi Járási Tanács mezőgazdasági állandó bizottságának elnöke, jó gazda módjára idejében megkezdte a szüretet. Régi szokáshoz híven meghívta szüretre testvéreit, a jó szomszédokat, így a szőlőt hamarabb leszüretelhetik. Utána Térbe Dezső és családja viszonozza a segítséget. Csömör Pista szállítja a mustot. Büszkén hajtja az ökröket, mert 390 liter beadási kötelezettségnek már az első fordulóban eleget tett. Térbe Dezső házigazda mindenütt ott van, ahol segíteni kell. örömmel tölti a kosarakat, hiszen ”0 hektoliter mustra számít. Fülöp elvtárs, a község agronó- musa határjárás közben jóízűen kóstolja a friss mustot. ízlik is a must, mert cukortartalma 16 fok felett van. Érnek a kései Kecskemét határában helyenként már megkezdték a későn érő szőlőfajták szüretelését is. A gazdag szőlőtermés 60—70 százaléka már must formájában várja az erjedést. A kedvező, meleg időjárás megemelte a szőlő cukorfokát. Átlagosan 17=-. szőlőfajták is 18 fokosak a mustok, de gyakoriak a 20, sőt 22 cukorfokos kadarka és fehérmustok is. A gazdák nem sietnek, csak ott szüretelnek, ahol már teljesen érett p szőlő, hisz a cukorfok nemcsak a maUgánt hanem a jövedelme-1 is emelj« Rezsőké, a család legfiatalabb tagja is »segít« a szüretnél. —• Mint a kép mutatja, hozzáfogott a szedett szőlők kirakásához. Halász Béni, Terbe Dezső egyik szomszédja a férfimunkában segédkezik. A szőlőfürtök préselésénél segít a háziaknak. (Fotók: Koós Zoltán.)
