Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-13 / 241. szám
Term elősző vett kezet! pártszervezeteink feladatai az őszi munkák idején A betakarítási, szántás-vetési és begyűjtési munkák nem egyszerű állami feladatok, hanem pártügy. A vetéstervek hiánytalan teljesítéséért a termelőszövetkezetek minden egyes kommunistája felelős. Ezeknek a terveknek teljesítésétől függ termelőszövetkezeti tagságunk élet- színvonalának további emelkedése. Az elmúlt évben termelő- szövetkezeteink jórésze időben és jól végezte el az őszi munkát, a vetést, nagyrészt ennek köszönhetjük, hogy az elmúlt évhez viszonyítva kalászosokból 4—5 mázsával több termést takarítottunk be holdanként, és jóval több gabona jutott egy- egy munkaegységre az osztáskor is, mint az előző években. Termelőszövetkezeti pártszervezeteink összevont vezetőségi üléseken, majd ezt követően, nyílt párttaggyűléseken tárgyalták meg a Kecskeméti Városi Párt-végrehajtóbizottságnak az őszi betakarítási és vetési munkákról szóló határozatát. A termelőszövetkezetek vezetőségei a pártszervezetekkel közösen kidolgozták az őszi betakarítás kampánytervét, melyben megszabták a brigádok, munkacsapatok, ezen belül az egyének feladatait. Most, mikor ezeknek a terveknek a végrehajtására kerül a sor, minden termelőszövetkezeti kommunistának kötelessége a példamutatás. Városunk termelőszövetkezeteiben kapásokból igen szép termés vár betakarításra. 638 holdnyi kukoricaterületről több, mint 123 vagon termésre számítanak. Burgonyából szintén közel 60 vagon vár betakarításra, cukorrépából 91 vagon. A többi kapásnövényekből is hasonlóan jó termés várható. Az őszi betakarítási munkák meggyorsítását sürgeti az, hogy kenyérgabonáink jórésze a kapások után kerül földbe. Ezért termelőszövetkezeti párt- szervezeteinknek elsősorban olyan agitációs munkát kell végezni, hogy eredményeként minden családtag részt vállaljon a közös munkában. Jól szervezte meg ezt a munkát az Uj Tavasz Termelőszövetkezet pártvezetösége a tsz-vezető- séggel együttesen. Mind a szőlőben, mind a kertészetben jól halad a termények betakarítása. Kenyérgabona-vetéstervüket pedig már közel 80 százalékra teljesítették. A jól szervezett munka eredményét bizonyítja az is, hogy 10 hold kukoricatáblájukon két és fél nap alatt elvégezték a betakarítást és öt nap elteltével jó magágyba vetették el ezen a területen is a rozsot. A betakarítási munkában a termelőszövetkezet kommunistái jártak élen. Példamutatásuk az egész tagságot magával vonzotta. A Törekvés Termelőszövetkezetben hasonló jó eredményeket hozott a munka ésszerű megszervezése. 120 hold kukoricájukból öt nap alatt 40 holdat takarítottak be. Ehhez a munkához a termelőszövetkezet DISZ tiataljai is nagy segítséget adtak, mert a silózás mellett nagyon sokat dolgoztak a betakarítási munkáknál. Nem mindegyik termelőszövetkezet dicsekedhet ilyen eredményekkel. A borbási Vörös Csillagban például sem a párt- vezetőség, sem a termelőszövetkezet vezetősége nem törődik a munka helyes irányításával, megszervezésével. Inkább szívesebben szőnek terveket arról, hogy a jövő évben, mit, hogyan akarnak, minthogy a mindennapi munkát, s most a legsürgősebbet: a kapások betakarítását szorgalmaznák. Külső segítségre várnak a betakarításban, és nem számolnak azzal, hogy az idegen munkaerő alkalmazása a termelőszövetkezeti tagok jövedelmét csökkenti. Termelőszövetkezeti párt- szervezeteink a betakarítás során sokkal bátrabban támaszkodjanak a gépállomásra, igényeljék a kihelyezett agronó- musok segítségét, mert csak a szakszerűen, időben végzett munkák nyújtanak biztosítékot a jövő évi jó termésre. Az őszi mezőgazdasági munkák mellett termelőszövetkezeti pártszervezeteinknek fontos feladata még a termelőszövetkezetek megszilárdítása is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azokba a termelő- szövetkezetekbe lépnek be szívesen az egyéni gazdák, ahol a munka is jól megy, a tagok szorgalmasak. A Szabadságharcos Termelőszövetkezetbe ezért léptek be szép számmal az egyéniek, ezért gyarapodott a talfá- jai Törekvés taglétszáma az idén 93-ról 113-ra. A termelő- szövetkezetek megszilárdításának és fejlesztésének időszaka azonban még nem zárult le ezzel. Az őszi munkák mellett továbbra is nagy gondot kell szentelni az egyéni parasztok megnyerésének. Krizsán János, a városi pártbizottság munkatársa. Hogyan fejlesztjük az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár technikai színvonalát? Üzemünk régi vállalat, csaknem 55 éves. így tehát nem a iegmodernebb elvek szerint épült fel, amit az is mutat, hogy az egyes gyártási folyamatok elhelyezése, a munkatermek kialakítása, a gyári berendezés vonalba állítása nem felel meg a modern gyártási technológia követelményeinek. Üzemi épületeink annyira tagoltak, hegy a különböző cikkek azonos gyártási fázisai egy helyen történnek, ami igen nagy zsúfoltságot jelent és ez nem teszi lehetővé sem a munka ésszerű vezetését, sem pedig a kis gépesítés fokozását. Ahhoz, hogy a termelékenységet fokozni tudjuk, meg hogy a kis gépesítést bevezethessük, az épületeket kell megfelelően alakítani. El is határoztuk, hogy üzemi épületeink kisebb átalakításával, gépi berendezésünk felhasználásával és azoknak ésszerű elhelyezésével fogjuk megoldani mindazokat a problémákat, amelyekre pártunk felhívta a figyelmet. Ez nem csupán a gyártás ésszerű kialakítását, zavartalan munkamenetet, meg a gyártástechnológiai fegyelem biztosítását jelenti, hanem tág teret nyújt újítóinknak arra, hogy még több gépesítési javaslatot tegyenek. Ugyanis eddig a gépek alkalmazásának az volt a legnagyobb akadálya, hogy a zsúfolt, egymást keresztező különböző cikkekhez tartozó gyártási vonalak nem tették lehetővé a gépek alkalmazását, mert egy esetleg alkalmazott gép, vagy berendezés egy másik gyártási vonal útját vágta volna el. Ennek a nagyvonalú elképzelésnek a részletes kidolgozása folyamatban van műszaki osztályunkon. Tárgyalást folytattunk felsőbb hatóságunkkal, a Magyar Nemzeti Bank hitelügyi osztályával, valamint, az építészi és gépészeti kivitelezőkkel és úgy látszik, tervünk végrehajtásának nem lesz komolyabb akadálya. Becslésünk szerint 8—900 ezer forintos hitelből megvalósítható üzemünk ilyenforma rekonstrukciója. A kölcsönösszeget pedig vállalatunk két év alatt könnyen vissza tudja fizetni, hiszen fél év alatt félmillió forint megtakarítást lehetne elérni ezekkel az átalakításokkal. Elképzelésünket ismertettük üzemünk dolgozói előtt. Ök is adtak hozzá több kiegészítő javaslatot, amit mi figyelembe veszünk. Az egyik művezetőnk, Karsai elvtárs olyan tervet dolgozott ki, a sougát üzem vonal- baállítására és gépesítésére, amellyel ennek az üzemrésznek munkaigényességét mintegy 20 —25 százalékkal lehet csökkenteni. Kiss Ferenc elvtárs, a dobozüzem vezetője, az ő üzemrészének vonalbaállítására dolgozott ki javaslatot. Ennek révén belső anyagmozgatási problémákat lehet megoldani, de ezenkívül energiatakarékosságot is jelent, mert így meg lehet szüntetni egy transzmissziót, a gépek egyedi meghajtást kapnak, vagyis nem kell nagyobb motort járatni akkor, amikor kisebb energiával is meghajtható egy- egy gép. Értékes javaslata van Virágh László műszaki osztályvezetőnek is. Javaslata az uborkaválcga- tásra, containerek vasúti kocsikba való emelésére, a töltőgépek alatt az üvegek központos beállítására vonatkozik. Kriskó és Virágh elvtársak tápvízelőmelegítésére hulladékenergiát használnak fel. Ball János elvtársnak köszönhetjük, hogy vállalatunkon belül is tudunk alu- míniumrudakat önteni. A felsorolt újítások és szervezési intézkedések nagyrésze most van kivitelezés alatt. Ezek gazdasági hatása egyelőre nem jelentkezik, de a jövő gazdasági évben jelentős önköltségcsökkentő tényezőként hat. Amióta pártunk és kormányunk felhívta figyelmünket a technika fejlesztésére, azóta — különösen a műszaki dolgozóink nagy lendülettel dolgoznak, hogy újításaikkal, ésszerűsítéseikkel emeljék üzemünk technikai színvonalát, ami által több, jobb és olcsóbb kon- zervet tudunk előállítani. Nagy László igazgató. Kiskunhalason csaknem két milliót jövedelmezett a háziipar Kiskunhalason mind többen kapcsolódnak be a háziipari munkába. A Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben jelenleg már 221 halasi asszony cs leány dolgozik. Erre az évre megállapított tervüket már befejezték. A szövetkezet munkája csaknem 2 millió forintot jövedelmezett. Több ezer gyapjú kötött kulikabáíot, 1400 pár csecsemőcipőt, norvégmintás kesztyűt és sok ezer pullóvert készítettek a vásárlók számára. Igen keresettek a szövetkezetben készülő jóminőségű, csinos háziasszony-kötények. A külföldiek is szívesen vásárolják a változatos mintájú, olcsó és szép kivitelű, horgolt csipketerí- teket. A szövetkezet székhazában rövidesen több százezer forintos költséggel múzeumot létesítenek. A múzeumban gazdag anyag szemlélteti majd a híres hidasi népművészet fejlődését, KEVESET BESZÉL, r S^ZhRENCSÉS az az ember, aki olyan vérmérsékleti típusba tartozik, amelyről azt állítja a tudomány, hogy flegmatikus. Az ilyen embernek nincsenek indulatos érzelmi kitörései, kevés érzelemre reagál, de azokra mélyen. Gondolkodásmódja, nyugodt, megfontolt, kiegyensúlyozott, vagyis az ilyen embert nem lehet kihozni a sodrából. Hát ilyen Kelemen Béla elvtárs is, a Kiskunfélegyházi Gépgyár főművezetője. Csak rá kell nézni aira a nagy szőke arcára és máris olyan nyugodt légkörben érzi magát az ember, mint aki sohasem látott veszedelmet. Tegyünk nála egy röpke látogatást. Ott ülnek bent az irodában az üzemvezetővel, Vízhányó Józseffel. Kelemen elvtárs előtt csomó kimutatás fekszik, azok közt bogozgat. Kérdéseinkre készségesen válaszol, de csak a legrövidebben. — Mióta főművezető? — Egy éve. — Azelőtt? — Műszaki vezető. — Azelőtt? — Lakatos. Ilyenformán beszélgetünk. Kérdés kérdést követ, mert ha nem kérdezzük, tovább bogozza az iratokat. Ostromlom hát a kérdésekkel. — Hallom, sokat újított? — Nem. Erre már Vízhányó elvtárs is odabazsalt. Nem szólt, csak mosolygott és kacsint, amiből azt kell értenem, hogy ne hagyjam magam. Kérdezzek tovább. — Hány újítását alkalmazza az üzem? — Nem tudom. — Mégis? — Rossz a memóriám. t/IZHANYO elvtárs nem állhatja, bekapcsolódik. De altw kor sem tudunk meg sokkal többet. Ráadásul még k is megy a szobából, valami dolga akadt odakint. — Miért nem beszél? — kérdezem. — Szerény, a maga munkájával szemben. Ilyen. Inkább a tettek, mint a szavak. Kommunista. Pártvezetőségi. — Értem. Nem akarja dobraverni azt, ami ránézve dicsérő Nem a babér embere. Pártmunkás. Szakmunkás. Újra bejön. Rágyújt. Leül. ír. Telnek a rubrikák. Másik oldalra kezd. Vízhányó megereszti a beszéd fonalát. Jól ismeri, mindenről tud, ami vele történt. — Hát akkor olt kellene kezdeni, hogy 1935-ben lakatosként került az üzembe. Szíjártónak volt egy rossz csotrogán dinamója, azzal hegesztett a Béla. — így volt? — Kelemen rábólint. — No, a felszabadulás után jöttek a. Bromv, meg a Siemens hegesztő villanygépek, van most belőlük 9. Utána ezekkel dolgozott az én Kelemen barátom. Alumíniumot hegesztett.! Húsz hegesztőt tanított meg az aluminiumhegcsztés fortéjaira Azok közül kapott a B. B. gyár is öt embert. — Van az én Béla komámnak egy olyan újítása is, ami nagyon érdekes és tanulságos. — Kelemen elvtárs most rá emelte a tekintetét Vízhányóra. — A vörösrézhegesztés. — Az már nem mostani, — kottyantott közbe Kelemen Béla. — Nem baj az, de az Újítók Lapja egy évre hozott utána egy ehhez hasonló módszert — fordult, neki fontoskodva Vízhányó. Kelemen hallgatott. — Szóval ennek az a lényege, — kezdte újból ez üzemvezető, hogy a traktor-hengerfejei hideg állapotban hegcsztik gyökfaragással, vörösréz elektródát használ hozzá. így van-e Kelemen? — mosolyog rá Vízhányó. — Úgy. De nemcsak a traktorhenger fejet, autoblokkot is. — Azt is. — Hát az a sörtankvég história hogy is van Béla? — Tudod. — Itt vannak azok az elszakadt sörtankfenekek, azt hittük már, semmire sem használható. Nem a fenét. Béla eltalálta, hogy a varratokon szétvágja és két egészséges félből ösz- szeállít egyet. 4000 forint egy vég. Eddig négyet javítottunk meg. Négy volt, Béla? — Annyi. — Hát az, ami az asztalodban van, miféle újítás — mondó el már. * — Még nincs kész. Majd, ha sikerül. Addig nem. — Hát azért elmondhatod. — Nem. WkEHOGYNEM. Sikerül az. Hiszen Kelemen Bélát nem úgy ismerik, hogy hiábavaló dolgokkal tölti az időt. Csak hát a kőből könnyebb volna vizet csavarni, mint rászedni arra, hogy amíg nincs kész az újítása, elmondja, hogy miről szól. Inkább másra tereli a szót. Bár azt sem mondja végig. Azt U Vízhányónak kell elmondani, hogy Kelemen elvtárs újításán most dolgoznak. Karbittörő gépet szerkesztett. Jelenleg még kézzel törik a karbitot, de egy hónap múltán már géppel. Munkaerő is felszabadul, gyorsabb lesz a törés, nem lehet baleset anyagot is takarít meg. Sok ügyes, ötletes újítása lehet még, de azt tőle megtudni nehéz. Ha mind meg akarja tudni az ember, az csak úgy lehetséges, ha végigjárja az üzemet, csak akkor hallja, hogy ez is, az is, amaz is, meg emez is a Kelemen főművezető elvtárt újítása. E. S. OOOOOOO-OOOOOOOOOOO-QCKXXKtOOOOO'OOOOOOOOOOOOOOOOí JULISKA SZÜRETEL Lázasan készülődött % szüretre Kecel ap- raja-nagyja. Nem csoda, ha a szüreti hangulat a négyéves Árvái Juliskára is átragadt. Kis szöszke fejé^ azon törte, hogy óroda helyett miként lehetne inkább szüretelni menni. Meg is kérdezte édesapját: — Ugye apukám, én is fogok szüretelni? —- Hát persze, kislányom, kell a, segítsélj — mondta tréfásan a papája. A mint közeledett a. ■szüret napja, Juliska 'gyre izgatoitabb lett. Hogyne cqU volna isget ott, amikor még a szüret előtti napon sem ment anyukája az óvónénihez bejelenteni. hogy Juliskára „szükség vanu. Kezdett kétségbeesni. Biztosan megfeledkeztek róla odahaza. Nagyot, merészet gondolt. Kis szive majd kiugrott a helyéből, amikor az óvónéni elé állt. — Holnap nem jöhetek óvodába, mert szüretelni megyek. Az óvónéni hitetlen- kedve csóválta a fejét és épp a. mama felöl akart érdeklődni, Juliska azonban folytatta{ — Anyukámnak nagyon sok a dolga, nem ér rá bejönni, hogy elleérjen. Itt azután elakadt « hangja, de nagy szemeivel annál kérőbben nézett az óvónénire. fi a kis Juliska másnap ott sürgoit-forgott a szüretelök között rongybabájával. Fáradhatatlanul magya- rángatta kedvenc jő t ékszerének : — Látod, mi moií szüretelünk. Nézd mf(, csak jól. Ilyen szépe még úgysem láttál. Nagy Ottó