Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-13 / 241. szám
As építőipar télre késsül 'A dolgozó emberről való gondoskodás mindig különös gonddal jár, amióta államrendszerünket úgy nevezik, hogy népi demokratikus. Az ember egészségének óvása vállalataink egyik legszentebb feladata. Szükség van erre télen-nyáron egyaránt, de télen különösen. Vegyük példának az építőipart, ahol már télen sem szünetel a munka. Falazni lehet, de főként a belső munkák végzésére alkalmas a téli időszak. Egy olyan vállalatnak, mint a Bácsmegyei Építőipari, amely 1600 munkást foglalkoztat, bizony gondot okoz a téli felkészülés. Hisz nem olyan egyszerű a fizikai és mechanikai előkészületeket gondos körültekintéssel elvégezni. Viszont ezeknek még jóval a tél beállta előtt meg kell történniük. A vállalat idejében gondoskodott arról, hogy a főépítésvezetőségek biztosítsák az építkezésekhez a szükséges anyagot, számítva arra, hogy a télen esetleg objektív okok is akadályozhatják a szállítást. Az építkezésekhez oda kell készíteni a téglát, a salakot, a kavicsot, a cementet és így tovább. Ezekből már többezer köbmétert szállítottak az építkezési helyekre. A téli munkák zöme mégis csak az épületbelsőkön folyik, tehát arra is fel kell készülni. A vállalat már megkezdte az építkezési helyekre a gőzkazánok, szén, nádpalló és egyéb dolgok szál- iítását. A tél folyamán az Építőipari Vállalat Buda- oesten végez hatalmas munkát. Az Erzsébet körúti lakótelepen 16 bérházat, egy iskolát és egy óvodát épít. Már jelenleg is állnak az épületek és még a tél beállta előtt egyrészüket tető alá akarják hozni, hogy megkezdhessék a belső munkát. Az ajtók és ablakok felszerelése után tudnak fűteni 6—8 épületet, amelyekben dolgozhatnak a munkások, vakolhatják, padlózhatják, stb. A budapesti építkezésen kívül még többfelé dolgozik a vállalat. Kecskeméten a gépállomáson, meg a Rákóczi úton, ahol már megindult az újabb 26 családi lakás földmunkálata. Januárban 60 család részére kezdenek új házat építeni. December 1-re az SZTK mellett lévő véradó épületet is tető alá hozzák, hogy a belső munkákat télen elvégezhessék rajta. Ezenkívül sok helyen épít a vállalat a télen, és valamennyi építkezést el kell látni gondosan azokkal az előkészületekkel, melyeket a tél megkövetel, mert a munka a hideg idő miatt sem állhat meg. Az építő munkásoknak is ugyanolyan szükséges a téli kereset, mint például az üzemi dolgozóknak. Meg az építkezési tervek végrehajtása is megköveteli az építkezések folyamatosságát. Ha a hideg idő nem engedi, hogy külső munkát végezzenek, akkor belső munkán dolgoznak. Ott viszont nem fáznak, mert már előre gondoskodott róluk a vállalat, biztosította a fűtőanyagot és mindazokat a szükséges kellékeket, amelyek hozzátartoznak a téli építkezéshez. Dávodon megelevenedik a fonóházak élete A kutató munka a múlt haladó hagyományainak gazdag forrásait hozza napfényre a bajai járás községeiben. Mint halványuló emlékek, már csak az öregek emlékezetében élnek. Lelkes kutatók megmentésükre indultak, hogy a messzi évtizedek távlatából, — ahogyan azokat a szájhagyomány megőrizte, — megmentsék. — Fáradhatatlan szorgalommal folyik a népdal- gyűjtés, a népi táncok felelevenítse. Ennek a kutató munkának egyik lelkes harcosa Dávodon Gréczy Lajos igazgató-tanító. Most az egykori dávodi fonóházak emlékeit gyűjti, öregek ajkáról a felcsendülő dalt dallamával kottára veti, és öreg né- oikék tánclépteiből készíti a táncok koreográfiáját. Vidám volt az élet az egykori fonóházakban. Esténként felcsendült a dal, a fiatalok táncra perdültek. A 93 éves Tárnái János bácsi emlékezetében még úgy él az egykori dal, mintha ma is arra ropná a mártogatóst. Ott ugrattak, ott ugratlak, ahol árok nincsen, Nem köszönök, nem köszönök, ahol szép lány nincsen. Ott emelem meg a kerek kiskalapom szélét, Hol csókolom az én babám tutipiros képét. Simonyi József még emlékszik az egykori fonóházakban folyt vígasságra, a fonóházak szokásaira. — November első napjaiban Isszeszedelődzködtek a lányok, hogy házat béreljenek. 80—80 fillér bér esett egy-egy lányra ás egy rokkacsöpüvel kellett a bért megtetézni. Esténként az- :án az ilyen bérelt házakban jöttek össze a lányok magukkal hozva rokkáikat. Szöszt és csö- püt fontak ruhának, zsáknak. A fonás nótaszó mellett folyt. A r.ótázás mintegy jeladás volt a legényeknek. Elkezdtek beszál- lingózni. Akinek mátkája volt a fonólányok között, az amellé ült, a többi meg ahol éppen hely akadt. Most már együtt énekeltek, aztán társasjátékra került a sor. A zálogosdi. Csók zolt a váltás ára. Az a lény, aki nem akart csókot adni, Hágjon megbánta. Elvágták rokkáján a zsineget. Mire éjfélre fordult, a legények szépen haza szállingóztak, csak éppen az a legény maradt a fonóházban, aki mátkájára várt, hogy hazakísérje. Más pórosjáték is folyt i fonóházakban. A »lafotyosdi«. Ezt egy összefont törülközővel játszották és a lányok a legények kérésére azzal kergettek melléjük nótás és táncos párt. Népi Játék készül a visszaemlékezésből. Hiszen a 72 éves Kordé Sándorné, a 83 éves Bar lózsefné apró, tipegő lépteikkel még az akkor divatos lassú csárdást is eltáncolták. A csárdás utolsó fordulóján meghajtott a lány és fellibbentette a szoknyáit. Kordé Sándötné egy Közel 100 éves dalt is elénekelt. hadd keljen újra életre: Ej széna, ej szórna eszemadta, Ki ölel meg, ki csókol meg az Éjiszaka, Ha én nem, — senki sem. Ha most nem, — sohasem, Eszemadta. A népdalgyűjtés világot vet a múlt keserves esztendeire, az elnyomatásra. Szegények, legények, ha összejöttek a csárdában, szinte viharzott bele a ka* nócos, füstölgő petróleumlámpás. Szép a tarka disznó farka Mikor túr Lessek én még Dávodában Földesúr. Ezép a tarka disznó farka Kurimás, karimás, Leszek én még Dávodában Árendás, árendás. Jaj volt, ha egy gazdalegény ilyenkor közéjük tévedt. Nem vitte el szárazon. Jó pár évtizednek kellett eltelnie, míg a dávodiak a maguk földjének igazi gazdái lettek. Eddig harminc népdal gyűlt csokorba. Egy részét már Gréczy Lajos feldolgozta. Negyven- tagú népi együttes alakult, hogy a feledésből átmentse a mának. A téli hónapokban mutatják be a népdalokat, a fonóházak életét, szokásait. Fiatal leányok, fiúk ajkáról messze csendül az első dal: A dáPodl szőtök közepébe, Megérett a ropogós cseresznye. Olyan édes, mint a csőppentett méz, Meghalok a régi szeretőmért. 4-—---------K ECSKEMÉTI JEGYZET Az ..acskó“ Miután az események sajátos láncolata úgy tette szükségessé, — vasárnap reggel kirándultam a piacra egyet, s mást vásárolni. Az asszonyok birodalmába tévedt férfiember méla ábrándozásával ténferegtem ide-oda az almadombok, majd a paprikahegyek utcácskái között, hol békés szomszéd a szekfű meg az uborka, akár a mesékben a rút manók és az ezüstösen kacagó tündérek. Bolyongásaim során (hisz én sem vagyok fából) szemet vetettem néhány fürt gyönyörű, hamvas szőlőre, mely kacéran kellette magát egy fonott kosár mélyén. — Tarkakendős néni volt a szőlő gazdája és 4 forintot kért kilójáért. Mivel az árat méltányosnak találtam, elővettem a pénztárcámat, hogy megkössük az üzletet, — de az asszonyság gyanakodva végigmért: — Mibe teccilt elvinni a gyümölcsöt? — Csakugyan! — Elvégre zsebre nem vághatom. Musttá préselődne, még mielőtt hazaér4 Vörösbei November 7-e tiszteletére Csátalján Gál János, a községi tanács titkára és Ökrös Gabriella tanítónők vállalták, hogy a- Budai Nagy Antal Termelőszövetkezetben új Vöröskereszt-csoportot szerveznek mintegy 30— 1 ? jövel. * Kiskunfélegyházán 4 közép- és 2 általános iskolában ifjúsági köröket szerveznek. Az ifjúsági kör vezetője egy-egy pedagógus. Mind a 6 helyen tanfolyamokat és elsősegélynyújtó helyeket szerveznek. A Petőfi iskolában Kanyó István igazgató az ifjúsági Vöröskereszt munkájáról már elkészítette az elsőhavi ütemtervet. Ezek szerint 15 osztályban egy-egy felelőst jelölnek ki. A Vöröskereszt munkáját Kapóst János vezeti. nék!. í: — Tessék adni talán valami zacskófélét, szívesen megfizetem. — Acskót? — Jaj lelköm, nincsen énneköm acskóm. Miért nem hozott cekkert magával? Ezt a mulasztást most már késő boncolgatni, — hanem inkább megyek, kerítek valahonnan »acskót«, aztán beleszüreteljük a szőlőt! — válaszoltam kissé rosszkedvűen, de még töretlen lelkesedéssel. Acskót azonban sehol sem lehetett kapni. — Őszirózsától a juhtúróig bejártam minden helyet, — eredmény nélkül. Elgondolkoztam a dolgon: — Kétségtelen, — egy néniből és egy kosárból álló vállalat nem eszközölhet túlzott beruházásokat, bár pár tucat stanecni aligha rendítené meg az anyagi alapjait, — viszont a kérdést közmegelégedésre lezárhatnánk, ha egy derék polgár, aki a piacon már amúgy is érdekelt bennfentes, »áldozatot« nem kímélve, rászánná magát a zacskóárusításra. ..! Fényes István. •esst hírei A Vöröskeresztes munkában kiiünt Vaskúton Sándor Andor- né, a Vöröskereszt-szervezet titkára és dr. Szlávikovács Márton, a Vöröskereszt elnöke. A tágság pontosán fizeti a tagdíjat. Az egészségvédelmi gondozókor részére fehér köpenyeket, a bölcsödé részére pedig babamérleget vettek. Társadalmi tulajdont sikkasztok ellen indítót eljárást a rendőrség Piukovics Anna és Szerda Já- nosné, a Kunbajai Földművesszövetkezet tisztviselői 25 000 forintot sikkasztottak a szövetkezet pénzéből. Mindkettőjüket őrizetbe vették és megindították ellenük az eljárást. (MTI) Ma bemutató Jeniem ils ismevtetúfel A »Különös ismertetője]« című új magyar filmet ma mutatja be megyénk filmszínházai közül első Ízben a kecskeméti Városi Mozi. A film, mely a magyar nép legjobb fiainak, a kommunistáknak hősi küzdelmét örökíti meg, a sajtóbemutatón már nagy sikert aratott. Főhőse Szabó Imre, akiben a film alkotói a mártírhalált halt Schőnherz Zoltán legszebb, legjobb tulajdonságait mintázták meg. A film egyike azoknak, melyek leggyorsabban készültek a felszabadulás óta forgatott magyar filmek közül. A kitűnő művészeti kollektíva nagy nehézségek közepette tökéletes művészi munkát adott. Pásztor István, a film operatőrje így nyilatkozott űj filmjéről: »A film története 86 helyszínen játszódik le. Megválasztásukkor feltétlenül szem előtt tartottuk a kort, a történelmi események sajátos levegőjének, hangulatának megteremtését. A helyszínek nagy változatosságával pedig a mozgalom átfogó voltát akartuk érzékeltetni. A jelenetek dramaturgiai követelményeinek megfelelően, tudatosan operáltunk az időjárással. Fotografáltunk borús időben, ködben, csőben, napsütésben, hóban... a film mozaikszerű jellege erre bőségesen nyújtott lehetőséget.« A tudomány úttörői Vesalius, as emberi test „Kolumbusa“ Vesalius 28 éves korában. Andreas Vesalius, a modern bonctan megalapítója. 1514-ben született Flandriában, a mai Belgiumban. Ebben a korban az orvostudomány hivatalos képviselői minden kritika nélkül követték és körmük szakadtáig védelmezték Galenus görög származású római orvos másfélezer évvel ezelőtti tanításait. Ezek a tanítások időközben elavultak. Vesalius élesen szembehelyezkedett ezekkel. Vesalius életének fő müve nagy előmunkálatokat kívánt. Anatómiai tankönyv írásához készült. A 28 éves tanár műve: »Az emberi test szerkezetéről« hallatlan gyorsan elterjed egész Európában. Ez a munka megsemmisítette az eddig maradi tanításokat és a modern bonctan megteremtésével megnyitotta a további kutatás útját. A fiatal tudós munkásságát váratlanul derékba törte a császárt parancs: V. Károly udvari szolgálatra rendelte. A császár orvosa lett. Haladó nézetei és időközönként végzett anatómiai kutató munkája miatt nem szerették a császári házban. Gyakorta zaklatták. Az egyik orvostársa feljelentette és eretnekséggel vádolta. Később az inkvizíció elé állították. A »Szent Törvényszék« azonban kénytelen-kelletlen olyan ítéletet hozott, hogy boncolás miatt nem ítélhetik el Vesaliust. A tudomány fejlődése ugyanis már olyan rést ütött a középkor misztikumának és babonájának a falán, hogy az uralkodó osztályok kénytelenek voltak bizonyos engedményeket tenni. Vesalíu3 elkerülte a kínha- Iáit. Röviddel az inkvizíció ítélete után azonban meghal pestisben. Halálának körülményei ismeretlenek. Holttestét a Földközi-tenger keleti partvidékén lelték meg, de nem találtak magyarázatot arra, hogyan került oda. Feltevések szerint szentföldi utazás ürügyével próbált a császári udvartól megszabadulni. Vagy Padovába, vagy szülővárosába: Brüsszelbe akart utazni, hogy folytathassa a tudományos kutatást. Vesalius munkássága éles határt von az orvosi kutatásban egyrészt a babona, a tudatlanság, a találgatás, másrészt a pontos megfigyelésen, az elfogulatlan kísérletezésen, a tényeken alapuló tudomány között; Halála után műve nem ment feledésbe, tanítványai tovább folytatták munkáját. Fáradhatatlanul vizsgálták az emberi test legparányibb részeit is. A tanításaiból kiinduló kutatás eredményeit az egész világon elterjesztették. Vesalius műve igy vált az egész modern orvostudomány egyik pillérévé. A KECSKEMÉTI GYÜMÖLCSSZESZIPARI VÁLLALAT minden mennyiségben átvesz friss, egészséges, nem csigerezett, homok- és penészmentes szőlő törkölyt azonnali térités ellenében, 1-2 liter 56%-os törköly- pálinkáért telepein és körzeti atvevóhelyein. 451
