Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-09 / 238. szám

stadion épül Moszkvában Még több lakás Kecskeméten nt Üzemeinket nem éri váratlanul a tél A Lenin-hegyi egyetem felső emeleti ablakaiból hatalmas, 135 hektáron elterülő építkezés látható. Ide hallatszik a működő gépek zaja, látszanak a daruk és az exkavátorok, lassan halad­nak előre a talajgyaluk, zúgnak a tehergépkocsik és az önkiüritő autók. A Moszkva folyó balpartján egy év múlva elkészül egy ha­talmas méretű építmény, a moszkvai Nagy stadion. A luzsnyiki (így nevezeik a szovjet fővárosnak ezt a kerületét) stadion való­ságos városka lesz, különböző sportjátékokra, versenyekre és edzésekre alkalmas épiiményekkel felszerelve. » A sportvárosban négy főépület épül. Az első a százezer nézőt befogadó sporttelep. A sporttelepen labdarúgó és atlétikai pálya épül. A tribünök alatt 14 sporttermet helyeznek el, ökölvívók, tornászok, nehézatléták számára. Ezenkívül a vendégsportolók részére szállodát, filmszínházat, büféket és éttermeket létesítenek. A második főépítmény a 13 000 nézőt befogadó uszoda lesz. A harmadik a 15 000 nézőt befogadó, különböző labdajátékokra alkalmas stadion. A negyedik: fedett sportcsarnok. Itt bonyolít­ják majd le a tornaversenyeket, valamint a műjégen a jégkorong­mérkőzéseket. Ezt a termet szükség esetén színházteremmé is át­alakíthatják. A főépítményeken kívül több tucat röplabda- és kosárlabdapályát, jónéhány edzőpályát, 30 teniszpályát, valamint gyermek-sportvárost létesítenek. A stadion-komplexum egyszerre 250 000 néző befogadására lesz alkalmas. A Nagystadion valósá­gos parkváros lesz. Rengeteg út, sétány húzódik majd, a terek köré 20 000 facsemetét és 150 000 díszbokrot ültetnek. A Nagy- stadiont földalatti vasúton, trolibuszon, autóbuszon és propeller- hajón közelíthetik meg majd az érdeklődők. Egy év múlva 1956- ban luzsnyiki stadionban rendezik majd meg a szovjet népek szpartakiádját, amelyen több, mint tízezer sportoló indul. A képen: épül az új, százezer nézőt befogadó stadion Moszk­vában Luzsnyikiben. Megérdemli a dicsérő szót Olyan keveset egy vállalatról sem olvasnak olvasóink, mint a Kecskeméti Ecetipari Vállalatról. Pedig nagyon életképes kis vállalat. Kicsi, mert csak négy dolgozója van. De az a négy ember lelkiismeretesen töri a dolog tollát. Bálint József, a vezető, Körösi Fehér János, Szívós Antal, meg Juhász Mária munkája révén a múlt hónapban is 314 hektoliter ecetet állítottak elő, holott a terv csak 260 hektolitert írt elő. Az ecetellátása Kecskemétének, Kiskunfélegyházának, meg a járásához tartozó községeknek azért olyan jó, mert a Kecskeméti Ecetipari Vállalat dolgozói lelkiismeretes, szép munkát végeznek. A Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat a Táncsics Mihály utca 1. szám alatti irodahelyiségéből három lakást alakít. Az alakí­tási munkát egy hét múlva kez­dik. A Batthyány utca 36. szám alatti színből és kamrából szin­tén egy új lakást alakítanak. — Ügyszintén lakható épület lesz a Sárkány utca 8. szám alatti raktárból. A két utóbbi lakás átalakítása már megkezdődött. Negyven szakkör a bácsalmási járás iskoláiban Ebben az esztendőben negy­ven új szakkör jött létre szer­te a bácsalmási járás iskolái­ban. Minden iskolában találha­tó legalább két-három olyan ifjúsági szakkör, amely valame­lyik tantárgy keretein belül segíti elő az iránta érdeklődő gyermekek fejlődését, önkéntes továbbképzését. Van a járásban sakk-szakkör, egész sor irodalmi-szakkör, az­után földrajzi-, biológiai-, szám­tan-, fizika-, testnevelés-, ház­tartási-, szertárfejlesztő-, fa- megmunkáló-, könyvkötő-, ké­mikus-, történelmi-, zenei-, ké­zimunka- és orosznyelvi-szak- kör. Legtöbbjükből nem is egy alakult. A gyermekekkel szakképzett pedagógusok foglalkoznak és a szakköri foglalkozások anyagi szükségleteit államunk fedezi. Csak a bácsalmási leányiskolá­ban több mint 1200 forintot biz­tosított államunk az ott műkö­dő szakkörök munkájának tá­mogatására. Túlteljesíti tervét a Kecskeméti BELSPED A Kecskeméti BELSPED Vál­lalat annakidején csatlakozott a húsz budapesti nagyüzem ver­senyfelhívásához. Akkor egész évre szóló vállalást tettek. A felajánlásukban szerepel az is, hogy az éves súlymozgatási ter­vüket túlteljesítik négy száza­lékkal. Ezzel szemben mgr 5,4 százalékkal haladták túl a vál­lalást, azaz 15 000 tonnával mozgattak meg többet, mint amennyit vállaltak. Azt is vál­lalták, hógy a termelési költség megtakarításánál 207 400 forint lesz a megtakarításuk, de már ezt is túlteljesítették, mert 382 ezer forintot takarítottak meg eddig. Hivatalos jelentések alap­ján a vállalat augusztus hóna­pi eredményei szerint azok kö­zött a BELSPED Vállalatok kö­zött szerepel, amelyek az elsők az országban. Huszonkét méter hosszú famúglya története Nehéz lenne tüzete­sen elmondani a törté­net elejét, mert 3 hó­nappal ezelőtt történt. A postás a tőle meg­szokott módon nyújtot­ta át a napi levélköte- get. Majd kerékpárjá­val továbbrobogott. A sok levél között volt egy, mely felkavarta az üzem életét. Elsőnek Kibédi elv- társ, a Gyufagyár igaz­gatója olvasta el. — Csak megtakarí­tott faanyagból lehet­séges — ismételte jó- néhányszor a kétszer aláhúzott szöveget. — Nehéz lesz, majd meg­próbáljuk, — adta to­vább a levelet Horváth elvtársnőnek, az üzemi pártszervezet titkárá­nak, majd a főműveze­tőnek és az üb elnök­nek. — Megtakarított fa­anyagból, — nyomta meg újra a szót az igazgató. — Csak így lehet túlteljesíteni a tervet. — A gondolat nem rossz — vélekedtek a f többiek. — Kérdezzük meg a dolgozókat is, mi a véleményük. Így is történt. Ahogy ez már szokás a doU gozókkal együtt megvi­tatták, kinek, mit, ho­gyan és miért kell ten­ni. A határozat egy­hangú volt. — megta­karított faanyagból oldjuk meg a terv túl­teljesítését. Pácsa bácsi, a fű­részes csoport brigád- vezetője már másnap úgy porciózta a rön­köket, mintha patika­szer lett volna. Hor­váth Gyula, a szakma kiváló dolgozója, a hámozó-brigád vezető­je ezt észrevette és nem is állta meg szó nélkül. — De nagyon por- ciózzátok a rönköket. — Muszáj, mert... hisz te is tudod ,.. — megtakarított faanyag­ból. Horváth Gyula ér­tett a szóból. Noha ti igy, majd mi is meg­mutatjuk, hogy tudunk takarékoskodni. Ahogy a következő rönköt a gépbe tette, csak ép­pen annyit szedett le belőle, amennyi igen szükségesnek mutatko­zott. À hulladékból is összeszedte, ami hasz­nálható volt. Példáját a brigád tagjai is kö­vették, A selejt pedig szinte óráról-órára csökkent. A beldobozgépeknél, a küldobozgépeknél, a laboratóriumban s má­sutt új jelszó járta: az anyagra vigyázni. Az üzem vezetői most érezték igazán először, hogy mit je­lent az, amikor a dol­gozók magukénak ér­zik a gyárat. Nemegy­szer szóltak, hol, s mit kell tenni a műszaki vezetőknek. Újvári Má­ria a cimkézőgépnél, ha egy kissé nedve­sebb volt a doboz, nem tudta szó nélkül meg­állni: — Törik a doboz, po­csékba megy, így nem lesz tervtúlteljesítés, Dér elvtárs. Dér elvtárs pedig se­gített. Újvári Máriá­nál, a töltő-brigádnál s másutt is. Szemláto­mást napról-napra, hét- ről-hétre csökkent a selejt és ezért kevesebb rönköt kellett felhasz­nálni az előírt gyufa­gyártáshoz, mint a ter­vezett. Nehéz lenne személy szerint elmondani, hogy ki vigyázott leg­jobban az anyagra. Egy biztos: az üzem ösz­szes dolgozóinak szív­ügye lett az anyaggal való takarékosság. Az első hónap végén 3 köbméter, a második­ban ennél több, a har­madikban pedig az előbbinek majdnem két­szerese az a famennyi­ség, amit megtakarí­tottak. Nemrég összegezték az elmúlt 3 hónap ter­melését. A sok szám között az egyik igen feltűnő: 10.46 köbmé­ter fa helyett 21,6 köb­méter fát takarítottunk meg, illetve használ­tunk fel a 3 hónapi terv túlteljesítéséhez. Ha egymásra rak­nánk ezt a famennyi­séget, 22 méter hosszú, 1 méter széles, 1 mé­ter magas famáglya lenne belőle. S most újabb famáglya raká­sára készülnek az üzem dolgozói. Úgy terve­zik, hogy az éves ter­vet december 19. he­lyett már 12-én befe­jezik, s terven felül 172 000 forint értékben adnak gyufát megta­karított faanyagból. Ha a gyufagyáriak ezt niöndják, elhihet­iük, — Venesz « Tisztára meszelt, Két hónap múlt el, hogy ki­meszelték a Bács-Kiskun me­gyei Építőipari Vállalat kecske­méti 10 munkásszállását, ahol jelenleg 105 dolgozó piheni ki napi fáradalmait. Hogy még kellemesebb le­gyen az éjszakai nyugodalom, a szalmazsákokat friss szalmával töltötték meg. Ahol szükséges, az üvegesek rövidesen munká­hoz látnak, Legtöbb helyiségben Lakatosok javíí A Kecskeméti Épületlakatos­ipari Vállalat két lakatosa 10— 12 dobkályha körül foglalatos­kodik. Sietnek! Mit lehet tud­ni, hogy mikor lesz rá szükség a műhelyekben. A gondos gazdi A Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalatnál is folynak a télre való előkészületek. A fel­dolgozó műhelyekben — kopasz­tó, lámpázó, libakopasztó — a fűtőtesteket már kijavították. A íürdő és étkezdében elhelyezett radiátorok is kifogástalanok. Az irodákba még ez évben kályhák kerülnek, amíg köz­meleg szállások asztali tűzhely van, néhány he­lyen pedig kályha. Hetenként egy mázsa fát ad a vállalat, hogy a dolgozók meleg vízben tudjanak mosakodni. Ezenkívül szappant, minden héten tiszta törülközőt kapnak a szállások lakói, térítés nélkül. Ha életjelt ad magáról a he­lyi gőzfürdő, akkor kiosztják a fürdőjegyeket is, minden héten; ják a kályhákat Az irodában pedig már szám- bavették, kinek milyen téli ru­hát kell biztosítani. A szerelők, kocsikísérők biztosan kapnak vattaruhát, de jut azoknak is, akik helyszűke miatt a szabad­ban kénytelenek dolgozni. i előrelátásával ponti fűtéssel nem látják e® azokat. • Téli védőöltözetből tartalék­juk is van. 50 bundát szándé­koznak kiadni a külső átvevők, gépkocsivezetők, kísérők részé­re. A hűtőházban tevékenyke­dők melfeg vattaruhát, kucsmát, halinacsizmát kapnak. A sza­badban dolgozók részére védő­italt készítenek, Nagy vízíerőmű épül Albániában Albániában is megindult a munka, hogy a rohanó hegyi folyók erejét az emberek szolgálatába állítsák. A keskeny völgyekbe» duzzasztógátakat emelnek és melléjük vízierőműveket építenek. A képen: épül az »Enver Hodzsa« vízierőmű. Az építkezés szín­helye. Országos báMiáüilás nyílik Budapesten A Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetsége, Budapest, VI., Sztálin út 3. szám alatti helyiségeiben október 9—23 kö­zött nagyszabású országos bé- lyegkiállítást rendeznek, amely naponta 10—20 óra között díjta­lanul megtekinthető. Ez a ki­állítás alkalmas lesz annak do­kumentálására, hogy a bélyeg- gyűjtés nem öncélú szórakozás, hanem igen jelentős kulturális nevelő hatása van. A világon eddig kereken két­százezerféle bélyeg jelent meg. Minden ország a bélyegein hírt ad népe életéről, nagyjairól, tör­ténelméről, alkotásairól, más né­pekhez való viszonyáról, állat- és növényvilágáról. Valamely ország bélyegeit tartalmazó al­bumlap átnézése olyan, mint egy képeskönyv, amely mindent elmond arról az országról. Ez a kiállítás is ilyen doku­mentációs megnyilatkozás lesz? Érdekes összeállításban nem­csak egyes országokat ismerhet tünk meg, de speciális gyűjte­ményekben felsorakoznak a nagy írók, tudósok, művészek mellett olyan gyűjtemények, amelyek valamely művészeti ág, vagy foglalkozás fejlődését mu­tatják be, tehát rendkívül ta­nulságosak is. Igen nagy érdek­lődésre tarthat számot az a gyűjtemény, amely az orvostör­ténelmet mutatja be. Egy másik összeállítás a nagy zeneszerző­ket Ismerteti, A sportvonatko- zású bélyegek közül nemcsak az egyes országok sportéletét, de az olimpiai mérkőzéseket ia megismerhetjük. Mindezek alapján biztosra ve­hető, hogy a bélyegkiállítás azoic számára is tanulságos és érdekes lesz, akik nem foglal­koznak fUaliliávali

Next

/
Thumbnails
Contents