Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-09 / 238. szám

VEGRE SIKERŰÉT

TÜSKE LAJOS főgépész ragyogó arccal mustrálgatja az új gépet.

Végre sikerült! Végre elkészült: — mondja lelkendezve és úgy simogatja a masinát, mintha a gyermeke lenne.

De mások is örülnek a sikernek, hiszen nemcsak Tüske Lajos vett részt a Mélykúti Gépállomáson a kukoricaszárvágó elkészítésében, hanem hűséges társa volt Szarvas Gyula, műhelyvezető, Arnos Pál és Szvetnik Kálmán szerelők, Balázs Lajos asztalos, EU Pál, valamint Gulyás Szabó Sándor esztergályosok. Ez utóbbi az IKAÍiUSZ-gyárból jött a gépállomásra, kiváló szakember, akit hamar megszerettek a gépállomás dolgozói.

Egyszóval minden számottevő műszaki szakember résztvett az új gép megalkotásában Földes István igazgató elvtárs vezetésével. Egy hónapja ezzel keltek, ezzel feküdtek. Mindenki azon törte a fejét, hogyan lehetne Tüske Lajos és Szarvas Gyula elgondolását tökéletesíteni. Legjobban természetesen az elgondolás »szerzőinek-" főtt a koponyájuk, Először ugyanis 4 sor vágására tervezték a gépet. Ekkor kiderült, hogy nem bírja a Zetor, ha egyszerre négy sor szárat vág a gép. így született meg azután az újabb elgondolás a három sorra. Voltak kisebb-nagyobb zökkenők, néha megfelelő anyag nem volt, máskor az alkatrész nem sikerült, mint ahogy az ilyenkor lenni szokott, ide végre sikerült összeállítani a gépet.

— Az egész lényege az — magyarázza a főgépész —, hogy a vágószerkezet által levágott kukoricaszárat hajtószerkezét viszi egy vaslemezre, amelyen körbehforgó villák egymás mellé tolják a szárakat és a kéve a

gép mögött esik le.

Nagy érdeme ennek a lelkes kollektívának, hogy a megyétől kapott 5000 forintból csak 1600 forintot használtak fel, mert főként saját anyaggal dolgoztak, jól felhasználták a hulladékvasakat az alkatrészek készítésére.

Nem csoda, hogy örülnék mindnyájan, hiszen ezzel a géppel az egyik fontos problémát oldották meg. Mindenütt a határban arra törekednek, hogy gyorsabbá váljék az őszi. munka, melynek egyik legfontosabb mozzanata a kukoricaszár beta■» hárítása. A mélykútiak által szerkesztett kukoricaszárvágó segítségével töredékére lehet csökkenteni a gépállomás körzetében lévő termelőszövetkezetek földjeiről a kukoricaszár betakarítást.

Földes elvtárs mindjárt ki is számítja, hogy a termelőszövetkezeteknek 385 munkanapra volna szükségük a szár betakarítására. Ezzel a géppel pedig 289 holdról 20—22 nap alatt be tudják takarítani a szárat, mert a gép 10 óra alatt 15 holdat teljesít. A termelőszövetkezetekben tehát számos munkaerőt felszabadítanak és mindenütt meg tudják gyorsítani az egyéb őszi munkákat is.

— Még csak a festés van hátra, azután vihetjük a kiállításra — mondja az igazgató.

AZ UJ KUKORISZÁRVÁQÓ ugyanis szerepel Kecskeméten a mezőgazdasági újítási kiállításon, amely 9-én nyílik a Műkertben.

Rendeletismertetés

Mennyi borforgalmi adót kell fizetni?

Megkezdődött a szüret. Az idén jó közepes termést ígérnek a szőlők. Ezért a dolgozó parasztokat különösen érdekli, hogy milyen rendelkezések vannak a borforgalmi adóval kapcsolatban. Ezt tanúsítják a hozzánk érkezett szóbeli és írásbeli érdeklődések.

A pénzügyminiszter nemrég hozott rendeletet a borforgalmi adóról,

Ezek szerint a közönséges bor és szőlőmust után az ország egész területén literenként 4 forint borforgalmi adót kell fizetniA minőségi bor és a kierjedt gyümölcslé után a borforgálmi adó literenként 4,8Q forint. A termelő adóztatása szempontjából minőségi bor az, amelyet a Borforgalmi Vállalat a termelőtől 4,50 forintnál magasabb be99

A házi sztahanovista66

avagy

Tanulságos történet egy gépállomásról

Már megbocsásson a világ, dg én ezt a szót, hogy házi sztahanovista, még eddig soha nem hallottam. Ezért támadt fel bennem rögtön az új iránti érdeklődés, amikor a Kiskőrösi Gépállomáson első találkozásom vele megtörtént. Persze, nemcsak magával a szóval, hanem azzal is, akire ez éppen ráillik.

Miért nem hívják egyszerűen sztahanovistának? — tűnődtem magamban, de azután arra gondoltam, hogy ez még valami külön magtisztelés lehet. Balga ötlet volt —, elmondhatom előre is. Most hót rettentő zavaromban — pedig nem volna szabad, mert ha nem is az ígéret, de egy őszinte kérés köti a toliam — mégis elárulom a nevét; Kiss Ernőnek hívják a házi sztahanovistát.

A békekölcsönjegyzés napjaiban ismerkedtünk meg. A gépállomás szomszédságában újonnan épülő, kicsi családi házak sorakoznak. Úgy nőttek ott ki a környező pusztaságból, mint a gombák. Es az az érdekességük, hogy nem is egyenként, hanem szinte egyszerre húzták fel falaikat, egyszerre kaptak szép, hetyke, piros kalapot. Persze azért, mert azok a gépállomási dolgozók, akik ezt államkölcsönből építik, öszefogtak és egymást segítve, közösen fabrikálják, csinosítják a kétszoba-össz- komfbriós kis családi otthonokat. Kiss Ernő is éppen szabadnapos volt és hol másutt lehetett volna megtalálni, mint az »építkezésnél^,

— Nem mehetek le, mert nagyon kell sietni, — kiabált le hozzám a tetőről.

Addig alkudoztunk azonban, míg mégis csak abbahagyta a munkát néhány szóra. Persze, mondanom se kell, hogy én beszéltem többet, nem ő. Mégis megtudtam tőle valamit, lia nehezen is nyilatkozott. Mégpedig azt, hogy ö immáron már két éve — mióta a Kiskőrösi Gépállomáson dolgozik — rendületlenül a -házi sztahanovisták« közé »soroltatik«.

— Mi az, hogy házi sztahanovista? — kérdeztem első meglepetésemben.

— Hát az az ember az, aki rendszeresen túlteljesíti a normáját, hosszú időn keresztül megfelel a sztahanovista követelményeknek, csak hát hivatalosan mégsem sztahanovista, mert hát oklevele nincs.

Nem értettem a dolgot. Elég sok sztahanovistával találkoztam már, de még ilyen ismertető jelekre soha nem bukkantam. A felfedezés izgalma ösztökélt arra is, hogy Kristóf elvtárstól, a gépállomás főmérnökétől érdeklődjem a »MM sztahanovisták« részletesebb jellemzéséről. Most már büszkén »dicsekedhetek« azzal, hogy tudom, hogyan »keletkeznek« a házi sztahanovisták. Ugyanis a következőket tudtam meg:

Vannak esetek, amikor a traktoros, vagy műhelyszerelő valóban eléri a sztahanovista szintet. Az ilyen dolgozókat azután rendes körülmények között »összeírják« és nevüket felküldik a Gépállomási Igazgatósághoz, a megyére. Azután, ha ott is »megfelelnek« a követelményeknek, megkaphatják a sztahanovista címet. Igenám, csakhogy a gépállomás vezetősége elmulasztotta sorra venni, kik érték el 0 sztahanovista szintet, Vagy, ha nem is feledkeztek meg róla, talán nem volt elegendő papírjuk, hogy feltèrjesszék a névsort (tehát nem egy emberről van szó!) — és így keletkeztek a Kiskőrösi Gépállomáson a »házi sztahanovisták«.

Ez az újítás mindenesetre figyelemre méltó, mindjárt elképzeltem, mi lenne, ha minden gépállomáson bevezetnék? — Sztahanovistáink semmi esetré sem lennének...

■nr Kulcsár =5

adási áron vesz, vagy venpe át, valamint a nagybani (25 literen felüli) értékesítés esetén az a bor, amelyet a termelő a borforgalmi adó hozzászámítása nélkül 12 forintnál magasabb nagybani áron értékesít.

Az ptcán, nyílt edényben, történő borkiszolgáltatásra jogosult sajáttermésű borkimérést üzletekben forgalomba hozott közönséges bor után literenként 4,20 forint, minőségi bor után 5 forint borforgalmi adót kell fizetni,

Az úgynevezett poharazásra jogosított sajáttermésű borkimérés! üzletekben kimért közönséges borok után literenként 5 forint, minőségi borok után 7 forint borforgalmi adót kell fizetni. Minőségi bornak ebben az esetben az a bor számít, amelyet a sajáttermésű borkimérés! üzletben borlorgalmi adó hozzászámítása nélkül 12 forintnál magasabb áron hoznak forgalomba.

Az egyénileg gazdálkodó termelők által kedvezményesen fogyasztható bor literenkénti adótétele 0,80 forint. A termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok tagjai részére a munkaegység alapulvételével kiosztható kedvezményes adótételű bor után literenként 40 fillér borforgalmi adót kell fizetni.

A törkölykor adótétele literenként 0,25 forint. Törkölybort csak két katasztrális holdnál kisebb szőlőterülettel rendelkezők és csak a tényleges mustteymés negyedrészéig terjedhető, de legfeljebb 5 hektoliter mennyiségben készíthetnek. Az esetleges ezen felüli mennyiséget a közönséges borra érvényes borforgalmi adóval adóztatják.

HÍREK

1955. Október 9, Vasárnap

Napkelte:

Holdkelte:

5,54 Napnyugta: 47,09

23,44 Holdnyugta: 43,54

Névnap; Pépes,

Várható időjárás vasárnap estig: felhős, hűvös idő, több helyen, főként délen még eső. Élénk északi-északkeleti szél.

Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 44—17 fok között, (MTI)

ÜGYELETES ORVOS KECSKEMÉTEN: Október 9-én az egész város területén dr. Palotai László, Bajçsy-Zsilinszky utca 10. tart ügyeletes szolgálatot,

— Országos vásár. Október 16-án Baján, Dunavecsén és Kiskőrösön tartanak országos állat- és kirakodóvásárt.

— Telepes táskarádió készül. A Telefongyár dolgozói újtípusú, hordozható, telepes táskarádió mintapéldányát készítik, a készülék súlya 2 és fél kiló, kezelése egyszerű. A táskarádió sorozatgyártását 1956 elején megkezdik.

— Békekölcsön-sorsolás okto- ben 30 és 23 között. Veszprémben készítik elő a If. Békekölcsön hetedik húzását. Ez alkalommal 71 millió forint nyereményt sorsolnak ki,

— Pályázat univerzális háztartási gép tervezésére, A pályaműveket a gyártásra alkalmas rajzokkal december ?0-ig kell beküldeni a fővárosi tanács ipari osztályához.

— Az OFOTÉRT sorsjátékot rendez. Azok a vásárlók, akik október folyamán 200 forint értéken felüli fényképezőgépeket vásárolnak, a géppel együtt egy cédulát is kapnak. A cédulán fel van tüntetve a gép száma és a vásárlás ideje. Ezeket november 5-én kisorsolják. A nyertesek 5—3, illetve 200 forint értékű fotóanyagot, vagy az értéknek megfelelő vásárlás' Utalványt, nyernek.

— Villamosítják a iajosmizsei malmot. Még az idén megkezdik a malom átépítését villamosőrlésre. A tervek szerint még ebben az évben megkezdi működését.

— Export terv túlteljesítése,

A Bajai Nádgazdaság 5000 kéve export szállítási tervét 7100 kévévé} túlteljesítette. A palló és nádszövet gyártásánál 17 512 forint önköltségcsökkentést ért el a gazdaság.

— Az éves terv idő előtti befejezéséért. A Bajai Gázmüvek dolgozói eddig 25Q0Q köbméter gázzal és 67 tonna koksszal töh- bet termeltek. A verseny és a munka jó megszervezésével már 45 napi előnyük van,

— Tsz-építkezés. Megyénk termelőszövetkezetei eddig 256 épületet teljesen elkészítettek, 355 építése pedig folyamatban van.

w Szikvízüzemek felújítása.

Megyénkben jövőre már nagyobb összeget fordítanak a szikvíz-vállalatok felújítására és korszerűsítésére, A jövő évi beruházási és felújítási összeg 26C ezer forint,

Bp. Honvéd—Dorogi Bányász 3:1 (2:0)

Vezette: Fiőr. — Góllevők: Machos (3), illetve Ilku II.

Mindkét félidőben a Bp. Honvéd mutatott többet. Győzelme teljesen megérdemelt. A Bányász-együttes a mezőnyben szépen játszott, csatársora azonban a kapu előtt tehetetlennek bizonyult, a kínálkozó gólhelyzeteket nem tudta kihasználni. —

vwvwyvt/wwwvwvwyvw

A Vörös Csillag TSZ példát matat

Nálunk Bácsbokodon egyre több egyénileg dolgozó paraszt látja, hogy érdemes termelőszövetkezetben dolgozni, Eddig már 10 új tag lépett a Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe, ezenkívül 20 belépési nyilatkozatot töltöttek ki. A kívülálló egyénileg termelőket az vonzza a tsz felé, hogy a Vörös Csillag mindenben példát mutat. A brigádok versenyben állnak egymással. Duda- József brigádja már a burgonyát is felszedte és holdanként 150 mázsás termést értek el,' Az, őszi vetéssel is igep jól állnak. Az őszi árpát és rozsot elvetették, az előirányzott 150 hold búzavetésből eddig már százat elvégeztek. A kukoricatermésük is kiváló. Holdanként 25—30 mázsás termésátlagot értek el. 480 mázsa kukoricát szahadfelvásárlási áron értékesítettek.

Máté Lajos, Bácsbokod.

Kukoricaátvevőhely és egyebek...

— Te, apjuk, ne süssek neked egy tarisznya pogácsát, m kérdi Csabái Imréné, kukoricát rakó férjétől törökfái lakásuk udvarán. A férfi dühbe se gurul, oda se néz és úgy mondja a magáét:

— Ugyan már, ne hecc.elődj te is. Mit gondolsz, nem tudják azt, hogy ilyen nagy dologidőben drága a parasztember ideje?

— Jól van, no — így az asz- szony. — Csak hát azt beszélik, hogy még estebédet is vihet magával az, aki a napkeltével indul el.

Másnap reggel alig pirkadott még az ég alja, Csabai Imre kihajtott az udvarról a nagy szekér kukoricával. Beadásának sietett eleget tenni és fért még a kocsira szabad kukorica is. Még csak ébredezett a város, mikor odaért Kecskeméten a Halasi útnál lévő egyik átvevőhelyhez. Kicsit meglepődött, mikor látta a hosszú szekérsort, de azért jó kedvvel beállt ő is a többiek mögé. El is aludt, unta is magát, de csak akkor kezdte mondani a kacskaringósát, mikor az órák múltával még alig haladtak közelebb a bejárathoz. És egyszer csak kijelentik ott elöl. hogy vonuljanak át a Szegedi útra, mert ez a góré megtelt. Elindult a karaván, viszik magukkal a mérleget és kosarakat. Az új helyen jó hosszú kieséssel elkezdődik

újra az átvétel és neki úgy tűnik, hogy csigalassúsággal. De nem is mehet gyorsabban, hisz kétfüles kis szakajtókba rakják a szekérről a kukoricát, megmérik és felviszik a magas góréba. És ezt megismétlik, ki tudja hányszor. Már a delet is elhagyta az óra mutatója, megéhezik Csabai Imre, de cudarul. Gondol is az asszony pogácsás ajánlatára, de ez még csak jobban dühbe hozza, hát még mikor arra gondol, hogy a mára eltervezett munkából sem lesz sommi,

De még hogy mérgelődtek azok, akik pénteken a Ferenc i aktárba indultak. Nem vették át a kukoricát, mert telve voltak a górélc, küldték őket a város másik felébe, a Széna telepre. És arról, hogy ott megszűnt az átvétel, a kecskeméti telep irodájában még délben mit sem tudtak. így igazán nem kell cso- aglkoz.ni azon, hogy a városi tanács hirdető tábláján sem helyesbítették a y átvételi helyeket.

A fszépa telepen pénteken kezdték a kukoricaátvételt, hídmérlegen mérik a szekér kukoricát, aztán prizmába rakják- Reggel 45 kocsi várt és a sor derekán piég a déli nap esúfaló- dott. De miért van ez így? Az elmúlt héten csupán egy helyen vették át a kukoricát. Akkor hajnaltól napnyugtáig várakoztak, most öt helyen lehet beadok mégis, aki hajnalban indul, még kora este is ácsorog valahol.

Miért megy ilyen lassan az átvétel? Az átvevők szerint azért, mert lassítja mérés és sok a hur- colkodás. A Terményforgalm: Vállalat kecskeméti telepén azt mondták, azért, mert kevés az átvevőhely és többet nem lehet felállítani, nincs ember, A gazáé dúl-fúl mérgében, mert oda a drága napja. Az átvevő ideges, mert mindenki őt szidja. Csak egyedül a Terményforgalmi Vállalat központjában nagy a nyugalom. Ügy érzik, hogy megtettek minden lehetőt és dehogyis gondolnak arra, hogy a problémákon segíteni is lehet. Pedig az ő köteíeségük lenne, hogy segítséget adjanak a telepeknek, még ha a felsőbb szerv meggyőzése árán is —, hogy ellenőrizzék az átvétel pontosságát, mert ahogy a népfront-bizottság és a tanács, helyi ellenőrzésen megállapították, ott sem megy minden a legnagyobb rendben. Erezzenek felelősséget Csabai Imre, Csősz Imre és a többi száz és száz dolgozó paraszt tétlenségben eltelt napjáért, mert úgy látszik, mén nem mindenki tudja, és érzi, nogy a legnagyobb dologidőben minden elfecsérelt nap gazdának, országnak egyaránt sagy kárt jelent*