Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-08 / 237. szám
Az olcsóbb termelési szolgálják Vészi Endre, a »Különös is- nertetőjel« című új magyar :ilm írója, nemrégiben nyilatkozott a megyénk filmszínházai- oan rövidesen bemutatásra kerülő érdekes filmalkotásáról. — Nyilatkozatában így ír: »A „Különös ismertetőjel” története azokban a napokban kezdődik, amikor Hitler a Szovjetunió elleni háborúba sodorta a Horthy- Magyarországot. A nép a háború ellen foglalt állást, s az illegális Kommunista Párt vezetésével széles háborúellenes, antifasiszta egységfront alakult ki. Politikusok és egyszerű hétköznapi emberek, tanárok s mozdonygyári kovácsok kezdtek harcot a háború ellen — csendőrök, rendőrök, besúgok — egy könyörtelen fasiszta megtorló gépezet gyűrűjében.« A film valóban a legigazabb eszközökkel mutatja meg a legközelebbi múlt nagyszerű eseményeit a magyar munkásosztály, a hős Kommunista Párt erőfeszítéseit. A film alkotói igen nehéz feladatot vállaltak magukra, hiszen azok számára kellett hiteles dokumentumokat nyújtani, akik közül sokan részt vettek a film egyik központi eseményében, az 1942-ben lejátszódott nagy tüntetésben. A nehézségeken azonban, a film tanulsága szerint, győzedelmeskedtek és méltó emléket állítottak a magyar történelem nevezetes időszakának. A filmet rövidesen a kecskeméti közönség is megismerheti. Üzemeinkben és vállalatainknál a dolgozó emberek százai gondolkodnak, hogy miképpen tehetnék olcsóbbá a termelést. A termelési értekezletek zömmel ontják a jobbnál jobb, értékesebbnél értékesebb javaslatokat, újítási ötleteket. Ez mind abból adódik, hogy a gyár dolgozója már megtanulta az üzem gazdája szemével nézni a termelés alakulását, érdekelt a termelésben és a termelési folyamat egy-egy szakaszának régi módszerét újabbal, korszerűbbel akarja felcserélni. A dolgok természetes folyása ez már, de irányításukban, ösz- szefogásukban a szakszervezet mellett és ennek munkája felett éberen őrködik az üzemi párt- szervezet, az üzem kommunista kollektívája. Ha a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyárból ragadunk ki egykét példát a fentebb állítottakra vonatkozólag, akkor legelsőbb is azt kell elmondani, hogy ebben az évben már jóval több újítást adtak be a dolgozók 200- nál. A gyár gondolkodva dolgozó emberének köszönhető az, hogy az idén már a konzervgyárban a finomfőzelék készítéséhez szükséges répát nem kéz, hanem gép szeleteli kockára. A gép műszaki tökéletesítésén most végzi a technológiai kísérleteket az újító brigád. Nem is olyan régen történt az, amikor Kiss Mihály, a kádárüzemrész vezetője felkereste az újítási megbízottat és egy olyan javaslattal gazdagította a gyár újítási történetét, ami első hallásra nem tűnik túl nagy do* lógnak, ám mégis jelentőségteljes. A lényege a következő: eddig nem tettek el 200 hektoliteres hordóba savanyítani paprikát, mert a paprika saját súlyánál fogva úgyis összenyomódott volna. Kiss elvtárs újítása révén az idén, már 200 hektoliteres kádakban is savanyítanak paprikát. Ugyanis Kiss elvtárs úgy okoskodott, hogyha rekeszeket rak vízszintesen a kádba, akkor az alul lévő paprikára nem nehezedik oly nagy súly, nem nyomja össze egymást, hanem épp oly tökéletes lesz, mint a kisebb kádakban eltett savanyúság. Van a gyárban a Köller-féle újító-brigád, amelyik uborka, zöldség, gyümölcs mosógépre adott be újítási tervezetet. Ez az elgondolás nagyon jelentős. Ha a gép elkészül, nem lesz szükség arra, hogy kézzel mossák a nyersanyagot. Nem egész hivatalos számítások szerint pedig 100 ezer forintos évenkénti megtakarítást tud elkönyvelni a gyár, ha alkalmazza. A külföldi gyártmányú gépek módosításától sem riad vissza a dolgozó. A paradicsom clősűrítö géppár eddig valóban csak párban működött, vagyis, ha valami hiba történt, csak úgy volt lehetséges a kiküszöbölése, ha mindkét gépet egyszerre leállították. Mezei Béla, a lakatosok csoportvezetője olyan módosítást hajtott végre a gépeken, hogy, külön-külön is meg tudják állítani, nem szükséges, hogy egy- időben álljon le mindkettő. Sokáig kellene még sorolni a dolgozók neveit és újításait, hiszen sók van és mindegyik egy- egy lépés az olcsóbb termelés# meg a fejlettebb technika útján# Nemcsak a Kinizsi Konzervgyárban, hanem megyénk és országunk valamennyi üzemében korszerűsödik a technika, fejlődik: az új és ezt fejleszti a még újabb. Föidművesszövetkezetek a kukoricaértékesítési* szerződések megkötéséért Az első napok lanyhaságát, nemtörődömségét felváltotta a megye földművesszövetkezeteinek többségénél a kukoricaértékesítési szerződések megkötésével kapcsolatos feladat fontosságának megértése és ez kezdeti eredményeket hozott. A földművesszövetkezeti aktívák nagyrésze most már részt vesz a termelők leláto- gatásában és az értékesítési szerződések megkötésében. Az agitációs munka eredményre vezetett a dunavecsei járásban, ahol a földművesszövetkezeti dolgozók október 5-ig 2115 mázsa kukoricára kötöttek értékesítési szerződést a dolgozó parasztokkal. A kunszentmiklósi járás szövetkezeti aktívái 20 vage» leszerződtetésénél tartanak. A földművesszövetkezetek között <* munkában a szabadszállási jár az élen 700 mázsa lekötésével. Tarthatatlanul gyengék még az eredmények a kalocsai és kiskőrösi járásban, de nagy a lemaradás a kecskeméti járás területén is. A kiskunhalasi járásban sem foglalkoztak ezidáig érdemben e fontos feladattal a szövetkezeti ügyvezetők és ez a mulasztás a tervteljesítésben tapasztalható nagymérvű lemaradást vonta maga után. A földművesszövetkezetek amúgyis gyenge munkáját gátolta az is, hogy egyes helyi tanácsoktól nem kapták meg időben a termelők lajstromát, valamint sokhelyütt, így a kiskunfélegyházi és a kiskunhalasi járásban nem rendelkeztek elegendő szerződéskötési tömbbel. FEJEZETIK A KÖNYV TÖRTÉNETÉBŐL Régi, megfakult, kopott bőrkötésű könyvek kelnek életre és uondanak hazafiúi büszkeségre >sztönző, szép regéket Kecskemét és környéke múltjáról a kecskeméti Katona József Mú- ceum nemrég megnyílt kiállításún. A szekrényekben villany- ínyben fürdő öreg könyvtáblák tirádáiban gyönyörködhet a izem, a feliratok, a könyvek nellé állított útmutató írások szerint egy rég elfelejtett kecskeméti kézművesség tiszteletreméltó emlékei néznek a látogatókra. Az egyik felirat szerint az dső kecskeméti könyvkötő, aki ara vállalkozott, hogy tanácsi jegyzőkönyveknek való, vagy éppen ritkaság számba menő 'cönyvek borítékjául szolgáló kónyvtáblákat készítsen, Könyvkötő Péter deák volt. Péter de- ik 1690 tájékán tűnik fel a levéltári adatok szerint Kecske- néten. Egészen bizonyosan ma már nem lehet tudni, hogy a fennmaradt, korabeli könyvek közül melyik az ő munkája, melyiket érintette ügyes, szorgalmas keze. De bármelyik cső- varinak alkotója is volt a ki- íllított könyvek közül, derekasan, szépen dolgozhatott. Meg is recsüllék az akkori idő polgá- 'ai, mert a feljegyzések sze- 'int 1690-ben Kecskeméten hátat vett, sőt beválasztották a nagytekintetű tanácsba. Művelt, tisztalátású mesterember lehetett. Ahogy a szekrények előtt elvonulnak. a látogatók, végigkísérhetik a könyvek nemes mes- etcmbereinek munkásságát. — Veszprémi Gergely könyvkötő, bag y ahogy akkor nevezték — ompaktor, például két garast és nyolc dénárt liapott Kecskemét városától annak fejében, hogy izcpmivű kötést eszközölt a református egyház birtokában lévő graduáléhoz, énekeskönyvhöz. Veszprémi Gergely virágos in- iai, ovális keretbe foglalt sza- ágdíszei, arcképei, lendületes sarokmintái, rozettái azt mondják, ‘rogy igen gazdag mintakészlet- ’ci rendelkezhetett ez a néhai könyvkötő. Milyen aprólékos gondossággal, lelkiismeretes megfontolással készült egy-egy könyvtábla. A díszítésnek szánt mintákról présformát készítettek, amely a homorú másolatát képezte a bőrre domborítandó figurának. Ezt ütötték bele a könyvtábla bőrébe. A bőr alkalmasint juh- bőr lehetett, vagy éppen kutya- bőr, amely vékonyságánál és finom tapintásánál fogva igen alkalmas volt erre a célra. A mintákat eleinte ’■•■vakon« ütötték bele a bőrbe. Csak domborítás céljából. Később finom aranyfüsttel borították be elébb a könyvtáblát és azt préselték rá formáik segítségével a könyvre. így jöttek létre a gyönyörű, aranyozott díszítésű, sokszor többszínű bőr-rátétekkel díszített, drága és szemre igen szép könyvtáblák. Mindezeknek a mesterei megbecsült iparosemberek voltak, akiknek a munkásságáról, művészetszámba menő ízléséről hű képet ad ez a szép kiállítás, amelyet B. Koroknay Éva, az Országos Iparművészeti Múzeum tudományos kutatója állított össze. A kecskeméti városi tanács szép kiállítású, kis füzetben adta ki a kiállítást összeállító B. Koroknay Éva rövid tanulmányát is »Alföldi városok könyvművészete« címmel. Elég sajnálatos, hogy a múzeum nem nagyon törődik a tanulságos és nagy helytörténeti értékű füzet terjesztésével. A kiállítás legtöbb látogatója nem is tud róla, hogy ilyen kalauzt kaphat. Pedig a kis munka alaposan és világosan foglalja össze mindazt, ami a kiállítás tökéletes megértéséhez feltétlenül szükséges. — Csáki — Á Bajai Gyapjúszövefgyár élenjáró dolgozói A MÉSZÖV és a Megyei Értékesítési Központ erőteljesen harcol a még meglévő hiányosságok felszámolásáért és fokozottabb segítségnyújtással, az ellenőrzés kiszélesítésével mozgósítja a földművesszövetkezeti apparátust a kukoricaértékesítési szerződéskötés reá háruló előirányzatának teljesítésére. M. I-ná. Több tudással könnyebben megy a munka Evről-évre egyre több érettségizett fiatal választ magának kétkezi mesterséget. — Könnyebben megértem, megtanulom a szakmát, a nehéz szakirodalom sem okoz különösebb nehézséget. így vélekedik ifjú Nagy Márton, itt Kecskeméten, a tanonciskola udvarán. Néhány hónappal ezelőtt még az érettségire készült társaival és most a fényképészet sokoldalú, művészi munkáját tanulja. Dé- kány Endre, Gazó Lajos, Báron Tibor az egyre komplikáltabb, igényesebb motorszerelést, — Nusszer Elemér az asztalos mesterséget sajátítja el nagy buzgalommal. Tanulnak itt mé? szakmai ismereteket az érettségizettek közül jövendő fog- technikusok, műszerészek is. Nap mint nap, újra meg újrí megszilárdul bennük a gondolat érdemes volt tanulni, nem vol hiábavaló a négyéves izgalom Könnyebben, gyorsabban ta nulják a szakma csínját-bínját ezért egy évvel hamarabb vál nak felavatott segédekké. Bé rük is jóval magasabb, mint a általános iskolát végzett első éveseké. A negyedik félév bé rezési kategóriájába soroljá őket, így egy órára a 45—5 fillér helyett 80—85 fillért kag nak. És ez az órabér féléver ként, a tanulmányi eredmények tői függően, 1.35 forintra eme kedhet. Érettségizett fiataljain1 akik már eddig szakmát válás: tottak, nem bánták meg elhatc rozásukat és nem bánták mc a munkaadók, a ktsz-ek seri hogy tanoncnak szerződtette őket. Műveltebb, hozzáértőb! könnyebben dolgozó iparosok ne velődnek a jövő építéséhez. Benedek Ferenc kikészítő, a , . . .. e . __ sza kma kiváló dolgozója. A 130 Andrassy Józscfnc vetulekcseszázalékos átlagteljesítést másfél vélő, jelvényes sztahanovista. A cv óta tartja. Üjabb kitüntetésre normarendezés után havi tervjavasolták. teliesítése már 140 százalék# hely Szabadszálláson nemrégen ta' tott értekezletet a Vöröskeresz szervezet. Itt elhatározták, hog 35 házat kijelölnek elsősegei’ nyújtó helynek. Ezekben a h; zakban kiképzett aktíva laki' leiadata az, hogy balesetke segítséget nyújtson és egészség ügyi, valamint szociális kérdi sekben felvilágosítást adjon, házakat táblával jelölik »Els< segélynyűjtó hely« felírással, zománcom táblákat már me; rendelték^ Különös ismertetőjel Lakncr Lőrincné szövő, a szakma kiváló dolgozója. Három gépesi dolgozik és naponta 25 métei kiváló minőségű szövetet gyárt
