Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-08 / 237. szám

Hogyan teljesítheti misai süli Lajesmizse rozsvelssi tervét? Lajosmizse a kecskeméti járás legnagyobb községe. Ezért, ha a tervek teljesítésével elmarad, jelentékenyen visszahúzza a já­rást is. Elsősorban nem js a járás, hanem a község, az egyének számára hátrányos a tervek nemteljesítése. Ez most különösen áll az őszi vetéstervekre és elsősorban a rozsra. Silóznak a DISZ-fiaíalok A KÖZSÉG mintegy 8340 hol­das kenyérgabonavetési tervé­ből alig 1500 holdnyit tesz ki az őszi búza, a többi mind rozs. Mindennek ellenére eddig az egész községben termelőszövet­kezetek és egyéniek együttesen elvetettek mintegy 3500 hold rozsot, tehát tervüknek alig több mint 50 százalékát. Közel 3400 holdon kell még elvetniök a ro­zsot, hogy tervüket teljesítsék. Ez annál is nagyobb feladat, mert a rozs vetési határideje — a tájjellegnek megfelelően — október 10-én lejár. Azt pedig már minden gazdának tudni kell, hogy ha rozsvetésével el­késik, azzal sem lehet tökélete­sen nyélbeütni a dolgot, hatóbb vetőmagot vet az előírtnál. A lajosmizsei földek kiváló rozsot teremnek, persze csak akkor, ha időben és megfelelő agrotechni­kával kerül földbe a mag. Ezt a néhány napot, ami még ren­delkezésre áll, tehát jól kell hasznosítani. ELSŐSORBAN A TANÄCS álljon itt, e téren is hivatása magaslatára, hogy haladéktala­nul megoldást találjanak a pro­blémákra. A tanácsnak mozgó­sítani kell a feladat végrehajtá­sára, a terv teljesítésére az egész falut. Ez alatt a néhány nap alatt csak úgy lehet tervet teljesíteni, hogy őszinte lelkese­déssel s megfeszített erővel dol­goznak. A vetést halogató dol­gozó parasztokkal, de különösen a kulákokkal szemben erélyes, következetes fellépést kell ta­vetelni a tervek teljesítését. A jövő évi kenyérről van szó, és vajon melyik gazda az, aki nem örül annak, ha jó termése van? MILYEN LEHETŐSÉGEK vannak hát a tervek teljesítésé­re, lehet-e megoldást találni? Végezzünk egy kis számítást. A községben eddig 3018 holdon törték le a kukoricát, 688 hol­don betakarították a naprafor­gót és 550 holdon a burgonyát. Az így felszabadult terület 4256 hold, tehát bőven teljesíteni le­hetne a rozsvetési tervet. Per­sze mindenekelőtt meg kellene gyorsítani a szár kivágását, a lehordását a földről, mert a kukoricabetakarítás ugyan 3018 holdon megtörtént, de a szárat csak 70 holdról takarították be. Hát elsősorban ez és nem pedig a kukorica kései érése akadá­lyozza még mindig a vetés meg- gyqrsítását, És ezen a tanács, illetve vég­rehajtó bizottság jelenlegi hoz­záállásával nem lehet változtat­ni. Előbb itt kell levetkőzni a túlságosan derülátó gondolko­dást, mert nem indokolt a túl­zott nyugalom, ami elsősorban a tanács vezetőit jellemzi. A ta­nácselnök például csupán né­hány nappal ezelőtt a szerkesz­tőség egyik munkatársának ki­zárólag az eredményekkel di­csekedett, Mintha nem látta volna a nehézségeket, úgy nyi­latkozott: -I-Ia minden úgy men­ne nálunk, mint a mezőgazda- sági munka, boldogok lennénk.« — Sajnos a szerkesztőség mind a mai napig kritika nélkül hagyta a veszélyes megnyug­vásnak e tipikus példáját, — Mi most a valóság: a község jövő évi kenyere van veszély­ben, ha sürgősen meg nem mozdul az egész község a vetés határidőre való elvégzésére. A cél érdekében haladéktala­nul hívják segítségül a tanács vezetői munkájukhoz a mező- gazdasági és termelési bizottsá­gokat, akiknek egyébként eddig «s nagyobb felelősséggel, több odaadással lehetett volna szót emelni, és dolgozni a község mezőgazdasági termelésének fellendítéséért. A rozsvetés pro­blémája bizony szorosan vett termelési probléma, és a tanács mellett ki más lenne hivatott megoldására, ha nem a terme­lési bizottság és a mezőgazda- sági állandó bizottság, MEG LEHETNE azt oldani, hogy egy-egy bizottsági tag a saját körzetében felelősséget vállaljon a tervek teljesítéséért. Ezenkívül feltétlenül meg kellene gyorsítani a kukorica­átvételt. Jelenleg naponta 150— 200 kocsi várakozik a begyűjtő­helynél és sokszor fél nap után szabadul csak onnan. Ez sok drága időt vesz igény­be, tehát mindenképpen még egy átvevőhely felállításáról kellene gondoskodni, hogy az átvevőhelyen is megélénküljön a forgalom, A kecskeméti termelőszövet­kezetekben a silózás a DISZ- fiatalokra vár. Nagy lendülettel fogtak a munlcához és az érté­kes téli takarmánnyal egymás­után telítődnek a silógödrök. A Törekvés Termelőszövetkezet fiataljaira 1000 köbméter siló elkészítése vár. Ennek több mint a felével, 520 köbméterrel már elkészültek. A két silózó brigád között élénk a vetélke­dés, mindegyikük magának akar­ja megszerezni a vezetőség ver­A Bajai Vízügyi Igazgatóság nagy feladatot lát el az 1300 ki­lométer hosszú belvízcsatorna karbantartásával. Évente nem kevesebb, mit 200—210 000 köb­méter iszapot kell kiemelni a fertőződés megakadályozására részben gépi, részben'kézi erő­vel. Ugyanakkor 6 és félmillió négyzetméter területen a vízinö­vényzet irtását is el kell végezni, Az idei csapadékos nyár foko­zottan próbára tette az Igazga­tóság dolgozóit. A sok csapadék megduzzasztotta a belvizeket és tartósította a Duna magas vízál­lását. A három szivattyútelep és az ideiglenesen telepített szi­vattyútelep és az ideiglenesen telepített szivattyúállások segít­ségével 18 millió köbméter vizet kellett átemelni. Lehetővé tettük, hogy a kor­szerű, nagyobb méretű hajók kis vízállás idején is zavartalanul közlekedhessenek úgy, hogy a folyamszabályozás során kiépí­tett szabályozó művek segítségé­vel a Dunán néhány helyen gáz­lókat szüntettünk meg. Folya­matosan halad az újabb szabá­lyozó művek építése, s a régiek javítása. Az idén 17 000 tonna követ építettek be a szabályo­zó művekbe. Az öntözőtelepek és halasta­senydíját. Fej, fej mellett halad­nak, egyformán esélyes mind a két csapat az egy mázsa juta­lom kukoricára. A Szabadságharcos Termelő­szövetkezetben 300 köbméter ta­karmány silózását vállalták a fiatalok. A nagy lendület, az élénk versenyszellem eredmé­nye, hogy a 300 helyett 400 köb­méterrel már elkészültek. Még 100 köbméterrel megtoldják az eddigi eredményt. vak építését az idén is tovább folytatta a Vízügyi Igazgatóság, öntözőtelepeket létesítettünk például Kunszentmiklóson a Bé ke TSZ 80 hold rizsföldjéhez, valamint a kunpeszéri Petőfi TSZ ötven hold rizsföldjé­hez. Ezenkívül nyolc termelő- szövetkezetnél újítottunk fel öntözőtelepeket. A tabdi Uj Élet TSZ-nél 10 és fél holdon létesí­tettünk halastavat, a pálmonos- tori Rákosi TSZ számára 6 hol­das halastavat készítettünk. — Ugyancsak halastó létesült a sü- kösdi Vörös Zászló TSZ-nél is. Ezek a telepek kivétel nélkül mind üzemeltek. Ebben az év­ben újabb öntözőtelepeket léte­sítünk a fajszi Vörös Csillag Termelőszövetkezet 20 kataszt- rális hold kertészete számára, a tassi Alkotmány TSZ 45 ka- tasztrális hold kertészete számá­ra. Öntözőtelepet újítunk fel a kunszentmiklósi Vörös Csillag TSZ-ben rizs öntözéshez. Halas­tavat létesítünk az akasztói Aranykalász TSZ számára, a kiskunfélegyházi Felszabadulás TSZ számára, valamint Tisza- kécskén és Gátéren is. Fiilöp- száláson 93 és fél katasztrális hold legelő öntözését tesszük lehetővé. Varga Imre. nusitani és még kell tőlük is kö­Mindent összegezve: a vetéstervet Lajosmizsén is idejében lehet teljesíteni, ha az egész község érdekében összefogna most a tanács, a termelési bizottság és minden olyan tömegszervezet, amely segíteni tud az akadályok elhárításában, Fejlődő iskolák a bácsalmási járásban Vízgazdálkodásunk fejlődése Az iskolai év már megkezdő­dött. A bácsalmási járás ok­tatási osztályán mégis olyan problémákkal foglalkoznak, mint hogyha az év kezdete nem köszöntött volna még be. Még sem lehet ezért megróni a bács­almásiakat, Inkább elismerést érdemelnek. Iskola a TSZ-ben Arról <van ugyanis szó, hogy a Táncsics Termelőszövetkezet tagjai, 23 kis iskolás szülei fon­tos kérelemmel fordultak a ta­nácshoz. Előadták, hogy bizony egyik-másik kisgyerek 5—6 ki­lométert is gyalogol, amíg eljut az óalmási iskolába. Mások ke­rékpárral járnak be hasonló tá­volságból valamelyik községi Iskolába. Azt kérdezték, lehet-e most új iskolát szervezni, lehe­tőleg a szövetkezet közelében, vagy éppen az ő földjükön? És a kérés elindult a teljesü­lés felé. Másnap már az okta­tási osztály vezetője, Jaszeno- vics elvtárs kintjárt a tsz-ben körülnézni. 22 szövetkezeti kis­gyerek számára nehezen meg­közelíthető az iskola, jópár egyé­nileg dolgozó parasztcsalád is hasonló nehézséggel iskoláztatja gyermekeit — a kérelem tehát indokolt. Az is megállapítható volt, hogy nem lenne rossz dolga annak a tanítónak, aki kiköltöz­ne ide, mert szép lakást kap­na. A tsz területén alkalmas épület kínálkozik iskolának, ki­sebb átalakítást kell rajta vé­gezni. A kérelem — javaslattal — elindult Kecskemétre. Sőt Koltai Antal, az oktatási osz­tályvezető helyettese Pestre is felutazott, hogy körülnézzen, ho­gyan lehetne a legeslegrövidebb idő alatt az iskolát megindítani. A Táncsics TSZ tehát bizo­nyára hamarosan megnyithatja az új iskolát, amelyhez már felszerelés is került. Hiszen amennyivel kevesebb gyerek jár a tsz-ből a környékbeli is­kolába — az új iskola megin­dítása után — annyival keve­sebb jvadra is lesz szükség. Egy- pár kocsival sürgősen át lehet szállítani az új helyére a pado­kat és a feleslegessé vált fel­szerelést. Madarason Nem ez az egyedüli hely a bácsalmási járásban, ahol új is­kola jött létre az utóbbi időben. Madaras-újfalun 4 tantermes új iskolát létesítenek a malom mellett. 18.000 forintot bocsátott rendelkezésre államunk és eb­iből az összegből 4 új tantermen kívül iroda és szertár létrehozá­sára is jutott. Ebben a falurész­ben 8 tanterem és 10 nevelő szolgálja majd a madarasi gyer­mekek nevelését. Megszűnik a »váltott műszak«, a délelőtt— délutáni oktatás, ami teher volt nevelőnek és gyerekeknek egy­aránt. Csak egy a hiba! A Ter­ményforgalmi Vállalat még nem adta át az irodának és a tanter­Legeitetési tapasztalatcsere A mezőgazdasági osztály állattenyész­tési csoportja a fajszi legeltetési bizottsággal karöltve tapasztalat- cserét rendezett, amely­re meghívta a kis­kőrösi járás legelte­tési bizottság vezetőit is. A tapasztalatcsere értekezlet célja az volt, hogy közösen megvitassuk, miként kell dolgozni a legel­tetési bizottságoknak. A fajszi legeltetési bizottságot tavasszal szervezték. miá s mindjárt több mint 30 hold legelőt újra füvesítettek. A bizott­ságok vezetői a baráti beszélgetés folyamán elmondották, hogy az idén Foktőn 23, Úszó­don 15, Hajóson 45, Miskén pedig 8 holdat füvesítettek. Az akasz­tói legeltetési bizott­ság vezetői október 22- re meghívták a kalo­csai járás bizottsága­inak vezetőit, hogy gyakorlati segítséget nyújtsanak a kecellek munkájához. A tapasztalatcsere résztvevői igen meg voltak elégedve a faj- sziak munkájával. A legelők tiszták voltak. A két járás legeltetési bizottságainak veze­tői hiányolták, hogy a megyei tanács állat- tenyésztési osztályától senki nem vett részt az értekezleten, pe­dig az ő számukra is hasznos lett volna a megjelenés. Díósy Lajos főállattenyésztö, Kaloc«» Feketerágfók felelnek tetteikért meknek való helyiséget, úgy­hogy a ktsz, ha befejezte az aj­tók, ablakok festését és a külső munkálatokat, megakad. Nem tud tovább dolgozni, ha az ille­tékes hatóság nem gondoskodik idejében az ideiglenesen ott tá­rolt gabona elszállításáról. Madarason más is épül jövő­re. ZJjabb 6 tantermes iskola tervei készültek el. A községi tanács hatalmas telket juttatott iskolaépítés céljára és máris elő­teremtett 25—30 000 téglát. Úgy hírlik, az iskola alagsorában még zuhanyfürdő is épül. Já­vor József igazgató sem panasz­kodhat. Bár még nincs kész az új iskola, a tanács szépen át­épített új lakást adott — meg­becsülvén a madarasi gyerme­kek áldozatkész, szorgalmas ne­velőjét. Kiskunhalason az utóbbi két hónapban 30 borjúval csökkent az állatállomány anélkül, hogy elhullott volna. Nemrég aztán fény derült, hogy hogyan tör­tént ez. Egyesek felrúgva a tör­vényt, indokolatlan anyagi elő­nyöket keresve, felvásárolták a borjúkat, levágták s húsát feke­tén értékesítették. E feketevá­gók közé tartozik Szűcs Károly 14 holdas, Felsőszállás 84. szám alatti lakos és bujtogatója, Tur­csik Jánosné kofa, aki gondos­kodott az értékesítésről. Régi mondás, de igaz, hogy aki becstelen úton jár, aki nem tart­ja be az állam törvényeit, az előbb-utóbb a nép ítélőszéke elé kerül. Szűcs Károlyt és, Turcsik Jánosnét 8 borjú és egy birka feketevágásáért vonja felelősség­re a bíróság. A vádirat már el­készült, a tárgyalás még e hó­napban megtörténik. INNEN—-ONNAN — Óvodabővítés. Dávodon a békekölcsön-részesedésből 35 000 forint költséggel bővítik a köz­ségi óvodát. A fennmaradó ösz- szeget járda építésére fordítják. — Irodalmi vita. A TTIT ok­tóber 10-én a klubhelyiségben s köny vkiadó ' vállalatok 1956. évi könyvkiadási tervét vitatja meg. A vitát dr. Orosz László gimnáziumi tanár, az irodalmi szakosztály elnöke vezeti.­nyugodt ütemes termelés Jó előkészítés A gyermekcipők 95 százaléka elsőosztályú lesz A szokott éberséggel, időn­ként egy-egy dalt dúdorászva, nézegeti a Kecskeméti Cipőgyár minőségi átvevője a szép, ízléses kis topánkákat. Szeptemberben sem volt sok a II., vagy III. osztályú áru, pedig 314 párral készítettek több gyermekcipőt a tervezettnél. — Ebhez még csak annyit; megta­karított anyagból gyártották. A minőségi átvevő úgy gon­dolta, hogy majd október elején csökken az elsőosztályú cipők száma. De nem így történt! Már október I-én, a termelőmunka első órájában is, ugyanolyan lel­kes munka folyt, mint az azt megelőző időkben. Éppen ezért 100 cipőből 94—95 I. osztályú. Ez az eredmény annál is érté­kesebb, mert párosul az előírt mennyiség teljesítésével. A kollektíva pár nappal ez­előtt úgy határozott, hogy e hó­napban a legyártott cipők 95 százaléka I. osztályú lesz. Ezen­kívül olyan terv is van, mely szerint november 7-re a raktár­ban fellelhető darab-anyagokból még 100 pár barna cipőt készí­tenek terven felül. A tettek beszélnek A Kisszállási Kenderfeldol­gozó üzemből a tegnapi napon jó hírt kaptunk. Az üzem dolgo­zói ígéretükhöz híven, az elmúlt három hónapban több és jobb alapanyagot készítettek a ken­der- és jutagyáraknak. Szálból például 6, kócból pedig 10 szá­zalékkal termeltek többet az előírtnál. Mivel az engedélyezett nyers­anyagból 15 százalékkal több I. osztályú szálat készítettek, 72 ezer forinttal tették gazdaságo­sabbá a termelést. Ezek a hírek ismeretesek az üzemben. A dolgozók új kedv­vel, nagy érdeklődéssel, szorga­lommal munkálkodnak. Ha csak az októberi első két nap ered­ményeit nézzük, elismeréssel kell adózni az üzem műszaki és fizikai dolgozóinak. A szálterme­lésből 50 százalékai, a kócból pedig 10 százalékkal szárnyalták túl napi tervüket. Ha az időjárás ilyen kedvező marad, akkor rendszeres lesz ez a tervteljesítés — ígérték az üzem dolgozói a tegnapelőtt tar­tott termelési értekezleten. A tervszerű irányító munka eredménye Az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyár műszaki vezetőségének köszönhető döntően az, hogy s szeptemberi tervet túlteljesítet­ték. Az a leleményes és tervsze­rű irányitó munka, mely különö sen a hónap utolsó napjait jelle­mezte, meghozta a várt sikert Meggyjamból 135 mázsával, meggy finomízből 398 mázsával barack finomízből 359 mázsával, szőlőízből pedig 68 mázsával több került a raktárba, mint ahogy azt a terv előírta. Gyümölcs félkészárukból — pulp, velő — is 37 vagonnal több került a raktárba. Ebből 24," vagon kékszilva-velő, mely egyik fontos alapanyaga finomíz készí­tésének. Terven felül még 178 hektó meggybor készült. A műszaki vezetők már gon­doskodtak az október havi terv teljesítésének előfeltételeiről. Ezt mutatja az október 1-i 130 szá­zalékos napi tcrvteljcsítcs. A terv szerint, ebben a hónap­ban, főleg mustsűrítéssel foglal­kozik a gyár, mely igen fontos exportcikk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents