Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-08 / 237. szám

Testvérként segít a Szabadság TSZ a dávodi Új Élet Termelőszövetkezetnek Dávod Uj-majorban nemrég alakult az Uj Élet TSZ. 43 tagja azonnal munkához látott. 20 hol­don elvetették az őszi árpát. — Azokon a földeken fogtak mun­kához, melyen egykor a püspök­pusztai uradalom urai rabolták erejüket. Az elmúlt évek során sokat tanultak, még többet ta­pasztaltak, s ezt most a maguk javára fogják hasznosítani. Az úton, mélyen megindultak, nehézségek, akadályok leküzdé­sében nem lesznek egyedül. Mint a testvér a testvér kezét, úgy fogta meg kezüket a Sza­badság TSZ. Alakuló gyűlésü­kön ígérte meg a Szabadság el­nöke, Zeller Pál: »tapasztalata­inkkal, tanácsainkkal, útmuta­tásunkkal ott leszünk mellette­tek«; Azt szokták mondani: a sza­vak elröppennek, a tettek bizo­nyítanak. A Szabadság tagjai tettekkel bizonyítják ígéretüket. Zeller Pál, a Szabadság elnöke, egyetlen gyűlésükről, összejöve­telükről sem hiányzik. Felszó­lalásaiban ismerteti a Szabad­ság elért eredményeit, tapaszta­latait. A Szabadság elnöke megis­merteti Mihó Mihály elnökkel a vezetés ezer fortélyát, segítsé­get nyújtott a termelési terv ef- készítésében, az eredményes , munkaszervezésbsn. Kiterjed fi­gyelme arra is, hogy könyvelő­jük, Palásti József, segítse őket a könyvek vezetésében. — Nem egy ügyünk elintézé­sét magára vállalta már a köny­velő. — szólnak elismerőleg az Uj Élet tagjai: Ormai András, Kalocsai Sándor, Gelányi Imre. Mikor a közösben első reggel megindult a munka, Pétiké Im­re, a Szabadság brigádvezetője átjött, hogy a munkaszervezést a helyszínen, gyakorlatilag is megmutassa. Jól ki kell hasz­nálni minden lehetőséget, hogy a munkaerőből jusson is, ma­rád jón is. Maga ellenőrizte: he­lyesen oldották-e meg a terü­letfelosztást. Mikor a Szabadság brigádve­zetője úgy látta, hogy a vetés lassan halad, hazasietett és rö­videsen egy vetőgéppel tért vissza. Azt is munkába állí­totta. Azóta is segítik tanácsaikkal az új szövetkezetét. Azt akar­ják, hogy már az első év is be­bizonyíthassa: a paraszti élet boldog jövőjét csak a közös gazdálkodás -biztosíthatja, Mészáros István főagronómus jelenti a Kerekegyházi Gépállomásról Gépállomásunkhoz tartozó ter­melőszövetkezeteknél kettő ki­vételével a napraforgó betakarí­tása befejeződött. A burgonya­szedést gépek könnyítik meg. A kerekegyházi JDózsa TSZ-ben, a fülöpházi Petőfi TSZ-ben és több termelőszövetkezetben is burgonyakiszántó gépek dolgoz­nak. Ennek ellenére mégis lassú a munka. Körzetünkben a bur- gony&betakarítás 60, a kukorica­törés pedig 20 százalékban van elvégezve. A gépállomás mindent elkö­vet, hogy az őszi feladatok telje­sítését meggyorsítsuk. Munkaér­tekezleteket tartottunk a tsz- ekben. Szomorúan tapasztaltuk, Kitüntetések A Népművelési Minisztérium értékelte a népművelési mun­kával foglalkozó dolgozók tevé­kenységét és oklevéllel, jel­vénnyel tüntette ki a legjobba­kat. A megyei tanács népművelési osztálya bensőséges ünnepségen adta át a helybeliek kitünteté­sét. »Szocialista kultúráért« jel­vényt és oklevelet kapott: Szabó Lajos, a Megyei Pártbizottság agit.-prop. osztályának munka­társa, Csáki Lajos, a Népújság kulturális rovatának vezetője, Kun Dezső, a kiskunfélegyházi járási tanács népművelési cso­portvezetője, Rácz Kálmán, a »Cigány kantáta« szerzője, Pol- ták Richard, a nemesnádudvari népi együttes vezetője. »Kiváló dolgozó« kitüntető jelvényt Csaba Gyula, a kiskun­félegyházi »Kiváló kultúrott­hon« igazgatója, Jámbor Antal, a bajai járási tanács népműve­lési csoport vezetője, Gyukity Bódog, a dunavecsei esztrád ze­nekar vezetője kapott. Munkájuk elismeréséül okle­vélben részesültek: Mándics Mi­hály, a csávolyi kultúrotthon igazgatója, Bárdos Ferenc, a bajai könyvtár vezetője, Baranyí József, csátaljai népművelési ügyvezető, Szebényi Kálmán, Szalkszentmárton—homokpusz­tai népművelési ügyvezető, Ilar- gittai Lajos, fülöpszállási kul- túrotthon-igazgató, Gréczi Lajos dávodi iskolaigazgató, Garzó János, kerekegyházi kultúrott- hon-igazgató és Hegedűs Júlia, a megyei tanács népművelési osztályának dolgozója. hogy egyes helyeken az az el­mélet uralkodik, hogy ráérünk még. A megbeszélések alkalmá­val olyan kampányterveket dol­goztunk ki, melyek végrehajtása biztosítja, hogy október 15-re minden kapástermény lekerüljön a földekről. A November 7 TSZ- ben az állatgondozók is vállal­ták, hogy munkájuk elvégzése után a betakarításban segítenek. A kunbaracsi Sarló és Kala­pács TSZ-ben az őszi árpa vetést befejeztük. A lajosmizsei Sallai TSZ-ben pedig 100 hold búzave­tőmag a földbe került. Tervünk szerint 1040 hold rozsot kell el­vetni és eddig 910 hold rozsot vetettünk el. A traktoristák között folyó versenyben Makai Antal kétsze­res sztahanovista vezet. Eddigi teljesítménye 710 normálhold. Második Riklik József lett 635 normálholddal, a harmadik pedig Péli Mihály, akinek teljesítmé­nye 624 nonmálhöld. MegínduH a békekölcsün beüzstése A VI. Békekölcsön-jegyzés ide­je alatt derék munkát végeztek a kalocsai népnevelők. így az­után nem csoda, hogyha a jó népnevelőmunka eredményekép­pen 626 dolgozó paraszttal jegy­zett több az idén Kalocsán béke­kölcsönt, mint az elmúlt eszten­dőben. A város élenjáró kom­munista dolgozói és a tanácsta­gok példája nagy lendítőerő volt. Megindultak a készpénzjegyzök részéről a befizetések is. A pos­tát minden nap többen felkere­sik, hogy eleget tegyenek köte­lességüknek. BAJAI JEGYIETEK ISMERETTERJESZTŐ ELŐADÁSOK A TTIT megyei szervezetének bajai osztálya 10 előadásból álló sorozatban kiváló előadók közreműködésével ismerteti a két világháború között lezajlott eseményeket. A »Magyarország az első világháborúban« című előadást Komjáthy Miklós, az Orszá­gos Levéltár tudományos kutatója tartja. Az »őszirózsás forrada­lomról« és a »Magyar Tanácsköztársaságról« Gábor Sándorné, a Munkásmozgalmi Intézet tudományos munkatársa tart előadást.- A további előadások előadói: Pamlényi Ervin, a »Századok« szer­kesztője, Magos György, a Történelemtudományi Intézet munka­társa, Petócz Pál, a budapesti Pedagógus Továbbképző Intézet tanszékvezetője, Kalmár Árpád, a Lenin Intézet tanársegéde, Cséi pány Dezső, a Történelemtudományi Intézet munkatársa és Tóth Sándor, a Hadtörténeti Intézet munkatársa lesznek. Az előadás- sorozatot a József Attila Kultúrházban tartják. HETEDIK ÉLÜZEM-ÜNNEPSÉGRE KÉSZÜL A BELSPED Az elmúlt évnegyed eredmé­nyei alapján nemrég ünnepelte a BELSPED hatodik élttzem ün­nepségét, amikor elnyerte a Mi­nisztertanács és a SZOT Vörös Zászlaját. A vállalat dolgozói egy éve tartják az élüzem szin­tet és most eredményeik alap­ján vállalatuk hetedik élüzem- ünnepségére készülnek. A válla­lat dolgozóinak lelkes munkáját bizonyítja, hogy eddig 12 dolgo­zó nyerte el a sztahanovista ok­levelet és négyen nyerték ci o »Szakma kiváló dolgozója« ki­tüntetést. BŐVÜL A GÁZHÁLÓZAT Eddig közel 2,5 km új gázcső- hálózatot fektetett le a Gázmű és végzett hálózatcserét. Bekap­csolták a gázszolgáltatásba a Honvéd és Szent László utcákat. Gázhálózathoz jutott a Lenin tér és a Batthyány utca egy része. Az idén még közel fél kilométe­ren végeznek hálózatépítést. Jö­vőre megépül az 5000 köbméter gázt befogadó új gáztartály. Az elmúlt négy év alatt a gázfo­gyasztók száma 40 százalékkal emelkedett. A KULTÜRHÁZ SZÍNHÁZTEREMHEZ JUTOTT Megoldódott a város régóta húzódó és a kultúrmunka egyik legégetőbb problémája: a színházterem leérdése. A Kultúr- ház és a Mokép között kötött egyezség a Központi Filmszínhá­zat havonta négy estére hang­versenyek bemutatók, vendég­szereplések és a központi szín­játszó együttes szerepléseire biztosította. A Kultúrház a szín­padot elő- és körfüggönnyel szereli fel és helyreállítja a ze­nekar helyét. A későbbiek so­rán elkészül a zsinorpadlás és a színpadvilágítás. KÉZIMUNKA-TANFOLYAMOK VÁROSSZERTE Az MNDSZ az idén újból meg­szervezte kézimunka tanfolya­mait. Minden körzetben sok asz- szony és leány vesz részt a tan­folyamokon. A kézimunkatanítás niegkezdődött az általános isko­la felsőbb tagozataiban és a Dolgozók Iskolájában. A kézi­munka-tanfolyamok, amelyek már az elmúlt évben is közked­veltek voltak, az idén mindenütt nagyobb létszámmal folynak. A BORPINCÉSZET FELKÉSZÜLVE VÁRJA A SZÜRETET A Kecskeméti Gép­gyár udvarán a kira­kott fehér kádakat egy 12 tagú bizottság vizs- gálgatja, nagy szak­értelemmel. Mindegyik kád zománcozása fe­hér, de csak így, egy­más mellé rakva lát­ni, hogy a fehérnek is mennyi árnyalata van. Az egyik vakít, mint a hó, a másik szürké­nek tűnik mellette, a harmadik sárgának. A kül- és belkereskedel­mi szervek képviselői jöttek el, hogy meg­állapítsák, melyik a jó zománc, melyik az a szín, melyet a 26 külföldi ország kér az exportáló vállalattól... A Gépgyár vezetői iz­galommal várják az eredményt és nem tit­kolják örömüket, büsz­keségüket, mikor a pártatlan bíráló bizott­ság azt a kádat tün­teti ki elismerésével, amelynek zománcporát a gyár laboratóriumá­ban állították elő, — több mint félévi kísér­let eredményeként. * Több mint három hónap telt el azóta. Forog a keverőgép dobja. A teremben 16 kad, benne különféle alapanyagok. Szemre, mind egyformák, csak a. szakértő tesz különb­séget bennük. A népi demokráciákból érke­zett anyagok mellett a. kádak több, mint fe­lében hazai nyers­anyag. Itt mérik re­cept szerint a mennyi­^Kijiiqtaítín emberek ségeket, a gép pedig összekeveri egyenle­tesen. Innen egy má­sik terembe kerül a keverék, ahol két nagy forgódobban 1200 fo­kon folyékonnyá izzik a por. Alikor kellően összeolvadt, az olvasz­tó mester, Kemény Já­nos egyetlen kézmoz- dalátra a folyákonnyá olvadt zománc belezu­bog a henger alatt el­terülő vízzel telt me­dencébe. A víz hatá­sára kikristályosodik az égett anyag, csak ki kell szedni onnan és kiszárítani a szárí­tó polcain. Innen ke­rül a malmokba, ahol a forgódobban elhe­lyezett porcelángolyók finom porrá őrlik a zománc anyagát. De még mielőtt őrölnék, Szalui Györgyné szedi ki a szennyeződéseket, nehogy idegen anyag kerüljön a kényes zo­máncba. A zománc­part aztán, mint a lisztet, átszitálja Me­zei Mihály molnár és máris vihetik a zo­máncozok és szórhat­ják a nyers kádakra. Alig néhány ember végzi ezt a folyama­tot. * Ezekben a termek­ben, ahol most szalag- szérűén folyik a mun­ka, hosszú■ hónapokon át egy népes kollektí­va . éjt napallá téve kísérletezett, Azelőtt a kész zománcot impor­tálták és ez sok baj forrása lett. Ugyanis csak akkor lesz kifo­gástalan a zománco­zás, ha egyezik a vas és zománc tágulási együtthatója. Adva volt a kész zománc, nem volt más hátra, mint a vas összetételét, nehézkes, fáradságos munkával hozzáigazí­tani. És ha nem sike­rült, ■ hajszálrepedéses lett a kád, nem volt exportminőség. Ha vi­szont a tágulás meg­egyezett, akkor meg a zománc szennyezett­sége, rossz minősége veszélyeztette a jó munkát. Szinte, ahány szállítmány, annyiféle volt a fehér, — a nyu­gati országok pedig csak meghatározott színű kádakat, mos­dókat vettek át tő­lünk. Ez a bizonytalanság késztette Szabó Lajos főmérnök elvtársaf, hogy új módszerrel biztosítsa a téri' telje­sítését. Javaslatára megalakult a lelkes együttes, melynek fá­radhatatlan tagjai; .— Mezei Sándor főműve­zető, Faragó László művezető, Kolozsi Mi­hály, Horváth Béla, de részt vett a kísér­letezésben szinte min­den zománcozó szak­munkás. Többéves gyakorlatuk, tapasz­talatuk sok segítséget nyújtott az új keresé­sében. A sok fárado­zás meghozta gyümöl­csét: sikerült egy mi­nőségben. színben ki­fogástalan zománcpor előállítása, méghozzá zömmel hazai nyers­anyagokból. Mi sem bizonyítja jobban ki­fogástalanságát, mint az azóta érkezett kül­földi rendelések. Bul­gária 3 és fél tonna zománcport rendelt, Jugoszlávia is jelezte érdeklődését. A Gépgyár nyugta­lan emberei, örökké a nehézségek megol­dását kutató, lehetet­lent nem ismerő ve­zetők és szakmunká­sok ezzel a kísérletük­kel is nagy dolgot tet­tek. Értékes valutát takarítottak meg fej­lődő országunknak, — hisz a zománcpor he­lyett kis számú alap­anyag vár már csak importálásra. Ezenfe­lül még valutát is sze­rezlek az itt készült zománcpor exportálá­sával. Mindemellett. — és ezért történt mindez — fokozatosan emelkedik az export- minőség aránya. Szep­temberben 20 nap alatt 10 százalékkal több az e.lsőrendü kádak ará­nya. És mivel nem­csak exportra gyárta­nak, — az új lakások fürdőszobáiba szebb, jobb kád kerül ezután, köszönet érte mind­annyiunk nevében. Sokaknak feltűnnek a városban a Roosewelt téren csillogó hatal­mas alumínium tankok. A Kecs­keméti Borforgahni Vállalat ba­jai pincészete kapta őket. A tan­kok sorban útra kelnek, hogy a szőlőtermő községekben az idei bőséges termes befogadására rendelkezésre álljanak. Két tank [jutott Nemesnádudvarra, egy Csávolyra, három kerül Csátal- jára. A pincészet a borátvéte! meggyorsítására a vasútállomá­son is átvételi helyet létesített. Már megkezdődött a borátvétcl. Szállítják az elsőnek szüretelt ezerjót és oportót. Egy-cgy alu­mínium tank 300 hl bor befoga­dására alkalmas. A SZESZGYÁR IS MUNKÁHOZ LÁT ^ Tisztogatnak a Szeszgyárban. Olajozzák, rendbehozzák a gé­peket. Rövidesen megindul a [szeszgyártás. A szeszgyártáshoz [szükséges burgonyaszállítmá­nyok hamarosan a telepre ér' keznek. Már az első vagonoka útnak is indították. Az idei bő séges burgonyatermés jelentősei növelni fogja a szeszkészítést. ÖTÉVES FENNÁLLÁSÁT ÜNNEPELTE A RUHAÜZEM 1950-ben hét dolgozóval indult s ma 374 munkással dol­gozik a Ruhaüzem. Érdemes idejegyezni az üzem első hét dolgo­zójának nevét: — Lovas Gyula, Németh Ferenc, Varjú Géza, Heckenberger István, Gindl Ferenc, Becsei Tivadar, Gergely József. Az azóta eltelt évek során korszerűsítették az üzemet. A dolgozók eredményes munkája háromszor tűzte az üzemre ^az élüzem büszke csillagát. A fennállás ötéves évfordulójára ? készült el az új szalagtest, a reteszes futószalag, mely elősegíti •majd a termelékenység növekedését, a minőségi munka további '.fokozását. Az üzem számos sztahanovistával, a »Szakma ki­váló dolgozója« kitüntetést elnyert dolgozóval dicsekedhet, PÁR SZŐ A »KISKUNSÁG«-ROL A megye szépirodalmi folyó­irata, Az irodalompártolók, a [szépirodalom művelői, az olva- |sók azonban mostohagyerme- ]kek. Olvasásától, a megyei írók megismerésétől megfosztják tőket. Az első szám még csak Ieljutott a városba, a második |s~am megjelenéséről viszont csak Illír érkezett. Az olvasók, akik a Kiskunság iránt érdeklődnek az utcai árusoknál a Tiszatájjal ismerkednek és sok élvezetei találnak a szegedi írók munkás­ságából. Szeretnének azonban saját megyéjük íróival is kö­zelebbi ismeretséget kötni. Nem, lehetne ezt a kívánságot teljesí­teni,: ? HA NINCSEN RAKTÁRAD — TOLDD MEG A JÁRDÁVAL Szószerint így van. A Mező- jker, a Népbolt 103. számú bolt­ija és a Csemegeüzlet előtt mind [gyakrabban halmozódnak fel a [gyümölcs- és zöldségszállító lá- jdák a járdatcsten. Csúfítják a [város képét, akadályozzák a (gyalogjárók közlekedését. A [megoldás pedig egyszerű volna. Időben el lehetne szállítani, ha van kocsi a kiszállításra, legyen kocsi azok elhordására is. A ta­nácsnak több figyelmet kellene szentelnie a gyalogjárókon való közlekedés zavartalan biztosítá­sára. A járdákat nem lehet rak­tárakká átalakítani. ÉPÜL A ZSILIP A VÖRÖS HÍD ALATT A munkálatok már előrehaladottak. A Kölcsey és Alföldé utcákat veszélyeztető vizet már levezették. A zsilip a jövőben nem fogja engedni a víz beáradását és a Kamarás-Dunát medrébe szo- Megyeriné == ♦ rítja. A munkálatokat elősegíti a beállott apadásj .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents