Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-08 / 237. szám

Ünnepi ülés az NDK fennállásának hatodik évfordulója alkalmából Tito elnök nyilatkozata a juvoszláy sajtó képviselőméit Csütörtökön Berlinben meg­nyíltak az ünnepségek az NDK megalapításának hatodik évfor­dulója alkalmából. A díszülést az újjáépített Állami Operaház­ban tartották meg, ahol Walter Ulbricht miniszterelnökhelyettes üdvözlő szavai után Otto Grote­wohl miniszterelnök mondotta el ünnepi beszédét. A szovjet kor­mányküldöttség nevében M. A. Szuszlov elvtárs üdvözölte az NDK-t. Szuszlov elvtárs hang­súlyozta: A haladás erői világszerte nagy rokopszenvvel és figye­lemmel követik azt a munkát, amellyel a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói demokra­tikus államukat építik. Teljes összhangban áll az egész német nép létérdekeivel az a külpolitika, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság kor­mánya folytat — a béke és a né­pek közötti barátság politikája, különösen közeli kapcsolatai vannak a Német Demokratikus Köztársaságnak a Szovjetunió­val. Ennek az a magyarázata, hogy a Szovjetunió őszintén bí- dk a Német Demokratikus Köz­társaságban, a német nép érde­keit, a béke és a nemzetközi biz­tonság érdekeit szolgáló demo­kratikus fejlődésében. A nyugati államok egyes poli­tikai személyiségei a közelgő genfi értekezlettel kapcsolatban azt a téves szempontot hirdetik, bogy a genfi értekezlet sikere Németország újraegyesítése kér­désének megoldásától függ — mondotta ezután. — E kérdés minden fontossága mellett, me­lyet a szovjet kormány mindig is hangsúlyozott, nem tartjuk helyesnek ezt a szempontot. Minden józan gondolkodású ember megérti, hogy olyan kö­rülmények között, amikor Nyu- gat-Németország az Északatlanti Tömb és a Nyugateurópai Unió nevű katonai csoportosulások részvevője lett és megkezdte az újraf elf egy vérzést — Németor­szág újraegyesítésének kérdése komoly mértékben bonyolulttá vált, s e kérdés most nem old­ható meg egyszerűen^ A külügyminisztereknek a genfi értekezleten a mai nem­zetközi élet legfontosabb kérdé­seiben, olyan kérdésekben, mint a leszerelés, az atom- és hidro­génfegyver eltiltása és az euró­pai biztonság szavatolása — nem az eltéréseket, hanem a szem­pontok közelebb hozását kell ke­resniük. A Szovjetunió hisz ab­ban, hogyha az értekezlet vala­mennyi részvevője jóakaratot tanúsít és erőfeszítéseket tesz, lehet és kell is találni olyan megoldásokat, amelyek a nem­zetközi feszültség további enyhí­tésére irányulnak a népek béké­jének javára, köztük a német nép békéjének érdekében is, amelynek más népeknél nem ke­vesebb érdeke fűződik a béké­hez és biztonsághoz. A Szovjetunió — mutatott rá ezután Szuszlov — mindig abból indult ki, hogy Németország s ; ; Néhány kiló húst küldet­tem fel magamnak a tisztem­mel, meghagyván neki, írja a feladási vevényre: — tartalma »hal«, mert így sürgősebben szállítják a házhoz. Szavamra mondom, nem az az indok ve­zetett, hogy a haltól nem jár fo­gyasztási adó. De természetesen kiszagolták, hogy nem hal. Nem volt halsza­ga. Felbontották és megbírságol­tak hatvan forintig. De már ez dühbe hozott. Hat­van forint sok pénz: Tizenkét napig kell nekem ennyi pénzért hallgatnom a Házban. Hát már most beszédre fogom a dolgot s hatvan forint árát veszekszem a fináncokkal. Legott elmentem a vámházba s találomra benyi­tottam az első ajtón. Egy szőke nyurga emberke ir- dogált ott az asztalnál: előtte ad­tam ki az első mérgemet, el­mondván neki, mikép jártam s milyen lazító skandalum (bot­rány) ez, úau bánni a becsüle­egységes helyreállításának kér­dése mindenekelőtt maguknak a németeknek az ügye. Azután hangoztatta: bizonyos nyugati köröknek egyszer s min­denkorra tudomásul kell ven- niök, hogy a jelenlegi körülmé­nyek közt különösen irreális minden olyan kísérlet, hogy fel­élesszék a német kérdés megol­dásánál a csődbement »erőpoli­tikát«. Ideje megérteni, hogy • Németország egyesítése nem old­ható meg az »erő helyzetéből«, nem oldható meg a Német De­mokratikus Köztársaság rovásá­Otto G rote wohl beszédében részletesen ismertette és méltat­ta azokat az eredményeket, me­lyeket a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói az elmúlt hat év alatt elértek. Hangsú­lyozta, hogy a fiatal német állam nagy nemzetközi tekintélyre tett szert, kivívta a békeszerető népek ba­rátságát és bizalmát. Fényesen bizonyítja ezt — mondotta a Szovjetunió és a Német Demo­kratikus Köztársaság kapcsola­tairól — a Moszkvában nemrég meg­kötött egyezmény, amely nagyjelentőségű békemu, E szerződést csak olyan államok között jöhetett létre, amelyek­ben a munkásságé, a dolgozó parasztságé és az alkotó értel­miségé a hatalom. A Német Demokratikus Köz­társaság a szocializmus építésé­nek útján járva a teremtő mun­ka számára elengedhetetlen bé­kepolitikát folytát, hogy szünte­lenül emelje lakosságának gaz­dasági és kulturális színvonalát. Ugyanakkor tudatában vagyunk az egész német nemzettel szem­beni felelősségünknek és minden erőnket latbavetjük a kettészakított Németor­szág állami egységének bé­kés és demokratikus helyre­állítása érdekében. Ebben a törekvésünkben döntő segítséget jelent a Szovjetunió­val kötött államszerződés. A továbbiakban hangoztatta Otto Grotewohl: — A Német Demokratikus Köztársaság lakossága soha sem fogja feladni eddig elért törté­nelmi jelentőségű szociális, gaz­dasági és kulturális vívmányait, doni rádiq közli: az ENSZ-köz- gyűlés csütörtöki ülésén három területet is követeltek Angliá­tól. Jemen küldötte Aden, Ar­gentina képviselője a Falkland- szigetek, Guatemala delegátusa pedig Brit-Honduras átadását követelte Angliától. tes állampolgárokkal. Maholnap kénytelen az ember kiköltözköd­ni ebből az országból. A fiatalember végighallgatott szelíden, majd így szólt: — Igen sajnálom a dolgot, de én csak fogalmazó vagyok, én a birságnak csak egy tizedrészét engedhetem el. Hanem méltóz- tassék bemenni a Nr. 23-ba, ott van a titkár, az elengedheti a harmadrészét. Nem voltam rest, bementem a 22-ba, ott egy barna, csinos kül­sejű dzsentleman fogadott. — Mi tetszik? Rágyújtottam az előbbi kitö­résemre; — Hallják az urak! Mit akar­nak az urak velünk, becsületes állampolgárokkal? Hátjárja ez? Tessék, itt a fellázító végzés. Egy pár font nyomorult húsért hatvan forint birság, stb. A Nr. 23. ura udvariasan dör­zsölte a kezeit: — Igaz, igaz, de én csak a harmadrészét engedhetem el. ra, hiszen világos, hogy a Nemet Demokratikus Köztársaság dol­gozói nem mondanak le demo­kratikus vívmányaikról és nem kívánnak ismét a kapitalisták és földesurak szolgaságába jutni. Reménytelenül téved az, aki másképp gondolkozik: a múlt­hoz nincs visszatérés! Szuszlov ezután a német mun­kásosztály szerepéről, nagy fele­lősségéről, egységének szüksé­gességéről beszélt, Befejezésül a békeszerető or­szágok nagy sikereiről szólott, E vívmányok védelme követel­te meg, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság Népi Kama­rája törvényt hozzon az alkot­mány kiegészítéséről, a Német Demokratikus Köztársaság fegy­veres erőinek megteremtéséről. Az új törvény még nem jelenti a hadkötelezettség bevezetését, de a minisztertanács minden kellő intézkedést meg fog tenni a Köztársaság jogos és igazságos védelmé­nek biztosítására. A Német Demokratikus Köztársaság ma teljesen szuverén állam, amely kizárólag saját mér­legelése szerint és a lakos­ság érdekeinek megfelelően irányítja bel- és külpoliti­káját. Ezt a moszkvai szerződés alá­írása és hatálybalépése után csak az vonhatja kétségbe, aki készakarva szemet húny a reá­lis tények felett. Az ünnepségen részt vett és felszólalt Szalai Béla elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének titkára, a Berlinben tartózkodó magyar kormányküldöttség vezetője is. Tolmácsolta a magyar nép jó­kívánságait s üdvözletét a fenn­állásának hatodik évfordulóját ünneplő Német Bemokratikus Köztársaság kormányának és népének. Hangsúlyozta, hogy a magyar nép mély, őszinte barátsággal és nagy figye­lemmel kíséri a küzdelmet, amelyet a Német Demokra­tikus Köztársaság a béké­ért, a demokráciáért, és a német egység megteremté­séért folytat. Beszédét a magyar és a német nép barátságának és a Német Demokratikus Köztársaságnak éltetésével fejezte be. (MTI) Hopkinson angol küldött fel­szólalásában kijelentette, hogy Nagy-Britanniának nincs szán­dékában lemondani ezekről a te­rületekről, de »hajlandó a nem­zetközi bíróság elé terjeszteni az ügyet«. mert én csak titkár vagyok. Ha­nem méltóztassék bemenni a Nr. 8-be, ott van az osztálytanácsos, az elengedheti a felét. A következő percben már ott voltam a Nr. 9-ben. Egy pohos úr piszkálta bent a pipaszárát. Sehogyse akart neki szelelni. — Mit akarnak az urak ve­lünk, becsületes állampolgárok­kal? Hát járja ez? Tessék, itt ez a végzés, stb. A pohos úr barátságosan mo­solygott. » — Ne is tessék folytami. Én szívesen elengedném a bírság fe­lét, hanem ha a minisztertaná­csos úrhoz méltóztatik fáradni, az elengedheti kilenctized ré­szét. Gondoltam magamban: »Ma jó napom van! így még nem jártam a fináncokkal. Mégis van ezek közt sok jóravaló, be­csületes ember, s minél följebb, annál jobban vannak megválo­gatva. Mégis csak nagyeszű em­ber ez a mi generálisunk!-« Régi haragom irántuk, minta napfény sütötte jég, megolvad­ni kezdett, a miniszteri taná­csosnál bekopogtam. Elmondtam neki az ügyállást, BELGRAD. (MTI) Titó, a Ju­goszláv Szövetségi Népköztársa­ság elnöke a Narodna Armia cí­mű lap fennállásának 10. év­fordulója alkalmából a lap kép­viselőinek több kérdésére vála­szolt. A leszerelés problémájáról szólva Titó ezt mondotta; — Magától értetődik, hogy a leszerelési egyezmény megköté­sére és a leszerelésre minden valószínűség szerint mindaddig nem kerülhet sor, amíg nem oldják meg legalább általános vonásokban azokat a legnagyobb nemzetközi problémákat, ame­lyek a fegyverkezés okai. Ide­tartozik mindenek előtt a né­met kérdés, majd az európai biztonság kérdése és más hason­ló problémák. A leszerelés kér­désének megoldása a négy nagy­hatalom e problémákra vonat­kozó további tárgyalásaitól függ. Világos, hogy e probléma megoldásánál nem szabad azt állítani, hogy előbb ezt, majd amazt a kérdést kell megoldani. A kérdéseket párhuzamosan kell megoldani és így bizonyos meg­állapodást lehet elérni azokra az elvekre nézve, amelyekre tá­maszkodva a leszerelést egyálta­lán végre kell hajtani. Kiemelve, hogy az ENSZ le­szerelési albizottsága már elért bizonyos sikereket, különösen az ez év május 10-i szovjet javas­lat után, amely javaslat jelentős mértékben csökkentette a Szov­jetunió és a nyugati hatalmak álláspontja közötti különbséget, kijelentette, hogy igen konstruk­tív, részletes és világosan meg­fogalmazott szovjet javas­lat az angol—francia javaslat­tal együtt széles alap a négy ha­talom leszerelési tárgyalásai számára. Úgy gondolom, hogy az általános fejlődés olyan A Földművelésügyi Miniszté­rium Gépállomási Főigazgatósá­ga az idei nyári idényben elért munkaeredményeik alapján meg­jutalmazta a legjobb eredményt elért gépállomási dolgozókat és MOSZKVA. J. B. K. Watkins, Kanada rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete L. B. Pear­son kanadai külügyminiszter moszkvai tartózkodása alkal­mából október 6-án fogadást adott. azt is, hogy hozzá utasítottak, mint akinek joga van a birság kilenctizedrészét elengedni. — Igen, igen. És el is engedem önnek. De már az egytized nem tőlem függ. Nagy megelégedéssel hagytam ott a jószívű miniszteri taná­csost. Teringettei dörmögtem ma­gamban künn az ajtó előtt. Ezt ugyan szépecskén lefaragtuk. Egy tizedrész! Mi az? Az csak hat forint. De holla! s tűnődve álltam meg a lépcsőknél. Eszembe jutott a fogalmazó, akinél elő­ször voltam. A fogalmazó azt mondta, hogy ő a birság tized­részét van jogosítva elengedni. Hátha most mennék el hozzá: hogy engedje el azt az ő tizedré­szét — akkor aztán nem fizet­nék egy garast sem. Vagy tán ... ötlet ötletet ker­getett a fejemben. Nini, nini! Meg kellett volna kérdezni a miniszteri tanácsostól, hogy van-e még sok fokozat fölfelé? Mert, ha még van vagy há­rom-négy, akkor az utolsónál nyilván nekem fizetnének vala­mit. színvonalat ért el, hogy jelenleg e kérdésben nem keletkeznek majd különösebb nehézségek. A dolog lényege az, hogy ez a kérdés elkerült a holtpontról és különösen reménytkeltőek e te­kintetben a genfi értekezleten folyt tárgyalások. A hónap vé­gén Genfben megnyíló külügy­miniszteri értekezlettől sok te­kintetben függ e kérdés meg­oldásának további sikere. Uj reményeket kelt — foly­tatta Titó — az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió érintke­zése e problémák megoldásá­ban — Eisenhowernek a tájé­koztatás-cseréről és a katonai létesítmények légifényképezé­séről szóló javaslata és Bulga- nyin ellenjavaslata. Bulganyin javaslata, véleményem szerint, teljesen indokolt, mert képte­lenség volna azt várni, hogy a Szovjetunió beleegyezik az egy­oldalú tájékoztatás-cserébe és a» ország légifényképezésébe, anél­kül, hogy megismerkedhetnék a Szovjetuniót körülvevő orszá­gokban lévő katonai támaszpon­tokkal. Úgy gondolom, hogy a Szovjetunió ellenjavaslata telje­sen ésszerű, és hogy a Szovjet­uniónak nyomós okai vannak erre a reális ellenjavaslatra. Hi­szem, hogy Eisenhower javaslata őszinte volt, de még további összehangolt átdolgozására van szüksége. Az alapvető, minden­esetre az, hogy az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió egyet­értsen ebben a kérdésben. Ismételten hangsúlyozni sze­retném, hogy nagyjelentőségű, milyen sikereket érnek el a kö­zelgő genfi értekezleten a békét fenyegető problémák megoldá­sának módszerét és módozatát illetően. Úgy gondolom, hogy az atomfegyver alkalmazása el­tiltásának kérdését az Egyesült Nemzetek Szervezetének kellene megoldania. vezetőket. Bács megyében Mo­hácsi Károly, a Mezőgazdasági Igazgatóság és Csatári Lajos, a Gépállomási Igazgatóság vezető­je részesült jutalomban. (MTI) Szovjet részről résztvett a fo­gadáson: L. M. Kaganovics, G; M. Malenkov, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szabu- rov, D. T. Sepilov, A. M. Puza- nov, az OSZSZSZK Miniszter- tanácsának elnöke, a Miniszter-! tanács több tagja. DAMASZKUSZ. Az AFP érte­sülése szerint a sziriai képvi­selőház elnökségéhez két hatá­rozati javaslatot nyújtott be. Az első —, amelyet tizenkilenc kép­viselő írt alá — javasolja, hogy hívjanak meg Szíriába szovjet parlamenti küldöttséget. A má­sodik határozati javaslat —, amelyet harmincöt képviselő írt alá — követeli, hogy Szíria is­merje el a Népi Kínát. BERLIN: Ollenhauer, a Né« met Szociáldemokrata Párt el­nöke szerdán este beszédet mondott a nyugatberlini sport- csarnokban. Ollenhauer kény­telen volt elismerni, hogy Né­metország újraegyesítésénél -feltétlenül figyelembe kell ven­ni« a Német Demokratikus Köztársaságban elért szociális vívmányokat, és hozzáfűzte* hogy a Német Demokratikus Köztársaságot nem lehet egy­szerűen »átcsatolni« Nyugat- Németországhoz, mint azt bizo­nyos politikai körök szeretnék; A Szociáldemokrata Párt elnöke azt a véleményét fejezte ki* hogy Németország újraegyesíté­se »csak részben német ügy«, nert a német egység helyreáíli- ;ása — szerinte — elsősorban a négy nagyhatalom feladatai Mikszáth Kálmán : cA jészíaushj skálája Otto Grotewohl miniszterelnök beszéde Adent, a Falkland-szigeteket és brit Honduras-t követelik Angliától LONDON (MTI) Mint a lon­Elulaztak hazánkból a japán parlamenti képviselők Négy napos magyarországi látogatás után csütörtökön eluta­zott Budapestről a japán parlament három képviselője. A vendégek ünnepélyes búcsúztatásán megjelent Keleti Fe­renc, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, a külügyi bizottság alel- nöke, továbbá több minisztérium vezető tisztviselője is. (MTI) Megjutalmaztak két megyei vezetőt Ez történt a nagyvilágban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents