Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-25 / 251. szám

Következetesen kell harcolnunk aséi% hogy a páriokiaiás elsőrendű pártüggyé váljon A megvet párt bizottság ülése Hétfőn délelőtt a megyei tanáes kultúrtermében Németi Jó­zsef elvtárs, a megyei párt-vcgrchajtóblzoUság első titkára elnök­letével ülést tartott a Báts-Kiskun megyei Pártbizottság. A párt­bizottság két napirendi pontot vitatott meg: 1. A párt-vegrehajtábizottság beszámolója az 1955—5(1. ét i párt- és DISZ-oktatás előkészítéseinek tapasztalatairól, feladataink a párt- és DISZ-tagság eszmei-politikai nevelésében. Előadója Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság agit.-prop. osztá­lyának vezetője volt. 2. Szervezeti kérdések. Előadója: Horváth István elvtárs, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának veze­tője volt. A {negyei párt-végreiiajtóliizQflság beszámolója az oktatásról Bevezetőben hangsúlyozta Moinár elvtárs, hogy pártunk mindenkor nagy gondot fordí­tott a párttagság és a párt ifjú­sági szervezetének marxista— leninista képzésére, nevelésére. Eredményeink elérésében nagy szerepe van annak, hogy mind tebb elvtársunk ismeri meg pártunk forradalmi elméletét és alkalmazza munkájában. Az elmélet elsajátítása állandó fel­adat. Pártunk III. kongresszusa ezért hangsúlyozta: »JVem is le­het teljes sikerrel megoldani a dolgozó nép anyagi jólétének emelését, ha nem fokozzuk pár­tunk elméleti felkészültségét, ha nem biztosítjuk az elméleti tu­dást, mely idejekorán felismeri ei ártalmatlanná teszi minden területen az ellenséges ideoló­gia nyílt, vagy álcázott támadá­sait. Véget kell tehát vetni az ideológiai és elméleti munka lebe­csülésének ... Szakadatlan har­cot kell tehát vívni a párt eszmei és politikai színvonalá­nak emeléséért.« A beszámoló ezután részletesen rámutatott, hogy jelenleg kü­lönösen megnövekedett a pártok­tatás szerepe és jelentősége. Az iparban a technikai színvonal emelése, a tervek rendszeres tel­jesítése, a termelékenység emel­kedése, a mezőgazdaságban a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, a dolgozó parasztság kulturális színvonalának eme­lése, az állampolgári fegyelem megszilárdítása nem képzel­hető él a párttagság eszmei színvonalának növelése nélkül, jó pártoktatási munka nélkül. Ezért fontos, hogy a pártoktatás aZ egész párt ügyévé vál­jon. A beszámoló hangsúlyozta, hogy azok a lemaradások és nehézsé­gek, amelyek egyes üzemekben, például a Kiskunfélegyházi Bá ilyászati Berendezések Gyárá­ban, a Kinizsi Konzervgyárban, a Kecskeméti Gépgyárban és másutt jelentkeznek, nem any­ujára anyagi, objektív eredetűek, hanem a hibák főoka a vezetők és a dolgozók öntudatának, esz­mei, ideológiai képzettségének alacsony színvonalában keresen­dő. Így például a Kecs­keméti Gépgyárban 210, a Bajai Gyapjúszövetgyárban 194, a Ki­nizsi Konzervgyárban 662 napot mulasztottak igazolatlanul a második negyedévben. Nyilván­való, hogy az igazolatlan mu­lasztást nem lehet az anyag­hiánnyal, vagy más külső ne­hézségekkel megmagyarázni. Az eiméleti színvonal, az ideológiai képzettség alacsony fokára utal az is, hogy egyes üzemekben úgy vélekednek a vezetők, hogy ök már mindent megtettek a technikai fejlesztés érdekében éá ezért levették a napirendről ezt a kérdést. Mások a dolgozók széleskörű bevonása nélkül pró­bálják »megoldani« a technikai fejlesztést, csupán a műszakiak egy részét bízzák meg ezzel a feladattal. A pártoktatási munka nagy jelentőségét — és egyben az el­méleti képzettség alacsony szín­vonalát — mutatja falun a me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tek fejlesztésének lassú üteme. Egyes pártbizottságok és párt- szervezetek a gabonabetakarítás után leálltak a termelőszövetke­zetek fejlesztési munkáival. Ho­lott eredményesen csak akkor fejlődik a szövetkezeti moz­galom, ha egész évben foglal­koznak pártszervezeteink az egyénileg gazdálkodók közötti felvilágosító munkával, a ter­melőszövetkezetek számszerű és pelitikai megerősítésével. Csak így tudjuk biztosítani, hogy a második ötéves terv végére át­szervezzük az egész mezőgazda­ságot. Most például az őszi ka­pások betakarítása, a zárszáma­dások és az ezt követő heted­ben, amikor a tsz-ek egész évi eredményes gazdálkodásáról te­szünk számvetést, különösen nagy lehetőségek nyílnak arra, hogy célkitűzéseinket megvaló­sítsuk a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése terén is. A beszámoló ezután a begyűj­tés és adófizetés területén mu­tatkozó lemaradással foglalko­zott. Megállapította, hogy a le­maradás főoka személyi termé­szetű; a vezetők és a dolgozók öntudatával, magatartásával kapcsolatos. A főfogyatékosság ezen a téren: törvényeink követ­kezetes érvényesítésével egyide­jűleg nem folyik állandó felvi­lágosító munka az állampolgári kötelezettségek megértetése, a dolgozók öntudatra nevelése ér­dekében. Az ismertetett hibák és hiá- njosságok azt mutatják, hogy megkülönböztetett gondot kell fordítanunk a vezetők, a kommunisták, a DISZ­tagság eszmei, politikai ne­velésére, rajtuk keresztül egész dolgozó népünk nevelésére. Ennek egyik legfontosabb biztosítéka a jó pártttktatás. Az előttünk álló nagy feladatok, a második ötéves terv célkitűzései, amelynek során hazánkban végérvényesen le­rakjuk a szocializmus alapjait, méginkább megkövetelik, hogy a párt- és a DISZ-tagság széles­körűen és elmélyülten meg­ismerje a marxizmus-leninizmus tanításait, hogy világosan értsék a párt politikai, gazdasági cél­kitűzéseit és nap-nap után pél­damutatóan dolgozzanak végre­hajtása érdekében. Pártünk és dolgozó népünk előtt álló sokrétű feladatok meg­oldásához nagy segítséget nyújt, a Központi Vezetőség 1955. évi március 24-i határozata az isko­lán kívüli pártoktatás új rend­szeréről. Az új oktatási rend­szer színvonalasabb, összefüggő ismereteket nyújt és módot ad aira, hogy a pártoktatás részve­vői évről-évre magasabb fokon tanulhassanak. Ezt a célt szol­gálják a politikai gazdaságtan, az SZKP története, az MDF története, stb. tanulmányozására létrehozott szakosított tanfolya­méit is. A múlt évhez viszonyítva si­keresebben készítettük elő az idei oktatási évet — állapította meg a beszámoló. — A Megyei Párt VB tervében rögzített leg­fontosabb feladatokat megvalósí­tói tűit. Az előző évektől elté­rően a járási, városi párt VB-k is szervezettebben foglalkoztak az oktatással. Jobb a propagandis­ták és a hallgatók kiválogatása is. A pártbizottságok eredménye­sen törekedtek arra, hogy a ve­zetők, és a népgazdaság szem­pontjából fontos területek, a szo­cialista szektorok dolgozói a ko­rábbinál nagyobb számban ve­gyenek részt a pártoktatáson. Jobbnak mondható a DISZ- oktatás idei évének előkészítése is. A DISZ-taníolyamokra közel 6 ezer hallgatót vontak be, ezen­felül több, mint 1200 DISZ-fia- tal a pártoktalásban vesz részt. Mindezen túl azonban alacsony az oktatásba bevont DISZ-tagok száma különösen Baján, a kis­kőrösi járásban és Kiskunfélegy­háza városban. Aránylag kevés Petőfi-iskola II. évfolyamot szerveztek a megyében. Az oktatási év beindulásának fontos állomása volt a politikai iskolák és a marxizmus— leninizmus tanfolyamok propa­gandistái részére megtartott já­rási, városi bentlakásos tanfolya­mok. A propagandista tanfolya­mok nagymértekben segítet­ték a propagandisták felké­szülését, ahol színvonalas előadásokat és megfelelő po­litikai tájékoztatást kaptak. Módszerbeli foglalkozásokat ís tartottak, amelyek a vitaveze­tési vázlatok elkészítéséhez, az előadások megtartásához nyúj­tottak segítséget a propagan­distáknak. Komoly fogyatékos­sága volt azonban a tanfolya­moknak, hogy a propagandisták többsége nem készült fel meg­felelően a kiadott irodalomból. A párt- és DISZ-oktatás szám­szerű eredményei dacára koránt sincs megfelelően biztosítva az ideológiai oktatás színvonala és szervezett beindítása. Éppen ezért mélységesen elítéljük az egyes területeken ezzel kapcsolatban megmutatkozó önelégültséget és a vele együtt járó lazaságokat. Milyen főfeíadatokat keli megvalósítani a pártbizottságoknak és a pártszervezeteknek az oktatás terén? Legfőbb feladatunk annak biztosítása, hogy a párt- és DISZ-végrehajtóbizottságok kol­lektív módon, kollektív fele­lősséggel segítsék az oktatási tervben megjelölt feladatok végrehajtását. Gyakori még, hogy a pártbizottságok osztá­lyain ftem ismerték fel ezideig a pártoktatás jelentőségét a káde­rek nevelésében cs nem foglal­koznak rendszeresen, hanem csak formálisan a hozzájuk tar­tozó elvtársak Ideológiai képzé­sével. Ennek következtében r.z utóbbi időben számos funkcio­náriust, főleg állami és gazdasági vezetőt azért kellett leváltani, mert nem képezte magát, kü­lönféle ellenséges elemekkel fo­nódott össze, alkalmatlanná vált feladatainak elvégzésére. Elítélendő, hogy egyes funk­cionáriusok ideológiai képzésük rovására előtérbe helyezik az ál­lami és szakmai oktatást. A marxizmus-leninizmus el­sajátítását nem pótolhatja semmiféle szakmai képzés, éppen ezért merőben helytelen a szakmai oktatást a pártokta- i-ás elé helyezni. Rámutatott a beszámoló arra is, hogy különö­sen a gazdasági vezetők köré­ből sok felelős vezetőt nem von­tak be a pártoktatásba. Mulasz­tások mutatkoznak az agronó- musok, főkönyvelők, a íőgépé- Bzek, a briaádvezetők és inás ve­zetők elméleti oktatásának meg­szervezése terén. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a párt-, az állami-, a gazda­sági- és a tömegszervezeti vonalon egyaránt érvényt kell szerezni a pártoktatás elsődlegességének. Joggal elvárjuk minden állami és gazdasági vezetőtől, hogy te­kintse pártmegbizatásnak mun­katársai politikai képzését és rendszeresen segítse, ellenőrizze tanulásukat. A politikai oktatás haté­konyságának növelése érde­kében jobban kell törekedni a dogmatizmus, a propagan­damunka öncélúságának le­küzdésére. Ez is a pártbizottságok kollek­tív munkáját követeli meg. A beszámoló elítélte, mint a dog­matizmus egyik megnyilvánulá­sát, hogy a politikai iskola első anyagát, amely pártunk felsza­badulás előtti harcaival foglal­kozik, egyszerűen történelmi anyagnak tekintették sok he­lyen. A propagandisták egy ré­sze nem értette meg, milyen nagyszerű lehetőségeket nyújt ez az anyag a párt szerepének megértetésére, párttagságunk kommunista nevelésére. Az ön­célú feldolgozás jellemző példá­ja volt a kalocsai tanfolyam, ahol az egyik hallgató igen he­lyesen, a saját községe viszo­nyaira igyekezett alkalmazni az oszlályharc elméleti kérdéseit, a többi propagandisták azonban olyan véleménnyel voltak, hogy •>nem lehet a tanultakat Miske községre leszűkíteni, itt most a marxizmus—leninizmus elvi kér­déseit vitatjuk meg.« Az oktatási év eredményes­sége nagymértékben a pro­pagandisták lelkiismeretes munkáján múlik. Éppen ezért a párt- és DISZ- bizottságoknak az eddiginél job­ban kell segíteniök munkájukat. A megyei és a járási vezetők feladatává tesszük, hogy az egyes témák jobb megértése ér­dekében rendszeresen írjanak cikkeket a Népújságba, tartsa­nak konzultációt és tájékoztató^ az aktuális kérdésekről a pro­pagandisták számára. Szüksé­gesnek tartjuk, hogy a párt- és DISZ-bizottságok ellenőrizzék a propagandisták felkészülését a szemináriumok levezetésére. Az első 4 hét anyagának feldolgo­zása után tartsanak tanácskozá­sokat a propagandistákkal, ahol elvi, módszerbeli és a helyi fel­adatok gyakorlati kérdéseinek ismertetésével segítsék elő a foglalkozások színvonalának emelését. Biztosítani kell, hogy a felmerülő vitás kérdésekre a megyei és a járási Párloktatás Háza adjon választ, tartson rendszeres konzultációt. A párt- bizottságok, a propagandisták fo­kozott segítése mellett, szigorú­an vonják felelősségre azokat* akik nem vettek részt a tanfo­lyamokon, vagy nem készülnek fel megfelelően a foglalkozások­ra. A beszámoló rámutatott, hogy igen súlyos lemaradás mutatko­zik a szakosított tanfolyamok előkészítésében. Egyes járások­ban még a tananyagot sem biz­tosították és noha 3 hét múlva sor kerül az első konferenciák­ra, a propagandisták és a hallga­tók még nem kezdték meg a ta­nulást. Még nagyobb elmaradás mutatkozik a tömegpropaganda előadások szervezésében. Ugyan­ekkor a propaganda előadásoknak nagy szerepe van a párt tö- megkapcsolatainak erősítő- * sében, a párttagság és pár- tonkívüli dolgozók tömegei­nek nevelésében. Erre annál is inkább Szükség, van, mert megyénkben gyakori­jelenség még a nacionalizmus, s sovinizmus, a klerikális ideoló­gia megnyilvánulása. Különösen nagy jelentősége van a paraszt­ság körében megtartott változa­tos témájú politikai, társadalmi' és termelési kérdésekkel foglal­kozó előadásoknak. Nagyobb se­gítséget kell adni a TTIT tevé­kenységének kiszélesítéséhez is. hogy a modern technika, az élenjáró termelési módszerek az eddiginél gyorsabb ütemben és szélesebb körben terjedjenek el üzemeinkben és községeinkber egyaránt. Az oktatás beindulásánál ta­pasztalt lazaságok alapvetően az ellenőrzés elhanyagolásából adódtak. Éppen ezért a pártbizottságok fontos fel­adata az ellenőrzés megja­vítása. El kell érnünk, hogy a helyszíni és időbeni ellenőrzés segítségé­vel elejét vehessük annak, hogy a tanfolyamok előadója, vagy a propagandista felkészületlenül jelenjék meg a foglalkozásokon. Ilyen jellegű, előzetes ellenőr­zést kell megvalósítani a hallga­tók tanfolyamain is. Ezt csak kollektíván, az egész pártbizott­ság, az egyes osztályok közös erőfeszítéseivel lehet biztosítani; A párt a ísieiős a DiSZ-oktatásért A DISZ-oktatásban nagyobb a lemaradás. Ez elsősorban a párt- bizottságok, pártszervezetek hi­bája. A félreértések elkerülése végett le kell szögezni: az ifjúság marxista—lenin­ista szellemben való oktatá­sa és nevelésé elsőrendű pártügy, ezért a pártbizott­ságok és pártszervezetek el­sőrendű feladata. Éppen ezért pártbizottságaink biztosítsák a DISZ-oktatás za­vartalanságának feltételeit. Ami­kor ellenőrzik a pártoktatást, ugyanakkor ellenőrizzék — és ugyanolyan mértékben •—, segítsék a DISZ-oktatást is. igen fontos feladat annak bizto­sítása, hogy a propagandisták a hallgatók tanfolyamainak leveze­tésével egyidőben jól készülje­nek fel a következő téma anya­gából, és felkészülten vegyenek részt a következő bentlakásos tanfolyamokon. Ezért készítse­nek tanulási tervet a propagan­disták, a pártbizottságok és a pártszervezetek pedig ellenőriz­zék a tervszerinti tanulást. A pártoktatás szervezéséhez és irányításához nagyobb segítsé­get kell nyújtani az alsóbb párt- szervek, mindenekelőtt az alap­szervezetek számára. Véget kell vetni annak a helytelen nézetnek, hogy a pártoktatás kizárólag a pro­pagandisták ügye. Számos helyen, mint például a Kecskeméti Gépgyárban is az a helyzet, hogy a párttitkár, vagy a pártvezetőség nem kéri szá­mon a propagandistától, hogyan készült fel a foglalkozásokra, hogj'an tanulnak a hallgatók, fejlődnek-e a pártoktatásba be­vont elvtársak. Véget kell vetni annak is, hogy egyes községi pártbizottságok, mint a bácsbo- kodi, kiveszik a pártoktatás irá­nyítását az alapszervezetek ke­zéből. Széleskörű politikai munkát kell kifejteni annak érdekében, hogy a kommunisták megértsék az elméleti képzés szükségessé­gét és eleget tegyenek a Szerve­zeti Szabályzat előírásának. Ar­ra is gondot kell fordítani, hogy a pártoktatásba bevont legjobb pártonkívüli hallgatókat felvegyék tagjelöltnek és ez­zel szervezetileg is erősítsék pártunkat. Arra kell erőinket összpontosíta­ni, hogy már most, az oktatási év kezdetén biztosítsuk a párt- és DISZ-oktatás szervezettségét. Ezért az októberi taggyűlése­ken első napirendi pontként minden pártszervezetben meg kell tárgyalni a párt- és a DISZ- oktatás helyzetét és feladatait, A feladatok meghatározásáná' használják fgl a pártszervezetek a megyei párt-végrehajtóbizott­ságnak erről küldött levelét. Biz­tosítanunk kell, hogy az alapszervezetek rendsze­resen értékeljék az egyes té­makörök után a kommuhis- ták tanulását, az anyag fel­dolgozásának tapasztalatait. Segítsék, ellenőrizzék a pro­pagandisták munkáját és ke­ményen lépjenek fel a párt­oktatás terén megnyilvánuló minden lazaság ellen. Szükségesnek tartjuk, hogy a járások és a városok pártbizott­(Folytatás az 9. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents