Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-25 / 251. szám

Traktoroshírödó Ä brigádszállús lakóit már talpon találja a felkelő nap. Ár­tok kipirul a hűvös szélben, amint a Zetor körül állnak né­gyen is, és izzadt homlokukon gyöngyözik a verejték; rossz az iuindíló, nehéz beindítani. Amint odaérek, alig üdvözöljük egymást, már repül az annyi­szor feltett kérdés; Van-e már tn híradó? Csányi Pistát érdekli legjobban. A mentegetőzést meg sem hallgatják, már a híradót böngészik. Bizony, van abban dicséret is, szidás is, amint a nyári terv teljesítésében s az önköltség csökkentésében az egyes tagok megérdemelték. Jogosan derül­nek az arcok, amikor látják, hogy a nyári idényben teljesí­tett minden normáihold mun­kán 17 forint 57 fillért takarí­tottak meg. Ez már igen! Sok ám ez egyösszegben! 595 347 fo­rint. Ebből a megtakarításból majdnem tíz lakást lehetne épí­teni. — Na, látjátok? Egy univer- záigép sem fogyasztott normán felül! Mind megtakarítással dol­gozott — mondja Csányi Pista. — Nem dicsekvésből mondom, de azért a Mészáros Laci, meg a Deák Feri 86 százalékos fo­gyasztása is szép a Hoffheren — mondja egy Hcffher-itraktoros. igaz, hogy Magony Ferenc 136 és fél százalékos, meg Bacsa 13-1 százalékos fogyasztásával nem­igen lehet dicsekedni. . — A brigádokat is nézzétek -- szól közbe Vereb elvtárs. — Az Uj Élet, a Vorosilov és a Vö­rös Csillag szép megtakarítással dolgozott. Csányi Pista a '-‘Dicsőségtáb­lát-* nézegeti. Van ott is nézni­való. elég. Baráth 94 százalékkal első az őszi terv teljesítésében, Lőrincz, Sánta és Csányi «holt­versenyben« másodikak 79 szá­zalékkal. A hírek ugyancsak felkavar­ják a kedélyeket. — Te, Vereb elvtárs! De híres ember lettél. A Szabad Nép, Népújság, a Traktoroshíradó, mindegyik ír rólad. 1600 forint jutalmat kaptál! — Várjatok csak — hárítja el a dicséretet Vereb elvtárs. — Nézzétek, hu­szonnégy fő kapott prémiumot az éves terv teljesítéséért, a nyári idény prémiummal együtt, negyvennyolcán. — Már aki megérdemelte. így folyik a beszélgetés, míg a híradó lassan maszatos lesz az olajos, zsíros traktoros kezek­ben. Kurucz József, a Kiskunfélegyházi Gép­állomás agronómusa. A termelőszövetkezeti mozgalom eredményei Baján AZONNALI FELVÉTELRE keresünk vízvezetékszerelő, kőműves, segédmunkás, ku­bikos munkásokat. Jelent­kezni: Vízmű Vállalat. Kecs­kemét, Arany János utca 3. 537 A KÖZPONTI VEZETŐSÉG márciusi határozata Baja dolgo­zó parasztjainak soraiban is nagy figyelmet keltett. A párt irányításával indult meg a szer­vező munka, a termelőszövetke­zetek fejlesztése. A városban két III. típusú és két I. típusú termelőszövetkezet működött. A mezőgazdasági területből a szo­cialista mezőgazdaság területe, az összföldterülethez viszonyít­va 30 százalék volt. Van mit tenni tehát a mezőgazdaság át­szervezésének útján, a dolgozó parasztság felemelkedésének biz­tosítása érdekében. Indokolttá tette a szervező munka mind szélesebb tömegekre való kiter­jesztését, hogy a meglévő ter­melőszövetkezetek mindenki előtt világossá tették és bebizo­nyították a nagyüzemi gazdálko­dás fölényét. A szövetkezeti ta­gok átlagos jövedelme megkö­zelítette a kezépparasztek jö­vedelmét, sőt nem egy esetben felül is múlták. Csak egy példát erre. Himmelmayer Antalnak, a ' "Micsurin tagjának előlegül 24 mázsa búza, 17 mázsa árpa ré­szesedés jutott. A SZERVEZŐ MUNKA nagy köiültekintést, szívós felviiágo- sító munkát követelt. Szembe kellett nézni az egyénileg dol­gozók soraiban még mindig élő maradisággal, a múlthoz való görcsös ragaszkodással. Bár el­ismerték a nagyüzemi gazdál­kodás fölényét, a várakozást még tudta náluk felváltani az elhatározás. Két művezető, kétféle felajánlás Szép és értékes felajánlást tettek a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár tésztaüzemének dolgozói november 7 tiszteletére. Vállalásaik között olyan dolgok szerepelnek, hogy a gépterein munkásai gépenként a napi nyersáru tervüket 5 százalék­kal túlteljesítik.Olyan felajánlásuk is van, hogy a jó munkamódszerek átadásával felére csök­kentik azoknak a dolgozóknak a számát, akik alul teljesítenek 100 százalékon. Lehetne még sorolni szebbnél szebb pontjait a tésztaüzem vállalásának. A felajánlás minden pontja kézzelfoghatóan leszögezi, hogy mennyi­vel akarnak többet termelni, tisztán és érthe­tően megmondja a felajánlás, hogy hány szá­zalékkal, hány kilóval termelnek többet a nagy ünnep üdvözlése gyanánt. Am nemcsak a tésztaüzem, hanem az édes­üzem is tett vállalást. De abban nincs sok kö­szönet. Formájában ugyan vállalás az is, de többnyire nagy szavak, amelyek mögött nincs tartalom. Hadd idézzünk egy-két pontot az édes­üzem vállalásából. íme, az első pont: »A ki­emelt cikkeknél mennyiségi túlteljesítés mellett különös gondot fordítunk arra, hogy teljes egé­szében a minőség is megfelelő legyen.« Vagy nézzünk egy másik pontját: »A jobb munkaszer­vezéssel az egy főre eső termelést emeljük.« A fentebb írt két pont is elárulja, hogy ebben a vállalásban nincs benne semmi olyan, ami megmutatná konkrétan, hogy mennyivel akar­nak többet termelni az ünnep tiszteletére. Pe­dig Ökrös elvtárs, az édesüzem művezetője, aki ezt a formális felajánlást elkészítette, maga mondta még a vállalás elkészülte előtt, hogy esek konkrét dolgokat jelöl meg, mert ők azt akarják megmutatni, hogy mennyivel termelnek többet. És mégsem. Viszont Toricska elvtárs, a tésztaüzem vezetője nem mondott mást, csak azt, amit a dolgozók javasoltak. Számtalan tapasztalat mutatja, hogy az a vál­lalás az igazi, amelyik a dolgozókkal való megbe­szélés alapján születik. ' TAPASZTALNI KELLETT azonban, hogy mind többen megértik az idők szavát, megér­tik a társas gazdálkodás tör­vényszerűségét. Hiszen eddig 2G egyénileg dolgozó lépett be a meglevő két termelőszövetke­zetbe, ami 70 holddal növelte a közös gazdálkodásba bevon: földterületet. A szervezés felismerést is eredményezett. Ez pedig a hely­hez kötött konkrét szervező munkában mutatkozott meg. így. határozta el az Előrehala­dás I. típusú tszcs tagjainak egy része, hogy új III. típusú tamelőszövetkezetet hoznak lét­re Kossuth néven. AZ ÚJONNAN ALAKULT tsz-ben már kész a terv, hogyan gazdálkodnak majd, mint akar­ják a jövedelmezőség fokozását biztosítani. Szárazkertészetet fog­nak létesíteni, amiben a dön­tő a magtermesztés lesz. Az ál­lattenyésztés fejlesztésére pedig takarmányt fognak termeszteni. Munkájukban nem lesznek egyedül, számíthatnak a már meglévő két termelőszövetkezet segítségére, támogatására. A Micsurin nemcsak búzavető­magjukat cserélte át, de 19 má­zsa kölcsön-árpavetőmaggal is segítette a Kossuthot. Pálinkás György, a Micsurin elnöke ígé­retet tett, hogy hetenként egy napot földjeiken, gazdaságuk­ban tölt, hogy gyakorlati segít­séget is nyújthasson. A Vö­rös Fény a sertésállomány kiala­kításához 10 süldővel segíti őket. A MEGALAKULÁST KÖVE- TÖLEG máris feléjük fordult a figyelem. Sokan jelentkeztek már belépésre. Példamutatásuk megmozgatta á dolgozó paraszt­ság sorait. A magból terebé­lyes fa nő. Giliún Mihály, városi pártbizottság, » Baja. MEZŐGAZDASÁGI TANaCSADO A takarmányrépa betakarítása és tároiása Az „új“ szakszervezeti bizalmi Hordókkal megrakott kocsik gördülnek az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár legnyugodtabb ré­sze, a fákkal szegélyezett kádár- műhely felé. Az üzemrész be­járnia előtt megállnak. A bejá- i-at felett egy tábla: Sztahanovis­ta-üzemrész. A szállítmányt kísérők közül egy beszól a nyitott ajtón: — Hol rakjuk le a hordókat? Szabó bácsi, a csoportvezető válaszol: — Amelyiket gyorsan 'ki kell javítani, azt itt, a többit <iz épület mögött. Ahogy mondják, a sztahano­vista üzemrész cím elnyerésében nem kis része van a kenyere ja­vát már elfogyasztott Macskási József szakszervezeti bizalmi­nak. Macskási elvtárs túl van az ötvcncn. A nemrég megtartott szakszer­vezeti bizalmi választáson Ko­vács János bácsi nem bírta ki­várni a beszámoló végét, s közbe vágott: — Te intézted a mi dol­gainkat, s úgy, ahogy egy bizal­minak kell. Maradj meg tovább­ra is... E szavak hallatára a többi munkatárs emlékébe is vissza­tért Macskási József sok-sok fá­radtságos napja. Mennyit járt a tiizeiőutalványért, de szerzett is nyolcat. Marosvölgyi megbetege- lesénél első útja az ÜB-hez ve­retett. — 200 forint segélyre ja­vaslom Marosvölgyit — mondta tiajnoha elvtársnő ÜB-elnöknek. Javaslatát elfogadták. Sokat viaskodott Ballal elvtárssal. a munkaügyi osztály vezetőjével. A bar éthordóknál nem úgy állapították meg a normát, ahogy a Munka Törvénykönyve azt elő­írja. Macskási elvtárs addig járt a munkaügyi osztályvezető nya­kára, míg az igazságos bért megkapták. , »Zsörtölődni« is szokott, még­pedig olyankor, ha nem gondos­kodnak a folyamatos munkáról. Nem egyszer hallották dolgozó társai, amikor Szabó bácsinak, a csoportvezetőnek ezt mondta: — Anyagnak muszáj lenni, akár­honnan, mert enélkül nem lehet versenyezni. — Nem tudunk beszerezni.. ; — Az nem lehet! Nekünk anyag kell, Menjetek el Buda­pestre, a volt Herman hordóké­szítő üzembe, ott biztos lesz. — A szükséges famennyiséget itt meg is szerezték. Ugyanilyen »zsörtölődő« természetű a mun­kában is. Nem tudja szó nélkül elviselni a cscllengést, a sétál- ga-tást. S a jó szónak meg is van a foganatja. A kádármühely több tagja már kitüntetett dolgozó: Szabó János, Czinege József, Ekker Károly, Vis ki László a szakma kiváló dolgozói. Újabban Borús Jánost, meg Eszik Gusz­tit javasolták a szakma kiváló dolgozója cím elnyerésére. De kijutott a dicséretből Macskási József elvtársnak is. Nemcsak a szakma kiváló dolgozója címet viseli, hanem számos könyv, elismerés, pénzjutalom és dicsé­ret igazolja, hogy jó munkál végzett. Dolgozó társainak érdekeit szolgaija, amikor serkenti őket a versenyzésre és a vezető eszével, körültekintésével mun­kálkodik, amikor új, meg új módszerrel oldja meg a napi fel­adatokat. S ezért fogadták el csoportjának tagjai Kovács Já­nos javaslatát. * Macskási József elvíúrsat má­sodszor választották meg 5 esz­tendő leforgása alatt szakszer­vezeti bizalminak. S az a bi­zalom, mely dolgozó társainak szavából árad feléje, új erőt, lelkesedést ad további munká­jához. Ehhez kívánunk mi jó- egészséget, sok sikert. æ Venesz, = . A takarmányrépa legfonto­sabb takarmánynövényeink közé tartozik. A téli takarmányozási időszakban, a siiótakarmányok mellett, a vízben' és táperőben gazdag takarmányalapot képezi. Rendkívül nagy jelentősége van a tehenészetben, ahol a téli tej­termelés fokozásának egyik leg­fontosabb eszköze. Állattenyész­tésünk egyéb ágaiban is nagy hatása van. Ma már tudjuk, hogy a sertéstenyésztésben, sül­dőnevelésben is használhatjuk és segítségével abrakot takarítha­tunk meg. A takarmányrépa-termesztés jelentőségét növeli az a körül­mény, hogy jóerőben lévő földe­ken olyan terméseket ad, ame­lyek tápanyagértékével az ab- i raktakarmányok sem tudnak I versenyezni. Holdankénti átlág- I termése 150—200 mázsa körül J van, de a jobb kultúrállapotban J lévő területeken megfelelő trá­gyázással és növényápolással az ! átlagtermés a 3—408 mázsát is j eléri. Az ilyen nagytömegű termés I betakarítása és gondos, veszte-1 I segmentes tárolása nem egysze- ; rű feladat. A takarmányrépa ké­sőn érő növény, betakarítására általában a kukorica, burgonya, cukorrépa betakarítása után ke­rül sor. Ez a munka október második felére esik. Igyekez­zünk azonban még feltétlenül a korai fagyok beállta előtt elvé­gezni, mert a takarmányrépa a fagyra érzékeny növények közé tartozik. Szárazanyagtartalma általában 6—12 százalékos, ki­sebb, mint a többi ősszel betaka­rításra kerülő növényeknél. így a fagy komoly károkat okozhat benne. Túlkorán mégsem cél­szerű a takarmányrépát betaka­rítani, mert a kora őszi csők ha­tására a növény újabb fejlődés­nek indul és vegetációjának utolsó hónapjában körmérete másfél—két és fél centimétert növekedhet. A betakarítás ma még általá­ban kézi erővel történik, ugyan­is megfelelő gép nem áll rendel­kezésünkre. Ennek oka az, hogy a növény köztermelésben sze­replő, sok fajtája különböző ala­kú, általában a talajból kiálló, s így egységes szerkezetű géppel nem takarítható be. Az alacsony szárazanyagtartalom következ­tében a takarmányrépa könnyen sérül. A gépi munka tehát sok növényt megvágna, és így nem lenne tárolásra alkalmas. Van­nak azonban olyan fajták — ilyenek a takarmány-cukorrépák — amelyek a talajban mélyen ülnek, ezek betakarítása géppel is megkönnyíthető. A legelter­jedtebb fajták betakarítása azon­ban könyen megoldható kézi erő­vel is, például a vörös Mammut, a vörös Eckendorfi és a ma már mindenfelé elterjedt rózsaszínű i Béta takarmányrépa, A kézzel szedett répa kevésbé sérül, tehát ezeknél az aránylag kevés szá­raz anyagot tartalmazó fajták­nál a kézi szedés indokolt. A földben ülő fajták betakarítását pedig répakiemelő ekékkel, vagy kormány lemeznélküli fogatos ekével is végezhetjük. A kiszedett répa levélzetét le kell csavarnunk rögtön a felsze­dés után, mert az gyorsabban romlik és ha így kerülne a répa prizmákba, az egész prizma rom­lását idézhetné elő. A leveleket kézzel szedjük le és utána a ré­pát a szántóföldön rakjuk kupa­cokba. Éjszakára a kupacokat célszerű répalevéllel betakarni, mert ez megóvja a kisebb fa­gyoktól. A felszedett takarmányrépát minél előbb téli tárolóhelyén rakjuk prizmákba. A prizma helyét gondosan válasszuk meg és legyünk tekintettel arra, hogy a télire tárolt répa alá ne foly­jon csapadék, tehát legyen a prizma magasabban elhelyezve környezeténél. A répa-prizma mérete 160— 200 centiméter széles ' legyen és mintegy , 15—20 méter hosszú, magassága 150 centiméter. A prizmába rakott répát azonnal takarjuk be 13—20 centiméteres földréteggel, de úgy, hogy a prizma gerincét szabadon hagy­juk, és azt enyhe fagyveszély esetén kukoricaszárral letakar­hassuk. A szabadon hagyott ge­rincen keresztül a répa szellőz­het és így a még élő növény nem fullad be. A répa takarásához szükséges földet a prizma lábától számí­tott egy méteren túli távolságról vegyük. Erre azért van szükség, hogy legyen helye annak a föld­nek, amit még a nagy fagyok beállta előtt a prizmára rakunk A 20 centiméteres takarót ugyanis a f ágy veszély tői füg­gően 60—80, esetleg 100 centi­méterre is növelnünk kell a lél folyamán. Mire a komoly fagyok beköszöntőnek, addigra a priz­ma gerincét is be kell fednünk földdel. Meg kell jegyezni, ltogv a földet közvetlenül a répáit ajánlatos rakni, tehát nem sza­bad előzőleg szalmával betakar­ni. A szalmatakaró ugyanis a> egerek búvóíészkc leltét, ezenkí­vül pedig az így tárolt réps könnyebben romlik. Amint mái említettük, a takarmányrépa alacsony szárazanyag tartalma következtében könnyen romlik. Ezért a répaprizmákat állandóm ellenőriznünk kell, úgy hogy prizma-hőmérőkkel mérjük azok hőmérsékletét. Amennyiben a hőmérséklet felemelkedik a 10 —15 Celsius fokra, úgy bontsuk ki a prizmát — lehetőleg fagy­mentes időben — és állapítsuk meg a felmelegedés okét. Az esetleges romló gócokat azonnal távolítsuk el. Etnbsr Janos, a városi MSZT agrar- szakosztályának tagja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents