Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-23 / 250. szám

Több mint egymillió forint értékű segítséget nyújt a Solti Gépállomás az egyéni parasztoknak

Az igazgató irodájában felberregett a telefon. Bakos elvtárs a kagyló után nyúlt, s azután meglepetten kiáltott fel:

— Te vagy, Bisztyó elvtárs? Már éppen gondoltunk rád.

Ezután néhány aggódó kérdés 'következett: tudnak-e dolgozni a hartai brigádszállás traktorosai, s van-e elég munkájuk. Bakos elvtárs megnyugtató választ kaphatott, ez volt leolvasható örömre derült arcáról is. Néhány pillanat múlva már így búcsú- -zott Bisztyó elvtárstól, a brigádszállás egyik traktorosától:

— Jól van, gondolunk rád, de azután igyekezz te is, hisz tavaszkor is te voltai az első, s erre most is számítunk.

Mikor a kagylót letette, magyarázatképpen hozzáfűzte, hogy Bisztyó Pál, a gépállomás egyik kiváló traktorosa, már évek óta egyénieknél dolgozjk és jó munkájával sok elismerést szerzett körükben a gépeknek. Most éppen azt jelentete be, hogy újabb 2000 forint értékű gépi munkára kötött szerződést az egyéniekkel, tehát munkája folyamatosan biztosítva van.

Persze, nemcsak egy ilyen traktorosa van a Solti Gépállomásnak, hanem Bisztyó elvtárs után egész sor ilyen traktorost, mint például Fazekas Imrét, Tóth Pétert, Spáth Sándort lehet felsorolni. Ök is valameny- nyein egyénieknek dolgoznak a dunapataji, újsolti, ordast határban. Ebben az évben még nagyobb feladat hárul ezekre a traktorosokra, mint eddig bármikor. A gépállomás éves tervének teljesítéséhez még majdnem 16 000 normálhold hiányzik, A termelőszövetkezeteknél pedig már csak 6000 normálholdnak megfelelő talajmunka vár elvégzésre. A terv teljesítéséhez hiányzó 10 000 normálholdnyi munkát az egyénieknél kell elvégezni a gépállomásnak. Ez egymillió százezer forint értékű segítséget jelent. Eddig a gépállomás 500 egyéni gazdával kötött szerződést az őszi munkákra. A traktorosok kiváló munkájukkal bebizonyították a gépi munka fölényét, de ahhoz, hogy az egyéniek körében még népszerűbb legyen a gépi munka, nemcsak a traktorosok jó munkájára van szükség, hanem a tanácsok, a helyi agronómusok még nagyobb arányú segítségére. Nemcsak azért kell növelni a gépi munkát alkalmazó egyéniek táborát, bogy a gépállomás tervét teljesíthesse, hanem azért is, hogy a gépállomás körzetében minél előbb földbe kerülhessenek az őszi gabonafélék.

Főként ezt kell szem előtt tar- taniok a helyi tanácsoknak is, amikor a gépi munka mellé toborozzák a falu dolgozó parasztjait.

A dunavecsei járásban több ezer olyan dolgozó paraszt van, akinek nincs igája. Ezeket a dolgozó parasztokat kell meggyőzni, hogy sokkal előnyösebb, ha igénybe veszik a gépek segítségét, mintha kölcsön igára várnának, a gépállomás ugyanis 106 forintért elvégez egy hold vetőszántást, míg a kölcsönigáért a tulajdonosok átlagosan 150— 180 forintot számítanak.

A gépállomásnak megvan a lehetősége arra, hogy az eddigi- I éknél jóval nagyobb segítséget j nyújtson az egyénieknek, csak I

SERÉNY MUNKA FOLYIK

állomásunkon. Dolgozó parasztságunk szorgalmas munkája és a kedvező időjárás régen látott, bőséges termést eredményezett. Állomásunkra csak úgy ömlik a szárnyvonalakról a sok-sok kenderrel, cukorrépával, gabonával megrakott teherkocsi. Innen azután a helyben megtömött teherkocsikkal egyesítve küldjük tovább tárházakba, feldolgozó helyekre. ,

A mi munkánk szükséges ahhoz, hogy ezt a sok-sok áruféleséget az őszi csúcsforgalomban, — mely eddig a legerősebb

— időben és gyorsan elszállítsuk.

ENNEK _ MÔDJAJS _VAN.

Többek között a lehető legkisebbre kell rövidíteni a kezelési időket, melyek a kocsik rakodó- baállításához, kihúzásához, vo- natbasorozásához szükségesek. Ki kell elégíteni a fuvaroztató vállalataink, — állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, stb.

— igényeit.

Erre vállalkoztunk mi, s helytállunk. A beállításoknál 2,6 órát értünk el átlagosan. A kocsitartózkodási egységidőt 128 százalékra, az egy kocsira eső tolatást 3,2 percre, azaz 114 százalékra, a kocsi-kihasználást 102 százalékra, a rakodási időt pedig 3,3 órára, azaz 111 százalékra teljesítettük.

E JÓ TELJESÍTMÉNYEK

mellett munkánkban még sok a selejt. A megrendelt és érkezett kocsikat későn állítjuk be. A vállalatokat pontatlanul lájééppen fel kell ismerni és élni kell ezzel a lehetőséggel a járás minden községében és akkor meg lehet gyorsítani az őszi szántás-vetést. A segítség különösen ráfér Dunapatajra, Soltra, Szalkszentmártonra, ahol a betakarítással való késlekedés miatt már így is nagyon elmaradtak a vetéssel. A gépállomás már bebizonyította a tavasz folyamán is — amikor 2T50 dolgozó paraszttal kötött szerződést —, hogy bizton számíthatnak rá az egyéni gazdák. A tanács helyi vezetőinek tehát egyik legfontosabb feladata, hogy az eddigi jó példa nyomán még népszerűbbé tegyék az I amúgy is gazdaságos és gyors i gépi munkát.

koztatjuk. Ezért későn továbbítjuk az áruféleségeket és nem egyszer vonatkésést idézünk elő.

A selejtes munka kiküszöbölésére, a teljesítmények további emelésére tettek vállalást dolgozóink. November 7 tiszteletére elsőnek Farkas István sztahanovista forgalmi szolgálattevő és brigádja, Berta József, Alföldi János váltókezelő megígértek a balesetmentes, pontos munkát.

A MI MUNKÁNK csak akkor lesz eredményes, ha a fuvaroztató vállalatok is segítenek a kocsik ki- és berakásánál. Éppen ezért nagyobb támogatást kérünk a BELSPED-től az éjszakai és a vasárnapi rakodásoknál. De akadályozzák a mi munkánkat és az őszi forgalom sikerét a népgazdaságra káros keresztfuvarozások. A Keceli Tőzegbányához tartozó sűkösdi telepen kitermelt tőzeget gépkocsin Bajára fuvarozza. Itt vasúti kocsikba rakják és a 146 kilométerre fekvő Kalocsára irányítják. Jól lehet Ke- celről 21 kilométerre van Kalo- csa.

Keresztes Gyula állomásfőnök.

2 NAPOS VONATOT

indít az IBUSZ Budapestre nov. 5—6-án Verdi: «Aida« c. operája megtekintésére. Operajegyek és szállás előre igényelhető az IBUSZ-ban, Kecskemét, Szabadság tér 1. 542------- m * - ^---B

ajai vasutasok

az őszi csúcsforgalom sikeréért

'Válasz, az ai misék khiléseire

K. J. Baja: A dolgozó parasztság és az egész ország érdeke, a kukorica kötelező állami felvásárlásáról szóló rendelkezés végrehajtása. Kormányzatunk még régebben határozatot hozott a beadás csökkentésére és három évre előre megszabta a beadás feltételeit. Most azonban a városi dolgozók hússal és zsírral való jobb ellátása érdekében növelni kellett az állami takarmánykészleteket. Kormányzatunk viszont a beadást nem akarta felemelni, hanem a beadás mennyiségének változatlan fenntartása mellett, előnyös áron, a szabadpiaci árnál magasabban, mázsánként 240 forintért vásárolja fel az állam a kukoricát.

Ön, kedves Levélírónk ezzel szemben azt veti fel, hogy a földművelést nem folytató állattartó kisembereket viszont sújtja ez a rendelkezés, mert vajon így miként juthatnak kukoricához. Mikor így vélekedik a rendelkezésről, akkor mélységesen té.ved. Hiszen, ha az állam nem növelné takarmánykészleteit, hanem hagyná, hogy a kukoricát spekuláns elemek vásárolják fel és most, vagy később magas, feketeáron értékesítsék, ez bizony súlyos károkat okozna az Önhöz hasonló állattartó kisembereknek is, és szinte megfizethetetlen spekulációs árakat szülne. Jelenleg pedig reméljük, hogy minél hamarabb egyre több község teljesíti a kötelező beaCast s ezután megindulhat a kukorica szabadforgalma. A megnövekedett állami készletek pedig gátat vetnek a lélektelen spekulációs árfelhajtásnak. Addig is ön és még sokan mások, beszerezhetik takarmányszükségletüket árpából is.

Csizmadia István, Vörös Október TSZ, Borota: A brigádtagok területén belül az egyes növényféleségeknél elért tervtúlteljesítési mennyiség 25 százalékát — a kérdéses növény megmunkálásánál teljesített munkaegységek arányában — ki kell osztani a brigádtagok között tervtúlteljesítési prémiumként. így tehát búzából és egyéb kalászosból a túlteljesítésük után jar a prémium. Egyébként kérjék a tsz vezetőséget, hogy a közgyűlésen ismertesse a tsz-lagok többtermclési prémiumáról es a vezetők javadalmazásának rendszeréről szóló kiadványt és ebből még részletesebben megismerhetik a rendelkezést.

r *

Bokor József, Szerelnie. A vonatkozó rendelet szerint, ahol nincs üzemi konyha, s a dolgozó közétkezésben vesz részt, ott & hivatal köteles a dolgozónak étkezési hozzájárulás címén 1,58-al naponta megtéríteni, illetve ezen összeget az illetékes üzemi konyhf üzemben tartójának átutalni.

*

»Űj világ« jeligére, Tompa. A gyermektelenek adóját a 3420— 5/1954. P. M. x-endelet első pontja alapjan a következőképpen vonják le: Az 1954. évi január 1-től kezdve gyermektelenek adóját egyéb feltételek fennforgása esetében csak az a férfi, illetőleg nő köteles fizetni, aki 22-ik életévét az adóévet megelőző év végéig betöltötte. Ezek szerint az 1934. évben születetteknél első ízben 1957 január 1-én kell gyermektelenségi adót fizetni. A 22. életév betöltése esetében a munkahelyen élvezett bér és az ingatlanból eredő jövedelem után kell a gyermektelenek adóját fizetni. Egyébként a vonatkozó végrehajtási utasítás a Pénzügyi Közlöny 1954 február 3-i VIII. számában jelent meg. E rendelkezések szerint tehát Önöknek jogtalanul vonták le az adót.

* •

SASS GERGELY, BAJA. Biztosítási kötelezettség minden munkaviszonyban álló dolgozóra kiterjed, még akkor is, ha átmenetileg, ideiglenesen próbaidőre, vagy kisegítésképpen vállal munkát, vagy munkáltatója részére a saját lakásán, műhelyében segédszemélyzet nélkül dolgozik. Ha a dolgozónak biztosítás alá eső főfoglalkozása mellett más munkaviszonya is van (mellékfoglalkozás) és ett rendszeresen legalább heti kettő, vagy havi nyolc órái dolgozik, úgy az is biztosítás alá esik.

mWMWOiHMHiiwnwHwnwwmw

mányküldöttei súlyos bűnnek bélyegeztek a gyarmatosítás minden formáját és ünnepélyesen kijelentették: »A népek alávetése idegen leigázásnak, uralomnak és kizsákmányolásnak az alapvető emberi jogok tagadását jelenti és ellentétes az ENSZ alapokmányával, valamint a világ békéjével.«

A Szovjet unió következetes békepolilikát folytat létezése pillanatától kezdve. A Szovjetunió ma is azt hirdeti, hogy közötte és más országok között nincsenek olyan vitás kérdések, amelyeket tárgyalások útján ne lehetne rendezni, ha a felek részéről kölcsönösen megvan az erre irányuló óhaj. A szovjet külpolitikának ez az alapelve fényes igazolást nyer legutóbb Genfben a négy nagyhatalom kormányfői értekezletének eredményességében, az úgynevezett -genfi szellem« kialakításában.

A genfi szellem nem jelent mást, mint a nagyhatalmak részéről a kölcsönös bizalom, az őszinteség légkörének megteremtését, a hidegháború felszámolását, mely elengedhetetlen feltétele annak, hogy az alapvető kérdésekben, mint a német egység, a kollektív biztonság, valamint a leszerelés kérdésében konkrét megállapodás jöjjön létre.

38 évvel ezelőtt egy országban megszületett a szocialista forradalom. Akkor az imperialisták még szabadon garázdálkodtak, saját országuk dolgozói, valamint gyarmati és függő országok népei felett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom bebizonyította, hogy Marx—Engels—Lenin—Sztálin tanításai a kommunista cs munkáspártokat képessé teszik arra, hogy a munkásosztályt, a nemzetközi proletariátust megtanítsák, miként kell a hatalmat kezükbe venni, hogyan kell harcolni a békéért, demokráciáért, szocializmusért. Ma már 12 ország 900 milliós lakossága menetel Lenin zászlaja alatt a szocializmus útján.

Néhány nap múlva, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulóján a világ minden táján százmilliók emelik magasra Lenin lobogóját. Ez a zászló a népek függetlenségének, szabadságának, az emberi szabadságjogoknak a burzsoázia által sárbatiport zászlaja. Ez a zászló a szocializmus, az emberiség jövőjének zászlaja. Száz és százmillió ember tesz majd hitet az egész világon Lenin ügye mellett. Ennek a hatalmas seregnek a soraiban menetel a magyar dolgozó nép is, amely sikeresen harcol a jómódú, békés szocialista Magyarország felépítéséért, :

Szép a gyermekcipő, de még szebb és olcsóbb is lehet

I Embermagasságban összerakott papírdobo- |zck, átkötözött halmazáról fehér címkék ka- Î csurgatnak a szemlélőre a Kecskeméti Cipőgyár- fban: Budapest, Miskolc, Sztálinváros, Győr, |Pécs. De a dobozokban lévő gyermektopánkákat ! nemcsak ezekben a városokban, hanem az or- fszág más részében is kedvelik. Nem egy vásárló < sí ülő így szól az elárusítóhoz: gyermekcipőt kérek, kecskemétit.

A szülőknek igazuk van. Az itt gyártott kis ’c:pök ízlésesek, szemre is tetszetősek. Ez még ósak hagyján. Nemcsak szép cipőt adnak, hanem :ami fontos: olcsóbban is gyártják.

Kalász elvtársnő, az üzem főkönyvelője szokatlanul nagy örömmel közli a III. negyedéves terv önköltségi eredményeit. — A tervezett nyereségünk 8000 forinttal több. Az alapanyagoknál 10 000 forintot takarítottunk meg, a minőség 7 százalékkal növekedett és ez mintegy 33 000 forinttal növelte a bevételt. A szépséghiba segédanyagfelhasználásnál mutatkozik. Itt 0,5 százalékkal túlléptük a keretet. No, de majd a mostani negyedévben itt is változtatunk.

A rideg számok ennél sokkal többet mondáinak. Elsősorban a kollektíva lelkes összefogásálról, a helyes vezetésről tanúskodnak. A szabászokról és tűződei asszonyokról, lányokról csak jót lehet. mondani. De a többi üzemrészben is igen sok a munkáját szerető dolgozó. Az utóbbi időben gyakran hallani: — Nézd, komám, ezt rosszul csináltad, légy figyelmesebb, javítsd ki. — Ilyen és ehhez hasonló szavak kíséretében adják vissza egymásnak a dolgozók a felületesen elkészített cipőket. Legtöbb helyen az ilyen szó meghallgatásra talált, s talál ma is. No, de az ujjunk sem egyforma, így hát itt is van, akit nem fog a jó szó. S ezen segített a kollektíva. Az egyik termelési értekezleten Sütő József, a szakma kiváló dolgozója kérte a vezetőséget: vonják meg a prémiumot azoktól, akik felületesen dolgoznak. Ne mi lássuk a rossz munkának kárát. — hangoztatta.

E gondolatot igen sokan helyeselték. így történt aztán, hogy Virág Mihálytól megvonták a prémiumot. Előtte majd minden nap így kérlelték: — Figyelj jobban oda, légy gondosabb, ne tarts fel minket. A kérlelő szó nem fogott. S később, amikor 160—180 forinttal kevesebbet vitt haza családjának, rádöbbent: — Tud és lehet is jól dolgozni.

Még sok száz apró dolgot kéne elmondani amelyek hozzásegítették a vállalatot a gazdaságosabb termeléshez.

Egyesek talán úgy vélik, hogy most már nincs mit tenni. Tévednek! Hegedűs elvtárs, hí üzem főmérnöke és Sersényi elvtárs, az igazgató így vélekedik: szép a cipőnk, de még sokat tehetünk, hogy még szebb legyen, és olcsóbbar állítsuk clö.

Milyen módszerek szükségesek ehhez? Asfl a napi gyakorlati munka ezerféle formában szabja meg. Közülük néhányat. A szabászok jobban ügyeskednek még a felsőbőrrel. A gyengébb részt kéregnek, s nyelvnek kell kiszabni. A iára- húzóknál figyelmesebb munka nyomán nem lesznek ferdék a gyermekcipők szárai. A talpaim toknál is gondosabban lehet tevékenykedni. — Ezenkívül takarékoskodni kell cérnával, szöggel stb. Ezek megoldása lehetővé teszi, hogy a cipői» minősége a IV. negyedévben elérje a vállait 9í százalékot.

Ha a kollektíva a vállalatvezetéssel karöltve munkálkodik, akkor remény van arra, hogy az élüzemi csillag is újból felkerül a gyár be iratára*