Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-23 / 250. szám
ê Szovjeí Kirglziában A Népújság szakszervezeti rovata IIAROM ÜTEMBEN TÖRTÉNIK A VÁLASZTÁS A Kirgiz SZSZK, amely a Szovjet-Középázsia északkeleti részén terül el, egyike a Szovjetuniót alkotó 16 egyenjogú szovjet szocialista köztársaságnak, Kazahsztánon, Üzbekisztá- non és Tadzskisztánon kívül délkeleten a Kínai Népköztársasággal határos. Kirgizia a hatalmas hegyek, a termékeny völgyek és a hegyek kötött fekvő széles völgykatlanok országa. Az egyik ilyen völgykatlanban fekszik az lsz- szik-Kul hegyitó. A köztársaság területe csaknem 200 000 négyzetkilométer, emellett területének négyötöde a tenger szintje fölött 1600 méternél magasabban fekszik. Kirgizia hegyeiben erednek Közép-Azsia folyói. Az ország területere eső szakaszuk ugyan nem hajózhatók, de a kisebb vizekkel együtt nagy jelentőségük van energetikai és öntözési szempontból, ami különösen fontos az éghajlat szárazsága miatt. A kirgizeknek van egy mondásuk: »Akinek van vize — az az élet ura«. A száraz és forró kirgiz völgyek termékeny talaja gazdag gyapot, cukorrépa, kender, illóolajos magú növény és zöldség, burgonya, gyümölcs és szőlőtermést ad egyetlenegy feltétellel: mesterséges öntözéssel. A szovjet állam teljesen helyreállította a már régebben létesített kis öntözőcsatornák hálózatát, s számos új csatornát épített, köztük 4700 vizierőmüvet, ' amelyek segítségével kétszeresére növekedőit az öntözött földek területe. A fő- és mellókcsalor- nak hossza együttvéve 15 000 kilométert tesz ki. Kirgizia egyik fontos vizierőmű-lctesítménye a Nagy Csujszki csatorna öntöző- j rendszere, amely 78 kolhoz, i 22 718 hektár földterületét látja el tűzzel. A csatornán óránként 150 000 köbméter víz halad át, hossza 1500 kilométer. Jelenleg ts több nagyteljesítményű állami, valamint száz és száz kisebb kolhozerőmű épül a köztársaság területén. 1955-ben befejeződik il, összesen 6000 kilowatt kapacitású erőmű építése. Kirgizia hat területe közül kettőt — a frunzei és az isszik-kuli területet — ebben az évben teljesen villamosítani fogják. Kirgizia mezőgazdaságának legfőbb ága: az állattenyésztés. Különösen fejlett itt a juhtenyésztés. A köztársaság juhállománya az 1940-es évhez viszonyítva két és félszeresére gyarapodott és körülbelül 5 millió darab juhot szápilál. Számos hegyvidéki kolhoznak 50—70 000 juha van. A mezőgazdaság nagyfokú gépesítése lehetővé teszi, hogy a mezei munkák csaknem egészét géppel végezzék és azt, hegy mind szélesebb körben gépesítsék az állattenyésztést is. népesítették a takarmány feldolgozását és szállítását, elektromos fejögéppel végzik a fejest és vil-' l'inygépekkel nyírják a juhokat.1 Mindaz mindennapos dologgá vált már Kirgizia legelőin. A köztársaságban az írásbeliséget csak a század huszas éveiben teremtették meg, a könyvek éli példányszáma meghaladja a i milliót, a lapoké a 42 milliót, az időszaki kiadványoké pedig a félmilliós példányszámot. Ugyancsak többmillió példány napilap, folyóirat, könyv érkezik Kirgiziába, amelyeket Moszkvában és a Szovjetunió más városaiban adtak ki és a kirgiz lakosság rendelte meg őket. Ma már megszokott kép, hogy a magashegyi kolhozfalu lakossága részébe a postás napilapokat, folyóiratokat kézbesít. Kirgizia egyik fontos vízierőmű-létesílménye, a Nagy Csujszki csatorna, egyik szabályozó és elosztó központja: a csumisi gát. A kirgiz Kadirakun Uszubalijev és az orosz Vaszilij Bojkov villanygéppcl nyírja a juhokat az egyik kirgiziai magashegyi legelőn. Az élelmiszeripari üzemek jórészében is már megkezdődött a szakszervezeti bizalmiak újraválasztása. Mivel nagy a terület, a helyes irányítás sok munkát és előrelátást követel az ÉDOSZ területi bizottságától. Az itt dolgozó, igen életrevaló elvtársnők éppen ezért úgy határoztak, hogy a választásokat három ütemben folytatják le. Elsőnek a kisebb, utána a közép és végül a nagyüzemekben. A kisebb üzemekben a választások egyik új színfoltja: — Visszaállítják a helyi csoportokat. A helyi csoportok egy-egy képviselője több mint valószínű, részt kap a vezetőségben — melyet több üzemből választottak; A helyi csoportok főbizalmit választanak. A főbizalmi közvetlen kapcsolatban áll a bizalmiakkal és a területi bizottsággal. A bizalmiak javaslatát, kérését, vagy a dolgozók egyéb ügyes-bajos problémáit gyorsan eljuttatja a felsőbb szervekhez. A választásokkal 600 új bizalmi kezd munkához. AZ ALAPSZERVEKBEN MAR BEFEJEZŐDÖTT. Az iskolák szalcszervezeti alapszerveiben befejeződtek a választások. A pedagógusok területi bizottsága a városi és járási szervek megválasztásának, előkészületein fáradozik. MINTA ÜZEMI BIZOTTSÁGI VÄLASZTÄS LESZ A hét közepén kezdődött meg az Orvosegészségügyi Szak- szervezetekben a választás nagy munkája. A gyermekotthon, a megyei és a bajai kórház, a bajai járás egészségügyi szervei jelentették: alapszervezetükben a bizalmiakat újraválasztották. a további tervek szerint október 25-én a megyei kórház kultúrtermében minta üzemi bizottsági választás kerül lebonyolításra. Ezen az ülésen nemcsak a helyi szakszervezeti funkcionáriusok, hanem Somogy megyéből, Tatabányáról, s más helyről is érkeznek elvtársak. Az előkészítő munkálatokat Kiss Kálmánné, a területi bizottság elnöke (aki az ülést vezeti) és Harsány Károlyné, Budapestről kiküldött instruktor végzi. SZAKSZERVEZET SEGÍTSÉGE A DISZ-NEK Az Építők Területi Bizottságánál október 20-án igen élénk beszélgetés folyt le. Több ÜB-elnök és DISZ-titkár, meg a területi bizottság vezetősége konkrét feladatokon keresztül mutatta meg, mit kell tenni a szakszervezetnek a Központi Vezetőség Díszről hozott határozatával kapcsolatban. Többek között megemlítették, hoffv DlSZ-esouortokat kell létrehozni építésvezetőségenként. Helyes, ha az üzemi bizottság és a DISZ közös ülésen vitatja meg problémáit. Az üzemi híradókban külön helyet keli biztosítani a fiatalok munkájának. A szak- szervezeti ÜB-elnökök munkaterveikben konkrétan jelöljék meg, hogyan kívánják számszerűen is emelni a DISZ taglétszámát, stb. VALASZTANAK a medosz tagjai is A beérkező jelentések szerint a Bajai Erdőgazdasághoz tartozó 10 erdészetben megtörtént a bizalmiak újjáválasztása. 35—40 bizalmit választottak újra. A Bajai Gépjavító Vállalatnál is befejeződött a bizalmiak választása. Jelenleg a kiskunhalasi, a kecskeméti és a kunfehértói érdőgazdaságokban folynak a választások előkészületének munkálatai. Az eddigi tapasztalatok a választás sikeressége mellett szólnak. Ez azért lehetséges, mert az üzemi pártszervezetek és gazdaságvezetők segítik ezt a nagy- jelentőségű munkát. SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS Az új technika alkalmazása nagyobb szakértelmet, tájékozottságot, sokoldalúságot kíván meg megyénk szakmunkásaitól. Énének biztosítására az építők megyei kultúrotthonában rövidesen több szakmai tanfolyamot indítanak. Értesüléseink szerint a Lakatosipari Vállalat 40 gyakorlószakmunkással, az építőipar pedig 40 szakmáját kevésbé ismerő dolgozóval képviselteti magát e tanfolyamon. Silótervünk teljesítéséért Községünk talaja nem terem olyan jóminőségű takarmányt, amilyent szeretnénk, ezért nálunk különösen nagy jelentőséként — számítgatta az előbbi tag. — Hát ez már igaz — bólintott nagyot Gurbacz József, azután ő is elkezdett kalkulálni: — 63 hold kukoricánk van ugye? Nohát, ha erről holdanként betakarítjuk a 30 mázsát, ami biztos, hogy meglesz, — s akkor 1890 mázsa kukoricára számíthatunk. A tehenek, meg a többi állatok átteleltetését leszámítva, még mindig marad annyi kukoricánk, hogy a most hízóba állított 45 sertésen kívül januártól kezdve újabb 42 süldő hizlalásához foghatunk hozzá. Ez maga már 100 000 forintot jelent, ha csak körülbelül számoljuk is, mert ugyanennyit várunk a most hízóba fogolt sertésektől. Tényleg jobban járunk, ha sertést hizlalunk. Hájas Mihály, a növénytermelési brigádvezető is igazat adott Garbacz Józsefnek. Csupán az előbb is nyugtalankodó tag tette fel ismét a kérdést: — Dehát miért kötitek magatokat annyira az osztáshoz? — Azért, hogy a tagoknak is legyen kukoricájuk. — Talán a háztájiban nem te- ( rém? — Terem ottan! Dehát gondold meg, hogy a legtöbb tagunk a háztáji hízója mellett kettőt- hármat, sőt négyet is szerződésre hizlal, azután, ha nem teljesíti a szerződést, csak az államnak tesz rosszat. így morfondírozott Garbacz József, de a többiek, bár nagyon ingadozva, bizonytalanul már kalkuláltak magukban, hogy ez az osztásra kerülő kukorica egy tagnak az átlagos 300 munkaegységet számítva, 4—5 mázsa kukoricatöbbletet jelent — ami bizony nem sok. Mégis csuk jobb lenne; ha a közösben maradna az a kukorica is, azután az egész tagság jövedelme egyformán növekednék tőle. Hogy mi lett a vita vége, azt meg nem lehet tudni, hisz majd csak a közgyűlés dönti el, hogy mit határoztak a szalkszentmár- tí ni Békéért Termelőszövetkezet tagjai, azt pedig nem lehet szemükre hányni, hogy mielőtt döntenének, minden oldalról meghányják-vetik, hogyan lenne jobb, hogyan lenne gazdaságosabb. ge van a silótakarmánynak» Silózási tervünk teljesítésére megvan a lehetőségünk. Termelőszövetkezeteink például 90 hold silózásra alkalmas másodvetéssel rendelkeznek és több, mint 2000 katasztrális hold területről takarítunk be silózható kukoricaszárat. Termelőszövetkezeteinknél sokkal jobbak a siiozás eredményei, mint az egyéni termelőknél. Szinte kivétel közülük Sámuel Ferenc, aki 20 köbmétert silózott. Az egyéni gazdák felvilágosításának érdekében tanácstagjainkon kívül a DISZ-fiatalokat kértük meg, hogy segítsenek. Termelőszövetkezeteink közül legtöbbet, — tervének 60 százalékát, — az Uj Alkotmány Termelőszövetkezet silózta le, a másodvetések silózását ott kombájnnal végzik. Az eddig 50 százalékot elért Petőfi TSZ pedig 6 vagon répaszeletet silóz le a hét folyamán, s ezzel tervét teljesíti. Silózási tervünk 100 százalékon felüli teljesítéséért együtt dolgoznak tanácstagjaink és a DiSZ-fiatalok. Vízin Gergely VB-elnök, Cnl + M/r rí lr/>v + Jól szórakozhat Béke Éttermében Minden este 2 óráig zene, tánc. Megnyílt az újonnan ítalakított -SZABADSÁG- Úttcrcm. Kitűnő ételek, italok. 253 Libamáj at veszek elsőrendű 90,— Ft, másodrendű 60,— Ft. Kecskemét, Berényi Pál utca 9. 531 Garbacz Józsefék kalkulációja Malinák Károly bácsi, a tsz- kcryvelöje nem avatkozott a vitába, mélységes elfoglaltságot színlelve a napi sajtót böngészte. Mégis mohón figyelt minden szót, amit a körülötte vitatkozók kiejtettek. — Mi lesz a kukoricával, hát mi lenne?! — heveskedett Garbacz József. — Osztani csak kell valamit, ha nem is sokat. — Igenám! Csak annyival kevesebb hízónk lesz — vetett ellent egy másik tag, és gyorsan Malinák Károly bácsi felé fordulva kibökte a kérdést: — Károly bácsi, mennyi munkaegységünk lesz az idén? Károly bácsi fel sem pillantva az újságból, akkurátusán, megfontoltan felelte: — Tizenötezer körül, — s tovább olvasgatott az újságban. — Nahát! Tizenötezer munkaegységre másfél kiló kukoricát számítva, az 225 mázsa. Ebből legalább 40 jó süldőt meg tudunk hizlalni. Ha azt értékesítjük, pontosan 150 000 forint üti a markunkat, ami egy munkaegység értékét 10 forinttal növelné. Ha viszont kiosztjuk a másfél kiló kukoricát, az csak két forintot ér munkaegységen-
