Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-15 / 217. szám

Bácsmegyeiek a kiállítás konyvpaviíonjábaii

pezseg az élet a mezőgazdasági kiállításon. A 70 holdas terület minden zugában érdekes látnivaló fogadja a látogatót. A krumpliszedőgépet, a növénytermesztési pavilon miniatűr búzatábláját, a tiszalöki vízi lépcső Kicsinyített mását éppúgy megcsodálják az ország minden részéből idesereglett érdeklődők, mint a 4—5 mázsás Izzókat, vagy a félkilós őszibarackokat.

Az egész kiállítás nagy bizonyítéka annak, « hogy mezőgazdaságunk fejlődik, izmosodik. a gépesítéssel és a kiváló termelési módszereit elterjesztésével egyre szebb és szebb, — még a szakembereket is meglepő — eredményeket ér el.

— Ha valami csoda folytán feltámadnának az öregeink, ugyancsak nagyot néznének, — mendja a kiállítás könyvpavilonjában Molnár Mihály katy- mári szőlősgazda, — akkorát fejlődött a tudomány. Például, mégcsak pár esztendeje is az olasz rizlingnél rövidcsapos metszést ajánlottak a szakkönyvek. Mióta elolvastam a »Szőlő- m,úveléstan«-ban, hogy a hosz- izúcsapos, vagyis a szálmetszés jobb, — úgy csináltam, és 50 ' ^zúzalékkal nagyobb termést értem el.

Radvánszki Ferenc mélykúti

gazda is a kiállított szakkönyveket tanulmányozza.

A bácsalmási tanács népművelési előadóját, Réti Istvánt a méhészeti szakkönyvek érdeklik. — Kezdő méhész vagyok és így nagy szükségem van a jó szakkönyvre. A »nagy Örösi« megvan ugyan a könyvtárban, de a méhészek egymástól kapkodják el — mondja és örömmel veszi tudomásul, hogy jrvő hónapban ismét kapható lesz Örösi Pál Zoltán könyve, a "Méhek között«.

A könyvpavilonban sok Bács rne gyeivel találkozunk. Sokan tendelik meg a Mezőgazdasági Könyvkiadó folyóiratait, a Magyar Mezőgazdaságot, Méhészetet, Halászatot és a többi szakfolyóiratokat.

Szabó Lukács bácsi, szalk- szentmártom dolgozó paraszt a "Permetezés — porozás« című könyvet vásárolja meg.

— Régen keresem már ezt a könyvet. Sokan ajánlották, mert ebben meg van írva, hogy mit, mivel, és mikor kell permetezni. Hiába vannak gyönyörű almáim, körtéim, megpöltyösödnek, megfér gesednek és lehullanak időnap előtt.

Ifjú Decsi József is Szalk- szentmártonból jött fel a kiállításra. ö a »Juhász ABC <-t veszi meg. A pavilon könyvesboltjának dolgozói egymásután

szolgálják ki a vevőket: termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztokat, agronómu- sokat, egyetemistákat, allami gazdaságok és gépállomások dolgozóit. A vásárlók lapozgatják a kiállítás könyvjegyzékét és megíogadják a jegyzék tanácsát, mely így szól: »Okos ember könyvből tanul, mm a maga kárán.«

WF

Hí idei ulcíss sorsolás utón kctmiSliárd százmillió fonni fölé emelkedik az államköfcsönökre visszafizetett összeg

Az idén a még hátralévő öt államkölcsönsorsolással együtt harmincötre emelkedik az ál- lamkölcsönhúzások száma. Az eddig lezajlott harminc sorsoláson 3 137 000 kötvénytulajdonos, 1 170 000 000 forintot nyert és a Révértékben kihúzott 3 000 612 kötvényre 686 00Q 000 forintot fizettek ki. Ez az összeg az év végéig megtartandó öt sorsoláson mintegy 240 000 000 forinttal emelkedik, s így az idei húzások eredményével együtt az államkölcsönökre visszafizetett összeg jóval meghaladja a 2 milliárd százmillió forintot. (MTI)

A G A Z ÍD A SZEMÉVEL...

As Agaseçyhàzi AUami Gazdaság dolgozóinak szívügyük

a gazdaság tfellendíiése

MEZÖGAZDASAGI TANaCSADO

A Hi^osanos csáváz ás jelentősége

Gazdag termést takarítottunk be az idén, s most pedig, amikor az új termelési évre készülünk fel, mindent meg kell tennünk, hogy a jövőévi termés sikerét, is biztosítsuk. Nem közömbös tehát, hogy a vetőmagot hogyan készítjük elő, mert i gabonaüszög kártétele súlyos ás jóvátehetetlen pusztításokat akozhat.

Rendszerint még mindig a iczgálicos csávázási alkalmazzák gazdáink, a köüszögfcrtőzés megakadályozására. Jóllehet már régen tisztázódott a kérdés, hogy a rézgálie a vetőmagvak csírázó képességét károsan befolyásolja. Ezenfelül pedig a m.ng felületére tapadó úszögspó- i'skat sem pusztítja el és ezért a köüsfcögspórák a csíranövényt megfertőzik.

Az idén különös jelentősége van annak, hogy a rézgálicos csávázási mellőzzük. Az aratás, majd a betakarítás alatti, esős időjárás következtében sok helyen nedves állapotban hordták be a gabonát. A nedvesebb maghéj így könnyebben fel repedezi tt és így a rézgálicos csávázó.? a sérült magokban a csíraképességnek sokkal jobban árthat, mint bármikor eddig.

A rézgálicos csávázásnoz most tehát nem szabad ragaszkodni, annál is inkább, mert a kőüszög fertőzése ellen a Higosa- r.cs csávázással kifogástalanul védekezhetünk. A Higosan szerves higanyvegyületet tartalmazó, nedves csávázószer, amely 0,15 százalékos oldatban félórai csávázással fertőtleníti a gabonát. Száz liter vízben tehát 15 dekát használjunk tel és a csávázási idő ne tartson fél óránál tevább. Természetesen ezt az adagot 100 kiló vetőmagra számítjuk. 100 kiló búza fertőtlenítése után az oldathoz mázsánként újabb 16 liter vizet adunk a megfelelő arányú fertőtlenítőszer feloldásával. Az így elkészített csávázó oldatban azonban 300 kiló vetőmagnál nem szabad többet fertőtleníteni. Újabb mennyiség c^ávázásához ilyenkor új oldatot készítsünk.

Márton Béla.

A napokban felkerestük az Ágasegyházi Állami Gazdaságot. Elsősorban szerkesztőségünk régi levelezőihez, a dolgozókhoz, a gazdaság kommunistáihoz fordultunk és megkérdeztük tőlük: vajon mi okozza azt, hogy e kiváló gyümölcs- és szőlőtermelő állami gazdaság ráfizetéses, sőt a tervelőirányzat szerint ez nem is lehet másként. A nyilatkozatok így hangzottak:

TOMPA BÉLA párttitkár:

Valóban tűrhetetlen dolog, hogy még mindig ráfizetéssel dolgozunk. Ennek én alaposan utánanéztem. Azt tapasztaltam, hogy egyes üzemágak egymáshoz való aránya helytelen és sürgős teendő a megfelelő arányok kialakítása. Teljesen élhibázott dolognak tartom, hogy olyan állattenyésztési ágakat fejlesztettünk eddig mennyiségileg, melyekhez adottságaink nem voltak. Például növeltük a juhállományt akkor, mikor saját takarmánykészletünkből nem tűdtük eltartani. Kénytelenek voltunk drága pénzen, sokszor mázsánként 360 forintért kukoricát vásárolni, csak azért, hogy ellássuk állatainkat. Véleményem szerint minden erővel a gyümölcstermesztést kell fejlesztenünk és ennek megfelelően az állatállományt.

Most a gazdaság pártszervezete, a kommunisták minden erővel azért harcolnak, hogy leküzdjék a ráfizetéses termelés okait és nyereségessé tegyük az állami gazdaságot. A kommunisták példamutatását bizonyította az is, mikor a termelés megmentéséért gyorsan, határozottan kellett cselekedni az aratási időben. Kommunista brigádokat alakítottunk és még vasárnap is dolgoztunk. Az egyik párttagokból álló brigád egyetlen napon 40 katasztrális hold rozsot aratott le.

HÍRT TERÉZ brigádtag, (szerkesztőségünk régi levelezője)

Már többször szóvá tettem, hogy tarthatatlan állapot, mikor a brigádvezető a rossz minőségű munkát is átveszi. legutóbb is két brigádtagunk, Potoczky István és Bálint György csak úgy tessék jássék módon végezte el a horolást. Emiatt összesen hatszor Kellett horolni szőlőterületüket. Az ilyen többletmunkák pedig dupla kiadást, több, száz forintos ráfizetést jelentenek gazdaságunknak. — Ugyancsak helytelen volt az is, mikor egy- egy táblában 12 000—13 000 szőlőtőkét számoltak el, holott mindössze csak 8000 volt meg, a többi hiányzott. Ily módon nagyon sokan jogtalan, meg nem dolgozott bérhez jutottak. Ezen a helyzeten már változtattunk. Mivel e"’r">1''n öntudatos dolgozó sem hagyhatja szó nélkül, hogy egyesek pillanatnyi előnyökhöz jutva, tulajdonképpen mindannyiunkat megkárosítanak.

*

GALAMB ISTVÁN gyümöics- esoporí-vezető:

Ez évben gyümölcsterrneszté- si tervünket messze túlteljesítettük. Almafáink szinte roska: doznak a gazdag termés alatt. Körülbelül 40 000 mázsás termésre számítottunk, de a legnagyobb örömünkre, most az almaszüret előtt úgy látjuk, hogy legalább 80 000 mázsát takarítunk be. Egy pillanatig sem lehetünk elbizakodottak, hiszen ha a permetezésnél gondosabb, szakszerűbb munkát végeznek brigádjaink, akkor még szebb eredményeket érünk el és termelési költségeinket is csökkenthetjük. Az egyes részlegünknél például a helytelen permetezés miatt gyümölcsöseink egy kis hányada megperzselődött. Máskor pedig a permetlé csak a gyümölcsfa alsó részét érte és

Egymast gyógyítják

hátra pillantott, mintha követné valaki Kiszökött a szanatóriumból.

Egy jó félóra múlva már ott állt az üzem portása előtt. Cseri l,ácsinak azt füllentette, hogy már meggyógyult és holnaptól kezdve dolgozik. Meg szeretné nézni a gépét.

— Jól van, Pista, de szaporán, tudod ilyenkor már otthon a helled.

— Igenis, Cseri bácsi, és szedte. a lábait.

zfl lépcsőket kettesével mér- te. Végié megérkezett a szerszámműhely elé. Remegő kezével kinyitotta az ajtót és betoppant. A villanyt felgyújtotta és a neoncsövek fényében ott tündökölt legkedvesebb barátja: a marógép. Lábujjhegyen ment a géphez, megsimogatta, babusgatta, mint ahogy a kis- occsét szokta. A ráhullott port, piszkot , íatöriilgette, és nekilátott a munkának.

Előszedte szerszámait. Kínlódott, gyötrődött. A gép csak nem működött. -Elkeseredett — szégyent vallók? — kérdezte szemrehányóan önmagától. Nem, i.em lehet! — s aztán tovább szorgoskodott. Ez így ment jó :árom óra hosszáig. Inge csupa ucsolc volt, arcán a forintnagyVozsó Pistát nagyon saj- nálták az üzemben. Tüdőbeteg lett és beutalták szanatóriumba. Már négy éve dolgozott a szakmában, s amikor ziegkérdezték tőle. hogy mi a foglalkozása, csillámló szemekkel mondta:

— Szerszámgépmarós vagyok.

Mosolygó kék szemében a haározottság, a rátartiság tüze obogott. Gyakran felkereste az nősebbeket, kérdezgette, faggatta őket múltbeli tapasztalataikról. Minden egészséges mondat be^eszövödött leikébe és elhatározta, hogy ö is jó munkás lesz. Nem egyszer megdicsérték, legutóbb pedig megkapta a sztahanovista oklevelet is.

Amikor kérdezgették tőle, hogyan érte el ezt a magas kitüntetést, egyszerűen válaszolta:

— Tanultam, tanultam, és újra csak tanultam.

A szanatórium ólomszárnyú csendje fiatalos kedélyét megtörte. Egyedülállónak érezte magát. Mindig az üzem járt az eszében és sokszor bizony hosz- szú szempilláin ott tündököltek a.s emlékezésokozta apró gyöngyszemek.

Az első két hét kínosan telt el

Az orvosok tapintata és közvetlensége. a szobatársak életbe vetett bizalma hamarosan feloldották, Pista fagyos érzéseit és Jcnszőke arcára a mosoly is előír ttenkedett. Egyre kevesebbet

foglalkozott a halál nyomasztó gondolatával is.

V assanként visszanyerte életkedvét és kedélye vidám nevetésekkel párosult.

Az üzem DISZ-fiataljai is meglátogatták. Egy ilyen beszélgetés alkalmával szó került az üzemi munkáról is. Mohácsi Jóska szerszámkészítő elmesélte, hogy Bozsó Pista marógépe elromlott. Nézegették, javítgatták, de arra jutottak, hogy házilag nem tudják megcsinálni. Külső vállalat pedig jócskán megkéri az árat és időbe is telik. Ez a kiesés a tervteljesítést is hátráltatja. Pista türelmetlenül hallgatta Jóska beszámolóját. Gondolatban ott állt a marógép mellett és javítgatta, próbálgatta, hátha működik. Szerette barátait, de most alig várta, hogy elmenjenek. A vendégek távozása után tüstént kiugrott az ágyból. A szekrényből kilopta a ruháit', magára kapkodta és az erdő hátsó bejáráig felé csont. Szobatársai nem tudták elkenteim, hogy mi történt vele.. Se szó, se beszéd, gálába vágta magát és elrohant.

A szeptemberi szél megciro- gatta a levelek apró harangjait. A fű selymes dárdáin már ott tollászkodott az alkony. Hátraságú olajfoltok szaporodtak.

Fáradtan lihegett. — Megtalálom én a hiba nyitját — suttogta magában. A tizet már elütötte. a toronyóra, amikor Cseri bácsi egy mérföldes kiáltást halott. — Mi az? — rettent fel fülkéjében es legényesen az vzemiészek felé kocogott. Sas- tzkintetével észrevette, hogy a szerszámműhelyt ugyancsak kivilágították. Már arról ■megfeledkezett, hogy Bozso Pistát felengedte, hisz oly régen volt, meg az ember feje mégsem káptalan. — No majd elkapom, aki. felszökött engedélyem nélkül. — Elbújt a csatorna mellett és lesett az áldozatra.

— Megvagy — ragadta galléron Pistát, de amikor meglátta a nyurga, sovány fiút, rádöbbent arra, hogy az ő engedélyével lépett be az üzem területére. Re stelte is magát.

— No nincs semmi hiba — áünnyögte és megveregette a Pista vizes vállát.

— Nincs már semmi hiba, Cseri bácsi — válaszolta Bozsó és magához szorította az öreg portást.

g±ozsó Pistának még sohasem volt olyan nyugodt éjszakája, mint ezen a napon.

A szerszámmarós másnap egy cédulát talált a marógépre helyezve:

»A gép működik, sok sikert!« Aláírás — nem volt.

Bieliczkv Sándor..

emiatt elterjedt a pajzstetű ezeken a felső részeken. Számításaink szerint egy-egy fánál a pajzstetű okozta kár mintegy 85 forintot tesz ki. A perzselés következtében pedig veszteségeink gyümölcsfaegységenként 50 forintot jelentettek. Most brigádjainkban mozgalom indult meg, hogy egymás munkáját figyelemmel kísérjük és ahol gondatlan munkát látunk, ott mi magunk figyelmeztetjük a vétkeseket.

*

NYÁRI SÁNDOR agronómus:

A szőlőben dolgozó brigádjaink tagjai a nagy esőzések idején szinte követelték tőlem; azonnal lássunk munkához, egy perc halasztani való időnk sincs. A dolgozók még családtagjaikat is kivittek a szőlőbe azért, hogy gyorsabban menjen a munka* Hajnalban, késő este, vasárnap,

— nem számított. Lázas igyekezetlel végezték az érés alá kapálást és az igazító kötözést. Hiszen minden egyes kapavágás a megmentett szóló kilóit, mázsáit jelentették. A kapálás és igazító kötözés segítségéve) ugyanis megakadályoztuk, hogy az alsó szőlőfürtök a nedves homokba lógjanak és megrohadjanak. A dolgozók lelkes munkája eredményeképpen elértük azt, hogy a kapálás cs kötözés, mely rendes körülmények közölt három hétig' is eltartóid volna, 10 nap alatt bevégeztük.

*

E nyilatkozatok mind azt bizonyítják, hogy az íVgasegyházi Állami Gazdaság dolgozói szívügyüknek tekintik gazdaságuk lelvirágoztatá-sát. Egyre többen érzik cs tudják, hogy a gazdaság pirosió almafáinak sokasaga, a szinte végtelennek tűnő szőlőtabiák gazdag termése, már az országot, a népet táplálják és éppen ezért mindezt a dolgozók,

— mint ahogy a nyilatkozatok is mutatják — már a gazda szemével nézik.

Minden feltétel meg van tehái arra, hogy e ráfizetéses gazdaságból jövedelmező gazdaságúi teremtsenek. Mindez csak azor, múlik, hogy a gazdaság az új terveket és elgondolásokat megvalósítsa és a vezetők és dolgozók egyaránt a tervek teljesítésén dolgozzanak.

INNEN-ONNAN

— A tiilöpszállási Dózsa Te y melőszövetkezet szeptember ho 8-ig 71 új taggal gyarapodott.

— Ajándékműsort adott vasárnap a begyűjtésben élenjárt harkakötönyi egyénileg dolgozc parasztok tiszteletére a kiskun- halasi kultúrház tánc- és kultúr- csoportja. Az együttes népi táncokkal, magyar nótákkal és egy- íelvonásos jelenetekkel szórakoztatta a nagyszámú közönséget. A vendégek vacsora közben és a tánc alkalmával megismerkedtek a község fiataljaival. — (Bogyó Elemér.)

— Farkas Aladár Munkácsy- díjas szobrászművész két hatalmas méretű domborművön dolgozik. A dóm borműveket a Fel- sőszentivánon épülő általános iskola é4ócsarnokának a falár helyezik el. Mindkettő iskolai jelenetet ábrázol. Az egyik az új tanulók beiratkozását, a másik a végzett növendékek búcsaját örökíti mçs.