Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-15 / 217. szám
Megyei értekezleteit beszéllek meg a begyiijíés Időszerű feladatait Megbeszélésre jöttek össze a Megyei Pártbizottság, Megyei Tanács és a Begyűjtési Hivatal meghívására a járások és a községek vezetői, begyűjtési dolgozói, hogy megtárgyalják a begyűjtés helyzetét és az időszerű leiadatokat. Az értekezleten Buda Gábor elvtárs, a Megyei Begyűjtési Hivatal vezetője tartott beszámolót. Rámutatott a gabonabegyűjtésben elért eredményeinkre. — Gabonabegyűjtési tervünket a Terményforgalmi Vállalat könyvelési adatai szerint globálisan túlteljesítettük — hangoztatta. — Hozzájárult a jó eredmények eléréséhez, hogy párt- bizottságaink, tanácsaink a gépállomások munkájának fokozottabb ellenőrzésével megoldották, hogy ebben az évben a cséplőgépek üzemképessége a korábbi évekhez viszonyítva nagymértékben megjavult. Ennek köszönhető, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is biztosítható volt a gabona gyors cséplése. Ez a versenyszakasz bebizonyította, ha pártszervezeteink a munka- szervezés élén állnak, tanácsszerveink megadják a szükséges segítséget a begyűjtési apparátusnak, az eredmény nem maradhat el. Járásaink közül az együttműködés a munkaszervezés szép példáját mutatta a kiskunhalasi járás, mely gabonabegyűjtési tervét a megyében, sőt országosan is elsőnek teljesítette. Ezután áttért az őszi kapások begyűjtésére. A kukorica-, napraforgó- és burgonyabeadási kötelezettség teljesítésének és forgalmának szabályozásáról szóló rendelet nagy segítséget nyújt a tervek teljesítéséhez. A rendelet értelmében minden termelő köteles a törés, illetve a szedés megkezdését legkésőbb a betakarítás kezdésének napján a beadási kötelezettséget nyilvántartó begyűjtési megbízottnál bejelenteni. A bejelentéseket a begyűjtési megbízott nyilvántartásba foglalja. A vonatkozó rendelet szabályozza a beadási kötelezettség rendezésére átadható termények minőségi követelményeit. Nem lehet a terménybeadási kötelezettség létesítésére átvenni 32 százaléknál magasabb víztartalmú kukoricát, 16 százaléknál magasabb víztartalmú napraforgót, burgonyánál a gömbölyű fajtánál 4 centiméternél, a hosszúkás fajtáknál pedig azokat, melyeknek legnagyobb átmérője 3 és fél centiméternél kisebb. Szó volt az értekezleten, hogy az őszi kapások zavartalan átvétele és tárolása, valamint a romlástól való megóvása érdekében egyik legfontosabb teendő a szükséges raktár biztosítása. Szükségraktárak, górék, padlásterek felkutatásával, rögtönzött górék építésével kell elérni, hogy az őszi kapások átvételénél semminemű fennakadás ne legyen. A szárítóberendezéseket legkésőbb szeptember 20-ig üzemképessé kell tenni. A rendelet értelmében 1955 szeptember 10-től kezdődően a község (város) begyűjtési tervének teljesítéséig a termelők kukoricát és napraforgómagot csak a Terményforgalmi Vállalatnak, burgonyát pedig csak a ZÖLDSZÖV-nek, illetve a földművesszövetkezetnek adhatnak el. Megyénk területének jelentős részét képezi a szőlőkultúra. Országos méretekben is a legnagyobb tömegű bortermést a mi megyénk adja. Ebben az évben a termésbecslések szerint gazdag szőlőtermésre számíthatunk, megvan tehát az előfeltétele annak, hogy borbegyűjtési tervünket teljesítsük és teljes egészében felszámoljuk az elmúlt évekről elmaradt hátralékokat. Sok szó esett az értekezleten a Minisztertanács kukoricaértékesítési és sertéshizlalási határozatáról. Ebben a határozatban a Minisztertanács felhívja a termelőket, hogy az ország hús- és zsíreliátása érdekében az idei jó kukoricatermésre és a megnövekedett sertésállományra tekintettel önkéntes értékesítési és híz- lalási szerződéseket kössenek. Ezek a szerződések a termelők kukoricafeleslegének értékesítésére, valamint a szerződéses ser- téshízlalásra igen előnyös feltételeket biztosítanak. Az értékesítési szerződés alapján a töréstől számított 8 napon belül szállított májusi morzsolt kukoricáért jnázsánként 240 forintos készpénz árat kapnak a termelők, ' melynek felét előlegként már szerződéskötéskor felvehetik. Azok a termelők, akik építési anyagokra, iparcikkekre is igényt tartanak, 200 forintos má- zsánkénti ár mellett köthetnek szerződést. Ennek alapján az iparcikkeket állami áron 1956. január 1-e után vehetik át. A 200 forintos árra leszerződött iparcikk kiutalásra beadott kukoricát is a törés megkezdésétől számított 8 napon belül kell átadni és az ilyen szerződések megkötésekor is kifizethető az 50 százalékos előleg. Aki sertéshízlalásra köt szerződést, az átadott sertés minőségétől és súlyától függően, 18— 22 forint kilogrammonkénti készpénzárat kap. Vagy alacsonyabb 16—18 forint kilogrammonkénti készpénzár mellett a terület utáni kukoricabeadási kötelezettségből a sertés súlyától függően 100—230 kilogramm beadási kedvezményben részesül. Az 1955. negyedik negyedévre alacsonyabb átvételi ár mellett leszerződött sertések után a kukoricabeadási mérséklést az 1955. évi kötelezettségből az 1956. I—III. negyedévi átadásra leszerződött sertések után csak az 1956. évi kukoricabeadási kötelezettség előírásánál lehet a kedvezményt érvényesíteni. A leszerződött sertések után a mezőgazdasági termelőszövetkezeUj szakkönyvek a könyvpiacon Mezőgazdaság Somos András; ZÖLDSÉGTERMESZTÉS 2. (Mezőgazdasági Kiadó.) A könyv felöleli a zöldségtermesztésre vonatkozó tudnivalók minden területét. Feldolgozása annyira világos és részletes, hegy nemcsak az egyetemi oktatás céljára alkalmas, hanem a gyakorlati kertészek is felhasználhatják kézikönyv gyanánt. Ez a kötet a káposztafélékkel, gyök- és gumós zöldségnövényekkel (sárgarépa, petrezse- ivem, zeller, stb.), burgonyafé- tékkel, kabakosokkal (dinnye, uborka, tök), aüvelyesekkel, hagymafélékkel, kukoricával, leves-zöldségekkel, évelő zöldségfélékkel foglalkozik. 308 ábra és színes fényképek teszik szemléltetőbbé a könyv anyagát; Bóna József: NAGYÜZEMI TRÁGYÁZÁS (Mezőgazdasági Kiadó.) Ha a termőföldet jól megmunkáljuk, a nagyobb termés a talajból több táplálóanyagot vesz ki, tehát ilyen esetben több táplálóanyagra van szükség, megfordítva: hiába trágyázunk erősebben, ha a talajmunkát nem végezzük el megfelelően, vagy pl., ha a gyomokat nem írtjuk ki időben. A helyes agrotechnika alkalmazása tekintetében a mező- gazdasági nagyüzemeink már igen sokat fejlődtek, ezzel szemben a táplálóanyagok visszapótlásának, a trágyázásnak terén még mindig és eléggé érezhetően el vagyunk maradva. Ezért igen időszerű Bóna József könyve, mely a talaj sajátságaival, a trágyaszerekkel, a szervestrágya készítésével, a zöldtrágyázással, a műtrágyázással foglalkozik. tek részére 600 forint, a dolgozó parasztoknak pedig 400 forint hízlalási előleget fizetnek ki a szerződés megkötésekor. A kukorica értékesítési és sertéshizlalási szerződés kedvező feltételei tehát messzemenően biztosítják a termelő érdekeit, a gazdálkodás jövedelmezőségét. Az értékesítési szerződéseket a Terményforgalmi Vállalat, illetve a kijelölt földművesszövetkezetek, a sertéshizlalási szerződéseket pedig az Állatforgalmi Vállalat dolgozói kötik. Hangsúlyozták az értekezleten, hogy a szerződéskötések érdekében jó politikai és felvilágosító munkára van szükség. — Nagy feladat vár tehát a párt- bizottságokra, a tanácsokra, a begyűjtési .szervekre. Meg kell magyarázni, hogy a termelő milyen jól jár, ha az állammal szerződést köt. Államunk ezzel akarja segíteni az ország hús- és zsírellátását és akadályozni a spekulációt. Az értekezleten többen hangoztatták, hogy fel kell számolni az állat- és állatitermékek begyűjtésénél tapasztalható elmaradást. A rövidesen meginduló sertés- vágási idényben a sertésvágási engedélyek kiadásánál semmiféle lazaságot nem szabad megtűrni. Emellett fokozott gondot kell fordítani a feketevágások megakadályozására. Ellenőrizni kell,, hogy a termelők időben hízóba állítsák sertéseiket, hogy teljesíteni tudják beadásukat. , Németi József elvtárs, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság első titkára határozottan felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy a begyűjtési tervek teljesítése politikai kérdés. A pártban leleplezett jobboldali elhajlás egyik káros következménye volt, hogy meglazult az állampolgári fegyelem. Ennek az állapotnak sürgősen véget kell vetni. — Nagyon kérjük a pártmunkásokat és a begyűjtési dolgozókat, hogy egész mellel vessék magukat a munkába, hogy sikerre vigyük az őszi kapások begyűjtését, az állat- és állati termékek terv teljesítésénél mutatkozó elmaradást pótoljuk — hangsúlyozta Németi elvtárs. Kettőezer MJSDSZ népnevelő tevékenykedik Bács megyében Bács-Kiskun megye MNDSZ- asszonyai elhatározták, hogy az év végéig 20 000 főre növelik a szervezet jelenlegi taglétszámát. E cél megvalósításáért kétezer MNDSZ-népnevelő állt munkába. Az asszonyok szorgalmasan járják a falvakat, hogy új részvevőket toborozzanak a nőmozgalomnak, de meglátogatják az összes régi tagokat is, hogy megbeszéljék velük, miként tegyék tartalmasabbá, hatékonyabbá az MNDSZ munkáját. Az aktívák ezeken a megbeszéléseken köz- véleménykutatást is végeznek, s ennek alapján 130 különböző szakkört, olvasókört szerveznek a megye területén. Az idén a fiatal lányokat is bevonják a szakköri foglalkozásokba, amelyeket azzal is tartalmasabbá tesznek, hogy a foglalkozásokon egy-egy szakember tart előadást, megbeszélést a részvevőket leginkább érdeklő problémákról. Felesleges irodákból — lakásokat! Irodákból lakásokat! Igen, ez volt a Minisztertanács május hó 10-én hozott határozatának a célja, hogy az irodáknak elfoglalt lakások egy részének felszabadításával is elősegítsük a dolgozók lakásigényeit. Kiskőrösön azonban nem minden vállalat és hivatal vezetősége értette meg ennek szükségességét. A MÉH Vállalat átvevőhelye például azért nem akarja elfoglalni a lakás felszabadításáért kapott cserehelyiséget, mert az iroda nem az udvarra, vagyis a telep felé néz. A járási begyűjtési hivatal vezetője pedig azért nem akarja átadni a lakást, melyben jelenleg a hivatal székel, mert a helyiségeket szépen berendezték. Minden lehetőségük megvan arra, hogy a cserehelyiséget is igényeiknek megfelelően rendezzék be. A községi tanács titkára, Baracska elvtársnő ahelyett, hogy az MNDSZ részéről megüresedett két nagy helyiséget a lakást igénylő dolgozók rendelkezésére bocsátaná, szakszervezeti székháznak akarja átalakíttatni. Ugyanakkor községünkben a szép kultúrházban és irodaházban is meg lehetne rendezni g szakszervezeti összejöveteleket. Ahhoz, hogy községünkben is biztosítani tudjuk a Minisztertanács határozatának végrehajtását, az szükséges, hogy a felesleges helyiségeket használóik átadják lakásoknak. A vállalatok és egyéb hivatali szervek vezető: ne hátráltassák, hanem inkább céltudatos munkával segítsék elő az ésszerű helyiségcserék lebonyolítását. Kövessék a Statisztikai Hivatal vezetőjének példáját, aki a felesleges helyiségeke- átadta lakásoknak. Gulyás István, Kiskőrös, a járási tanács dolgozója HÍREK A FILM VILÁGÁBÓL Megkezdődtek a »Körhinta« c. új magyar film forgatásának munkálatai. A film főszerepeit Soós Imre, Töröcsik Marianne, Szirtes Ádám, Kiss Manyi és Barsi Béla Kossuth-díjas játsz- szák. A filmet Fábri Zoltán rendezi. Megindult a Háy Gyula drámájából átdolgozott »Élet hídja« című film felvétele is. A legfontosabb szerepeket Görbe János, Mészáros Ági és Makiári Zoltán alakítja. A hírek szerint befejeződtek az első magyar Moliere-film, a »Dandin György« felvételei is. * Több érdekes rövidfilm is készül a filmgyártó stúdiókban. — Most fejeződött be a Sopronról készült művészettörténeti film A rendező máris hozzálátott a »Bakony« című rövid színes tájfilm forgatásához. Tájfilmet forgatnak a Bükk- ben is. A film a táj szépsége: mellett megörökíti a Bükk hegység új ipari létesítményeinek életét is. Érdekes filmösszeállítást készítenek a Híradó- és Dokumentum Filmgyárban Bandungtól— Genfig címmel. A film a két jelentős értekezlet között történ' világpolitikai eseményekről ad hírt. GALAMBOS JÓZSEF TSZ ELNÖK (Az alábbi írás a Népújság szerkesztősége »Miért jobb az élet a című pályázatára érkezett.) termelőszövetkezetben« Az enyhén simogató esti szél zeneszót sodor a Petőfi Termelőszövetkezet kultúrhá- za felől. Távolról is jól hallani a »■Cserebogársárga cserebogár« dallamait. A kanalak csörömpölése, a birkapaprikás étvágygerjesztő illata már mesz- sziről a vacsorához csalogat. Halk beszélgetés folyik a részvevők egy csoportja között, a többség Rácz Károly hegedűjének vidító hangjában gyönyörködik. A termelőszövetkezet tagságának apraja- nagyja együtt van a vacsorán. Vidám a hangulat. Sokszor csengenek a koccintásra ösz- szetartott poharak. A jó vörös bor ízlik a zsíros paprikásra. Hamarosan jó hangulat kerekedik. De lehet is, kész az aratás és cséplés, minden szem gabona a zsákokba került. A tarló helyén szépen zöldül a másodvetés. A zenekar most »Szánt a babám, csireg, csörög, sej, haj a járom« dalt játssza. Nem úgy dolgoznak ők, mint ahogy a nóta mondja. A gépállomás traktorosai szántanak. Gépek végzik a nehéz munkát. Gép ekézett, kombájn aratott, gép vágja a kendert és szedi a burgonyát. Galambos József a vacsora befejezése után elkondolkodva nézte az előtte lévő kormánykitüntetést, a »Szocialista munkáért« érdemérmet. Ki tudja, mire gondol a fiatal tsz-elnök. Talán éppen arra, amikor hóviharban ment az iskolába, mely 5 kilométerre volt a tanyájuktól. Vagy arra, amikor 12 éves korában egész nap lovat vezetett a ku- koricaekézés idején. Szüleinek kellett segíteni, akik harmados földön dolgoztak. Vagy arra emlékezett, amikor a hentes egyetlen tehenüket vágta le, hogy ezzel megmentse az elhullástól. Felelevenedhetett előtte a földosztás emléke. Ő is ott volt, amikor mérték a grófi birtokból a sok szegény ember évszázados jussát. Û verte le a mezsgyét jelző karókat a kimért föld négy sarkába, jelezve ezzel, hogy a földnek új gazdája van. Az egyik mezs- QUskaróra, amelyik 10 hold föld egyik sarkán volt, rá is írta: Galambos József. A földet azonban nem tudták megművelni, mert nem volt mivel. A ku- lák most is szívesen adott kölcsön fogatot és gépeket, mert kellett neki a gyalogmunkás, kellett, aki learatja a búzáját, és leszedi kukoricáját. Hétről-hétre másnak dolgoztak a Galambosék, saját földjük megművelésére alig jutott az időből. Nemsokáig tartott ez a robotmunka. 1949- ben szárnyra kapott az a hír, hogy termelőcsoport alakul, őket is hívták a közösbe. Vé- gülis úgy döntöttek, hogy a 10 hold juttatott földdel együtt belépnek. Az apa és a fia kitöltötte a belépést nyilatkozatot. Galambos Jóska első tevékenysége az volt, hogy megalakította a TASZ-szervezetet. Sokat kellett agitálni, amíg hét fiatalt meggyőzött arról, hogy legyenek tagjai a szervezetnek. Amikor Jóslta párttag lett, új szakasz kezdődött életében. Látóköre napról- uapra szélesedett. Nemcsak ő tanult hanem a többi fiatalokkal is foglalkozott Minden munkában első volt. Keresetéből c tsz támogatásával szél családiházat épített. Az egyik közgyűlésen olyan határozatom hoztak a tsz tagjai hogy Jóskát elküldik iskolára. Az iskolc eredményes elvégzést után őt választották elnöknek és azóta hozzáértően vezeti c gazdaságot. Ahogy ül az asztam mellett, nemcsak a csillogó éremben látja a megbecsülés jelét hanem abban a szere- tetben is, melyet a szövetkezet tagsága tanúsít iránta. A zenekar szépen húzza a talpalávalót ét lassan mindenkinek kedve kerekedik a tánchoz. A fiatalok mellett az idősebbek ú ropják a csárdást igazi magyarosan. Mielőtt Galambos József i‘ láncba indulna, felesé ge kitűzi mellére a kitüntetést, s kétéves kislánya selypítve odasúgja: ... jaj, de szép Göndör József Baja.
