Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-10 / 213. szám

Baja képzőművészei rep réz en fai-ív anyaggal készülnek az őszi fariatokra

Baja képzőművészete szép múlttá tekinthet vissza. Tájainak szépsége, a környező községek gazdag népviselete festö- rpüvészek, szobrászok, grafikusok alkotásaiban nyerlek megörökítést. Nem egy művésze szerzett hírt városának. Itt működött Jakobey Károly, Beck Vilmos, a műit század híres arcképfestője. Itt született és vált korának nagy művészévé Kardos Gyula, Teles Ede, Dezső Alajos. A múlt haladó hagyományain indult el az Éber mű- vészcsalád, Ágoston Vendel, Mis- kolezy Ferenc. Munkásságuk olyan erőssé fejlesztette a város képzőművészetét, hogy életük alkonyán két olyan nagy művész is ebben a szép duna- menti városban telepedett meg mint Rudnay Gyula és az elhunyt Nagy István.

Rudnay Gyula iskolát, művésztelepet teremtett. Művészi nagysága tanítványait. Bak Jánost, Kun Istvánt, Mikii Feren- :et újabb alkotásokra ösztönöznék. Az iskola immár 10 eszten- lős működése rendszeres képzőművészeti életet hozott létre. — Olyan új tehetségeket is indítottak útnak, mint Göldner Tibor és Weintráger Adolf.

A város művészeti életének kialakulásához az is hozzájárult, hogy a város szülöttjének, Oltványi Imrének adományából állandó kaptárhoz jutott Baja. A Türr István Múzeum a képző- művészeti élet központjává tette ezeket a kiállítási termeket, melyekben tárlatok egész sora igazolta Baja képzőművészetének magas színvonalát. Dómján fametszet kiállítása, a bajakörnyéki népművészeti szőttesek gyűjteménye, a most megnyílt India művészetét ismertető kiállítás is hozzájárul a bajai dolgozók művészeti neveléséhíz. Ősztől kezdve a földszinti, nagyméretű kiállítási termek is benépesülnek. Itt állítják ki a város művészeinek alkotásait, festményeit, gralikai munkáit, rézkarcait, pasztelljeit.

Egész nyáron át szorgalmasan dolgoztak a Rudnay Gyuláról elnevezett képzőművészeti kör iag- jai is. Vidéki művészeket láttak vendégül és önálló alkotásokat hoztak létre. A kör tagjai most készülnek kecskeméti reprezentatív kiállításuk anyagának ösz- szeállítására. A művésztelep kollektív műtermében a képzőművészeti alap által idéküldött művészek dolgoznak. Vásznaikon új életre kelnek a bajakörnyéki tájak, a vidék gazdag színvilága.

Vessünk egy pillantást a műtermekbe. Éber Sándor dunai tájat ábrázoló új képét fejezi be. kun István a város egy-egy műemlékekben gazdag utcáját örökíti meg. Miskolczy Ferenc rézkarcokon ábrázolja a város legjellegzetesebb részeit. Göldner Tibor a bajai piac mozgalmas képét, színeit viszi vászonra. A képzőművész körben is pezsgő élet folvik. Az általára s iskolai rajztanárok szünidei munkájú-' kon végzik az utolsó simításokat.

Szólni kell a fiatalokról is, akik most bontogatják szárnyaikat. A bajai ifjú nemzedék legjobbjai, ha el is kerültek a városból, a bajai tájak szépségeit, a Dunapartot, az öreg Cserta er-; dös útjait, a Pandur sziget,zegzugos útvesztőit nem felejtették

el. A bajai fiatalok Bencze Lilla, Udvardy Ilonka, Szösz Jenő az őszi tárlatra színpompás képekkel készülnek.

Az esős nyár nem nagyon kedvezett ugyan a művészi munkának, de az őszi tárlaton — Kecskeméten; a Vidéki Képzőművészek Kiállításán a budapesti Erhszt Múzeumban, a bajai képzőművészek alkotásai azt bizonyítják majd: ebben a városban újjáéledtek a mült legszebb művészeti hagyományai és az új nemzedék a Szocialista realizmus útját járja,

Bővülnek a termelőszövetkezetek könyvtárai

Megyénk termelőszövetkezeteiben egyre bővülnek a könyvtárak. Jelenleg mintegy 30 termelőszövetkezetben működik fiók- könyvtár, összesen több, mint 4000 kötettel. Emellett több helyen új könyvtárakat is létesítenek. Az ősz folyamán több, mint 1000 kötettel bővítik a már meglévő termelőszövetkezeti könyvtárak állományát és ezzel egyidejűleg a régi könyvek nagyrészét eddig hiányzó művekkel cserélik ki. Nagy segítséget nyújtott ehhez a nyár folyamán sikeresen megrendezett könyvgyűjtési akció, melynek során magánosok és közületek többezer könyvet adtak át a falusi olvasómozgalom céljaira. A falusi népkönyvtárakat több- ezer mezőgazdasági szakkönyvvel látják el, hogy a hosszú téli estéken megfelelő segítséget nyújtsanak a különböző szaktanfolyamok hallgatóinak és a tanulnivágyó gazdáknak.

(V>AAAA^ZVWW«^yVVVVVVVVVW

MOZAIKOK

a tudományos kutatómunka műhelyéből

A borjak nevelése télen nyitott fészerben

Nemcsak a növendékmarhákat lehet nyitott fészerben eredményesen felnevelni, hanem a fiatal borjakat is. Az eddigi kísérletek tisztázták, hogy gyakorlati vonatkozásban miként történhet ez. Az eredmények azt mutatják, hogy a színben történő nevelés növeli az állomány ellen- állóképességét, szilárdabbá teszi a borjak szervezetét, ezen túlmenően olcsóbb is az egyéb tartási módoknál.

A gazdaságos silózás módszereinek kidolgozása.

AZ ősz folyamán a kukorica levelei — hacsak nem ázottak — zörgősen szárazzá válnak, a nedvtartalom azonban a szárban, kivált a szár alsó részében még jelentős. A silózással a felaprítás és az egyenletes keveredés folytán ez a nedvtartalom az egész szárban kiegyenlítődik.

Az újonnan kidolgozott módszerekkel a kukoricaszár és az egyéb takarmányok tápláló anyagai az eddiginél nagyobb mértékben tartósíthatók.

Növendékcsikók

fészerben.

tartása

Növendékcsikók fészerben tartása esetén nemcsak jobb, egészségesebb, nagyobb munkabírású és hosszabb élettartamú

lóállomány nevelhető, hanem a lótenyésztés önköltsége is csökken. (Egy típus-csikóistálló költsége kb. 360 000 forint, ugyanilyen befogadású fészeré pedig 25—50 000 forint.)

Homokjavítási módszerek

a Duna—Tiszaközén.

A nyári szárazságban a homok felső rétegei kiszáradnak. Ezért csupán a homok felső rétegére kiterjedő agrotechnikával nem lehet a talaj kellő képességét tartósan fokozni és a termések biztonságát megteremteni.

Az új homokjavító eljárás lényege az, hogy az istállótrágyát, vagv komposztet az altalajban mintegy 60 cm mélyen rétegesen helyezzük el. Ez a mintegy 1 cm vastagságú összefüggő réteg nagymennyiségű vizet raktároz és a lefelé szivárgó vízmozgást megakadályozza, Két-három év múlva 40—50 cm mélyen újabb réteget kell elhelyezni és ezt követően újabb két-három év elmúltával 30—35 cm mélyen még egy újabb réteget. így alakul ki az aljtrágyázott talaj szelvénye, amelyben az alj réteg kedvező tulajdonságai hatványozottan érvényesülnek.

Az eddig végzett kísérletek során édes cirok csalamádénál 511 forint, tavaszi ültetésű burgonyánál pedig 2046 forint többlet mutatkozott az első évben.

VITAZARO

a „Vajon magánügy-e“ ? című vitához

INNEN—ONNAN

— A Magyar Tudományós Akadémia és a Magyar Földrajzi Társaság szeptember 10 és 23h között megrendezi az első földrajzi kongresszust.

— Vásár t*na: szeptember hó tó-én uZanköft; Szeptember hé;

ll-én Szabadszállásóii és Bácsalmáson.

— Az Ifjúsági Cipőgyár del-; gozói újtípusü bébt-éipö gyártását kezdték meg. Az vij kis tipegőket. bőrből, ízléses fehér szikiben készítik. A tartós kis cipőkből az első 400 pár december elején kerül az üzletekbe.

— Az idén 25—30 százalékkal

több gyümölcs- és . zöldségfélét tárol a ZÖLDSZÖV a lákösság: ellátására, H. I.-NËK lapunkban megjelent levele nyomán széleskörű vita bontakozott ki. Egyszerű emberek, fiatalok és öregek ragadtak tollat és írták meg véleményüket. Vajoh miért? Talán H. I. családi ügye olyan feltűnően érdekes, különös? Egyáltalán nem lehet az esetre ezt mondani. Ilyenfajta családi válságokról már többféle változatban hallottak az emberek. S ha H. I. ügyét csak mint személyes, az illető családot érintő kizárólagos esetnek tekintjük, akkor nem is találhatunk magyarázatot arra, hogy miért is mozdult rneg a megye közvéleménye ilyen egyöntetűen.

HA AZONBAN a vitához hozzászóló leveleket tanulmányozzuk, akkor szinte mindén Sorból kiérezzük, hogy a közvéleményben a csalódért, a kiskorú gyermekekért érzett társadalmi felelősség szólal meg. Ezt a gondolatot Schmidt István bajai levelezőnk így fogalmazta meg: *Jt, 1. rossz példamutatásával veszélyezteti gyermekeinek erkölcsi nevelését. Pedig a gyermekekért a szülő a felelős és későbbi botlásaikért a szülőt vonja felelősségre a törvény.*

NAÖVOfí SOKSZOR hallunk megjegyzéseket, tűikor egyesek kivetni valót találnak a fiatalok viselkedésén, magatartásán. Va-* lóban, van még javítani Való fiataljaink nevelésében. De hozzá“

tehetjük: a szülők neveléséről sem szabad megfeledkeznünk! A

H. I.-eset éppen erre a társadalmi kérdésre int bennünket. Ugyanis a család nélkül eltöltött gyermekévek kitörölhetetlen nyomokat hagynak a felnövekvő fiatalban.

Márpedig mi azt akarjuk elérni, hogy a szülői házban IS egyenes jellemű, tiszta erkölcsű fiatalok nevelődjenek, akik emelt fővel járnak az utcán, tisztelik, szeretik szüleiket, és büszkék rá. Ezért társadalmi ügy, közügy H.

I. családi esete is.

A VITÁBAN FELVETŐDHET az a kérdés is, mely szerint tulajdonképpen H. I. érezte is a felelősséget, hiszen ő nem akart válni, csak a házasságon kívül tartott fehn rendszeres kapcsolatot. Meg kell világosan lrton- datiUnk, hogy a házasságról alkotott ilyen felfogás a régi, kispolgári, bufzsöá érdekházasságok alapgondolatát tükrözi és nem lehetnék jellemzői a mi társadalmunknak, A régi, kispolgári házasságkötésekét jellemezte áz, hogy látszatra, a vendégek szemei számára, mindenütt a ^legnagyobb egyetértés»- volt. A pápá reggelente megcsókdlta a felesége homlokát, gyermekei arcát. Hazaadta rendszeresen a háztartási pénzt — azonban a házasfelek csak ilyet! látszólagos családi életet élték. TitokRomeo és Julia

Az idei cannesi filmfesztiválon a zenés filmek nagydlját szovjet film kapta: a »Romeo és Júlia« című színes balett. A nem éppen elfogulatlan zsűri, — amelg nagyrészt nyugati filmszakemberekből állott, — nem dönthetett másképpen: valamennyi zenés film közül mesz- sze kimagaslott, igen előkelő helyet foglalt el Shakespeare halhatatlan tragédiájának balettátdolgozása, a legkiválóbb szovjet művészek előadásában.

Az eredeti mű meséjét mindenki ismeri. A Montague- és Capulet-családok engesztelhetetlen ősi ellenségekként állnak egymással szemben. Romeo és Julia szüleik, rokonaik viszálykodása közepette egymásba szeretnek és titokban egybekelnek. Romeo párbajban megöli a Capulet-ház legvérszomjasabb fiát: Tybaldot. Ezért az uralkodó herceg száműzi. Júlia, akit szülei Páris grófjához akarnak kényszeríteni, olyan folyadékot vesz be, amely két napig tartó tetszhalált okoz. A családi kriptába temetik. Romeo a gyászhírt meghallva sietve megy a kriptába és megmérgezi magát. Az eszméletre térő Júlia elborzadva tátja Romeo holttestét és tőrt döf szívébe. Felfedezik a kettős öngyilkosságot, a boldogtalan szerelmesek szülét kezüket nyújtják egymásnak, a két család békekötésének zálo- gául. )

Mindenekelőtt a film, műfaja az, amely tetszésünket megráz gadja. A balett-film új vívmány* szinte csak az utóbbi években találkozunk vele. A Szovjetunió filmművészei irányították rá a> figyelmet. Sok mozgás, szín, gazdag muzsika, ezek a balettfilm alapelemei és ennek az ábrá- ' zolására a film kitűnő lehetőséget ad. A színpompás balettfilmben a legnagyobb szovjet művészek játékában gyönyörködhet a néző. Ulanova — Júlia szerepét táncolja, partnere, a Rómeót alakító Jurij Zsdánovf A világ legszebb szerelmi története e két nagy művész tolmácsolásában a legmagasabb- rendű élmény. Item nehéz megjósolni, hogy ez az eddig legkitűnőbb szovjet balett-filmt amelyet a cannesi filmfesztivál nagydíja is fémjelez és amelyet a shakespearei szöveg jó magyar fordítása hoz még közelebb a nézőhöz, a megye mozilátogatóit is meghódítja.

A filmet a kecskeméti Városi Mozi játssza szeptember 8-tól.

JELENET A FILMBŐL.

ban unták egymást és házasságon kívüli kapcsolatok, házasságtörés Utján próbálták megtalálni azt, amit a?, érdekházasság nem nyújtott nekik.

A Ml TÁRSADALMUNKBAN

az emberek és házasfelek között őszinte, mély, emberi és nem látszatkapcsolatokra van szükség. Szocializmust építő társadalmunkban megteremtődtek az anyagi alapjai az őszinte érzelmeken létesítendő tartós házasságoknak. Ma már nem a vagyon a házasság alapkövetelménye, hanem a szeretet, a kölcsönös megbecsülés és a munka. A dolgozó férfiak és nők, a családok ma már nem élnek létbizonytalanságban. Ebből egyesek azt a helytelen következtetést vonták le: manapság nem baj, ha nem sikerül a házasság, legfeljebb elválunk, vagy máshol keresünk vigasztalást. A vita egyik hozzászólója: Győri Ernő- né, nagyon helyesen fogalmazta meg, mikor ezzel kapcsolatban így írt: -»Nagyon sokan a házas- életet csak átszállójcgynek tekintik. Azt gondoljak, ha nem sikerül házaséletük, elválnak, vagy a törvényes együttélésen belül, másnál keresnek vigasztalást.*

AZ ILYENFAJTA EMBEREK elfelejtik, hogy társadalmunkban tisztelet és becsület illeti az őszinte emberi érzelmeket, de ez nem jelentheti azt, hogy az emberek áz Ösztöneik és nem józan eszük után mennek. Ezért a társadalomnak kötelessége közbeszólni, kézenfogni és visszavezetni a családi életbe a tévelygőket. Államunk törvényekkel is védi és óvja a családi életet és ezzel is igyekszik figyelmeztetni a helytelen útra tévedteket.

MINDENESETRE, mint látható, a H. l.-üggyel tulajdonképpen társadalmi, erkölcsi kérdést vitattunk meg. Az sem közömbös persze számunkra, hogy személy szerint mi történik H. L családjával. Mindenképpen helyes volt a tanácstitkár beavatkozása ebbe a »»magánügybe* és csak azt példázza ez a tény, hogy a községek vezetőinek szívügyük a családok sorsának, életének alakulása. Véleményünk szerint H. I. áthelyezése a legjobb és a legnemesebb elgondolásokból indulhattak ki, — de meg kell mondanunk azt is, hogy ez önmagában nem oldja meg a kérdést. Csak adminisztratív rendszabályokkal sem H. I.-t, sem pedig más családi életet nem lehet helyreállítani. Ehhez az Szükséges, hogy maguk a házasfelek döbbenjenek rá tévelygésükre. Olyan szocialista erkölcsi felfogást kell kialakítanunk, hogy a félrelépők szégyeijék magúkat, és még gondolni se merjenek arra, hogy futó érzelmekért áldozatul dobják őda családi életüket. Erinek elérése a szocialista erkölcsi nevelés feladata. Vélpitiénvünk sZeririt a vitacikkek közlése egy kis lépéssel eiőre segítette ézt az ügyet, a Szocialista erkölcsi nevelés nagy munkáiét.