Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-10 / 213. szám

Három év tapasztalatai a csávolyi Haladás Termelőszövetkezetben Mindössze három éves terme­lőszövetkezet a csávolyi Haladás. 1932-ben alakult. Az első év küzdelmes, nehéz esztendő volt. Üj tagjai magukkal hozták az egyéni gazdálkodás maradiságát, húzódoztak a gépi munkától. Az­zal érveltek, hogy a gépi munka elviszi a jövedelmet. Maguk .szántottak, kézzel arattak, ku­koricájukat, burgonyájukat, nap­raforgójukat is kézzel kapálták. Ennek a maradiságnak meg is volt a kára, mert holdanként 8 mázsa búzát, 8 mázsa árpát, 22 mázsa kukoricát takarítottak be. (Pedig a talaj adottságok sokkal több termést is biztosítottak vol­na a korszerű agrotechnikai módszerek, a gépi munka alkal­mazása mellett. Ebben az évben munkaegységenként 3 kg búzát, 80 deka árpát osztottak, hasonló­képpen más terményekből is vi­szonylag alacsony volt a része­sedés és készpénzben csak 2,40 forintot kaptak a tagok. I A követkexő évben sem történt sok változás, csak annyi, hogy földjeik 60 százalé­kát istállótrágyázták és ahova a trágyából nem jutott, olt hol­danként 1 mázsa műtrágyát szórtak ki. 40 holdon négyzete­sen vetették a kukoricát, az ár­pát pedig keresztsorosan. A gé­pek alkalmazásától azonban to­vábbra is húzódoztak. Közben azután történt valami, ami megváltoztatta az eddigi fel­fogást. Látogatást tettek más termelőszövetkezetekben, ahol látták, hogy a gépi munka meny­nyivel jobb eredményekhez se­gíti a tagokat. Ezekben a terme­lőszövetkezetekben a részesedés is jóval magasabb volt, mint ná­luk. Ax idén azután megtörtént a foruulat, szerződést kötöttek a gépállo­mással talajmunkára, sőt 50 hold kombájnaratásra is. A földterü­let 80 százalékát istállótrágyáz­ták és holdanként 80 kg műtrá­gyával is felülszórták. A gépál­lomás időben végezte el a mély­szántást, a vetőszántást, a vetést. A kombájn munkája annyi­ra megtetszett a tagoknak, hogy még 10 holdra kötöttek pótszerződést, késői) s pedig ismét 27 holdra, A termés is jó volt. Árpából hol­danként 14 mázsát, búzából 10 és fél mázsát takarítottak be. Kúkoricából pedig 35 mázsára számítanak, a többszöri gépi ka­pálás eredményeképpen. A gép használata növelte a munkaegy­ségek értékét és az idén már 6,40 kg búzát és 2 kg árpát osztottak munkaegységenként előlegkép­pen. így jutott Müller Józsefnek több, mint 15 mázsa búza, 4,80 mázsa árpa. Horváth Józsefné 62 éves létére majdnem 200 mun­kaegységet teljesített. Kapott is szépén részesedést. A tagság saját tapasztalatai­ból győződött meg arról, hogy mennyire hasznos a gépi munka. Most mar a takarmányrépa és a cukorrépa termést is répalazí- tóval akarják kiemelni, vagyis ezek betakarítását is részben gépesítik. A csávolyi Haladás eredmé­nyei egymásután vonzzák a kí­vülálló egyéni parasztokat. Az utóbbi hónapokban 26 új belépővel gyarapodott a termelőszövetkezet tagsága. A kisparasztok mellett több közép­paraszt is belépett. Ilyenek Ze- mankó István, Nemes Lajos, Hu­szár Pétérné és Mayer János. cÆ íjíÁfLUfmg Ltael^sládá^ákái Épül, szépül községünk A mi községünk is nap, mint nap épül és szépül, lakossága gyarapszik. Rövid idő alatt 11 új kislakást építettek a termelő­szövetkezeti tagok. Üjabb *hét családiház építését a közeljövőben kezdik meg. Az állami házak karbantartásáról sem feledkezünk meg. Erre a célra egy év alatt 24 000 forintot használunk fel. Egyedül az Ady Endre utca 58. számú ház tatarozása 6000 forintba kerül. Az I-es számú iskolát bővítettük két tanteremmel, mely 22 ezer forintba került. Az iskolai gyermekjátszó létesítésére, meg­lévő parkjaink szépítésére 5000 forintot fordítunk. A betonjárdák építése jelenleg is folyik. Az idén csupán csak az utak feljavítá­sára, s új gyalogjárók létesítésére 85 000 forintot fordítunk. A Fő téri I-es számú bolt előtt szinte járhatatlan volt az út, különö­sen az esőzések alkalmával. Ma már azonban itt is kiköveztük a gyalogjárót. Most pedig az Attila utcától a vasútállomásig épí­tünk 2,5 kilométeres betonjárdát. Községünk dolgozóinak a kultúrigénye is megnövekedett. Szép mozi és kultúrház áll a szórakozni vágyók rendelkezésére. A kultúrház tatarozására és körülkerítésére 25 000 forint jutott az évi közel 90 000 forintos költségvetésből. Az összeg háromnegyed részét államunk biztosítja, de községünk becsületes dolgozói is hozzájárulnak új létesítményeink megvalósításához társadalmi munkával, a dolgozó parasztok többsége pedig az állampolgári kötelezettségek teljesítésével. Horváth Gyula VB-elnök, Fülöpszállás. Törpe vízművefis épiTünk Üj parkok, járdák, kicsinosított házak mutatják, hogy a Köz­ségi tanács helyesen gazdálkodik. A tervberuházási keretből meg­javítottuk a. lakosság ivóvízellátását. Több szabad kutat lefed­tünk és szivattyúval szereltünk fel. Mi már régen kinőttünk az iskolás korból, de azért mi is ké­szültünk az új tanévre, mégpedig az iskolák rendbehozásával. A Sirö-szőlőkbeli iskola tatarozására, valamint a nevelőlakás rend- behozására és mellékhelyiség építésére 6200 forintot fordítottunk. A Sztálin téren 6600 forintos költséggel szép parkot létesítet­tünk. Az idén községünk bolthálózata is bővült. 18 000 forintos beruházással egy könyvesbolt, ezenkívül egy vasbolt kezdte meg működését a földművesszövetkezet keretén belül. Rövidesen befe­jezzük a 20.000 forintos költséggel épülő törpe vízmű létesítését, amely a kórház, a tanács és a tüdőgondozó ivóvízellátását fogja biztosítani. Bérezés Emi), Szabadszállás, községi tanács. Gazdagon gyümölcsöző forintok nyomában Ekkor alakult Kecskeméten a tízerőgépes gép­állomás. A kezdet kezdetén alig több, mint 30 embert foglalkoz- taiott. Állóeszközei már akkor is 1 millió forint körüli értéket képviseltek, de nagyon kevés volt a munkagépek s a helyi adottságoknak megfelelő talaj­művelő gépek száma. Hét év telt el azóta, s a gép­állomás ma már gazdag, szép eredményeivel ünnepelheti hét­éves fennállását. Megalakulása­kor, az első esztendőben, még alig több, mint 2000 normálhol- don zúgtak fel a gépek, a me­zőgazdaságban szinte forradal­mat jelentő traktorok. Amint az évek sorra elmaradtak, úgy fej­lődött a Kecskeméti Gépállomás is. 7 év alatt tízszeresére növeke­dett a gépállomás álló eszközei­nek értéke. De lehet-e számok­ban kifejezni mindazt a küzdel­met, megfeszített munkát, amit ez az elmúlt hét év jelentett? Ma már 45—50 000 holdon vé­geznek évente talajmunkát a gépállomás gépei. A 63 erőgépük mellett már 17 aratógépük és 7 kombájnjuk van, ami hatalmas szerepet játszott az idei gabona­betakarításban. A termelőszövet­kezetek 3500 holdnyi gabonájá­ból : 3000 holdat a. gépállomás takarított be. Kora tavasztól késő őszig traktorzúgás veri fel a határ csendjét, szántanak, vetnek, aratnak a gépek, Az idén már a növényápolásban is hatalmas segítséget adtak a város és a környék termelőszövetkezetei­nek. Ezt lehetővé tette az is, hogy a tavaly már meglévő bárom univerzális növényápoló­gépükhöz az idén újabb kilenc gépet kaptak. 2789 hold kapás­növényt műveltek meg a nyár folyamán a tervezett 2100 hold helyett. így megyei viszonylat­ban is az elsők lettek. A négyzetes kukoricavetésben hasonlóan jó eredményt értek el. A termelőszövetkezetek kukori­cájának mintegy 91 százalékát vetették négyzetesen az idén. A tavaszi és nyári idénytervek tel­jesítésében a gépállomás trak­torosai közül sokan elérték a sztahanovista szintet. A tavaszi idény után 16 traktoros és két brigád kapta meg a sztahano­vista címet. A nyári idény tervek teljesítése után pedig 15 sztaha­novistát terjesztettek fel sztaha­novista oklevéllel való kitünte­tésre. Ezek közül többen van­nak olyanok, akik — mint Czir- kcs János, Dabi István és Bor­bély Balázs, — már másodszorra kapják meg a sztahanovista kitüntetést. A gépállomás tavaszi idény- tervét 112 százalékra teljesítette és nyári tervét is jóval 100 szá­zalékon felül. Az önköltség mindkét idényben a tervnél ala­csonyabb volt, mivel a megen­gedettnél jóval kevesebb üzem­anyagot, alkatrészt használtak fel. Ezek az eredmények is már fényesen igazolják, hogy a gép­állomás fejlesztésére fordított forintok gazdagon gyümölcsöz­tek. Ennek hatása a mezőgazda­ság termelési technikájának fejlődésén és egyre növekvő ter­méseredményeken mérhetők le. 1 1955'. szept. hó~j eddig is írtuk, mintegy 9 millió forintot fordított államunk hét év alatt megyénk csupán ez egyetlen gépállomására. S ez még csak a kezdet volt, mert az új tervek újabb fejlődésről beszélnek. A város határában már megkezdődött az új gép­állomás építése, amely sokkal fejlettebb, korszerűbb lesz, mint a mostani. Hatalmas, szovjet típusú szerelőcsarnok épül, mű­helyekkel, lakóházakkal, trak­torospihenővel körülvéve. Erre újabb 10 millió forintot irányo­zott elő államunk; amiből elő­reláthatólag 3 és fél milliót még az idén beépítünk. Mire az új gépállomás teljesen felépül, az erőgépek száma >s 100-ra növe­kedik. Nagyszerű dolgok ezek — s mindezekre büszkék lehetünk valamennyien, hisz a mi kölcsönadott forintjaink is előse­gítették e gyorsarányú fejlődést s ezek a kölcsönadott forin­tok is megtérülnek most a na­gyobb darab kenyérrel, több gyümölccsel, s mindazzal a ter­ménnyel, amelyet termelőszövet­kezeteink és városunk fejlődő mezőgazdasága, a gépállomás segítségével, megtermel. 1948. oktçber 3. BAJAI JEGYZETEK Egy eredményes műszaki értekezlet A Bajai Gyapjúszövetgyár műszaki konferencián vitatta meg az üzem fejlesztésére, kor­szerűsítésére beérkezett javasla­tokat. A javaslatok nemcsak távoli terveket, de számos azon­nal megvalósítható ötletet is felvetettek. Közel 200 a beérke­zett javaslatok száma. Legke­vesebb a fonodából érkezett, pe­dig nem egy hiba fékezi ebben az- üzemrészben még az ered­ményeket. A beérkezett javas­latokból 30 már a megvalósulás útjára lépett, 27 javaslat a kö­zeljövőben kerül bevezetésre. A javaslatok többsége könnyebbé, gyorsabbá igyekszik tenni a munkát, olcsóbbá a termelést, a minőség megjavítását akarja el­érni és az önköltséget tovább csökkenteni. Reile Lajos, a kó­nuszos lefej tésű keresztorsók bevezetését javasolta Doszkocs Józsefné, a jól bevált szálvissza­kereső automaták felszerelését a szövőgépekre, melyek a munkát gyorsítják. Bevezetésre kerül az a javaslat is, mely a vetéssürú- ség ingadozását akarja megszün­tetni a vashengerek faburkolat­tal való ellátásával. A műemlékek védelméért A múlt haladó ha­gyományait őrzik a város műemlékei. A népfront-bizott­ság javaslatot ter­jesztett a városi ta­nács . elé, a mű­emléknek nyilvání­tott középületek, állami és magánhá­zak megjelölésére. A tanács magáévá tette a javaslatot és megkezdte a mű­emléknek nyilvání­tott házak táblák­kal való megjelölé­sét. Tábla került a Kunfi utca 10. szá­mú házra, mely a XIX. század első felének építkezési formáját őrzi. A hat nyílásos, jobbra íves kapuval ellá­tott ház ablakait fa­pillérek díszítik. A Szamuelly Tibor u. 12. számra helyezett tábla á XIX. század első feléből a ro­mantikus korszak építkezési formá­ját hirdeti. Ma­gyaros oszlopfőket őriz. Műemlék az Arany János utca 1. szám alatti ház, a Rudnay festőtelep otthona. Főhomlok­zata négy, hátrább 2 oszlopos, középri- zalíttal. Falpillérei­ben magyar címe­rekkel. Az építkezés Hold József, az egyik legnagyobb magyar építész munkájának hatá­sát őrzi. A Ménte­lep épülete egyik részében a XIX: század első felének romantikus neógót- slílusát, öntöttvas­ból készült kapube­járatát örökíti meg, másik felében pedig a XIX. század má­sodik felének kla- szicizáló hatását. A görögkeleti szerb templom is a város műemlékei közé tar­tozik. Egyetlen hom­lokzati tornyán ke­cses sisak áll, a kapu felett pedig a már igen ritkán fel­lelhető hegedűab­lak. A város 36 mű­emlékének nyilvání­tott köz- és magán­épülete közül az idén 10 házra kerül tábla. Bővül a Ruhaüzem Megkezdték a Ruhaüzem bő­vítését. 1 200 000 forint költség­gel folyik a Kamarás-Duna part­ján, új üzemrésznek kijelölt épü­let átalakítási munkája. Uj mun­katermek készülnek és az üzem bővítése lehetővé teszi a dolgo­zókról való fokozottabb szociális gondoskodást. Ebédlő, öltözőhe­lyiségek, kultúrterem létesül. A jövő évben az üzem két telep­helyen folytatja majd a fehér­nemű-gyártást. A kultúrház terveiből A kultúrház gazdag őszi és téli program összeállításával készül a kultúrigények kielégítésére. Központi színjátszó együt­test szervez, hogy színpadán egész estét betöltő színművek is bemutatásra kerülhessenek. Földszinti helyiségeiben megnyílik a Dolgozók Klubja. A klub helyiségeiben időszerű kiállítások megrendezésére is sor kerül. A nagy sikerrel folyó vasárnap délelőtti »Meseórakat« a téli hónapokban tovább folytatja. Ezek a vasárnap délelőtiök nagy népszerűségnek örvendenek a kicsinyek és felnőttek között. A zenekultúra további ápolására újból életre keltik a város zenekedvelőiből a szimfonikus zene­kart. Káros huza-vona Szólni kell a Szabadság út 30 szám alatt lévő bölcsődéről is. A tanács két évvel ezelőtt helyez­te el itt bölcsődéjét azzal, hogy az épület udvari részében lakó bérlöt lakáshoz juttatja és az így felszabadult helyiségek is a bölcsőde céljait fogják szolgál­ni. Két éve mitsem tett a ta­nács, hogy ígéretének eleget te­gyen. így aztán állandósult az a tűrhetetlen és megengedhetetlen helyzet, hogy a bölcsőde kony­hája ma is az éléskamrában van, a lakó pedig a bölcsőde kony­háját használja. Helyiség hiá­nyában a bölcsőde nem rendel­kezik átvevő helyiséggel, sze­mélyzeti szobával. A csecsemők együtt vannak az 1—3 éves ko­rú gyermekekkel. Helyiség hiá­nyában nem tudják megoldani a napközben megbetegedett gyermekek elkülönítését. A he­lyiséghiány miatt a bölcsőde mindössze 20 gyermeket tud be­fogadni, viszont, ha a ház többi helyisége is rendelkezésére áll­na, 40 gyermek részére is volna elhelyezési lehetőség. A tanács huza-vonája veszélyezteti a böl­csőde állandósítását is. ... és a Tüdőgondozó új épülete körül És ha már egészségügyi dol­gokról beszélünk, ide tartozik a bürokrácia nagyobb dicsőségére a Tüdőgondozó új helyiségének ügye is. Az űj helyiség átalakí­tására és a higénia követelmé­nyének megfelelő építkezésre 120 000 forintot utaltak ki. Az építkezést és átalakítást azon­ban nem tudják végrehajtani. Az ÉM. 64/2. Építőipari Vállalat félmillió forinton aluli építke­zést nem vállalhat, a Tatarozó Vállalattal való építkezést csi t- alakítást a megyei tanács u vál­lalat kapacitáshiánya miatt nem engedélyezi, a Lakberendező KTSZ pedig 50 000 forinton fe­lüli építkezést és átalakítást nem vállalhat. Van pénz, de nincs ki­vitelező. Az OKISZ azt tartja: az ügy az Egészségügyi Minisz­tériumhoz tartozik. A miniszté­riumnak kell döntenie, s a Lak- berendező KTSZ vállalhatja-e az építkezést és átalakítást. A mi­nisztérium viszont a személye­sen átnyújtott építkezési tervet pedig csak akkor hajlandó dön­tés végett tovább terjeszteni, ha azt postán és nem személyesen veszi kézhez. A 120 000 forint felhasználására szóló határidő vészesen közeleg. A huza-vona pedig hátráltatja, hogy a leendő űj tüdőbeteggondozó volt helyi­ségében megnyílhasson a megye egyetlen trachoma-osztálya. Épül a Kellető A'lomás Előrehaladt a Keltető Állomás építkezése a vásártéren. Az állo­másra nagy szerep vár a város és a járás baromfiállományának kialakításában. Évente közel fél­millió napos csibét fognak kel­tetni és mintaközségek létesíté­sével biztosítják majd a fajtiszta cs keltetésre alkalmas tojás- mennyiséget. A Keltető Állomás még ebben az évben megkezdi működését, ..

Next

/
Thumbnails
Contents