Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-04 / 208. szám

Új üzemmel gazdagodott az ország — felavatták a gyöngyösoroszi ércelőkészítő művet Szombaton felavatták orszá­gunk, nehéziparunk egyik újabb létesítményét, a'gyöngyös­oroszi ércelőkészítő művet. Az avatóünnepségen megjelentek a környék bányáinak, gyárainak, üzemeinek dolgozói, a párt és a tömegszervezetek képviselői és Gyöngyösoroszi lakói, Ünnepi avatóbeszédet Papp Bálint, a Vegyipari és Energiaügyi Mi­nisztérium ércbányászati igaz­gatóságának vezetője mondott. Ezután Laczkó András, a He­ves megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője mondott beszédet, majd az új üzemet Flórián Gusztáv, az ércbánya igazgatója vette át, Az ünnepélyes átvétel után a kitüntetések és a jutalmak át­adása következett, majd a meg­hívott vendégek az ércelőkészí­tőmű berendezéseit, működését tekintették meg. (MTI) Ez történt a nagyvilágban BRÜSSZEL. M. F. Kucsmin, brüsszeli szovjet ügyvivő szep­tember 1-én fogadást adott a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak meghívására szeptember hó v-én Moszkvába utazó belga parlamenti küldöttség tisztele­tére. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa saját kérésére telmentette Szalai Béla elvtár- jat a könnyűipari miniszter tiszt­sége alól. Könnyűipari minisz­Egy héttel az alkotmány ün­nepi begyűjtési verseny záróér­tékelése előtt a megyék rang­sora a Begyűjtési Minisztérium legutóbbi értékelése szerint a következő: Gabonabegyűjtésben: 1. Bács- Kiskun, 2. Szolnok, 3. Hajdú- Bihar, 4. Békés, 5. Pest, 6. Sza­bolcs, 7. Fejér, 8. Győr-Sopron, 9. Heves, 10. Komárom, 11. Csongrád, 12. Somogy, 13. Nóg­A fogadáson jelen voltak a belga parlamenti küldöttség tag­jai Huysmans képviselőházi el­nök vezetésével, Spaak belga külügyminiszter, Larock külke­reskedelmi miniszter és a belga politikai élet más személyiségei. temek a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Nagy Józsefné elvtárs­nőt, az Országos Tervhivatal el­nökének helyettesét választotta meg. (MTI) rád, 14. Vas, 15. Tolna, 16. Vesz­prém, 17, Baranya, 18. Zala, 19. Borsod. Állat- és állatitermék begyűj­tésben: 1. Győr-Sopron, 2. So­mogy, 3. Zala, 4. Komárom, 5. Heves, 6. Csongrád, 7. Békés, 8. Vas, 9. Pest, 10. Veszprém, 11. Szolnok, 12. Nógrád, 13. Bara­nya, 14. Tolna, 15. Borsod, 16. Fejér, 17. Hajdú, 18. Szabolcs, 19. Bács. (MTI) LONDON. Macmillan brit kül­ügyminiszter és Livingston Mer­chant, az amerikai külügymi­nisztérium európai ügyekkel megbízott államtitkára megbe­szélést folytatott a genfi kül­ügyminiszteri értekezlet előké­szítéséről, — jelenti az AFP. Ér­tesülések szerint Merchant tá­jékoztatta a brit külügyminisz­tert arról a tanácskozásról, me­lyet Bonnban Adenauer kancel­lárral folytatott a német problé­máról. NEW YORK. A buenosairesi sajtó jelentései szerint Argentí­nában helyreállt a nyugalom. A közintézmények, az ipari és ke­reskedelmi vállalatok dolgozói újra munkába álltak. LONDON. A Kanadában tar­tózkodó szovjet mezőgazdasági küldöttség szeptember 1-én Win­nipeg városában látogatást tett a »Bedoof Grane Comissioners For Canada« nevű szervezetben. En­nek laboratóriumaiban megis­merkedett a kivitelre szánt ga­bona minőségének meghatározá­sát szolgáló módszerekkel. A felvilágosításokat Mackenzie, Kanada gabonaügyi főbiztosa és dr. Andersen, a vegyészeti osz­tály vezetője adta meg. NEW YORK. Dag Hammarsk­jöld, az ENSZ főtitkára csütör­tökön egymás után tanácskozott Hervé Alphand-dal, Franciaor­szág ENSZ-képvisélőjével, Sir Pierson Dixonnel, Nagy-Britan- nia ENSZ-képviselőjével és Ja­mes Wadsworth-al, az Egyesült Államok ENSZ-képviselőjével az izraeli—egyiptomi határon fenn­álló helyzetről. DELHI. A Times of India cí­mű lap közli: India elhatározta, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesít a Mongol Népköztársa­sággal. Erről a közeljövőben hi­vatalos közlemény jelenik meg. Amerikai operaegyüttest hívtak meg vendégszereplésre a Szovjetunióba WASHINGTON (TASZSZ) Sz. R. Sztriganov washingtoni szov­jet ügyvivő szeptember 1-én a Szovjetunió kulturális ügyei mi­nisztériumának nevében meg­hívta az »Everyman« amerikai operaegyüttest, hogy látogasson el vendégszereplésre a Szovjet­unióba 1955. negyedik negyedé­ben és adja elő a »Porgy and Bess« című Gershwin-operát. Robert Brean, az együttes igaz­gatóhelyettese elfogadta a meg­hívást. (MTI) Sssalai Béla elvtársat, as MDP Központi Vezetősége titkárává választotta A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Szalai Béla elvtársat, a Központi Vezetőség Politikai Bizottságának tagját, a Központi Vezetőség titkárává választotta. (MTI) Hagy Józsefné elvtársnő az új könnyűipari miniszter Bács és Szolnok megye a begyűjtési verseny élén NEMZETKÜ2I Ciprus szigete a Szuezi csator­na kulcsa. Amikor az angolok kiürítették a csatornaövezetet, ide költöztették közel-keleti fő­hadiszállásukat, új repülőtereket ■s haditengerészeti támasapon- okat építettek a sziget partjain. V közel 10 000 négyzetkilométer­nyi területű Ciprus a Földközi­tenger harmadik legnagyobb szi­gete, közel a török és a szíriai partokhoz, a Földközi- ■enger keleti medencéjében a ha­józási és légiutak fontos csomó­pontja — mindez fokozza straté­giai fontosságát. A sziget lakossága valamivel több, mint félmillió; ebből több, mint 400 000 görög és mintegy 90 ezer török nemzetiségű. A lakos­ság túlnyomó többségét kitevő görögök annál hevesebben tilta­koznak az angol megszállók je­lenléte ellen, minél több angol egységet dobnak át Szuezből. A görög lakosság nemzeti önrendel­kezési jogot követel, hogy az mtonomia birtokában egyesül­hessen Görögországgal. Az ango- lak arra hivatkoznak, hogy Cip­rus brit koronagyarmat, s így a sziget sorsa — Őfelsége kormá­nyának belügye. Ciprus kérdésé­ben éles ellentét támadt London és Athén között. Az angol—gö­rög vitában az angolok maguk mellé állították Törökországot rs, azon a címen, hogy a sziget lakosságának mintegy húsz szá­zaléka török nemzetiségű. Cip­rus a viszály almája az Atlanti Tömbhöz tartozó három ország, Anglia, Törökország és Görögor­szág között. A ciprusi görögöket sújtó angol terrorintézkedések elleni tiltakozásul Görögország legutóbb nem vett részt a föld­közitengeri NATO-hadgyakorla- tokon s valóságos jegyzék- és sajtóháború tört ki a két ország között. A ciprusi válság ügyében Anglia kezdeményezésére au­gusztus 29-én összeült a három érdekelt kormány képviselőinek értekezlete. A tanácskozáson azonban az elsősorban érdekelt fél: Ciprus lakossága nem kép­viselteti magát. A Ciprus nélküli Ciprusról tárgyaló tanácskozáson az angol külügyminiszter kifej­tette az angol álláspontot, de en­nek alaptalanságát maga az érte­kezlet ténye világította meg; a görög külügyminiszter visszauta­sította azt az érvelést, hogy Cip­rus Jövője Anglia belügye — olyan érvelés ez, amelyet maguk az angolok cáfoltak meg azzal, hogy az angol—török—görög nemzetközi értekezletet össze­hívták. A vita így jogi síkról stratégiai kérdésekre terelődött. Valóban: sem az angol, sem a görög, sem a török kormánynak nem Ciprus lakosságának jóléte, joga, jövője fáj, hanem össze­ütköző hatalmi érdekekről — a támaszpontokról van szó. Nos, a görög külügyminiszter — mint a londoni zárt tárgyalásról kiszi­várgó értesülésekből kiderül — megígérte, hogy a görög kormány Ciprus beolvasztása esetén biz­tosítja Angliának a Cipruson épí­tett katonai támaszpontok kor­látlan használatát, sőt az athéni kormány — mint Sztefanopulosz külügyminiszter mondotta — kész ezenkívül más katonai jo­gokat is biztosítani Angliának a görög szárazföldön abban az esetben, ha megegyezésre jutnak a ciprusi vitában. A törökök ugyanez értesülések szerint a je­lenlegi helyzet fenntartását akar­ják, vagyis lényegében az angol uralom fenntartását. Az amerikai sajtóból kiderül, hogy az Egyesült Államokat sem hagyja hidegen a ciprusi viszály. A New York Times szerint: »A Ciprus feletti háromoldalú vita ízléstelen és teljesen felesleges. A hisztéria megmérgezi a szövet­ségesek viszonyát és zavarhatja a Földközi-tenger keleti térségé­nek hadászati egyensúlyát. A NATO dolga, hogy utasítsa tag­államait, hagyjanak fel a vesze­kedéssel.« ' Ez a figyelmeztetés arra a ten­denciára utal, hogy a Cipruson vitatkozó hatalmak egyezzenek meg — a ciprusiak bőrére. A szabadságszerető ciprusi nép azonban nem kér az ilyen meg­oldásból. Ciprus népe, amely a múltban nem egyszer ragadott fegyvert a török és az angol el­nyomókkal szemben, mindinkább egyesíti erőit annak érdekében, hogy hazája ne legyen többé ide­gen gyarmat. Ez a cél Ciprus ér­sekétől a kommunista pártig kö­zös harcra egyesíti a sziget ha­zafias közvéleményét. À magyar—jugoszláv kapcsolatok fejlődését szolgálja a szeptember 2-án megnyílt zágrábi nemzetközi vásár ­Jugoszláviában szeptember 2— 13 között rendezik meg a hagyo­mányos zágrábi nemzetközi vá­sárt, amelyen Magyarország is részt vesz. A Magyar Népköz- társaság 450 négyzetméter fedett és ugyanennyi nyitott területen mutatja be ipari, mezőgazdasági termékeit; Jugoszlávia és Magyarország között 1954-ben újultak fel a ke­reskedelmi kapcsolatok. A je­lenleg érvényben lévő árucsere­forgalmi és fizetési egyezményt ez év januárjában kötöttük meg Belgrádban. Az utóbbi két hó­napban fokozott mértékben in­dult meg a külkereskedelmi for­galom a Magyar Népköztársaság és Jugoszlávia között. Kétségtelen, hogy a zágrábi nemzetközi vásár is a magyar— jugoszláv kapcsolatok további fejlődését fogja előmozdítani. A vásár szabad területén nehézipa­runk gyártmányai közül bánya­mozdonyokat, darukat, közleke­dési és teherszállítási járműve­ket, az EMAG-gyár kiváló arató­cséplő kombájnjait, a mezőgaz­dasági munka széles területén kitűnően felhasználható trakto­rainkat, a népegészségügyi szem­pontból nagyjelentőségű rönt­genautóbuszt mutatjuk be. A fe­dett területen a geodéziai kuta­tások eszközeit, vegyipari beren­dezéseket, szerszámgépeket, hír­adástechnikai berendezéseket^ gyógyszeripari, vegyipari cikke-*, két vonultatunk fel. Bizonyára- sikert aratnak majd a Csepel motorkerékpárok és varrógépek! is. Élelmisieripari termékek, za-, matos magyar borok, textíliák,! kultúrcikkek széles skáláját lát­ja majd a vásárlátogató közön­ség. Gyárberendezési exportcik­keinket képes tablókon mutatja be a komplex külkereskedelmi vállalat. Ugyanakkor a magyar» gazdasági szakemberek azért is várták nagy érdeklődéssel a zág­rábi vásárt, mert az alkalmat nyújt a jugoszláv ipar és mező- gazdaság termékeinek jobb meg­ismerésére. — Magyarországról Droppa Gusztáv külkereskedel­mi miniszterhelyettes és a ma­gyar külkereskedelem több más képviselője utazott a zágrábi nemzetközi vásárra, amely újabb lehetőséget nyújt a külkereske­delmi kapcsolatok kiszélesítésé­hez és ezen keresztül a jugoszláv és a magyar nép közötti baráti jóviszony további megszilárdu­lásához. (MTI) N Sorsolási naptár Az idei tíz államkölcsön-sorso- lás közül ötöt az év első felében tartottak meg. Kéthóhapi szünet után rövidesen újból megkez­dődnek a húzások. Az év végéig öt sorsoláson ismét sokmillió fo­rintot fizet' vissza államunk a kölcsönjegyzőknek. A sorsolásolt sorrendje a következő: * Szeptember 18-án Egerben, a IV, Békekölcsön harmadik sor­solása; október 20-tól 23-ig Veszprémben, a II. Békekölcsön hetedik húzása; november 13-án Budapesten, az V. Békekölcsön első sorsolása; november 26-tói 29-ig Miskolcon, az I. Békeköl­csön kilencedik húzása; decem­ber 30-án Székesfehérváron a III. Békekölcsön ötödik sorso­lása. (MTI) Szeptember 6-ig megszakították a londoni angol—török tárgyalásokat LONDON (TASZSZ) London­ban folytatódik az angol, a gö­rög és török külügyminiszter tárgyalása. A megbeszélések so­rán Zorlü török külügyminiszter visszautasította Sztefanopulosz görög miniszternek a javaslatát, amely szerint Ciprus lakosságá­nak önrendelkezési jogot kellene adni azzal a feltétellel, hogy ha a Ciprus fölötti fennhatóságot átadják Görögországnak, Ang­lia megtarthatja ciprusi katonai támaszpontjait. Zorlü arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy maradjon meg Ciprus jelenlegi angol gyarmat státusa, és kije­lentette: »ha szóbakerülne a sziget más kezekbe való átadá­sa, akkor Ciprusnak Törökor­szághoz kell átkerülnie«. A tárgyalásokat most megsza­kították és csak szeptember hó 6-án folytatják. A Reuter hír- ügynökség közlése szerint ennek az a magyarázata, hogy a kül­ügyminiszterek mindezidáig nem jutottak egyöntetű véleményre Ciprus kérdésében és hogy a tár­gyalások mostani megszakítása alatt szándékoznak zárt ajtók mögött nem hivatalos megbeszé­léseket folytatni. A Times pénteki száma közli Famaguszta és Larnaka ciprusi városok polgármestereinek leve­lét, amelyben kijelentik, hogy »Ciprus lakossága a teljes füg­getlenségen kívül semmi másba nem egyezik bele«. (MTI) VITÁS ÁROK Hozzászólás a „Vajon magánügy-e“ c. levélhez A Népújság augusztus »Vajon magánügy-e?« cím alatt megindult vítarovatához eddig nagyon sokan hozzászóltak. Ma­ga ez a körülmény is mutatja, hogy a családi élet feldúlását előidéző okok mennyire a tár­sadalmat érintő széleskörű kér­dések. H. I. levelében azt kifo­gásolta, hogy hivatalos szervek beleszólva az ő »magánügyeibe« reá nézve sérelmes intézkedése­ket hoztak. Szerinte ehhez; sen­kinek sincsen joga. Ebben azonban téved H. I. A házasság intézménye a szocialis­ta törvényeinkkel egyetemben már abban a pillanatban nem magánügyet jelent, mikor a fe­lek saját akaratukból megkö­tötték a házasságot. A házas- és családi életet törvényeink és erkölcsünk szocialista tartalom­mal töltik meg. Védik és előse­gítik a családi együttélést az er­re vonatkozó jogi törvényeink és az ennek alapján kialakult hí: ói gyakorlatunk, H. I. lénye­gében egy érzelem változásáról ír, amely eddig családjától ké­pes volt elfordítani, s apai kö­telességként csak azt tartja, hogy fizetését hazaadja. A Leg­felsőbb Bíróság eddig már több elvi jelentőségű határozatában kimondta, hogy az érzelemvál­tozás nem olyan ok, melynek alapján a házasságot fel lehet bontani. Pusztán anyagiakkal pedig — még ha ez valóban fenn is áll — nem lehet a csa­ládi élethez fűződő kötelezettsé­geket leróni. Ennek erkölcsi alapjai is vannak, melynek fenn­tartása és biztosítása nem ma­gánügy, hanem minden becsü­letes dolgozónak és vezetőnek nemcsak joga, hanem köteles­sége is. Ezért helyesen cseleked­tek azok, akik a községből való áthelyezés útján igyekeztek H. I.-t a helyes útra való visszaté­résre bírni. Dr. Elek Lajos ügyész, Megyei Ügyészség, Ügyészi szemmel... 25-én

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents