Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-29 / 229. szám

áspisaip ■■■HH Érdemes békekölcsönt jegyezni Soltvadkerten is Á tettek beszélnek Hazánk felszabadítása után lehetőség nyílt arra, hogy a pa­rasztság évezredes álmát valóra váltsuk. Soltvadkerten 160 Ris­es kózépparaszt 350 hold földet kapott a földreform során, * A dolgozók életszínvonalának növekedését mutatja az is, hogy egy év alatt 15JÍ1 200 forintot költöttek ingatlan vásárlásra. S nem egy olyan egyszerű ember, mint Basa József és Kerti Pé­ter vásárolt lakóházat az idén. * 1954 júliusában az egy főre eső cukorfogyasztás alig érte el a fél kilót, addig 1955 minden hónapjában az egy kilót is túl­haladta. * A lakosság igényeinek kielé­gítését szolgálta a helyi föld­művesszövetkezet által 1955-ben eladott: 5160 kiló huzaldrót, 185 darab zománcozott tűzhely, 76 darab rádió, 61 darab villany- vasaló, 135 darab kerékpár, 8 darab motorkerékpár és 2 da- :ab mosógép. * 35 000 forintos állami beruhá­zással kigyúlt a villany közsé­günkben. • A dolgozók kulturális fejlődé­sét elősegíti a tavaly épült 400 személy befogadóképességű kul- túrházunk, mely 167 000 forint beruházással létesült. ♦ A terhesanyát a múltban el­bocsátották a munkából. Ma biztosítva van részükre a három hónapos szülési szabadság. Köz­ségünkben korszerűen berende­zett szülőotthon működik. Az állam által biztosított ingyenes babakelengyéből 150 anyának adtunk ki eddig. * Két óvodánk van, 80 gyermek gondozását biztosítják. Az isko­lai napközi otthonra államunk évente 60 000 forintot fordít, ahol 40 tanuló napi étkeztetését biztosítják. * A régi urak azt mondották, elég a parasztnak annyit tudni, hogy fejjel ne szaladjon a fal­nak. Községünkben a felsza­badulás előtt 16 tanító volt. Ma pedig 25 tanító, 12 általános is­kolai tanár és 3 középiskolai ta­nár gondoskodik az 1100 iskola- köteles gyermek neveléséről. * Mi sem bizonyítja jobban, hogy nálunk legfőbb érték az ember, mint az, hogy a felsza­badulás előtt egy, ma pedig há­rom községi orvosunk van. 1938- l?an 28 személy halt meg tüdő­bajban, 1954-ben már csak ki­lenc. A csecsemők elhalálozása 1938-ban elérte a 13 százalékot, ez a szám 1954-ben 11,1 száza­lékkal csökkent. * A község belterületén 150 000 forintos beruházással gyönyörű postaépület létesült, * A járás területén lévő 84 trak­tor segítsége eljutott úgy a ter­melőszövetkezetekhez, mint az egyénileg dolgozó parasztság­hoz. Szövetkezeteink részére 425 hold gabonát aratógép vá­gott le, 100 holdon pedig kom­bájn végezte el a betakarítást. A gépállomás 145 holdat szántott fel szőlő alá a dolgozó parasz­toknak. A gépi munkadíj 92 800 forint volt, ez a fordítás kézi erővel 464 000 forintba került volna. A megtakarítás 371 200 forintot jelent a parasztság' szá­mára. * A szőlőkultúra továbbfejlesz­tésénél államunk segítsége meg­mutatkozott abban is, hogy 2963 mázsa rézgálicot biztosított a szőlőtermelők részére, melynek kilójáért alig fél liter bor árát kellett fizetni, * Ahhoz, hogy termésátlagaink búzából holdanként 5 mázsa 80 kilóval magasabbak voltak 1952- höz viszonyítva, nagyban hozzá­segített az 1100 mázsa műtrágya hasznosítása, melyet parasztsá­gunk megvásárolt. Emellett ta­valy 1414 mázsa minőségi vető­mag jutott a termelőknek. A mi­nőségi vetőmagcsere jelenleg is tart. Eddig 117 mázsa őszi árpái vetőmagot cseréltek az egyéniek. I * Állattenyésztésünk további nö­vekedését elősegítette a 66 ter­melőnek adott 26 400 forint bor- jÿnevelési kedvezmény és a 31 termelőnek nyújtott 15 500 fo­rintos csikónevelési kedvezmény. * Legközelebbi községfejlesztési terveink: új vásártér létesítése, darálómalom építése, járdák megjavítása, összesen 85 000 fo­rintos beruházással, valamint tornaterem építése. Ezek meg­valósítását segítik, gyorsítják a békekölcsönből visszamaradó fo­rintok. * Mindezek láttán már a béke­kölcsön-jegyzés első napján több dolgozó paraszt kereste fel a ta­nácsházát, hogy kölcsön adja forintja?? az álfámnak. Többek között Varga János 500 forintot jegyzett. Pitter Lajos pedagógus 1400 forint jegyzéssel mutat pél­dát. t Solt vadkert minden becsületes lakója, látva az eredményeket, továbbra is a felemelkedés ut­ján akar haladni és erejéhez mérten jegyez békekölcsönt. Vízin Gergely, VB-clnök. Népköztársaságunk kormányának tegnap megjelent felhívása új államkölcsön, a VI. Békekölcsön jegyzésére szólítja fel az or­szág népét. E felhívással a haza szól most fiaihoz: az acélt csa­poló kohászhoz, az új kukoricafajta nemesítésén fáradozó tudós­hoz és a szántó-vető paraszthoz, a verset faragó költőhöz és a határt járó agronómushoz, az egyenruhás vasutashoz és a szor­galmas kisiparoshoz, traktoristákhoz és tisztviselőkhöz, a mun­kában eltöltött élet fáradalmait pihenő nyugdíjashoz és a mun­kába induló délceg fiatalokhoz: jegyezzetek békekölcsönt! A haza szól ma fiaihoz, amely ezer éven át úri mostohája volt a népnek, csak a felszabadulás óta lett igazi édesanyánk. A haza... mennyi mindent kifejezhet egy szó.is! Ez a szó régi történelemkönyveket idéz emlékezetünkbe, amelyeket az iskola padjaiban forgattunk és áhítattal olvastunk belőle Rákóczi kuru- cairól, Hunyadi törökverő hőstetteiről, Dobóról, a hős egri vár­kapitányról, a lánglelkű Petőfiről. Természetesnek tartottuk, hogy nagynevű eleink a haza első hívó szavára cs£*tasorba állottak a német vasasok, az ozmán törökök ellen, nem kímélve vérüket és életüket. S vajon ki ne fogadta volna meg akkor titokban, hogy ha szólítja a haza, akkor ő sem cselekszik másként.,.? ... És most ismét szólít bennünket a haza. Nem csatákba, háborúba, hanem a békés alkotó munka anyagi támogatásaid, békekölcsön jegyzésére. S kormányunk szavára megmozdult az ország. Nemes ver­sengésre keltek a gyárak és a hivatalok, az állami gazdaságok és a vasútállomások dolgozói, az iskolák nevelői és a termelőszövet­kezeti parasztok, a tudós és a művész arra törekedett: ki jegyez le előbb, ki ad többet, gyorsabban a hazának. Tettekkel, a lejegy­zett száz és ezer forintokkal mutatják meg: én nem csak szóval, hanem a szívemmel is szeretem a hazat. Igen, most a tettek beszélnek. A lejegyzett összeg mutatja meg most elsősorban: kire számíthat igazán pártunk és kormá­nyunk, kik azok, akik csak hangzatos beszédek, melldöngető frázisok erejéig »hazafiak« és kik azok, akik cselekedni is készek érte. Gyűlnek a nevek, növekednek a számoszlopok, sokasodna!; a kölcsönjegyzést tanúsító kis cédulácskák: megmozdult kormá­nyunk felhívására az egész ország. S az újságíró, aki alig győzi a szüntelen telefoncsengés közepette, hogy feljegyezze az egyre áradó jelentéseket, nagyszerű híreket, meg a kölcsönt jegyeztető népnevelő, aki sorra járja a családokat, dolgozókat, nagy-nagy örömmel látja: milyen sok igazi hazafi él ma is. Dózsa, Rákóczi Petőfi kései unokái méltóak nagy eleikhez. Nemcsak szavakkal, tettekkel is szeretik, támogatják a hazát. : ; Traktorosgépész iskola terveiről Kultúrmunkások a békekölcsön jegyzéséért Eljött a békekölcsön-jegyzés ;deje. Az üzemekben, hivatalok­ban már a reggeli órákban meg­kezdődnek a jegyzések. A dél­utáni és esti órákban pedig a dolgozó parasztokat látogatják meg a népnevelők, jegyzésgyűj­tők. Már sokat beszélgettünk a jegyzésről, ki mennyit jegyez. Találgattuk, mire is fogják for­dítani a pénzünket? Igen, mint a neve is mondja, békés célokra. Főiig egészségügyi, kulturális, népjóléti és sportcélokra, a köz­ségek és városok rendbehozásá- ra, szépítésére. Városokban a jegyzett összeg 25 százalékát, községekben pedig felét, a köz­ségi tanács a lakosság igénye szerint használja fel arra, amit a legfontosabbnak tart. A nagy eseményre a kulturá­lis intézmények és a kultúrcso- portek is készültek. Szerte s megyében terveket készítettek, hogy miként jutalmazzák, ho­gyan dicsérik meg a jegyzésben példamutatókat, azokat, akik a köz ügyéért nemcsak szavak­ban, hanem tettekben is áldoza­tot vállalnak. A városi tanácsok, községi ta­nácsok és a mozik hangoshír­adói a legjobb jegyzéseredmé- nyeket ismertetik és a jól jegy- íőknek jutalomlemezt külde­nek. Az üzemekben, tömegszer­vezetekben, kultúrotthonokban köszöntőbrigádok készültek fel, hogy a legjobb jegyzőket kö- szöntsék virággal, rigmussal, vagy szavalattal. A megyei tanács népművelési osztálya erre az alkalomra rig­musokból, dalokból, versekből s rövid jelenetből álló műsort küldött a községeknek. A me­A Faárugyár megkezdte a oútorgyártást. Egyes bútordara­bok gyártása mellett, főleg a gyermekes anyák örömére gyer­mekbútorok készülnek majd. Különböző méretű és színű rá­csos gyermekágyak, gyermek- izékek és egyéb gyermekbúto­gyei pártbizottság és a megyei népművelési osztály megyénk fejlődéséről, s arról, hogy mi­lyen célokra használjuk fel a most befizetésre kerülő kölcsö­nöket, plakátsorozatot készített. A 20 plakátból álló sorozatot minden község megkapta. A vá­rosok és községek természete­sen saját maguk is készítenek plakátokat, amelyeken elsősor­ban azt mutatják be, hogy mit fejlődött saját helységük, mivel gyarapodtak, s mit akarnak a most Kölcsönadott pénzből meg­javítani és felépíteni'. Kiskunfélegyházán például a képzőművészkor a város részére 42 plakátot készített, melyeket az üzletek kirakataiban és a for­galmas helyiségekben helyezitek el. A'kiskunfélegyházi járási ta­nács népművelési csoportja pe­dig 450 plakátot készített a já­rásban lévő községek részére, a helyi képzőművészek bevonásá­val. Kiskunfélegyházán az iskolák és az üzemek 15 köszöntő bri­gádot állítottak ki és a járás minden községében működik egy-egy köszöntő csoport. A kis­kunhalasi járásban minden köz­ségi hangoshíradónak van fele­lőse, aki a jegyzés ideje alatt, biztosítja a megfelelő műsort. Kiskunhalason két, zenészekből álló brigád készült fel, hogy a jól jegyzőket zenés felköszön­tésbe részesítse. A kalocsai járásban a könyv­tárosok jelmondatokat gépelnek, melyeket a kikölcsönzött köny­vekbe helyeznek el és igy hívják fel az olvasóközönség figyelmét, hogy jegyzésével járuljon hozzá szép terveink megvalósításához. Bácsalmáson »Tények és ada­tok« címmel brosúrát készítet­tek a bácsalmási járás ötéves rok. Az üzemben megszűnt a já­tékgyártás, hogy helyette segítse a bútorgyártást, a megnöveke­dett igények kielégítését. A már gyártott és forgalomba ke­rült bútorok elnyerték a vásárlók tete zését* terv alatti fejlődéséről. Ezeknek az adatoknak a felhasználásával készítettek most plakátokat. Minden iskolában rövid levelet írnak a tanulók szüleiknek ar­ról, hogy mit kaptak az ötéves terv időszakában. A moziüze­mekben a szöveges hirdetéseken kívül diavetítések útján is érte- sítik*a közönséget a kölcsön- jegyzés nagy eseményéről és o jegyzési eredményekről Kiskő­rösön a jegyzési eredmények és jegyzési hírek közzétételére egy most alakult szerkesztőbizottság külön kiadványt jelentet meg. És sorolhatnánk a járásokat és községeket, hogy hol, hogyan készülnek a békekölcsön-jegy­zést elősegíteni és a jegyzésben példamutatókat megbecsülésben; dicséretben részesíteni. Urbán Pál, megyei tanács népműve­lési osztálya. Szeptember 27-én reggel lel­kes csoport gyűlt össze a MÉ­SZÖV kultúrtermében, ünnepi röpgyűlés keretében jegyeztek a megyei központ dolgozói is. Kralovánszky József, az igazga­tóság elnöke 2400 forintos fize­tése mellett 3000 forintot, Piu- kovics Miklós párttitkár a fize­tése száz százalékát jegyezte. Erdős István DISZ-titkár 1500 Ft-os jegyzésével mozgósította a fiatalokat. A kommunisták pél­damutató jegyzése magával ra­gadta a pártonkívülieket is: Forstner János főelőadó, három- gyermekes családapa, akinek 1650 Ft fizetése van, 1400 Ft-ot, Horváth Gáborné hivatalsegéd 500 Ft-ot jegyzett. A bácsalmási járás földmű­vesszövetkezeteinek dolgozói élenjárnak a megyében. Eddig 220 dolgozó 110 000 Ft-ot jegy­zett, ami fizetésük 68,2 százalé­kát teszi ki. Példamutató jegy­zésével mozgósított Juhász Pé­ter, a bácsalmási járási központ elnöke, aki 1550 Ft-os fizetése mellett 1500 forintot jegyzett. A bajai 609-es számú MTH traktorosgépész iskolában 150 traktorosgépész és 160 könnyű­ipari tanuló gyűjti a tudományt. Az elmúlt évben még csak szá­zan voltak. De mivel, hogy az idén megnövekedett a létszám, így szélesebb alapokra fektették az oktatást is, hogy az iskola minden tanulójából jó szakem­ber váljék. « Hogy alaposabban el tudják sajátítani a szakmát, három tan­termet rendeztek be. Egyet a mezőgazdasági gépek, másikat a különböző típusú traktorok is­mertetésére, harmadikat pedig a lakatos munka elsajátítására. Az oktatás folyamán számos újítás segíti a hallgatók tanulá­sát, szakma elsajátítását, az el­méleti és gyakorlati munka meg­ismerését. Ezt a célt szolgálja a mezőgazdasági gépek szakosítót1, tanterme is. ahol egy terepasztal áll, melynek öblében olajos ho­mokon folyik a gépek és mun­kaeszközök kicsinyített másával a gyakorlati ismerkedés. A földművesszövetkezetek vá­lasztott szerveinek vezetői is élenjárnak a jegyzésben. Hor­váth Gyula, a íülöpszállási szö­vetkezet igazgatósági tagja 900 Ft-ot, Bagi Antal vezetőségi tag 1500 Ft-ot jegyzett. Szabadszálláson Elek László vezetőségi tag 1300 Ft-os jegy­zésével mutatott példát. A föld­művesszövetkezet dolgozói kö- ’ zül kitűnt Bocska Lajos felvá­sárló 3000 Ft jegyzésével. Hartán Buja Lajos egyénileg dolgozó kisparaszt, földműves­szövetkezeti igazgatósági tag 500 forintos békekölcsön-jegyzés- sel tett hitet népi demokratikus államunk, a béke mellett. A Kecskemét és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezetnél H. Szabó István igazgatésági tag. egyénileg gazdálkodó kisparaszt 500 Ft-ot, Menyhárt Domokosné vezetőségi tag 500 Ft-ot jegyzett. A Kerekegyházi Földművesszö­vetkezetnél az első napon 20 ve­zetőségi tag 7750 iorintot jegy­zett. A traktorosgépész tanterem­ben négy erőgép-metszet ismer­teti a gépek belső szerkezetét, 9 azok működését. Ez évben elő­ször nappali vetítőgéppel folyik az oktatás. A hallgatók az egyes alkatrészek felnagyított képein keresztül ismerik meg az egyes alkatrészeket. A nappali vetítő­géppel folyó oktatás állal min­den percét ki tudják használni az órának. A lakatosok szakosí­tott termében a hallgatók ren­delkezésére áll egy esztergapad, ellátva asztali fúrógéppel, s az előforduló összes szerszámokkal és szerkezetekkel. Az iskola oktatási módszere igen fejlett. Az intézet igazgató­ja, Tar Kovács Imre UNIVER- ZAL-Stúdió kocsija az ország­ban elsőként alkalmazott. Ennek lényege az, hogy a tanárok elő­adását, meg a növendékek fele­leteit magnetofon rögzíti. Á szakkörökben való foglalkozás során az egyes hangszalagok megismétlik az óra anyagát, a hallgatók feleleteit, amelyeken azután vitatkoznak. A Stúdió kocsit a hallgatók más irányú nevelésére is felhasználják. így például fontos eszköze a zenei oktatásnak. Az iskolán kívüli művelődés, ami sokszor opera- előadásból áll, hanglemezről a Stúdió magnetofon szalagja ma­gyarázattal kíséri. Az oktatás kiszélesítése érde­kében az iskpla jelentős tapasz­talatokat szerzett az Országos Mezőgazdasági Kiállításon. Az ott szerzett tapasztalatok bőví­teni fogják az idei év tananya­gát. A hallgatók megismerked­nek a kiállításon látott új mező- gazdasági gépekkel, köztük a szemenkénti vetőgéppel, az új gyártmányú kombájnokkal, trak­torokkal és cséplőgépekkel. irdessen a Bácakisk tttt megyei NÉP IjJSÁG -ban Bútorgyártásra tért át a Bajai Faárugyár Földművesssövetkeseti vesetők és dolgosók a Ft. Békeköícsön-jegysés sikeréért

Next

/
Thumbnails
Contents