Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-29 / 229. szám

1 Teljesítsük a harmadik negyedéves tervet Most minden perc drága A Kecskeméti Épületlakatos­ban Vállalat az utolsóelőtti negyedév első hónapjában nem teljesítette havi tervét. Ennek oka az volt, hogy rosszul szer­veztek a munkát, nem figyelték az egyes gyártmányok elkészí­tésének határidejét s ezért meg- r.cvekedett a félkészáruk mçn.y- nyiségp. Pedig néhány munká­nál csak cgy-két órás befejező műveletet kellett volna elvégez­ni. Az augusztus havi tervteljesí­tés összegezésénél jelentkezett az az árumennyiség, mely július­ban nem készült ej. Éppen ezért 132,8 százalékos volt a tervtel- jesítés. Ehhez a túlteljesítéshez járult hozzá jelentősen a gép­műhely, mely saját tervét 255 százalékkal megtetézte. Az előzetes számítások alap­ján, legalább 8 százalékkal kell túlteljesíteni a szeptember havi tervet, hogy letöröljék a szé­gyenfoltot. Minden üzemrészben minden perc okos felhasználá­sáért küzdenek a dolgozók*. Az utolsó tíz nap eredményes mun-, kaja dönti el, hogy az ígérethez híven, olcsón, vagy drágán dol­gozott a vállalat. Kétfős győzelem A Kecskeméti Kinizsi Kon­zervgyárban a békekölcsön- jegyzés első napján kettős győ­zelem született. Az egyik az, hogy egyes üzemek munkásai példásan jegyeztek, a másik pe­dig, hogy befejezték a III. ne­gyedéves tervet. Mind a két hír gyorsan ter­jedt az üzemben. Na, de a Kini­zsi Konzervgyárban mostanában mindig lehet számítani meglepe­tésekre. így volt a szerdai na­pon is. Még érdekesebb hírt rö­pített szerte a hangoshíradó: — Szeptember havi tervét a válla­lat sikerrel befejezte, — hallhat­ták minden üzemben. E hónapra azonban nemcsak terv, hanem program is van. A kettő közötti különbség az, hogy ■* program 2 millióval több kon­zervkészítést jelöl meg, mint a terv. Mivel ezt a feladatot még nem teljesítették az üzem dol­gozói, most a műszakiak segítsé­gével, ennek maradéktalan vég­rehajtásán munkálkodnak. — Egyébként a konzervüzem 109,9 százalékos, szárítóüzem 130 szá­zalékos, ládaüzem 235 százalékos havi terv teljesítést ért cl. Kevesebb paradicsom érkezik —veszélyezfefve van a havi ferv Az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyár tervosztályán a friss számoszlopok között olvashatjuk a következőket: »A III. negyed­évi tervteljesítés 98,7 százalék, a szeptemberi pedig 27-ig 81,3 százalék«. Nem dicséretes eredmény. Hisz a lemaradás káros nép­gazdaságunkra, mert kevesebb Ezt olvashatjuk az egyik ív első sorában és mögötte felsora­koznak az állategészségügyi dol­gozók jegyzései. Kellerman Sándor és minden állatorvos jó munkáját prémiummal jutal­A megye Építőipari KTSZ- einek műszaki vezetői Kecske­méten egyhetes tanfolyamon ta­nulják az új állami költségve­tést, a munkák pénzügyi lebo­nyolítását. Szeptember 10-tói a ktsz-ek közületi munkáinál is érvénybe lépett az eddig csupán trösztökre, építőipari vállalatok­ra kötelező miniszteri utasítás. Eddig ahány vállalat, annyiféle költségvetési rendszer: alapján dolgoztak, nehézkes és bonyodal­mas volt a műszaki és pénzügyi ellenőrzés. Az új rendelet élet­belépésével egységes, világos, könnyen áttekinthető lesz az ad­minisztráció. Tizenkilencen hallgatják az konzerváru kerül a piacra s ezért nem lehet az árakat csök­kenteni. Különösen nagy az elmaradás a paradicsomnál. A tervelmaradásért nem hibáz­tatható a vállalat, hisz az utób­bi napokban 15 vagonnal ke­vesebb nyersparadicsom érkezik, mint amennyit az üzem kapaci­tása leköt. A kiesés pótlása ér­dekében a gazdaságvezetés érintkezésbe lépett a többi vál­lalatokkal, a MEZÖKER-rel, de olyan választ kapott, hogy nem tudnak több paradicsomot szál­lítani. Mit volt, mit tenni, egye­dül csak egy lehetőség állt a vállalatvezetés előtt: — Szolőíz készítését kell megkezdeni. Nagy László elvtárs, igazgató, személyesen utazott el Dunán­túlra, hogy siettesse a szőlőízhez szükséges szőlő szállítását. En­nek gyártásával próbálják pótol­ni az elmaradást, mázzák — ezt is beleszámította, mikor 4090 forintot írt neve mellé. A város 13 egészségügyi dolgozója 21500 forintot adott kölcsön a nép államának. oktató előadásokat, ismerked­nek pontról pontra az (Utasítás­sal. És a viták, hozzászólások alapos gondolkodásról tesznek tanúságot. A tanfolyam munká­ját könnyítené, ha az 1955-ös tatarozási egységár gyűjtemény­be nemcsak mutatóba pillant­hatnának bele a műszaki veze­tők, hiszen ez lesz az elkövetke­zendő időben munkájuk alapja. E héten véget ér a tanfolyam. Jövő héten már az itt tanultak alapján készítik a közületek ré­szére költségvetésüket, vezetik a munkák pénzügyi lebonyolítá­sát. A lakosság megrendelései­nél ezentúl is a régi egységár­gyűjteményt alkalmazzák. „Kellerman Sándor állatorvos 4000 forint“ f^wwwwvwwwwwww íi költségvetési rendszer ez tníioari KTSZ-eknél Járásunk gépállomásainak őszi feladatai Az őszi vetési munkák járá­sunk területén már több, mint egy hónapja elkezdődtek. A munkában termelőszövetkezete­ink járnak az élen. A császár- tötési és imrehegyi termelőszc* vétkezőtek szántóföldjein mái zöldül az őszi árpa és a rozs. Az időben elvégzett vetési munkában nagy része van a Császártöltési Gépállomás­nak. Már a cséplés befejezése utáni héten hozzáláttak a szántáshoz, vetéshez. Annyira haladtak a munkával, hogy most már fogy­tán van a területük. Ez azonban nem akasztotta meg a munkál, mert ahol lehetett, hozzáfogtál: az őszi mélyszántáshoz, hogy még a tél beállta előtt ezzel is végezhessenek. Hátra van még azonban te­kintélyes mennyiségű vetés azo­kon a területeken, ahol a bur­gonya, kukorica, cukorrépa, napraforgó még betakarításra vár. A betakarítási munkák el­végzéséhez a Császártöltési Gép­állomás ebben is segítségére siet a termelőszövetkezeteknek. Házilag készítettek burgonya­szedő gépet. * A napraforgó betakarításá­ra kombájnt alakítottak át. A répabetakarítást kiszán­tással igyekeznek meggyor­sítani, hogy termelőszövet­kezeteink időben végezni tudjanak az őszi vetéssel. A gépállomás pártszervezete ellenőrzi, segíti a gépállomás vezetőségének munkáját. Meg­magyarázta a traktorosoknak és a gépállomás többi dolgozójá­nak az őszi vetések időbeni el­végzésének jelentőségét. A pártszervezet naponta fog­lalkozik a traktorosokkal kint a munkaterületen. — Ugyanígy a műszaki dolgo­zókkal is, akik a gépek rcudbentartásáról gondos­kodnak. Ennek eredménye, hogy 19 mtfukagépből 18 üzemképes. A Kiskőrösi Gépállomáson azonban mér nem ilyen kielégí­tő a helyzet. A gépállomás veze­tőségének munkája szervezetjen és a vezető beosztásban lévői;, mint például az agronómus, a brigádvezető, íőmérnök, nem éreznek felelősséget a munká­ért, sőt a mulasztásokért sem vonják felelősségre beosztottjai­kat. Mindez azért is lehetséges, mert a pártszervezet politikai és ellenőrző munkája sem kielégí­tő. A műszakiak sem gondos­kodnak a hibák kijavításáról megfelelően. A pártszervezet ugyan észrevételeit rendszere­sen tudtára hozza a szakmai és gazdasági vezetőknek, de nem követeli nieg következetesen a hibák kijavítását. A Kiskőrösi Gépállomás ve­zetői felelőtlenül, csak tudo­másul veszik, hogy a körze­tükhöz tartozó több terme­lőszövetkezetben még egyál­talán nincs vetés, mint például az akasztói Arany Kalász Termelőszövetkezetben. A tsz két hét óta sürgeti a mű­trágyaszórót és a vetőgépet, de ezideig még nem kapták meg. A silókukorica levágást is még csak most kezdték meg, amikor az már csörgésre száradt. A he­lyébe kerülő rozsvetés is késik emiat.t. A traktorok nagyrésze műszaki hiba miatt áll és két- tiárom óra hosszát járhatunk a területükön, mire jegy üzemben lévő traktort találunk. A 20-i el­lenőrzésünk során is 14 traktor­ból 8 állt, kisebb-nagyobb mű­szaki hiba miatt. A hiba az, hogy szervezetlenül folyik a javítás. Kis hiba miatt is két-három napot áll a trak­tor. A mezőgazdászok sem utal­ványozzak rendszeresen a mun­kát, sokszor egy hétig sem lát­ják őket a traktorosok. Szeptember 19-én tartott a gépállomás pártszervezete tag­gyűlést, ahol megbeszélték az őszi vetési és betakarítási mun­kákat. A párttagság követelte, hogy a műszakiak nyújtsanak nagyobb segítséget a traktorosok részére. A kiskőrösi traktorosokban megvan a készség arra, hogy fokozzák a munka ütemét. Követeiték, hogy azokat, akik miatt hosszabb ideig álini keil a gépeknek, szigorúan vonják felelősség­re. A taggyűlés rámutatott arra, hogy a vezetőségnek nem a trak­torosokban kell elsősorban a hi­bát keresni, hanem saját ma­gukban. Ellenőrző munkájuk ne csak a szemlélődésre és az ese­mények tudomásulvételére kor­látozódjon, hanem találják meg a hibák azonnali ki javításának a módját. A taggyűlés követelte, hogy a pártszervezet vezetősége fokozza a gépállomáson folyó munka pártellenőrzését. Gépállomásaink őszi munká­jáért járási bizottságunk is felelős. A járási titkárnak is többet kell a gépállomás munkájának ellen­őrzésével, segítésével törődni. A most folyó őszi munkák időbeni elvégzésétől függ termelőszövet­kezeteink jövő évi jó termés- eredménye, amely további fejlő­désünknek is alapja. Erre legye­nek tekintettel és ezért harcolja­nak gépállomásaink párttitkárai, kommunistái, szakemberei ás traktoristái az őszi munkák el­végzésének még hátralévő sza­kaszában. Túri József, a kiskőrösi járási párt- bizottság első titkára, Szemle megyénk kulturális fejlődéséről A felszabadulás után népünk kultúrája soha nem látott ará­nyú fejlődésnek indult. A ré­gi rend. örökségét, a hatosztályú elemi iskolát megszüntetve, lét­rehoztuk a dolgozók gyermekei­nek általános műveltségét és to­vábbi tanulásához alapot nyújtó általános iskolahálózatunkat. A felszabadulás előtt megyénkben a tanköteles gyerekek csak ke­vés százaléka végezte cl az elemi iskola két legalsó osztályát. Ma törvényerejű rendelet írja elő, hogy Magyarországon mindenki köteles ö-kól 14 éves korig is­kolába járni. A Horthy-rendszer- ben százezrek számára elérhe­tetlen fényűzés volt gyermekeit iskolába küldeni. És milyenek voltak az iskolák? Erről 1930 szeptember 23-án az egyik kecs­keméti lapban kapunk képet. Az újság így ír: »Az iskolaszék küldöttségileg kereste fel a pol­gármestert és kérte, hogy rent delje el egyes rossz állapotban lévő pusztai iskolák halaszthat tatlan tatarozását. Van olyan pusztai iskola, amelynek nem let hét kinyitni az ablakát, mert szétesik. Másiknál dézsákon keli felfogni a vizet, ha esik az esői Sok helyen agyagozni kell az udt vart, mert a szél szabadon hord-1 ja a homokot, lehetetlen a tort natanítás és elviselhetetlen a por«. Ilyen örökséget vettünk át Horthyéktől. Az ötéves terv során ha­zánkban sok új iskolát építet-1 tünk. Megyénkben ez ősszeli kezdődött meg g tanítás az újon­nan épített, gyönyörű kiskun* félegyházi iskolában. Megyénk területén jelenleg Felsőszentivánon és Kecskemé­ten is folyik nagyobb arányú is­kolaépítés. felszerelés már elkészült. A korszerű iskola 3 781 000 forintos beruházással épül és előrelátha­tólag 1956 decemberében átad­ják rendeltetésének. A képen: Ilyen lesz a nyolc­tantermes felsőszentiváni új is­kola. A felsőszentiváni nyolctanter­mes iskola építése nagy ütem­ben folyik. Jelenleg a falak bel­ső vakolásán dolgoznak. A tan­termek tágasak, világosak lesz­nek. A parkettás padlózat köny- nyen kezelhető. Az egész is­kolaépületet vízvezetékkel lát­ják el. A tantermi és tornatermi Megkezdték Kecskeméten, a Máriavárosban a 12 tantermes iskola építésének előkészületeit. A kivitelező vállalat már a munkásszállások építésén és a romok eltakarításán dolgozik. Az új iskolát vízvezetékkel és fürdővel, zuhanyozóval látják el. A tervek szerint ez az iskola is 1956 végére készül el 4103 000 forintos költséggel. A képen: A tervezett mária- városi új iskola. ivvvvwwjvvwwvvwvvwwi A rBácsbohodí Gépállomáson Egyetlen traktoros sem akar kimaradni a jegyzésből. A dol­gozók 70 százalékának neve már ott szerepel a jegyzési íveken. Gáti István gépész. Horváth Fe­renc gépkocsivezető, Török Ist­ván üzemgazdász 1000—1000 fo­rintos jegyzéssel szerepelnek az élen. Tóth István traktoros 700, Horváth Sándor 800, Gábor Pé­ter 600 forint békekölcsönt je­gyeztek. 434 háztáji tehén, 850 009 forint jövedelem A Kiskunfélegyháza város ha­tárában működő termelőszövet­kezeti tagoknak összesen 434 háztáji tehenük van. A tagok­nak ezekután a tehenek után nem kell tejét beadniok, hanem ezt a tejet szabadpiaci áron ér­tékesíthetik. Nem egész pontos számítások szerint a tagok egy­összegű évi jövedelme megha­ladja a 850 000 forintot. Tehát az állam ezáltal is je­lentős segítséget nyújt a terme­lőszövetkezet tagjainak.

Next

/
Thumbnails
Contents