Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-29 / 229. szám
A falu felvirágoztatásáért — minden dolgozó paraszt jegyezzen békekölcsönt Üdvözlő táviratok a néphadsereg napja alkalmából Minden dolgozó paraszt jegyzésével növeljük a helyi beruházások összegét ElnyerUe Vaskút az 50 ezer forintos jutalmat? A Magyar Néphadsereg Napja alkalmából üdvözlő, táviratot küldött Bata István vezérezredes, honvédelmi miniszternek Szokolovszkij, a Szovjetunió marsallja, Peng Tő-huaj, a Kí- rai Népköztársaság marsallja, nemzetvédelmi miniszter, Kons- tanty Rokossowski, LengyelorZsukov távirata Eisenhower- hez. A Pravda szeptember 28-i száma közli Zsukov szovjet marsall táviratát, amely oen mielőbbi gyógyulást kíván az USA elnökének. Adenauer távirata N. A. Búi- g-anyinhoz. A nyugatnémet kancellár táviratban válaszolt Bul- ganyin táviratára, amelyoen a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke közölte, hogy a Legfelső Tanács Elnöksége jóváhagyta a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai viszony megteremtéséről szóló egyezményt. Adenauer a választáviratában hang1 úivnz7 /.a, hogy a diplomáciai icapcsola- tok megteremtése a két ország közötti viszony rendezése és az előttük álló feladatok megoldását szolgálja. Szovjet és angol hadihajók kölcsönös látogatása. A genfi négyhatalmi kormányfői értekezleten N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Anthoni Eden angol miniszterelnök között nem hivatalos eszmecsere folyt le szovjet és angol hadihajók kölcsönös látogatásainak megszervezéseiről. A szovjet haditengerészeti parancsnokság és a brit tengernagyi hivatal képviselői kozott nemrég lefolyt tárgyalások eredményeként megegyezés jött létre, hogy az idén a két ország hadihajói egyidejűleg látogatást tesznek egymás kikötőjében. szag marsallja, a Lengyel Nép- köztársaság minisztertanácsa elnökhelyettese, nemzetvédelmi miniszter, Beqir Balluku altábornagy, az Albán Népköztársaság honvédelmi minisztere, Csői Jen Gén almarsall, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere. (MTI) Izrael és Egyiptom kivonja csapatait a nizanai demilitari- zált övezetből. A londoni rádió közlése szerint mind Izrael, mind Egyiptom hozzájárult, hogy csütörtökön kivonja csapatait a két ország határán lévő nizarai de- militarizált övezetből. Ez az intézkedés Burns tábornoknak, a£ ENSZ fegyverszüneti ellenőrző bizottsága vezetőjének javaslata alapján történt. A. I. Mikojan Szpiitbe utazott. A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, aki családjával együtt J ugoszláviában tölti szabadságát, Brioniból Szpiitbe utazott. További hat kormány ismerte el az új argentin kormányt. Keddi hivatalos jelentések szerint további hat ország ismerte el Lonardi tábornok új argentin kormányát. A hat ország: Egyiptom, Német Szövetségi Köztársaság, Japán, Görögország, Izrael és Dánia. Malenkov és Szuszlov fogadta Ncnnit. G. M. Malenkov és M. A. Szuszlov szeptember 27-én fogadta Pietro Nennit, az Olasz Szocialista Párt főtitkárát, aki úton a Kínai Népköztársaságba, Moszkvába érkezett. A szovjet államférfiak megbeszélést folytattak P. Nennivel. Vaskút termelőszövetkezeti község méltóképpen kívánja kivenni részét a VI. Békekölcsönjegyzésből. A békekölcsön-jegyzés második napján, továbbra is lelkes munka folyik. Elsősorban példát mutatnak a párttagok, a helyi tanács tagjai, valamint a termelőszövetkezetek tagsága. A község termelőszövetkezetei közül a Dózsa, a Kossuth TSZ minden tagja lejegyzett. Példát mutatnak a község kommunistái. Jakubecz János, a községi pártvégrehajtóbizottság tagja, nyolc családos dolgozó paraszt 500 forinttal járult hozzá a kölcsön- jegyzés célkitűzéseihez. Takács György párt-végrehajtóbizottsági tag 900 forinttal, Sztojka Gyula elvtárs 500 forintot jegyzett. A termelőszövetkezetek tagjai közül kitűnt Sándor Mihály 700 forintos, Kubovícz Béla 500 forintos, Zsellér Mihály 1000 forintos jegyzésével. A népnevelők a békekölcsön- jegyzés jelentőségének tudatosítása mellett nagy gondot fordítanak arra is, hogy gyorsabban folyjon az őszi mezőgazdasági munka és a dolgozó parasztság eleget tegyen beadási és adófizetési kötelezettségének. Ennek eredménye, hogy a község dolgozó parasztjai az első két napon 42 000 forintot jegyeztek, ugyanakkor két nap alatt 35 mázsa sertést adtak be a községben. A község dolgozói már széleskörűen tájékozódtak arról, hogy a Hatodik Békekölcsön-jegyzés összegének 50 százaléka a községben marad és ezt a különböző helyi beruházások biztosítására hasznosíthatják. A legutóbbi tanácsülésen meghatározták, mire kívánják fordítani a jegyzési összegből visz- szamaradó 50 százalékot. Ebből az összegből 40 000 forintért 4 mélyfúratú kút megjavítását tervezték, 1—1 kút javítása 10 ezer forintba kerül. Az első nap lejegyzett 42 000 forintból már 21000 forint a községet illeti, amelyből két kút javítását tudják eszközölni. A párttagok, a népnevelők most azért dolgoznak, hogy még újabb 42 000 forintot jegyezzenek a község dolgozói, hogy a másik 2 mélyfúratú kút javítására is teljék a jegyzés összegéből. A község lakossága igényt tart arra az 50 000 Ft-ra is, amelyet a megyei tanács annak a községnek fog átadni terven felüli beruházásra, amelyik a megyében a legjobb eredményt érte el a kölcsönjegyzés során. A községfejlesztési alapból 60 ezer forintnyi összeg rendelkezésre áll. Úgy számolnak, hogy az 50 000 forintos jutalom és a 60 000 Ft községfejlesztési alapból összetevődő 110 000 Ft felhasználásával a mozi kibővítését és átalakítását kívánják végrehajtani. Vaskút községben több, mint 120 népnevelő dolgozik, nem sajnálva a fáradtságot, hogy a község minden dolgozó lakosával megértessék: jegyzett ösz- szegüktől nagymértékben függ saját községük fejlődése is, egész hazánk előbbrejutása a második ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően. Nagy szükség van a népnevelők munkájára. A különböző ellenséges elemek Vaskúton sem nyugszanak. Karsai Jakab, akiről a község lakói úgy vélekednek, hogy sosem szeretett dolgozni, megélhetését mások bőrére kupeckedessei szokta biztosítani, több hasonló társával le akarja beszélni szomszédait, hogy ne vegyék ki részüket a kölcsönjegyzés nagyszerű célkitűzései megvalósításából. A népnevelők munkáján múlik, hogy leleplezzék az ellenséges elemek hírverését. Segítő szóval ismertessék a párt és a kormány intézkedéseit, amelyek, mint újabban a kukorica- és sertéshizlalási szerződéssel kapcsolatos kedvezmények is mutatják, a dolgozó parasztság érdekeit szolgálják. A népnevelők munkáját sokoldalúan segíti a köl- csönjegyzésben a kultúrbri- gád és a fúvószenekar lelkes tevékenysége. Rendszeresen felköszöntik a jegyzőket, lelkesítik a község lakosságát, hogy minden dolgozó paraszt erejéhez mérten jegyezzen békekölcsönt és hazafias összefogással elsőként kerüljenek ki a Hatodik Békekölcsönjegyzés harcából. Követésre méltó Vaskút község példája. Az egész megyében lelkesen jegyeznek, munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek. Néhány nap lelkes, szervezett felvilágosító munkájával minden községben biztosítani kell, hogy megyénk valamennyi dolgozó parasztja kölcsönjegyzett összegeivel is lelkesen vegye ki részét szocialista hazánk építéséből, dolgozó lakosságunk élete felvirágoztatásából. A jegyzésből visszamaradd» részesedés elősegíti a községi tervek megvalósítását Külföldi * Hírek A kecskeméti orvosok megértik, mit vár tőlük hazánk Kecskeméten az orvosok megértik a Minisztertanács felhívásának a jelentőségét és tettekkel válaszolnak. Dr. Csereklyei Ferenc és dr. Volni Gyula 6000—6000 forintot, dr. Réti Aladár 5000 forintot jegyzett. A megyei közkórházban az orvosok átlagjegyzése (beleértve az egész fiatal, kezdő orvosokat is) 2930 forint. Hazafias cselekedetükkel követésre méltó példát mutatnak megyénk minden egészségügyi dolgozójának. A BÉKEKÖLCSÖN nemcsak nyeremények és törlesztés formájában térül vissza a kölcsön jegyzőihez, hanem közvetlenül a készpénz jegyzés 50, illetve 25 százalékában is, amelyet a jegyzések helyén használnak fel tanácsaink népünk érdekeinek megfelelően. KISKUNMAJSÂN az első napon a községi részesedés mintegy 22 000 forint. A tanács tervbevette, hogy a részesedés ösz- szegéből, a jegyzett összeg 50 százalékából fedezi a kígyósi agyagos út meghosszabításának költségeit (10 000 forint), a Mátyás király út cementlapos burkolattal való ellátásának költségeit (40 000 forint). Elhatározták Történet a Bercsényi-utcából A Jelegy házi kétcsövű templom toronyórája pontosan a hetet kongatta, amikor Eszik István elvtárs bekopogott a Bercsényi utca 36. szám alá, az ablakon. Nem. is az ablakot, a kaput nyitották, Báthori néni, a ház asz- izonya fogadta a jövevényt. Betessékelte, székkel kínálta és megeredt a szava. Elpanaszolta, hogy bizony már nehezen viszik a lábai. Hiába, a 71 év nem gye- rekidő. A családra meg nem nagyon számíthat. Egy fia van, a János, aki mindig kint segít a 75 éves apjának a tanyán, most is már kászálódik, hogy kifelé tartson, csak előbb megreperál- jx a kerékpár hátsógumiját. Siet, törni kell a kukoricát, nehogy elmaradjanak, nehogy az legyen, hogy Báthoriék, akiknek 13 hold földjük van, utolsónak állítsanak oda a kukoricával a begyűjtőhelyre. Ez nem lenne példamutatás. Nem lehet azzal elmaradni, hiszen már az ezévi iertésbeadást májusban teljesítették. A tejet meg a marhát szintén, az adót is, hát akkor ízt is gyorsan kell. Olyan kedvesen beszélt az öregasszony, hogy Eszik elvtársnak esze ágában sem volt, hogy közbeszóljon. Csak az asszony beszédének a végén ragadta meg a beszélgetés kötelét, ott, ahol az a legvastagabb i:olt. — Igaza van Báthoriné. Az állam iránti kötelesség az szent! — Mink is ezt tartjuk, hallja — így az asszony. S megint újra kezdi, de mostmár más témáról beszél. — Éppen tegnap üzentem ki Jánostól apjukomnak, hogy hogy- is leszünk ezzel a békekölcsönnel. Eszik elvtárs is ezt akarta tudni, hisz azért jött, de hagyta, beszéljen előbb az asszonyka. Az pedig beszélt. Azt mondja: — Noha már itt tartunk, csak elmondom, hogy miként jártunk mi a békekölcsönnel. — Hogy? — Ide gyün a nyáron egy asszony. Akkoriba húzták Siófokon a kötvényeket. De már a húzás után úgy két hétre történt ez. Mondom neki, vóna-e egy olyan újságja, amelyikbül megnézhetnénk, hogy nyer- tűnk-e? — Aszongya, neki nincs. De adjam oda a kötvényeket, majd ö megnézi a postán. Á, gondoltam, nem én! De addig könyör- gött, hogy csak odaattam. Elvitte. Hát úgy estefelé gyün ám tússzá tapsikolva. Aszongya, gyenge-e a szive, Báthoriné? Mondom, nem. Aszongya, fogóc- kodjon meg. Megfogóckodok. Aszongya, üljön le. Leülök. Aszongya, 25 000 forintot nyert a kötvénye. Fölugrok. — Micsoda? — Annyit, annyit: — erős ködőit, mint a vöröshagyma. — No emmá döfi. — Mindjárt kiüzentem apjuknak a tanyába, hogy mi legyen. Aszongya a fiam, apjukom még a lovakat is megcsókolgatta örömibe. Én oszt másnap vonatra ültem, átmentem Kecskemétre. Aj, mi volt ott a bankba! — sóhajtozott Báthoriné. — Gratuláltak, meg minden! Kedvesek vótak azok a tisztviselők. — No oszt a lett a vége, hogy 10 000-et mingyán betettünk a bankba, még most is ott van. A többit meg elvásároltuk, meg a szerszámok javítására, meg erre, meg arra. Vót annak ezer helye. Ami a bankba van, azt meg öreg napjainkra szántuk — jelentette ki fiatalos kedvvel a ráncosarcú asszonyka. — Hát úgye eztet a párt adta nekünk, meg a kormány! Sokat emlegetjük az urammal, hogy az a 300 forint, — mert akkor any- nyit jegyeztünk, — de megfiad- zott. Eszik elvtárs csak nézte, csak hallgatta. Amikor azután Báthoriné befejezte, ő következett. Azt a kérdést bökte ki, ami az egész beszélgetés alatt fúrdalta az oldalát. — Most jegyeznek-é? Az asszonyból úgy ugrott ki a szó, mint puskából a lövés. — Jegyzünk — nézett komolykodva az ember szemei közé. — Hát ne csak a párt, meg az állam segítsen minket: mink is segítsük őket! Apjuk is azt üzente haza, hogy ő is annyit gondolt, amennyit én. — Mennyit? — Ezerötszáz forintot — férfi szájából sem hangozhat kemé- nyeb\ válasz. — Alá is írja most? — Ki is fizetem! — Kikiált az udvarra. — Jánosi Gyere be! — Tessék, mama — nézett be a fia. — Ezerötszáz forintot jegyzünk. Annyit mondott apád? — Ühüm. Tüstént felkerekedtek. János a gebébe tette a pénzt és indultak a tanácshoz, hogy ifj. Báthori János eleget tegyen hazafiúi kötelezettségének, saját és öreg szülei nevében. Amikor már vagy tíz méterre jártak a háztól, az édesanya utánuk szólt a kapuból. — A pártnak fizesd, fiam! Mert ő adta! István bácsi, meg ifjú Báthori János összenevettek, egyszerre szóltak vissza. • — Jó! E. S; még, hogy a villanymalombi|l lévő norton-kutat az utcára helyezik át. Ez mintegy 10 000 forintba kerül. MÉLYKÜTON Földes István tsz-tag és Rajcsány József tanácstag 500—500 forintot adott kölcsön az államnak. Bozsóki József tanácstag 600 forintot •jegyzett. Mélykúton az első nap jegyzéseiből visszamaradó ösz- szeg 27 000 forint. A befolyt részesedésből sportöltözőt építenek, javítják az iskolákat, meg az óvodát. Ezekre a munkákra csaknem 50 000 forintot irányoztak elő. Ennek több, mint felét fedezi az eddigi békekölcsön- jegyzésből visszamaradó 50 százalék részesedés. A mélykútiak szeretnék, ha az utakat és a hidakat is a községi részesedésből javítanák meg. Erre hozzávetőlegesen 10 000 forintra ' lenne még szükségük. Terveik végrehajtásához csak az kell, hogy a község minden dolgozó parasztja becsületesen eleget legyen a Minisztertanács felhívásának, erejéhez mérten jegyezzen békekölcsönt. A TISZAÜJFALUSI tanács tervbevette, hogy betonjárdát létesít az Ady Endre utcában 15 ezer forintos költséggel, továbbá ugyanennyi költséggel rendbehozatja a tanyai utakat, hidakat. Ennek az előirányzott költségnek is csaknem fele — kereken 14 000 forint — az első naDÍ jegyzések után visszamaradó összeg. MINDEN KÖZSÉGBEN van Valamilyen megoldásra váró feladat. Itt az alkalom, hogy minél hamarabb elkészüljön a kívánt közérdekű létesítmény. Minél nagyobb a községben a befizetett összeg, annál több belőle a község részesedése, annál köny- nyebben megvalósítható a beruházási