Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-27 / 227. szám
BÂCSKISKUNMEGYEI AlMDPBffCSKISKUNMtGYBPARTBIZorTSXGMAKLAPJA X. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM ^jra 50 fillér 1955. SZEPT. 27. KEDD-------------------------------------------------------------------------------------'S C saládod boldog jövőjéért, basánk felemelkedéséért, a békéért jegy ess békekölcsönt! V_____________________ A haza javára, a magad hasznára Népköztársaságunk kormányának ma nyilvánosságra került felhívása új államkölcsön, a VI. Békekölcsön jegyzésére szólítja fel az ország népét. Arra hív fel bennünket kormányunk, hogy a virágzó, boldog, szocialista Magyarország felépítésére irányuló nagy munkánkat kölcsönbe adott forintjainkkal is tegyük még gyorsabbá, még sikeresebbé. A szabadság eltelt tiz éve során felmérhetetlen nagy utat tettünk meg: urak országából — a dolgozók hazája; háborús pusztítások romtengeréből — virágzó és szüntelenül gazdagodó ország lett hazánk. Különösen nagyot fejlődött Magyarország az eltelt öt év alatt. S abban, hogy első ötéves tervünk során ipari országgá nőttük ki Tiagunkat, hogy mezőgazdaságunk is mérföldes lépesekkel . hagyja maga mögött az elmaradottságot, hogy felvirágzott hazánkban a tudomány és kultúra — mindebben a munkás- osztály, a dolgozó parasztság és í néphez hű értelmiség történelemformáló, alkotó munkája mellett — az államunknak kölcsönadott forintok is sokat segítettek. Sokat építettünk. ; ; A pente- Ici kukoricaföldek helyén új iparváros áll: Sztálinváros. Az elmaradott kis bányászfalucská- ból, Komlóból is szocialista nagyvaros lett. Az eltelt öt év alatt tanultuk meg Inota, Kazincbarcika nevét, ekkor kapta szárnyára a hír a duzzasztóműjéről híres Tiszalök, az épülő Keleti Főcsatorna és Diósgyőr nevét is. Ki tudná mind a 75 új gyárat felsorolni, amelyeket építettünk, amelyekre államunk a kölcsönadott pénzünket fordította. S az új gyárak mellett a régiek is újjáépültek. A Kecskeméti Gépgyár nevét kevesen ismerik a megye határán túl, s mégis, ez a gyár is 9 millió forint beruházást kapott, s vele jó vizet, villanyt, kultúrházat. :. emberi munkakörülményeket. Az SZTK új épületébe a megye sok községéből jönnek De naponta, s talán nem is gondolnak arra, hogy ezt a szép, modern létesítményt is a 3 éves tervnek köszönhetjük, — a kölcsönadott forintokból épült, 8 milliós költséggel. A félegyházi új iskola, a kalocsai paprikaszárító, az új bajai ruhagyár, egy-egy alkotása az országot formáló, nagy ötéves tervnek. Sok gyárat, üzemet építettünk — de még fejletlen, korszerűtlen sok üzemben a technikai felszerelés, még nincs a növekvő szükségleteinkét fedező műanyagiparunk, időnként még vas- és acéláruk hiánya támaszt nehézségeket az üzemek munkájában. Az eltelt öt év alatt 13 000 új traktort kapott a mezőgazdaság, nrszágszerte 312 mezőgazdásági gépállomás sok tízezer gépe könnyíti ma már meg a paraszti munkát — de például még kevés a növényápolásra is alkalmas traktorok, gépek száma. Öt év alatt 103 000 uj lakást építettünk, de még Kecskeméten és másutt iS lakáshiánnyal, zsúfoltsággal kell küszködnünk. Élelmiszeriparunk csupán ez év nyolc hónapjában 22,9 százalékkal több vajat, 14,6 százalékkal több kolbászárut állított eló, mint az előző év azonos időszakában. A rohamosan emelkedő kereslet, az életszínvonal emelkedését azonban még ez az ütem sem tudja mindig kielégíteni, például disznóhúsból. Az évszázados mulasztásokat, a félfeudális elmaradottságot lehetetlen felszámolni egyik napról a másikra. Ehhez — az idő mellett — még nagy erőfeszítések, kemény munka, áldozatvállalás is kell. Sokat tettünk, sokat építettünk — de még nagy feladatok állnak előttünk. Ezeket hivatott megoldani az elkövetkezendő öt év, második ötéves tervünk. S ki ne szeretné, ki ne akarná, hogy minél előbb, minél sikeresebben oldjuk meg ezeket a problémákat? Aki ezt akarja, az nemcsak munkájával, hanem az államnak kölcsönadott forintjaival is segíti, gyorsítja ezt a fejlődést. Az a tény, hogy hazánkban a munkásosztály van hatalmon és a munkásosztály pártja vezeti építő munkánkat, jó biztosítéka annak, hogy akárcsak a korábbi államkölcsönöket, a VI. Békekölcsönt is egész dolgozó népünk éjeiének javítására, a haza felvirágoztatására fordítja kormányunk: a szocializmus alapjainak lerakására. Országunkban a haza érdeke és a dolgozók érdeke egy és ugyanaz. Az államunknak kölcsönadott forintok is éppen ezért kétszeresen hasznothajtóak. — Megtérülnek egyrészt közvetve, az új gyárak, iparcikkek formájában, az üzemek, gépállomások jobb szociális ellátottságában — és közvetlenül is a*félévenkénti sorsolások ezernyi kis és nagy nyereményeinek képében. Az Ötéves Tervkölcsönt államunk — 145 millió forint nyereménv- nyel együtt — az utolsó fillérig visszafizette már. Külön előnye a Hatodik Békekölcsönnek, hogy tanácsaink a falun lejegyzett készpénz-jegyzések felét, városokban pedig negyedrészét a helybeli szociális és kulturális terven felüli beruházásokra fordíthatják. Ilymódon még gyorsabban, még közvetlenebbül éreztetik majd a kölcsönbe adott forintok jótékony hatásukat. Az új államkölcsön, amelynek jegyzése ma reggel. országszerte sezdetét veszi, méltán viseli ezt a szép nevet: Békekölcsön. Minien fillérje a béke ügyét, az ipar, á mezőgazdaság, a tudományok, a kultúra fejlődését segíti. 5 a kölcsönt jegyzők büszkék leletnek arra, hogy a kölcsönbe idott forintjaikkal is még erősebb bástyája lesz hazánk a 900 milliós béketábornak. A JIini§xtei'tanáe§ felhívása Magyarország dolgozó népéhez! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa új államkölcsönt bocsát ki: a Hatodik Békekölcsönt. A Minisztertanács felhívja az ország dolgozó népét, a szorgalmas és odaadó munkát végző munkásokat, dolgozó parasztokat, értelmiségieket és alkalmazottakat, hazánk minden állampolgárát, hogy az új kölcsön jegyzésével is járuljanak hozzá a Második Ötéves Terv célkitűzéseinek megvalósításához, békés építőmunkánk sikeréhez. A Hatodik Békekölcsönt a Magyar Népköztársaság kormánya egyezerkétszázmillió forint összegben bocsátja ki és a jegyzés a mai nappal kezdődik. Országunk az Első Ötéves Terv időszaka alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül, népünk jobb módú, műveltebb lett. Sikereinknek szilárd alapja munkásosztályunk cs dolgozó parasztságunk, valamint a néphez hű értelmiség lelkes alkotó munkája, dolgozó népünk megbonthatatlan egysége. Az Első Ötéves Terv eredményeihez nagymértékben járultak hozzá dolgozó népünk megtakarításai is, amelyeket államkölcsön formájában lelkesen bocsátott államunk rendelkezésére. Első Ötéves Tervünk nagy alkotásaiban öltöttek testet a kölcsön forintjai. A Sztálin Vasmű, az Inotai November 7 Erőmű, a Tiszalöki Duzzasztómű, Kazincbarcika, a gépállomások széles hálózata, bölcsődék, iskolák, kultúrotthonok százai és számos más létesítmény hirdeti és bizonyítja, hogy jól gyiimölesöztet- tük a dolgozók kölcsönadott forintjait. Azokra az alkotásokra, amelyeket a magyar nép teremtő ereje hívott létre, mindany- n.vian méltán büszkék lehetünk. Népköztársaságunk államkölcsönci jó befektetésnek bizonyultak. A hat esztendővel ezelőtt kibocsátott ötéves Tervkölcsönt teljes egészében visszafizettük. Magyarország történelmében ez volt az első államkölcsön, amelynek eredményeit a dolgozó nép élvezte és amelycl nyereménnyel vagy kamattal növelve az utolsó fillérig visz- szakaptak a kölcsön jegyzői. A Hatodik Békekölcsönt olyan időpontban bocsátjuk ki, amikor ismét nagy feladat áll népünk előtt: a Második Ötéves Terv megvalósítása, a szocializmus építése hazánkban. A Második Ötéves Terv új távlatokat nyit majd ipari és mezőgazdasági termelésünk fejlődésében, tovább növeli népünk szociális cs kulturális ellátottságát. Eddigi eredményeink és további célkitűzéseink szorosan összefüggnek a bekéért folyó nagy harccal. A béke megóvása és megszilárdítása további erőfeszítéseket, lankadatlan harcot odaadó munkát követel Magyar ország egész dolgozó népétől. A Hatodik Békekölcsönre jegyzett összeg a munkásosztály hatalmának további erősítése, a nehézipar, a mezőgazdaság fejlesztését, népünk jólétének növelését, további felemelkedésünket. a békét szolgálja. Népünk forró hazaszeretete növekvő politikai öntudata biztosíték arra, hogy valamennyi hazáját, népét és családját szerető, becsületes magyar dolgozó részt vesz a kölcsön jegyzésében. Magyar dolgozók! Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! A haza javára, a magatok hasznára, jegyezzetek békekölcsönt! Budapest, 1955 szeptember 27. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA. A Hatodik Békekölcsön kibocsátási feltételei 1 A Hatodik Békekölcsön -*-• 1955 október elsején, 1956 március hó elsejétől 1976 március elsejéig terjedő időre kerül kibocsátásra. 2 A kölcsönt kizárólag a la- kosság körében lehet elhelyezni. A kölcsönjegyzés rendjét a pénzügyminiszter állapítja meg. 12; A kölcspn száz millió fc- ' rintos osztályokra tagozódik. Minden osztály húszezer sorozatból áll. Egy-egy osztály kötvényeinek »sorozat«-száma hatvanezeregytől nyolcvanezerig, egy sorozaton belül a kötvények -száma« egytől—ötvenig terjed. A A kölcsön 100 forintos név- értékű alapcímletekben kerül kibocsátásra. Forgalomba kerülnek összevont kötvények kétszáz és ötszáz forintos névértékben, amelyek két, illetve öt darab száz forintos kötvénynek felelnek meg. Az összevont kötvények az azon feltüntetett számoknak megfelelő két, illetőleg öt nyereményre jogosítanak. Az ötven forintos félkötvény és az időközi elszámolások céljaira szolgáló negyedkötvények a száz forint névértékű kötvényre eső nyeremény megfelelő hányadára jogosítanak. Ct Az évenként kisorsolásra kerülő nyeremények ősz- szege megfelel a kölcsönösszeg húsz évre szóló, évi négy százalékos kamata egy évré eső átlagának. A nyereményekből húsz százalék nyereményilleték levonásra kerül. A kölcsön nyereményei százezer forintos főnyeremény, ötvenezer, huszonötezer, tízezer, ötezer, ezer, ötszáz, kétszáz forintos nyeremények, amelyek a száz forintos kötvényre vonatkoznak és magukban foglalják a kötvény névértékét is. A kötvények harmincöt százaléka nyereménnyel kerül kisorsolásra. A A kölcsön húsz évi időtar- v/* tama alatt évenként két, összesen 40 nyereménysorsolás lesz, a pénzügyminiszter által megállapított időpontokban. ■ H Az egyes nyereménysorso- * • lások alkalmával minder, százmillió forint névértékű osztályra a következő nyereményeket kell kisorsolni : Száz Ft névértékű köt- Egy sorsolás alkal- vényre eső nyermény, mával, darab : beleértve a névértéket is Ötvenezer forint Huszonötezer forint Tízezer forint Ötezer forint Ezer forint Ötszáz forint Kétszáz forint cgj egy kettő hat ötven hatszázötven nyolcczerncgyvcn A nyeremények száma összesen: nyolcezcrhélszázötven A nyeremények forintösszege: kétmillió egyszáznyolcezer Kisorsolásra kerülő nyeremények mennyisége az összes sorsolások alkalmával — db; negyven negyven nyolcvan kettőszáznegyven kettőezer huszonhatezer háromszázhuszoncgyezerhatszáz háromszázötvenezer nyolcvannégymilliő- háromszázhúszczcr Ft. Ezenkívül minden sorsoláson kisorsolásra kerül egy darab százezer forintos főnyeremény is. Q A nyereménnyel ki nem sorsolt kötvények 1961. évtől 1976. évig terjedő tizenöt év alatt a pénzügyminiszter által megállapított időpontokban, névértékben kerülnek kisorsolásra. A nyereménnyel kisorsol: • valamint a névértékűéi’ visszaváltásra kerülő kötvényeket 1979 március elsejéig lehet beváltani. A határidő után még be nem váltott kötvények érvényüket vesztik és azokra sem a névértéket, sem a nyereményt 1 kifizetni már nem lehet, (MTI;
