Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-24 / 225. szám
Á Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat segítse dolgozó népünket szocialista hazánk építésében A megyei értelmiségi nagyaktíva ülésén elhangzott beszámoló és vita Lapunk csütörtöki számában közöltük, hogy a Megyei Pártvégrehajtóbizottság rendezésében szeptember 21-én Kecskeméten megyei értelmiségi nagyaktíva ülést tartottak, amelyen Molnár Frigyes elvtárs, a Megyei Párt-végrehájtóbizottság agit.-prop. osztályának vezetője beszámolt a TTIT kétesztendős munkájáról, további feladatairól. Az alábbiakban közöljük Molnár elvtárs beszámolójának kivonatát, Molnár Frigyes elv tár s beszámolója — Az elmúlt két esztendő tapasztalatai lehetővé és szükségessé teszik — kezdte beszámolóját Molnár elvtárs —, hogy számba vegyük a Társulat munkájában mutatkozó pozitív jelenségeket, valamint hiányosságokat és ezek mérlegelésével megszabjuk a Társulat további munkáját. A Megyei Párt-végrehajtóbizottság szükségesnek tartotta, hogy az értékelést megyénk vezető értelmisége, valamint a meghívott elvtársak részvételével tegyük meg. A Megyei Párt-végrehajtóbizottság nagyra értékeli a Társulat tevékenységét és széleskörű felvilágosító munkáját igen szükségesnek tartja. Eredmények a TTIT munkájában A továbbiakban Molnár elvtárs méltatta a Társulat munkájának eredményeit. Megállapította, hegy a Társulat egyre jobbati betölti hivatását. Mind több értelmiségi vesz részt a Társulat munkájában. A két év során kiépültek a különböző szakosztályok, létrejött a Társu- at első járási szervezete Baján. \ dolgozók műveltségének eme- ,ése érdekében az elmúlt háromnegyed év alatt a szakosztályok összesen 841 előadást tar- ;ottak 60 915 hallgató előtt. Helyes a Társulat vezetőségének az i törekvése, hogy a korábbi, gyakorta öncélú ismeretterjesztés helyett egyre jobban segíti népi demokráciánk napi feladatainak megvalósítását. Kecskeméten létrehozták a Társulat klubját. A szóbeli ismeretterjesztés mellett az utóbbi időben a TTIT írásos eszközeivel is segíti dolgozó lakosságunk kulturáltsága előbbrevite- lét. A sajtóban időnként megjelenő cikkek mellett igen jónak tartjuk, hogy az agrártudományi szakosztály kiadásában megjelentették Bényei Gyula és Bognár Károly: »A homoki szőlők téli és tavaszi munkái«, valamint Szabó Árpád és Veres György »Gyümölcsöseink téli, tavaszi munkái« című hasznos, elvi és gyakorlati útmutatást adó kiadványokat. Milyen főbb fogyatékosságokat küszöböljünk ki =— A továbbiakban vizsgáljuk meg — folytatta —, milyen főbb fogyatékosságok kiküszöbölésére és főbb feladatok megoldására kell összpontosítani figyelmünket, mindenekelőtt megyénk kommunista értelmiségének. Az ismeretterjesztő munka, eszmei, politikai vizsgálatánál az előadó megállapította, hogy az elmúlt két év nagy tanulságot ad és sokrétű tapasztalatot állít a Társulat és a tagság elé. Legfőbb tanulság az, amint ezt az ezévi márciusi és júniusi KV- határozatok óta eltelt időszak nutatja, hogy hazánk szocialista fejlődését, dolgozó népünk életszínvonala emelését csak kommunista módon lehet megoldani. Az élet azt mutatja, hogy a KV említett két határozatát e célok negvalósítása érdekében megyénkben is sikerrel valósítjuk r.eg. Ipari üzemeink termelési .érvükét teljesítették, túlteljesítették. Hős munkásosztályunk erőfeszítésének fényes bizonyítéka, hogy az élüzemek száma hétre növekedett megyénkben. Sikerrel oldjuk meg a gabonatermelés, a kenyérellátás gondjainak leküzdését. Az elmúlt öt cv átlagához viszonyítva búzából a tsz-ek 3.9 mázsával, az egyéniek 1.9 mázsával termeltek többet. A párt és a kormány sokoldalú termelési segítsége kedvezően érezteti hatását az őszj kapások terméseredményeinél is. A Társulat igazán csak úgy tölt- leti be az ismeretterjesztés fel- îdatât, lia minden tevékenységével a párt által megjelölt, népi demokráciánk előtt álló feladatok sikeres megoldását segíti 'lő. Tehát - véget kell vetni az ilyan jelenségeknek, amelyek a Társulat tevékenységében fellelhetők-. az úgynevezett »tiszta« ismeretterjesztésnek, vagyis az öncélú társulati munkának. A Társulat jelenleg egyik legfontosabb feladata sokoldalú segítséget nyújtani a pártnak, a kormányzatnak a jobboldali maradványok leküzdésében is, A Társulat két évi munkájában legfőbb fogyatékosság a politikai előadások területén tapasztalható. Az előadások számszerűségét tekintve, nincsenek nagyobb fogyatékosságok. De jócskán van javítani való az előadások tartalmát, hatékonyságát illetően. A politikai ismeretek terjesztése területén fennálló fogyatékosság összefügg a szakosztály viszonylagos gyengeségével. Molnár elvtárs ezután ismertette az egyes szakosztályok munkáját, majd hangoztatta, hogy a Társulat igen fontos feladata a dolgozók hazafias nevelése. Megállapította, hogy a hazafias nevelés területén komoly problémák vannak. A demokratikus hazafiság ápolása mellett háttérbe szorul a szocialista hazafiasságra való nevelés. A helyi történeti anyagok feldolgozása során számos előadó nem vonja le a következtetést, hogy Katona József, Petőfi Sándor, Tóth Kálmán, vagy Horváth János, Kada Elek, Révész Imre azért váltak kiváló személyiségekké, mert koruk társadalmi fejlődését segítették, formálták. Molnár elvtárs a fogyatékosságok boncolásánál ezután rátért arra, hogyan érződik a burzsoá ideológiai befolyás a Társulat munkájában, hogyan nyilatkozik meg annak napi formája: a pozitívizmus. Az előadásokban, a különböző társulati megnyilatkozásokban gyakori jelenség a politikamentesség, a kizárólagos tények és adatok közlése. Ezzel kapcsolatosan megemlítette, hogy számos előadó saját magában sem rendezte, hogy a tudomány és a materializmus ikertestvérek, a kettő ugyanaz. Előadóink körében találkozunk olyan véleményekkel is, hogy »a természettudományok úgyis a marxi—lenini filozófia igazát bizonyítják«, ezért nincs különösebb tennivaló. A burzsoá befolyást tükrözi az is, hogy számos előadó nem látja eléggé az élenjáró szovjet tudományok eredményeit, hasznosításukat, saját fejlődésünkben. A Társulatnak a megyében megtisztelő feladata, hogy gondoskodjék a Szovjetunió társadalma, tudományos eredményei népszerűsítéséről és ezek hasznosításáról. Molnár elvtárs beszámolójában azt is megvizsgálta, hogy ! milyen az ismeretterjesztő munka hatékonysága, céltudatossága és hatósugara a munkások és dolgozó parasztok között. Itt I megállapította, hogy a Társulat felvilágosító tevékenysége a munkások és a dolgozó parasztok körében még szűkkörű. Az ismeretterjesztésben még nagymértékben érvényesül az ötletszerűség. Kevés még a sorozat-előadás. A Társulat foglalkozzon megkülönböztetetten az élenjáró technika népszerűsítésével mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. — Nézzük meg — folytatta Molnár elvtárs —, hogy a Társulat mennyire töltötte be azt a célkitűzését, hogy a megye értelmiségi dolgozóinak széleskörű tömegszervezetévé váljék. A társulati tagság bizonyos emelkedést mutat, mivel jelenleg 350 a tagok száma. Ősz- szetételét illetően legtöbb pedagógus, de nagyon kevés az agro- nómus és az orvos. Nem kielégítő a társulati tagság a mérnökök, műszakiak körében és az ipar, valamint a mezőgazdaság élenjáró munkásai között. Itt is előbbre kell jutnunk. A Megyei Párt-végreliajtó- bizottság fontos feladatnak tartja, hogy a vezető kommunista értelmiségiek mielőbb tagjai legyenek a Társulatnak és pártmegbizatásnalc tekintsék, hogy itt megfelelő munkát végezzenek, segítsék a társulati élet kialakítását. A Megyei Pártvégrehajtóbizottság a kommunista értelmiségiek elé ugyancsak pártmegbizatásként azt a feladatot is állítja, hogy ez év végéig minden kommunista értelmiségi elvtárs 2—3 új taggal, arra érdemes párttag és párton- kívüli elvtárssal erősítse a Társulatot. A Társulatnak a jövőben még nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy az értelmiség megértse sajátos és megbecsült helyzetét, szerepét, szocialista építőmunkánkban. A napi feladótok mellett aktuális és perspektivikus feladatok megoldására lelkesítse a Társulat megyénk értelmiségéi. Az agronómusok, a mezőgazda- sági szakemberek hősies alkotó tevékenysége nélkül vajon megoldhatjuk-e a megye szántóterületének mintegy egynyolcadát kitevő futóhomok problémáját? Megyénkben 80 000 hold termőszőlő van. Ismeretes, hogy a lakosság ezt mintegy 80—100 éve telepítette. 130 000 hold futóhomokon csak szőlő és gyümölcsösök létesítésével teremthetünk virágzó életet. Mintegy 80 000 hold szikünk van, amelyen korábban csak szöcskék legelésztek. A két év tapasztalata bizonyítja, hogy a sziken jól termő rizsterületeket létesíthetünk. — Mindehhez dolgozó lakosságunk szorgos munkája nyomán a mezőgazdasági értelmiség lelkes, alkotó kezdeményezésére van szükség. Hasonló lehetőségeink vannak az irodalom, a történelem, a művészetek területén. Számos hozzáértő értelmiségi van a megyében, aki a Társulat lelkesítő munkája nyomán kiemelkedő alkotásokra képes. Sokkal nagyobb lehetőségeink vannak, de nagyobbak a feladatok is értelmiségeink előtt, mint bármikor korábban történelmünk során. Végezetül Molnár elvtárs megvizsgálta a társulati munkában az irányítást, az ellenőrzést. Megállapította, hogy komoly fogyatékosságok mutatkoznak a társulati irányítást, az alapszabályokban meghatározott kollektív, demokratikus irányítást illetően. A Társulat elnöksége megyei vezető szerve egyrészt hiányos, másrészt főleg reprezentatív munkát végez. Nem tartja kézben eléggé a Társulat irányítását, a tagság munkájának ellenőrzését. A szakosztályok munkájában eléggé érvényesül a formalitás, nem tartják eléggé kézben sajátos munkájukat. Komoly fogyatékosságnak tartjuk, hogy a megyei vezetők a szakosztályokban sem végeznek ellenőrző munkát. Nincsenek megfelelő tapasztalataik az előadók tevékenységéről, az előadások színvonaláról, tartalmi kérdéseiről. A társulati munka sikerét nagymértékben befolyásolja a párt segítsége, irányító tevékenysége. Meg kell állapítanunk, hogy ezen a területen a Megyei Pártvégrehajtóbizottságot is mulasztás terheli. Kevés segítséget adtunk, gyakran a párt és a Társulat kapcsolatában nagyfokú formalitás érvényesült és mindez fokozottabban- áll az alsó pártszervezetekre. A párt további munkáját illetően mi elsődlegesen a Társulat vezetőségét kívánjuk segíteni, átadva a vezetést, az irányítás gazdag tapasztalatait. Ahhoz, hogy a Társulat fokozottabban segítse népi deMegvitatják Molnár elvtárs beszámolóját vita követte. A vita során a hozzászólók nemcsak bírálták, értékelték a Társulat munkáját, hanem javaslatokat terjesztettek elő, amelyekkel meg lehet javítani a TTIT munkáját. A legtöbb hozzászóló az előadók és a szakosztályok munkájával, az előadások színvonalával és a témaválasztásokkal kapcsolatos nézeteit, javaslatait fejtegette. Sokan aláhúzták annak a fontosságát, hogy a járási, üzemi és községi pártszervezetek is segítsék a Társulat munkáját. A TTIT és a szakosztályok munkájával különösen Szabó Adorján (Kecskemét), Szemléi’ Sándor (Félegyháza) foglalkozott. Megállapították, hogy a referátum helyesen mutatott rá arra, hogy a politikai és filozófiai, továbbá a pedagógus szakosztály nem kielégítő munkát végzett. Melegdi Sándor (Dunavecse) és Keresztes Nagy Imre (Félegyháza) az előadásokra való felkészülésről és a jó előadói gárda biztosításáról beszélt. Többen hangoztatták, hogy nemcsak az előadó biztosítása fontos, hanem a közönség szervezése is. Szabó Lajos (Izsák) ismertette a közönségszervező módszerét. Előre kiadott jegyekkel mindenki számára helyet biztosít az előadói teremben. — Mások hangoztatták, hogy a közönség szervezése annak a szervezetnek a feladata, amely az előadásokat rendezi. A hozzászólók egyrésze a pártbizottságnak a segítségével, a műszaki értelmiség bevonásával, a tömegszervezetek és egyéb szervezetek munkájának jobb összehangolásával szándékozik az ismeretterjesztő előadásokra nagyobb számú közönséget szervezni. Erről beszélt Solt Aladár (Kecskemét), Meleg József (Baja) és Kovács Viktor (Kecskemét, MSZT). A jó, vonzó témaválasztás jelentőségéről beszélt dr, Gulyás István (Kecskemokratikus fejlődésünk feladatait, nagyobbfokú tájékozottságot kívánunk biztosítani a politikai kérdésekről, a soronlévő sajátos megyei feladatokról. A párt részéről a megfelelő következtetéseket levontuk, rajta leszünk, hogy a magunk portáján felszámoljuk mulasztásainkat. Szükségesnek tartjuk, hogy a Társulaton belül létrehozzuk az MDP-csoportot és ilyen módon is növeljük a Társulat tekintélyét, elismerését, befolyását. A párt fokozottabb segítsége mellett az egyes tömegszervezeteknek, főleg a szakszervezeteknek, valamint a népművelési szerveknek szorosabb együttműködést, na- gyobbarányú támogatást kell biztosítaniok. A felsorolt szervek a Társulattal együtt dolgozzák ki az előadások tematikáját s nagy gonddal szervezzék saját tagságuk részvételét a Társulat előadásain és rendezvényein. A hallgatóság megszervezése az egyes állami és tömegszervezetek feladata. Felhívással fordulunk a megye pártonkívüli értelmiségeihez, hogy kapcsolódjanak a nagyjelentőségű munkába, melyet a Társulat végez dolgozó népünk kulturáltságának emeléséért, a szocializmus építésével egyidejűleg népünk jólétének megteremtéséért. Befejezésül ismételten hangsúlyozni kívánjuk, hogy a két év során a Társulat jó munkát végzett a meglévő hibák és fogyatékosságok ellenére és egyre inkább betölti hivatását az ismeretterjesztés, az értelmiségiek nevelése területén egyaránt. t beszámolót mét) és Darnai Ernő (Kecskemét, Miklóstelep). Bánáti Tibor (Baja) a TTIT és a kultúrház együttes munkájának lehetőségeit méltatta és az ifjúság szocialista nevelésének jelentőségére hívta fel a jelenlévők figyelmét. Dr. Bacsó Károly az üzemi segítség egynéhány negatív vonását boncolgatta. Mód Aladár elvtárs, a Társulat főtitkára, felszólalásában rámutatott a TTIT munkájának jelentőségére és arra, milyen aï összefüggés a Társulat munkája és a szocializmus építése között. Itt méltatta az értelmiség szerepét. Hangoztatta, hogy az értelmiség segítségével, a nép egyesített erejével oldjuk meg új hazánk építésének nagy feladatait. Beszélt arról is, hogyan hasznosítsuk a helyi haladó hagyományainkat, hogyan tudatosítsuk a falun a munkásosztály vezető szerepét a munkásparaszt szövetségben. Kifejtette a szocialista hazafiság lényegét, amely a demokratikus hazafi- sággal szemben: nem ösztönös, hanem tudatos és a tudomány alapján állva segíti nagyszerű építőmunkánkat, szocialista hazánk megteremtését. Megvilágította a marxizmus és a haza- íiság egységét. A hozzászólások után Mólnál elvtárs zárószavában értékelte az aktíva ülést megállapítván, hogy az hasznos volt és a vitából levonható az a tanulság: az ülés határkövet jelent a TTIT életében, ha a Társulat tagjai az itt elhangzott tapasztalatokat magukévá teszik és ezek alapján hozzáfognak munkájukhoz. Hangoztatta, hogy a megye: pártbizottság is hasznosítani fogja az itt szerzett tapasztalatokai a TTIT munkájának fellendítése, sikere érdekében.
