Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-24 / 225. szám
Exportier > teljesítés élelmiszeripari üzemeinkben Világhírű gyártmányaink sok külföldi országban ismertek. Egyiptom, Argentina, Norvégia, Német Demokratikus Köztársaság, a népi Kína és még sok-sok ország elismerőleg nyilatkozik a magyar iparról, mert exporttermékeink kifogástalan minőségűek. Megyénk élelmiszeripari üzemeinek termékei is jelentős helyet biztosítanak maguknak a világpiacon. A KECSKEMÉTI KINIZSI KONZERVGYÁR termékeinek egy részét a Ter- impex utján, külföldön helyezi eL Gyártmányainak jó hírneve ösztönzi az üzem munkásait, hogy exporttervük teljesítésére különös gondot fordítsanak. Jelen esetben is 10 nappal a határidő előtt teljesítették harmadik negyedéves exporttervüket. Bár vannak olyan exportfeltételek, amelyek teljesítése nem történt meg, de ennek főoka, hogy a Terimpex a harmadik negyedév folyamán nem küldte meg a gyárnak minden szállítmányra a diszpozíciót. Ennek következtében 5/1-es dobozos paradicsompüréből a tervezett helyett kevesebbet szállíthatott 10 vagonnal. A hordós barackvelőből is majdnem hasonló problémák forognak fenn, abból is jóval kevesebbet exportálhatott a gyár, mint amit a tervezés számontar- tott; % Befejezték munkájukat a halárszemieliizoltságok Megjelent a »Pártépítés« szeptemberi száma, mely az alábbi fontosabb cikkeket tartalmazza: KISS DEZSŐ: Az üzemi pártcsoportok vezetéséről, VÁRNÁI FERENC: Az állami ellenőrzés munkája és a párt- szervezetek. SIMON KAROLY; A kommunista szerénységről. FÖLDESI JÓZSEF: Uj tagokkal erősödik a pátyi Petőfi TSZ. FÖLDES PÁL: Műszaki fejlesztés a Kőbányai Textilművek-' ben. NÉVERI LÁSZLÓ—STURM ANDRÁS; Az ifjúság pártmeg- bizatásainak nagy nevelő ereje. Az egyetemeken folyó politikai nevelőmunka megjavításáért Az elmúlt napokban három szemlebizottság járta Kecskemét határát. Meglátogatták a termelőszövetkezeteket, megvizsgálták az őszi munkák állását. Hasznos volt ez a munka mindkét részről. A gépállomás, a tanács dolgozói meggyőződtek az elvégzett feladatokról, felmérték a hátralévő munkát, — a szövetkezetek pedig komoly segítséget, tanácsot kaptak. Nem egy helyen a szemlebizottság beleszólt a műnA Városi Tanács mezőgazdasági osztálya megkezdte az őszi vetőmagok cseréjét. Naponta sok egyéni gazda cseréli be gabonáját harmadfokú őszi rozs és szokvány őszi árpa vetőmagra. kák menetébe. Például a Szabad Nép Termelőszövetkezetben nem volt megfelelő a vetőmagok előkészítése. A bizottság segítségével kijavították a hibát, most már szakszerűen folyik a csává- zás, biztosabb mag hull majd a barázdákba. A határszemlebizottságok gondos előrelátással biztosították az őszi munkák zavartalan, zökEddig 56 mázsa cserélt őszi árpa került az egyéniek barázdáiba. A termelőszövetkezetek 200 mázsa árpát, 35 mázsa rozs csere- vetőmagot vettek igénybe. kenésmentes elvégzését. AWWWVWWSWVWWVWV Folyik a vetőinagcsere Kecskeméten MAS A HELYZET A KECSKEMÉTI BAROMFIFELDOLGOZO VÄLLALATNÄL A baromfibegyűjtés vontatott- íága keresztülhúzta a harmadik negyedéves exporttervünk 100 százalékban való teljesítését. Ez- deig az exporttervüket csak 50 százalékban teljesítették, és előreláthatólag a negyedév végére sem tudják 65—70 százaléknál magasabbra emelni. A főok valóban a begyűjtési terv elmaradásában keresendő, de nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a vállalat még mindig nem fordít kellő gondot a termelvényei- nek a minőségére. Sok a selejtes baromfi, ami éppen a feldolgozás következtében válik selejtessé. És ezt az exportterv teljesítése sínyli meg. Erre persze keveset hivatkoznak. BIZTATÓ A HARMADIK NEGYEDÉVI EXPORTTERV TELJESÍTÉSE AZ ALFÖLDI KECSKEMÉTI KONZERVGYÁRNAK Az utolsó előtti évnegyed exporttervét eddig 75 százalékban teljesítette, de minden előfeltétel meg van arra, hogy a negyedév végére 100 százalékra teljesítse. Csupán egy probléma vár még megoldásra és itt sürgősen intézkednie kell a Terim- pexnek. Arról van szó ugyanis, hogy akad olyan áru, amelyre diszpozíciót kapott a gyár, de a címkét még nem kapta meg. Ennek a problémának a megoldása nagyon sürgős, mert a negyedév utolsó 10 napjában járunk és nem lenne helyes, ha a gyár emiatt nem teljesítené évi exporttervének erre a negyedre eső részét. Őszi csúcsforgalom a Kiskunfélegyházi Vasútállomáson Alig csillapodott le a vasutas- napi és az alkotmány ünnepi láz, máris újabb verseny bontotta ki szárnyát a félegyházi vasutasok Között. Pár héttel ezelőtt röp- gyűlésen beszélték meg, hogy milyen szép felajánlásokat tesznek azért, hogy sikeres legyen az őszi csúcsforgalom. Ma már szépen halad a vállalások teljesítése. Dósai József tolatásvezető kocsirendező-brigádja tudja, hogy milyen fontos a gyors szállítás. Azt vállalták, hogy a fajlagos kocsimoz- dítási tervüket 105 százalékra teljesítik, ám ezt már 5 százalékkal túllépték. Danis Mihály intéző forgalmi-brigádja úgy döntött, hogy a tehervonatok átlagos terhelését 2 százalékkal túlteljesíti, de ezt a vállalást már eddig 5 százalékkal teljesítették túl. Hatvani—Dobos forgalmi-brigád a kocsitartózkodás- ial kapcsolatosan tett szép vállalást, ám ők egy kicsit lemaradtak. A DISZ-fiatalok brigádvezetője jelenleg tanfolyamon van, de a brigád azért nem hagyja magát, és igyekszik megmutatni, hogy nem lesznek utolsók, sőt, ha számításuk nem csal, akkor az első helyre kerülnek. Balázs tiszt elvtárs hamarosan visszatér és brigádja élére áll, hogy győzelemre vezesse a november 7-i műszakban a DISZ- brigádot. Vonatkísérők is szépen kiveszik részüket az őszi csúcsforgalomból. Többen túlteljesítették a sztahanovista szintet, mint Szűcs Lajos vonatvezető, meg Kormányos Ferenc és a többiek. Az állomáson a cukorrépa és egyéb mezőgazdasági termékek tömeges szállítása nagy forgalmat idézett elő. Ezért a vasút dolgozóinak minden tudására és dolgozni akarására szükség van. Ezt a vasútállomás dolgozói meg is értették, mert naponta lépnek sikerről sikerre, győzelemről győzelemre a munka frontján, így akarják ünnepelni november 7-ét. Hát mennyivel toldjuk meg...? A szürkés, porlepte sapka éppen olyan hűséges barátja Hideg Feri bácsinak, a Katymári Állami Gazdaság tehenészének, mmt minden egyéb, ami az élet szép és jó oldalához tartozik. Ez a sapka vigyázza gondolatait ß ha azok aggodalmakba tornyosulnak, mintha a sapka is velük szomorkodna, úgy hor- gasztja ernyőjét a széles homlokra. Ha pedig jó kedve van, egész felgubbaszkodik a homlok tetejére, hogy szabadon örülhessen Feri bácsi egész, jóságos arca. Különben ez a vedlett kis sapka nagyon sok érdekes esetnek volt tanúja és sokat mesélne, ha beszélni tudna. Most azonban szerényen ül Feri bácsi homlokán, jelezve, hogy nincs minden a rendjén. Feri bácsi meg csak le s fel járkál a sertéshizlalási szerződéskötésnél ! Termelőszövetkezetek ! Egyéni gazdák! Az eddiginél nagyobb mértékű kukoricabeadási kedvezmény. Szerződés köthető: 1955. X. 1—1956. IX. 30. közötti időszakban történő szállításra. Előlegíolyósítés azonnal !| Felvilágosítást nyújtanak az | ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT járási kirendeltségei | Kössön sertéshizlalási szerződést! A mi munkánk gyümölcse (Az alábbi írás a Népújság szerkesztősége „Miért jobb az élet a termelő- szövetkezetben“ c. pályázatra érkezett) A mi termelőszövetkezetünk, a kéleshalmi Bástya TSZ, 1951 augusztus utóján alakult. Azóta sokat fejlődtünk, erősödtünk, gyarapodtunk. Ha visszatekintünk a négy év alatt megtett útra, mmdannyiunkat 5röm tölt el. Kezdetben sókat botladoztunk az egyenetlen úton, de végülis megtanultunk nagyüzemi módon gazdálkodni. Snavak helyett a tények ... Inkább a tények beszéljenek a szavak helyett, hiszen azok igazolják, hogy megfelelően dolgozunk. Tavaly 80 hold búza- vetésünk volt. Termett 178 mázsa 38 kiló búza, az idén pedig 86 holdas búzatáblánkról 796 mázsa 76 kiló termést takarítottunk be. A vetésterületet csak 6 holddal növeltük, mégis 318 mázsa 38 kilóval több búzánk termett. Tavaly 50 hold rozsvetésünk volt, melynek termése közel 121 mázsa lett. Az idén 1 holddal növeltük a rozs vetésterületét és több, mint 2Ö5 mázsa rozsunk termett, vagyis 84 mázsa 60 kilóval több, mint az előző évben. Bőven jutott gabona... A termett gabonából bőven jutott a tagoknak is. Tavaly egy munkaegységre összesen 3 kiló kenyérgabonát adtunk. Az idén csupán búzából négy kilót osztottunk előlegként. Azért írom, hogy előlegként, mert 236 mázsa búzát zárszámadáskor fogunk szétosztani. Szövetkezetünk minden dolgozója megelégedett, mert érzi, hogy helyesen döntött, amikor a tsz-be lépett. Kiss István brigádvezető, több, mint 14, Mészáros Benedek több, mint 16, Kohó István pedig több, mint 14 mázsa búzát kapott az osztáskor. Kapásnövényeink is büszkén dicsekedhetnek. Az 52 hold négyzetesen vetett kukoricánk és a burgonyánk szép termést ígér. Szépen fejlődő állatállományunk eltartásáról is gondoskodunk. Míg tavaly takarmányhiányunk volt, az idén 120 mázsa árpát tartalékoltunk a 23 szarvasmarha, 109 sértés, 150 juh és a 15 ló részére. A kéleshalmi Bástya TSZ 34 tagjának áldozatos munkája szépen gyümölcsözik. Mi mindannyian szeretettel várjuk a falu dolgozó parasztjait. Jöjjenek el hozzánk, kóstolják meg a mi munkánk gyümölcsét és ha ízlik, álljanak Közénk. Kazinczy Ilona könyvelő. az agronómus irodájában s alig veszi észre, amikor az egyik megszólítja: — Mennyi számosállatunk lehet most, Feri bácsi? — Négyszázhatvan körül — vágja ki minden gondolkodás nélkül, s azzal leül az egyik székre és komotósan »rápipál« egy cigarettára. — Ejnye, Feri bátyám! Már nem kérdezek többet ma, csak még erre válaszoljon ... — Kérdezz csak, fiam, kérdezz. — Hát, akkor.:: Mondja meg nekünk, mennyi volt mostanában pontosan a fejési átlag a teheneknél? — Hű, az áldóját! Már megint kezded? — horkant fel nem valami nagy örömmel Feri bácsi. Az agronómus vállat vont, mintha ártatlan’ volna az egésp dologban és tetetett kíváncsisággal fordult Hideg Ferenc felé: — Én csak kérdeztem. Tényleg nem tudja? — Nem. Nem tudok semmit — s ezzel felugrott a helyéről és indulatosan le- s föl járkált a szobában. Olyan volt, mint egy furcsa, megsértett óriás, pedig r.em a sértődöttség gerjesztette fel indulatait. — Mondjátok, mit vártok az állatoktól? — kezdte újra a beszédet, mert már nem bírta egy percig sem szó nélkül, — ha nem adtok nekik jó takarmányt? Most már ne féljetek, rendbejön a dolog, de az a gazos csa- lamádé már elejében sem sokat ígért. Még az a szerencse, hogy gyorsan elfogyott. — Alatta maradt a tíz liternek? — kérdi békítőleg az agronómus. — No, csak nézz a sapkámra! Mit olvasol le róla? Nihcsen arra ráírva semmi! — mondja az agronómus, s ugyancsak körülnézi a vedlett micisapkát, amely ellenzőjével ugyancsak kornyadózik az öreg homlokára. Feri bécsi csak legyint. Nagy, barna mosolygós szemei megtelnek tűzzel: —- Nem érted ezt te! •— de az igazgató, a Holka elvtárs, az már érti. Hej, hogy is volt csak? Tavaly, amikor a tanácsválasz- tás tiszteletére indítottunk egy Versenyt, nagyon rosszul álltunk az istállóátlaggal. 57 tehenem volt és 380 liter tejet fejtünk naponta. Gondoltam, a 450 litert elérjük a választásig. Meg is beszéltem a brigáddal, azután hajrá, munkához láttunk. Elérkezett a nap, amikor jelentést bellett tennem Holka elvtársnak. Csak bemegyek a szobájába, olyan hetykére álló »kalappal«, de ő nem is kérdezi már, hogy mi az eredmény, csak annyit mond nevetve: — No, Feri bácsi, én már látom a sapkájáról, hogy meg- ihatjuk az áldomást! — Meg bizony, igazgató elvtárs! De még nem az utolsót. Igaz, hogy most 150 literrel többet adunk, mint amennyit vállaltunk. Erre ő úgy megrázta a kezemet, hogy még ma is érzem a szorítását — mondja tréfásan, az emlékek nyomán feltörő, jóízű lelkesedéssel. — Mikor azután a poharakat összekoccintottuk, azon kezdtem morfondírozni, hogyha a napi 600 litert elértük, miért ne lehetne több is? Újra neki- gyűrkőztünk és még pontosan kétszer ittunk áldomást. Egyszer a 700 liternél, azután meg akkor, amikor a 816 litert is elértük. Közben meg még az történt, hogy a költségeket is csökkentettük több, mint egy forinttal, mert akkor már csak 2 forint 39 fillérbe számoltuk ki egy liter tej előállítási költségét. Hát így volt ez, elvtárs — fejezi be az elbeszélést Feri bácsi, s azzal megint lejjebb húzza homlokán a sapkát s elhallgat. — Jól van hát — szánja meg az agronómus, — azért nem keli úgy elkeseredni. Mennyit is fejnek most napoxta? — kérdezi egyszerre elkomorodva. — 622 litert a 77 tehéntől — válaszol kurtán Hideg bácsi. — Azután mi lenne, ha újra megpróbálnánk, amit tavaly csináltak? — fordult felé egy gyorsan jött ötlettel az agronómus, s hirtelen olyan meleggé vált a hangja, mintha az apjához szólna. Ismerte ő már régtől fogva Hideg bácsit, tudta, hogy ha jól megy a dolog, nem törődik ő semmi egyébbel, még talán az éjszakáját is rááldozza, ha látja, hogy foganatja van. Tavaly is — emlékezik vissza magában az agronómus, — olyan volt, mint egy megtál- tcsodott veszedelem. Ha nem kérődzőit a tehén, egész éjszaka képes volt mellette ülni, az asz- szonya meg várhatta otthon^: Hideg bácsi is megérezte ezt a nagy együttérzést és hirtelen támadt jókedvében megint feljebb pöccintette az engedelmes kis sapkát: — Hát, mennyivel toldjuk meg, no? — s azzal már számolgatni is kezdett magában: — 700? — az nagyon kevés. Hanem tudod mit? — november 7-re elérjük a 800 litert! — Ez jó, lesz — mondja lelkesen az agronómus, — meri akkor az istállóátlag is felemelkedik újra a tíz liter fölé. Ezt azonban Hideg elvtárs már nem nagyon hallotta, — annyira elmerült a számításaiba. Nem tudott tovább nyugodtan ülve maradni, — hisz ezt meg kell beszélni a brigád többi tagjával is..: Sietve keZet- szorit az agronómussal, azután beteszi maga mögött az iroda- ajtót. A lelke tele van ezerféle örömmel, s féktelen jókedvében még dudorászik is hozzá. Azután hirtelen elhallgat, min! akinek váratlan ötlete támad: — Egye macska, hisz még az a négy üszőm is megellik nemsokára, majd azok is segítenek — s léptéit szaporázva elballagott az I-es tehénistálló felé;:> Kulcsár, INNEN—ONNAN — Bővült az SZTK szakorvosi rendelő. Baján a dolgozók egészségvédelmére növelték az SZTK szakorvosi rendelést. Míg 1945- ben hat, addig ma már 26 szakorvos áll a betegek rendelkezésére. — Utak javítása Bajáit. A Dimitrov utcában folyó útjavításon kívül megkezdték a Szabadság út alsó szakaszának javítását is.
