Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-23 / 197. szám

Beszélgetés egy falura küldött pártmunkással — Én tulajdonképpen vissza­jöttem a falura — mondja mo­solyogva Radócz István, a kis­kunhalasi járási pártbizottság párt- és tömegszervezetek osz­tályának vezetője. — Szüleim Balmazújvároson napszámból és részaratásból éltek. Nekem is már kilenc éves koromtól dol­gozni kellett, mivel öten vol­tunk testvérek és nehéz körül­mények között neveltek ben­nünket szüléink. Budai Sándor, debreceni 130 holdas kulák volt a gazdánk. Kora hajnaltól, késő estig dolgoztunk neki. Az egyik kocsisa a földmunkás szakszer­vezet tagja volt. Ö sokat beszélt nekünk az istállóban, ahol alud­tunk. Nyitogatta a szemünket, világossá vált előttünk, hogy miért olyan kutya rossz a sor­sunk, mennyire kizsákmányol­nak bennünket. Egyszer több bért és jobb kosztot követelt mindannyiunk számára a ku- láktól. Erre az elvitette a csend­őrökkel. Többet sose láttuk a kocsist. A FELSZABADULÁS UTÁN apám 9 hold földet kapott. Egy ideig még velük voltam, dolgoz­tam, most már saját földünkön. A család azonban nagy volt, ezért elmentem Budapestre munkát keresni. A Pesterzsébeti Festékgyárban kaptam munkát. Ekkor már tagjelölt voltam a pártban. Később megválasztot­tak az üzemi bizottság elnöké­nek. Miután a tagfelvételem is elintéződött, nemsokára a párt- alapszervezet megválasztott tit­kárnak. A XX. kér. pártbizott­ság külső munkatársaként, agi- tációs és propaganda munkával bízott meg. 1952-ben pedig a há­rom hónapos pártiskola elvégzé­se után a XX. kér. pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztá­lyára kerültem mezőgazdasági előadónak. Az elmúlt év tavaszán, pár­tunk Központi Vezetőségének felhívására, jelentkeztem falusi munkára. Már rég foglalkoztam ezzel a gondolattal. Én is, fele­ségem is falun éltünk azelőtt és ószintén szólva vágytunk már a falusi élet után. Eredetileg Haj­dú megyébe akartam menni, ahol születtem, de egyáltalán nem szegte kedvemet, hogy Bács megyébe kerültem. Ez a törté­nete annak, hogy végeredmény­ben én visszajöttem a falura. TÖBB, MINT EGY ÉVE va­gyok már a kiskunhalasi járás­ban. Az otthonomra semmi pa­naszom nem lehet és megszeret­tem ezt a vidéket is. A járást most már alaposan ismerem. A munkakör sem volt ismeretlen számomra, hiszen itt is a párt­ós tömegszervezeti osztályon dol­gozom. Persze, azért van különb­ség az üzemi pártmunka és a fa­lusi pártmunka között. Radócz elvtárs egyre jobban beletüzesedik a beszédbe, amint a munkáról esik szó. — Ez nem üzem, ahol köny- nyűszerrel értesítjük a párttago­kat, ha valamiről szó van — mondja. — Itt sok helyen a szétszórt tanyavilágban élnek a párttagok, ezért a politikai mun­ka megszervezése, irányítása ne­hezebb. Ennek ellenére azonban szép eredményeket érünk el és a falusi pártmunka egyre javul. ELEINTE SOK BAJ VOLT a kollektív vezetéssel. Ma már je­lentős javulásról számolhatunk be ezen a területen is. Rendsze­ressé váltak a vezetőségi ülések és a beszámolókat sem egyedül a titkárok készítik el, hanem a vezetőséggel közösen. Hiba azon­ban még sok helyen, hogy a ve­zetőség csak a határozatok meg­hozatalában vesz részt, a végre­hajtásban nem. A tag- és tagjelöltfelvételi munkában is észlelhető javulás. Az elmúlt évhez viszonyítva nö­vekedett a tagjelöltfelvételek száma. A hiányosság főként az, hogy a felvett tagjelöltekkel nem foglalkoznak megfelelően. Nem bízzák meg őket pártmunkával. Ezért a tagfelvétel sem rendsze­res és sok az egy évnél idősebb tagjelölt. LEHET EREDMÉNYES PO­LITIKAI MUNKÁT végezni fa­lun is. A tanácsválasztáskor pél­dául Kisszálláson voltam. A nép­nevelők lelkesen dolgoztak. Dél­után fél 4-re 100 százalékra be­fejeztük a szavazást. Nagyon örültem neki. Jó érzéssel töltött el az a tudat, hogy az eredmény­hez az én munkám is hozzájá­rult. Borotán a békekölcsönjegyzés előtt két napig tartózkodtam. A népnevelő munka előkészítésén dolgoztam. Az időjárás esős volt. Mégis, a 150 meghívott népne­velő helyett 180-an jöttek össze, pedig távolesö tanyavilágból kel­lett nagyrészüknek begyalogolni. Az elmúlt héten ugyanezt ta­pasztaltam Harkakötöny község­ben, ahol aktívaülést tartottam. Az ilyen esetek lelkesítőén ha­tottak rám is és nap, mint nap jobban megszerettem a falusi pártmunkát. A TÖMEGSZERVEZETEK MUNKÁJÁNAK megjavításában is értünk el eredményeket. Főleg a községi pártbizottságok meg­választása óta beszélhetünk er­ről. A DISZ-szervezetekkel már minden községi MDP-szerviink rendszeresen foglalkozik. Ennek eredményeként már rendszeresek a DISZ-taggyúlések. Tompán, az állami gazdaságban, Jánoshal­mán a községben és még több helyen újabb DlSZ-kultúrcso- portok jöttek létre. A járási népművelési osztály is most már rendszeresebb, hatékonyabb se­gítséget nyújt számukra. Ezek a A Kalocsai Paprikamalom dolgozói igen komoly munkával vívták ki maguknak ezt a szép elismerést. Csak rá kell nézni az első féléves tervükre, tüstént látja az ember, hogy derekasan helytálltak. A teljesítés még a 130 százalékon is túllépett. No, persze sok egyéb más dolog is kell ahhoz, hogy valamelyik vállalat ezt a megtisztelő címet viselhesse. * A Kalocsai Paprikamalom­ban a műszaki vezetők és a dolgozók között kialakult köl­csönös jó viszony, olyan példák­ban mutatkozik meg, hogy, ha a dolgozó kieszel valami hasz­nos újítást, —► de annak a szak­szerű rajzát nem tudja elkészí­teni — megkéri a műszaki ve­zetőt, s az szívesen ad hozzá segítséget, m Több szem többet lát, több fej többet gondol és így, ennek aiapján lesz gazdaságosabb a termelés. Hertelendi Zoltán, fő- agronómus is erre gondolt, mi­kor megszerkesztette a paprika- magvetőgépet, a vállalat sükös- di célgazdaságában. A gép na­ponta 16 ember munkáját he­lyettesíti — jelentős megta­karítást könyvel el ezáltal a vállalat. * Az üzem gépkocsivezetője, Pénzes István »ezermester« azo­kat némította el, akik azt val­lották, hogy a paprikafüzés géppel megoldhatatlan. Pénzes elvtárs szerkesztett egy papri­kafűzőgépet, amely egyelőre 2—3 személy helyett tud dol­gozni, később, ha tökéletesítik, többre is képes lesz. * Igen ötletes elgondolás vezet­te Nagy Lászlót is, amikor ter­vet készített arra, hogy a kefe­gépből a paprika féltermék közvetlen a raktárba kerüljön Tíz, trágyával megrakott sze­kér fordul ki libasorban néhány nap óta a császártöltési Kos­suth TSZ székházának udvará­ról. A szövetkezet már az őszi munkákra készül, a nyári gon- ciot — a zabcséplés kivételé­vel — már elvetették. A felsza­badult fogatok mind a trágya­kultúrcsoportok műsorukkal el­látogatnak más községekbe is. a járási pártbizottság IS segíti a DISZ munkáját. Fő­leg a tagszervezésben támogat­tuk őket. Ennek nyomán 1210 főről 1680 főre növekedett a DISZ-szervezetek taglétszáma. Hiba, hogy ez a segítség kam­pányszerű volt és ezért a belé­pések száma az utóbbi időben csökkent. Ezt a hiányosságot já­rási bizottságunk belátta és cé­lul tűzte, hogy év végéig 2000 tagra segíti növelni a DISZ- szervezetek taglétszámát. A DISZ-szervezeteknek párt- megbizatást is adunk. Ilyen pél­dául a silózási verseny, vagy eb­ben az évben 30 DISZ-tagot ne­veljenek tagjelöltté a pártba való felvételre, a tsz DlSZ-szer- vezetek hívják meg a kívülálló DISZ-tagokat taggyűlésükre és ismertessék velük eredményei- kot stb A JÖVŐBEN LEGFONTO­SABB feladataink közé tartozik a termelőszövetkezetek fejlesz­tése, újabb tsz-ek alakítása és ott a pártszervezetek létrehozá­sa, valamint a politikai műnk? állandó javítása. Nem bántam meg, hogy falusi pártmunkát vállaltam. A felada­tok nagyok, de megszerettem ezt a munkát, mert lelkesít az a len­dület, mellyel a falun élő em­berek hozzáfogtak pártunk poli­tikájának megvalósításához. Nagy Ottó Megvalósítják a javaslatokat — élüsemek lettek ■ ^^ Már az őszi vetésre készülnek fúvócsövön keresztül. Még nincs egy hónapja, hogy e szerint az eljárás szerint dolgoznak. Míg nem alkalmazták ezt az újítást, addig öt ember zsákban cipelte föl a raktárba a paprikát, * Taskovits Károly TMK ve­zető új géptalálmánya iránt más paprikamalmok is érdeklődnek. Szeletelőgépről van ugyanis szó, amely tavaly készült el és igen jól bevált. Az idén már a válla­lat birtokához tartozó telepekre is eljutott, sőt még a Szegedi Paprikamalomnak is küldtek belőle. Ez a gép szinte forradal­masította a paprikaipart, mert — lényegében —- 2 gépet is he­lyettesít. Hiszen mielőtt még ezt nem alkalmazták, két gép sze­letelt a szalagszállítónál, most ez egyedül győzi. így tökéletesítik állandóan a gépi technikát az üzem dolgo­zói, így vesznek részt közvetle­nül abban a harcban, amelynek a neve: olcsóbb termelés. * Az üzem dolgozói mindent alárendelnek az olcsóbb terme­lésnek. A tüzeléssel való taka­rékosság nem egyszer ejtette gondolkodóba a fűtőket és gé­pészeket. A napokban kaptak egy nagy kapacitású kazánt, amelyet »ki kell fűteni-«. A ki­fűtéshez nagymennyiségű tü­zelőanyagra van szükség, hiszen két hét alatt temérdek sok tű­zifa égne el benne. Farkas Jó­zsef gépész javaslata alapján a kifűtést nem fával, hanem egy másik működésben lévő kazán­ból átkapcsolt gőzzel végzik el. Ezzel az eljárással sok tüzelő­anyagot takarítanak meg. A Paprikamalomban aranyat ér a dolgozók javaslata. De az is aranyat ér, hogy a vezetőség megbecsüli a javaslatokat, épít a jó elgondolásokra. Ezek szerint nem is csoda, ha a vállalat az élüzemek közé emelkedett, hordásba álltak, hogy a hama­rosan meginduló traktorok már letrágyázott, jó magágyat készít­hessenek az őszi vetések alá. A szövetkezet úgy tervezi, hogy ezen az őszön mintegy 30—50 holdat terítenek le istáiiótrágvá- vals „ A SZOVJET NÉP ÉLETÉBŐL Az Osszszövetségi Mezőgazdasági Kiállítást évenként millió:; látogatják a Szovjetunió különböző részeiből. Különösen sok láto­gatója akad azoknak a pavilonoknak, amelyben a legkorszerűbb mezőgazdasági gépeket, a mezőgazdaság gépesítéseinek legújabb eredményeit mutatják be. Egyes munkaterületek komplex gépe­sítésére is rátértek már a szovjet mezőgazdaságban. Van a gépeB között négyzetes, fészkes vetőgép, sorközi művelésre alkalmas kul­in átor, amely trágyázásra is használható, kukoricabetakarít« kombájn és különböző kukoricasilózó gép. Képünkön: A látogatók egy csoportja megtekinti a KU—3 típusú legújabbfajta kukoricabetakarító kombájnt, amely egy­szerre három soron vágja le a kukoricaszárat, letöri és nagyjából lehántolja a csövet, a szárat és a leveleket felaprítja silótakar­mánynak. A gép a kukoricacsöveket egy kétköbméteres tartály­ban gyűjti össze. Teljesítménye óránként egy hektár. A rigai legújabb hőclektromos centrálé építői és szerelői határidő előtt adták át rendeltetésének a második turbinát. Ezzel befejeződött az új erőmű építkezésének első részléte, Képünk a centrálé géptermét ábrázolja. A Szovjetunióban a kolhozok saját maguk gondoskodnak a kolhozparasztok és családtagjaik pihenéséről. A kolhozvezetőségeb határozatai alapján festői szépségű helyeken üdülőket, gyermek- gyógyászati intézményeket építenek. A cserkaszi területen gyö­nyörű erdőben van a »Sevcsenko« kolhoz gyermekszanatóriuma Képünkön: a gondozónő mesét olvas fel a gyermekeknek a kolhoz­szanatóriumban,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents