Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-23 / 197. szám

Jobb munkaszervezést! A bódé fölött ott a jelzés, hogy a ZÖLDSZÖV egyes számú el­árusító helye. Előtte hosszú sor­ban vásárlók állnak, várakoznak, hullámzanak. Az a jellemző, hogy a kiszolgálóasztal választó- vonalának egyik oldalán nagy tömegek nyugtalankodnak, a má­sik oldalán sehogy sem akarnak megszaporodni a »tömegek«', egyetlen kiszolgálónö próbál­gatja nap, mint nap csillapítani, kiszolgálni a vásárlók tömegét. Érthető, hogy naponta hatal­mas tömegek állnak és várakoz­nak a ZÖLDSZÖV elárusító he­lyei előtt, hiszen ezekben az üz­letekben lehet vásárolni a pia­con a legolcsóbb zöldárut. Mégis, ezeken az elárusító helyeken le­het találni a legkevesebb kiszol­gálót. Szinte szánalomraméltó az a legtöbbször sikertelen buzga­lom, amivel a kiszolgáló eleget akar tenni kötelességének és szinte felháborító a közömbösség, amivel mindezt (nemcsak a ki­szolgálók, hanem a vásárlók ér­dekeit semmibe véve) a ZÖLD­SZÖV nézi. Az egyes számú el­árusító hely hosszúsága például 20 méter és legtöbbször éppen a piacnak a tetőpontján szoktak hozni áruutánpótlást is, amit ugyancsak az a kiszolgáló vesz át a vásárlók hallatlan zúgoló­dása közben. Vasárnap reggel például ez a vállalat az egyik elárusító he­lyén burgonyát mért. Mivel az ára több, mint egy forinttal volt olcsóbb a magántermelőktől vá­sárolható árunál, minden házi­asszony ott akart krumplit ven­ni. »Természetesen«« sorba kel­lett állni. Egy-egy vevőnek 5 ki­logrammot adtak cs 20 perc vá­rakozást »engedélyeztek«« a vál­lalat részéről. A mérést egyet­len kiszolgálónő végezte. De nem is ez volt a felháborító, hanem az, hogy ugyanakkor az árusító­nő mellett egy férfi munkaerő egyebet sem csinált, mint »je­gyezte a tételeket««, azaz magya­rán mondva, egy papírlapra szép kalligrafikus 5-ös számokat ir­káit egymás alá. A burgonya árát »természetesen«« egy külön kartársnő inkasszálta. Kíváncsiságból egyideig közel­ben tartózkodtam. Jópár ZÖLD­SZÖV dolgozó látogatta meg az elárusító helyeket, részint kar- társi együttérzésből, részint pe­dig láthatóan ellenőrzésképpen. Egyik ellenőr jött a másik után. Körülnézett, kiadta utasításait, megijedt a tömegtől s elment. Ideje lenne ezen a felháborító helyzeten változtatni. Tudomá­sunk szerint a ZÖLDSZÖV-nek kiváló minőségű árui vannak és­pedig ráadásul elegendő meny- nyiségben. Elégítsék hát ki kí­vánsága szerint minden vásárló szükségleteit, töltsenek be meg­felelő piaci árszabályozó szerepet is. — Árszínvonaluk erre lehető­séget ad. Emellett nézzenek már végre szét a vállalat vezetői el­árusító helyeiken is, esetleg kí­séreljék meg legalább cgyízben saját háztartási szükségletüket is olyan módon beszerezni, mint ahogy azt a kecskeméti piac vá­sárlóközönsége szokta. Egyszeri sorbanállás és tülekedés a ZÖLDSZÖV pavilonok előtt, min­dennél meggyőzőbb érv lesz szá­mukra. K. Z. MEZŐGAZDASÁG! TANaCSADO Ű(telepítésű homoki szőlők szélvédelme RÖVID ÍRÁSOMNAK aktuá­lis jelleget az a tény kölcsönöz, hogy mint egy különleges fel­adattal megbízott szakbizottság tagja, a közelmúltban végiglá­togattam az utóbbi evek na­gyobb szőlőtelepítéseit a Duna —Tiszaközén. Azt állapítottuk meg, hogy a telepítések nagy részén a szélvédelem elhanya­golása szomorú következmé­nyekkel jár. A forgatással megbolygatott futohomok-terület — megfoszt­ván szegényes takaró növény­zetétől — a szél munkája foly­tán állandó mozgásban van. Különösen károsak a száraz ta« vaszi szelek, amelyek a duzza­dó rügyeket, zsenge hajtásokat pusztítják. A kártétel, — mint ismeretes, — abból áll, hogy a szél által felkapott éles kavics­szemek nagy erővel nekivágód­nak a zsenge zöldrészeknek s azokon apró sebeket ütve, a hajtás valósággal leperzsetódik. Az így megsemmisült rügy, vagy hajtás helyett a növény már nem képes újat fejleszteni, vagy ha igen, akkor csak bi­zonytalan beérésű, másodrendű hajtás képződik, és az ültetvény nehezen, vagy egyáltalán nem állítható be. FIATAL TELEP1TMÉNYÜNK- NEK tehát megfelelő védelmet kell biztosítani a szél káros munkájával szemben. Ennek legegyszerűbb módja a leszal- mázás, amelyet úgy végzünk, hogy szálas rozsszalmából kis lépésenként egy-egy télmarék­nyi szalmacsóvát vágunk bele tompavégű ásóval a homokba, úgy, hogy a csóva végei ki állja­nak. Ilyen módon 6—8 mázsa szalma elég egy kataszteri hold- nyi területen a homokvándorlás megakadályozására. Miután azonban szalmánk kevés van és a fiatal tőkéknek legalább 3—4 évig védelemre van szük­ségük, célszerű lenne a szalmá- zást csak a frissen forgatott te­rületekre korlátozni, míg az új telepítések sorközeit rozzsal ajánlatos bevetni. EZ AZ ’ ELJÁRÁS nem új, szakirodalmunk többször felem­líti, beszélünk is róla, csupán­csak nem alkalmazzuk. Az el­múlt esztendőben a Szőlészeti Kutató Intézet miklósl elepi gazdaságában 12 holdnyi új te­lepítésen próbáltuk ki ezt a módszert. A rozsot augusztus utolsó és szeptember első nap­jaiban vetettük el, soros kézi vetögéppel. A szőlő sortávolsá­gától függően, két-három sort a hosszanti sorokban. Mint ta­pasztaltuk, igen jó, ha ötméte­renként, keresztirányban is ve­tünk egy-egy sort, s így a terü­letet teljesen behálózzuk. Ve­tőmagszükséglet mindössze 30— 40 kiló holdanként. Az időben elvetett rozs még az ősz folya­mán annyira elbokrosodott, hogy már a téli szelek idején útját állta a homok mozgásá­nak, tavasszal pedig a homok­verést minimálisra csökkentette. Május derekán a ltalászba- "Zökkenő rozsot az újító kapá­lás folyamán — részben nagy­fokú vízelvonás veszélye miatt — kikapálfuk és a talaj felszí­nén hagytuk. A lassan korhadó zöldtömeg a májusvégi, június­elejt szélviharok ellen nyújtott kitűnő védelmet a fejlődésnek indult hajtások részére. A ké­sőbbi talajmunkák során azután teljesen elkeveredett a talaj­ban. A FENTIEKET ÖSSZEFOG­LALVA, az eljárás széleskörű alkalmazása nagy- és kisüzemi telepítéseknél egyaránt ajánla­tos, mert egyszerű, olcsó, kielé­gítő védelmet nyújt és emellett még figyelemre méltó mennyi­ségű szerves anyaggal is gazda­gítja telepítéseink talaját. Bognár Károly. ü.g'és*« giig'vi tanácsadó A tigrissselídítö — Szervusz, Néró! Megis­mersz? — Csinos, szőke leány áll egy ingerülten morgó tigris ketrece elölt. A pompás vadállat a lány szavára lecsillapodik, nyújtózik és odasétál a rácshoz. A cirkuszban az előbb fejező­dött be a művészek viharos gyű­lése, ahol Almazovot, a részeges, öntelt tigrjsidomítót eltiltották a fellépéstől. Ezentúl nem jelen­nek meg esténként a pompásan idomított vadállatok a porondon. Nincs, aki vállalná az életveszé­lyes, nagy. akaratot, szívósságot igénylő munkát. Azaz, hogy — mégis. Lena Voroncova, aki már régóta kacérkodik a gondolattal, Néró ketrece előtt elhatározza, hogy átveszi a tigriseket. A merész elhatározás nagy áldozatot követel a lánytól. El­keli szakadnia Jermolájevtól, a híres motorkerékpárostól, aki­nek eddig asszisztense volt. Jer- molájev országos turnéra indul, hogy szerte az országban elkáp­ráztassa a nézőket nagyszerű attrakciójával, a cirkusz kupo­lájának magasságában végrehaj­tott motorkerékpáros ugrással. Lena és Fjodor Jermolájev, a két fiatal cirkuszművész izgal­mas munkájának, szerelmének, elválásának és egymásra találá­sának kedves története az új, színes, szovjet film. A film alkotói jól fényképe­zett, szépen színezett, érdekfe­szítő jeleneteken át mutatják be a szovjet cirkusz életét, f elvo­nulnak előttünk a cirkusz jel­legzetes alakjai: akrobaták, bű­vészek, zsonglőrök, légtornászok. Kacagtató epizódokban bonyolít­ják a történetet a mellékalakok: Fjerapont Iljics, a cirkusz köny­velője és nagyravágyó felesége, akik mindenáron Jermolájevhez akarják adni leányukat, Pólya Mokin, aki reménytelenül sze­relmes Lénába, Almazov, a nagyképű tigrisidomító, aki nél­külözhetetlennek hiszi magát. ; > A film főszerepében Kadocs- nyikovot látjuk viszont. A nagy szovjet művész a nem rá szabott szerepben is kedves, egyszerű eszközökkel megformált alakí­tást nyújt. Lei,a Voroncovát Ka- szatkina alakítja. A fiatal szí­nésznő, akinek ez az első film- szerepe, jól vizsgázik. Valameny- nyi jelenetében keresetlen, s különösen kiemelkedő alakítást nyújt akkor, amikor először lép a nagyközönség elé tigriseivel a cirkusz porondjára. A film méltán tart számot nagy érdeklődésre. Mind fényké­pezésben, mind a mese érdekes­ségében, mind pedig az ötletes, változatos rendezésben sikeresen veszi fel a versenyt azokkal a cirkusz-filmekkel, amelyeket az utóbbi időben látott közönsé­günk. Jelenet »A tigrisszelídítő« című filmből. A tanuló ifjúság az új könyvekért A s t r a n cl b e t e Népszerűén strandbetegségnek nevezik a láb gombás bőrbeteg­ségét. A fertőző gombák ráta­padnak a bőrre és azon, rövi- tiebb-hosszabb idei tartó lappan- gási időszak után piros fol­tok keletkeznek, apró hólya- goeskák támadnak és a bőr hámrétege fellazul. Leggyakrab­ban a lábujjak közötti bőrterü- ieten jönnek létre a kóros je­lenségek, de sokszor a folyamat a lábujjak talpi felszínére, a talpra és a sarokra is ráterjed. A betegség a legtöbb esetben heves viszketéssel jár, ami ter­mészetesen a viszkető bőrfelü­letek vakarását vonja maga alán. A vakarásnál a körmök­ről más fertőző anyagok is ke­rülhetnek a bőrre, így leg­gyakrabban olyan mikroor­ganizmusok, amelyek gennyese­déit idéznek elő. Ez a másodla­gos fertőzés a megtámadott bőrterületről továbbterjedhet és nyirokér-, valamint nyirokmi- rígygyulladást okozhat. Okvetlenül szükséges a meg­betegedett egyének minél hama­rább történő gyógykezelése és azoknak az óvórendszabályok­nak keresztülvitele, amelyek gátat vetnek a betegség to­vábbterjedésének. A fertőzés — 45 taggal Vöröskereszt-cso­portot alakítottak az elmúlt he­tekben a Bajai Vízügyi Igazga­tóság dolgozói. A csoport min­den termelési értekezlet előtt egészségügyi előadást tart. gyorsan terjedhet elsősorban a fürdők alkalmazottai, továbbá a sportolók körében. A fürdőal­kalmazottaknak egyes helye­ken közel 40 százalékát talál­ták fertőzötteknek. A sportolók­nak 10—25 százaléka szenved ebben a bőrbetegségben és ezek között is főleg a vízi sporto­kat űzők. A megelőzésnek elsősorban egyéninek kell lennie. Az óvó­rendszabályok röviden a követ­kezőkben foglalhatók össze: a láb, annak minden része, tehát a talp, a sarok, a lábujjközök, a lábujjak talpi felszíne, fürdő­zés után a leggondosabban le- szárítandók. A gondos kiszárí­tás azért szükséges, mert a nedves bőrön a kórokozó gom­bák könnyebben megtapadnak és a cipő melegében csakhamar szaporodásnak indulnak. A le- szárítás után azonnal dörzsöl­jük be a, bőrt olyan szeszes ol­dattal, amely gombaölő szert tartalmaz. Nagyon célszerű vol­na, ha az összes nyilvános für­dőkben és strandokon, uszodák­ban ilyen oldatok díjtalanul áll­nának a közönség rendelkezé­sére. Elengedhetetlen a fertőzött tárgyak: cipő, harisnya, törül­köző, papucs, stb. fertőtlenítése olyan egyéneknél, akik gombás­bőrbetegségben szenvednek, vagy szenvedtek. A hatásos fer­tőtlenítésnek legegyszerűbb módja a formalingőz alkalma­zása. Veszünk egy kisebb ládát. g s é g t'a-, vagy bádogdobozt, amelybe tömény formáimnál átitatott vattacsomót helyezünk. Bele­tesszük a fertőtlenítendő tár­gyakat és a jól záró fedél ráté­tele után kb. 1 óra hosszat áramoltatjuk át a formalin gő­zével. KALMÁR GYÖRGY, KECS­KEMÉT. Az ön kérdésére tu­lajdonképpen a Munkatörvény­könyv 138. §-a választ ad. Eszerint az áthelyezett dolgo­zót, aki lakás hiányában kényte­len családjától külön élni, meg­illeti négyhetenként a család­jához való utazás és visszauta­zás költsége. Az utazási költség azt a nőtlen, illetve hajadon dolgozót is megilleti, aki ható­sági bizonyítvánnyal igazolja, hogy keresőképtelen szüleivel közös háztartásban él és eltar­tásukról ő gondoskodik. A négy­hetenkénti hazautazási költsé­geket akkor is meg kell térí­teni, ha a dolgozó különédési díjat már nem kap. Nem jár vi­szont kedvezmény annak a dol­gozónak, aki már áthelyezése előtt is családjától (eltartott szüleitől) külön élt. A négy­hetenkénti hazautazás költségei­nek megtérítése alapvető felté­tele az áthelyezés ténye, a csa­ládtól, vagy eltartott szülőtől Az iskolák tanulóinak száma a felszabadulás óta hatalmasan emelkedett. A középiskolások száma két és félszerese a hábo­rú előttinek, a főiskolai és egye­temi hallgatók száma pedig megháromszorozódott. Sok új tankönyvre van szükség. Ma tudjuk azt, hogy egy má­zsa papírhulladékból 1040 darab való különélés csupán az áthe­lyezés következménye. »ORVOS JELIGÉRE«, KIS­KUNHALAS. Állami vállalatok, állattartó és tenyésztő gazdasá­gainak állatállományában az el­hullás mértékének csökkenté­séért pi'émium illeti meg önt is, mint a helyi tanácsok felügye­lete alá tartozó hatósági al­100 oldalas tankönyvhöz szüksé­ges új papír készül, felmérhet­jük: fontos az, hogy megyénk minden úttörő fiatalja kivegye részét a papírgyűjtésből. Ha Bács-Riskun megye minden is­kolás tanulója csak egyetlen kiló papírt gyűjt a nyáron, igen jelentős segítséget ad az ú tankönyvek kinyomtatásához. latorvost. Még lényeges felté­telt jelent az is, hogy az állat- hullast a 4/1954, FM sz. utasí­tásban meghatározott százalék alá és az ott feltüntetett mér­tékben csökkentik. Ez a pré­mium akkor is megilleti az ál­latorvost, ha áz általa ellátott állami gazdaságban és termelő- szövetkezetben tíznél kevesebb az állatok száma. Harbcit György, Bácsbokod, Tóth Kit- mán u. 30. sz. alatti lakos arra kér vó- löszt, hogy kik részesülhetnek szociális kedvezményben f Az 1/1955. B. M. számú utasítás alapján azok a termetók részesülhetnek szociális kedvezménybe, akik 60—65 életévüket betöltötték. Az az egyénileg dolgozó nő, aki a 63, vagy egyéni-' leg dolgozó férfi, aki a 65. életévét ugyan betöltötte, de munka­képes családtaggal él közös háztartásban, szociális kedvezmény­ben nem részesülhet, mert ez a kedvezmény azt a célt szolgálja, hogy államunk megkönnyítse azoknak az idősebb dolgozó pa­rasztoknak az ellátását, akikről egyébként gyermekeik, vagy közelebbi hozzátartozói nem sondoskodnakj-Oálasz az úloasÁk kí^dhjtim /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents