Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-14 / 191. szám
Ez történt a nagyvilágban |T3^ghalt?homä^Ma«l^ BÉCS. Mint az ausztriai szovjet nagykövetség közli, Iljicsov, a Szovjetunió ausztriai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, augusztus 12-én levelet intézett Raab szövetségi kancellárhoz. A levél közli, hogy az államszerződés érvénybelépésével kapcsolatban a szovjet kormány lehetségesnek tartja, hogy az osztrák kormánynak ellenszolgáltatás nélkül átadja a szovjet kormány tulajdonában lévő, hadizsákmányból származó vasúti gördülőanyagot, amely jelenleg az osztrák szövetségi vasutak használatában van. KIEV. A jugoszláv parlamenti küldöttség augusztus 12-én, kétnapos kievi tartózkodás után, gépkocsin Harkovba utazott. HELSINKI. A Vapaa Sana című finn lap írja, hogy az Interparlamentáris Unió Helsinkiben megtartandó ülésszaka különös jelentőségű lesz, mivel az ülésszakon elsőízben vesznek részt a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és az európai népi demokratikus országok parlamentjeinek küldöttei. A lap utal arra, hogy az ülésszak napirendjén a béke és a békés egymás mellett élés fontos kérdései szerepelnek, majd annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy az ülésszak kedvező hatással lesz a nemzetközi viszonyok alakulására. Az Interparlamentáris Unió ülésszakán — mutat rá a Vapaa Sana — a különböző társadalmi endszereket képviselő embereknek lehetőségük nyílik a szabad véleménycserére és a kapcsola- ok felvételére. HÁGA. A Hetvrije Volk című holland lap genfi különtudósító- ja írja a genfi nemzetközi atomBebrits Lajos közlekedés- és posiaügyi miniszter köszönti a vasutasokat vasárnap a rádióban Vasárnap, augusztus 14-én, az V. vasutasnap alkalmából Beb- rits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter köszönti az ország vasutasait a Kossüth-adón 11 órakor. Utána 11.10 órától ajándékműsort közvetít a rádió a vasutas dolgozóknak. erőértekezlettel kapcsolatban: »az oroszok messze jutottak! Ezt a tényt a nyugati tudósok most nyíltan elismerik, miután tanulmányozták az orosz kiállítást a reaktormodellekkel és megismerkedtek az orosz dokumentumokkal. Természetesen van néhány olyan dolog, amellyel a Nyugat rendelkezik és ami nincs A szovjet kormány a nemzetközi feszültség további csökkentése, valamint az államok közötti bizalom megteremtése érdekében elhatározta, hogy 1955 december 15-ig 640.000 fővel csökkenti a Szovjetunió fegyveBERLIN. Lapközlések szerint Maltzan, a Német Szövetségi Köztársaság párizsi nagykövete pénteken átnyújtotta Vinogra- dovnak, a Szovjetunió párizsi nagykövetének a bonni kormány válaszát a Szovjetunió augusztus 3-i jegyzékére. A bonni kormány válaszában az oroszoknak. Az oroszok azonban a maguk részéről olyan típusú reaktorral dolgoznak, amelyet igen kevéssé ismer a Nyugat. .. Kétségtelen, hogy az oroszok mindazonáltal számos új értesülést visznek haza Géniből. Az amerikai és angol tudósok viszont elismerik, hogy ők már sokat tanultak az oroszoktól.« rés erőinek létszámát. A fegyveres erőknek a hadseregből és a hajóhadból elbocsátott személyi állománya számára lakóhelyükön a vállalatoknál, a szovhozokban és a kolhozokban munkát biztosítanak. (MTI) közölte, hogy Adenauer szeptember 9-én szándékozik Moszkvába utazni és kérte a szovjet kormány hozzájárulását a látogatásának ehhez az időpontjához. A nyugatnémet jegyzék szövegét a jövő héten hozzák nyilvánosságra. (MTI) ZÜRICH (MTI) Thomas Mann, a nagy német író, 1955 augusztus 12-én, 20 órakor, 80 éves korában a Zürichi Kantoni Kórházban meghalt. Thomas Mann érgyulladásban szenvedett. Betegsége eleinte normális lefolyású volt. Pénteken reggel váratlanul keringési zavarok léptek fel. Az orvosok eredménytelenül próbálták megakadályozni állapotának kritikussá válását. A halál órájában az író beT h o ni a 1875 június 6-án Lübeckben született, régi patrícius családból. 1893-ban Münchenbe költözött, ahol egyideig a Simplizissi- mus szerkesztője volt, majd egész munkásságát az irodalomnak szentelte. 1901-ben jelent meg »A Buddenbrook-ház« című regénye, amellyel egy csapásra a német írók első sorába emelkedett és külföldön is híressé vált. 1903-ban »Tristan« című novel- lás kötete, 1909-ben »Királyi fenség« című regénye, 1913-ban »Halál Velencében« című nagy elbeszélése jelent meg. Az első világháború után, 1924-ben, fejezte be »A varázshegy« című regényét. 1929-ben Nobel-díjat kapott. A háború után következetesen síkraszállt a köztársasági és demokratikus eszmékért és szembekerült a náci mozgalommal, amelynek utalómra jutásakor elhagyta Németországot. 1933-ban Svájcba és öt évvel később az Egyesült Államokba költözött. A második világháború alatt rendszeresen rádióbeszédeket intézett a németekhez. Az emigrációban tette közzé »József és testvérei« című regényciklusának utolsó köteteit, a »Lotte Weimarban« (1939), »Doktor Faustus« (1947) és »A választott« (1951) című regényét. 1952-ben Thomas Mann visz- szatért Európába és Svájcban telepedett le. A háború után először 1949-ben látogatott hazájába, hogy résztvegyen Majna- Frankfurtban és Weimarban a tegágyánál felesége és két gyermeke volt jelen. Az ADN-hírügynökség Thomas Mann halála alkalmából ezt- írja: »Thomas Mannban a német nép a humanizmus és a- béke nagy íróját vesztette eb Thomas Mann a német irodalmat örökbecsű művekkel gazdagította, élete végéig bátran küzdött az oszthatatlan német kultúráért és hitet tett az egységes, békeszerető Németország mellett.« s H a ii ii Goethe-ünnepségeken. Ebben'az évben csatlakozik az atomfegyver betiltását követelő amerikiai személyiségekhez. Európába való visszatérése után jelent meg »A megtévesztett« című novellája és »Egy szélhámos naplója« című, részben már közölt regényének teljesebb kötete. Regényeken és elbeszéléseken kívül számos tanulmányt írt. Schiller halálának 150. évfordulója alkalmából ünnepi beszédet mondott Stuttgartban és Weimarban és ezzel síkraszállt a német nép és kultúra egysége mellett. Június elején 80. születésnapját az egész haladó emberiség megünnepelte. Thomas Mannt a magyar irodalomhoz is eleven szálak fűzik» Majdnem minden műve megjelent magyarul, némelyik előbb, mint németül. Novelláinak most megjelent magyar gyűjteményéhez előszót írt. Irodalmunkat nagyra becsülte, amiről Kosztolányi Dezső hagyatékában talált levele tanúskodik. Ismerte Kosztolányit, Babits Mihályt, Lukács Györgyöt» József Attilát, Móricz Zsigmon- dot, Bartók Bélát; többször járt Magyarországon. Az idén József Attila születésének 50. évfordulója alkalmából Thomas Mann levélben emlékezett meg a költőről, akinek 1937-ben Thomas Mann budapesti látogatása alkalmából írt versét a rendőrség betiltotta. II kiskunhalasi járás és Bácssieuigycrgy nyerte cl a megyei pártbizottság és megyei tanács vándorzásziaiát A megyei partbizottság és megyei tanács által készített vándorzászlót az alábbi járás, község, termelőszövetkezet, gépállomás cs állami gazdaság nyerte el: r“"j A kiskunhalasi járás, mert kenyérgabona begyűjtési tervet, I * I valamint értékesítési gabonateryét 50 százalékon felül teljesítette. ( ""Tj Bácsszentgyörgy község, mert gabonabegyűjtési tervét 100 ~ I százalékra teljesítette. r7“j A solti Szikra Termelőszövetkezet, mert gabona- és hús- I - I beadási kötelezettségét egész évre teljesítette, a téli takarmányszükségletet teljes szakszerűséggel, zöldszárítással biztosította, másodnövényeit egyszer megkapálta. j“-J A Kiskunmajsai Gépállomás, mert összes traktormunka- I ^ I tervét 78.8, összes talajmunkatervét 83.1, tarlóhántási tervét 79.9, a gépi kapálást pedig 118.4 százalékra teljesítette. Az egy traktoregységre jutó traktormunka 211 normálhold. Aratási tervét 158, cséplési tervét 64.3 százalékban teljesítette eddig a gépállomás. Egy-egy univerzális gép 189 kh. kapálást végzett. A Tompái Állami Gazdaság, mert fűmag-, repce-, borsó- és I •* ! gabonatermelési tervét 150 százalékra teljesítette, értékesítési kötelezettségének 100 százalékig eleget tett. A cséplést július 31-ig befejezte, tarlóvetési tervét 170 százalékra teljesítette. A Szovjetunió december 15-ig 640.000-rel csökkenti fegyveres erőinek létszámát Adenauer szeptember 9-én utazik Moszkvába ; «^NEMZETKÖZI *» SZEMLE Hirosimától — Genjig Augusztus 6-án múlt tíz éve, hogy Hirosima, Japán kikötővárosra ledobták az első atombombát. Mint ismeretes, a bomba csaknem a földdel tette egyenlővé a virágzó várost és mintegy 200.C00 embert pusztított el. Hirosimát követte Nagaszaki s a két városra ledobott atombomba még ma is szedi áldozatait. A bambarobbanás következtében mcgcsonkult, a rádióaktivitás hatására súlyosan megbetegedett japánok az emberiség élő lelkiismereteként figyelmeztetnek rá: mindent meg kell tennünk azért, hogy e veszedelmes tömegpusztító fegyvert örökre száműzzük földünkről. »Soha többé Hirosimát!« Ez volt a vezérgondolata az első atombomba-robbanás tizedik évfordulóján Hirosimában megnyílt nemzetközi értekezletnek. Több, mint száz japán szervezet és maga a kormány is támogatta az értekezlet összehívását. Részt vettek azon az Egyesült Államok, Anglia, Kína, India, Korea, Ausztrália, Kanada, Uj-Zé- land küldöttségei, a Bcke-Világ- tanács képviselői és megfigyelők a világ minden részéből. Az értekezlet részvevői határozatot hoztak, amelyben követelik nemzetközi értekezlet ösz- szehívását a feszültség enyhítésére irányuló intézkedések kidolgozására, az Egyesült Államok. Anglia, Franciaország, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és India képviselőinek részvételével. Gyűjtési mozgalmat hirdettek olyan alap létesítésére, amely az atombombázá- sek áldozatainak és családtagjainak segélyezését szolgálja. Ezenkívül törvény hozatalát követelték az atomsugárzástól sújtott személyek támogatására. A hiro- simai értekezlet küldöttei felszólították a népeket, hogy »zárják szorosabbra soraikat, szélesítsék az atom- és hidrogénfegyver eltiltását követelő mozgalmat, hogy a hirosimai és a nagaszaki tragédia soha többé ne ismétlődhessék meg,« Genfben, annyi történelmi konferencia színhelyén augusztus 8-án, a hirosimai évfordulóval csaknem egyidöben megnyílt egy másik értekezlet is. Hetvenkét ország tudósai jöttek össze, hogy kicseréljék az atomerö békés felhasználására vonatkozó tudományos és műszaki ismereteiket. Hirosimára emlékezik, s Genfre tekint most a világ. Hirosimától—Genfig hosszú volt az út. Az atombomba a háborús erők kezében csaknem egy évtizeden át a zsarolás eszköze, az erőpolitika híveinek egyik ütőkártyája volt. Az atommonopólium megszűnése, a Szovjetunió nagy előretörése az atomkutatásban, továbbá az a tény, hogy szintén birtokában van az atolh- és hidrogénfegyvereknek. kétessé telte, hogy ér-c még valamit ez az ütőkártya. De az atom- és hidrogénfegyver továbbra is megmaradt, mint súlyos fenyegetés a világ békéjére és maga az emberiség, az emberi kultúra fennmaradására nézve. A Szovjetunió rendelkezett és rendelkezik az atom- és hidrogénfegyvcrrel. E fegyverek birtokában azonban mindent megtett eltiltásukért, az ezekből felhalmozott készletek megsemmisítéséért. Ez létéből, jellegéből, külpolitikai elveiből következik. A Szovjetunió kezében az atomfegyver nem a zsarolás, hanem a váratlan meglepetések elleni jogos védelem fegyvere volt és jelenleg is az. De emellett kezdettől fogva nagy gondot fordított az atomerő békés felhasználására, Ezt beszédesen bizonyítjuk a szovjet állam világraszóló sikerei, amelyeket az atomerö békés felhasználása terén elért. Nyugaton az atomerő mérhetetlen energiáját csaknem kizárólag bombákba gyömöszölték, nem igen gondoltak annak békés célú felhasználására. A Szovjetunióban betegeket is gyógyítottak, üzemeket is irányítottak atomerö segítségével. 1954 június 27-én pedig üzembe helyezték a világ első ipari atom- vllianytelepét. A Szovjetunió készséggel megosztotta a békés célú atomkuta- tásban elért eredményeit más államokkal. A demokratikus országokkal, köztük hazánkkal is, egyezményt írt alá, amelynek keretében átadja tudományos technikai tapasztalatait és kísérleti atomreaktort szállít ezeknek az országoknak. . Különös jelentősége van annak, hogy a genfi atomerő-erte- kezlctre két nappal a hirosimai évforduló után került sor. Szimbolikus jelentősége van annak is, hogy éppen abban a városban ülésezik, amelyben a megelőző hetekben a négy kormányfő reménykeltő értekezletét tartották. A genfi megegyezés szelleme, a genfi légkör uralkodik ezen a tanácskozáson is. A világ atom- tudósai most a tárgyalóasztal mellett baráti beszélgetésekben ismerkednek egymással, cserélik ki tapasztalataikat. A szovjet küldöttség, miként a másik genfi értekezleten, ezúttal is az érdeklődés középpontjában áll. Az értekezlettel egyidöben rendezett atomkiállítást nagy tömegek látogatják. Az erről szóló nyugati újságcikkek nem fukarkodnak a dicsérő jelzőkkel. így William Saxton, az United Press genfi tudósítója például így ír: »Oroszország atomeszközeinek bemutatásával az első nap egész dicsőségét learatta. .. A gyanakvás, a bizalmatlanság, valamint a titkolódzás nyilvánvalóan megszűnik, amikor az oroszok tüzetes magyarázatokkal szolgálnak a kiállítást látogató amerikaiaknak, angoloknak, franciáknak és németeknek.« Hatalmas érdeklődést keltett D. Blohincev és N. Nyikolajev szovjet tudós beszámolója a világ első aíom-villanytelepének működéséről. A villanytelep eddig tizenöt millió kilowattóra villamosenergiát szolgáltatott. Működése egyszerűbbnek bizonyult a szénnel fűtött hőerőtelepénél. Blohincev elmondotta még azt is, hogy a Szovjetunióban különböző típusú, 50.000— 100.000 kilowattos és még nagyobb atom-villanytelepeket terveznek. A nagy atom-villanytc- lepcken egy kilowattóra villa- mosenergia előállítása 10—20 kopejkába kerül majd. A »világtörténelem egyik leg» rendkivülibb tanácskozása« —a ahogy a Paris Presse l’Intransigeant az értekezletet nevezi» újabb reményekkel tölti el a# emberi sziveket. Mint a Monde című francia lap hangsúlyozta, a genfi értekezlet »A béke útjára irányítja az atomenergiát.« Az atomerő mérhetetlen fejlődési lehetőségeket nyit meg szinte valamennyi tudományág előtt. Éppen a genfi értekezleten került napvilágra az Egyesült Nemzetek Szervezetének a világ 1975-től 2000 évig terjedő időszakban való energiaszükségletéről szóló jelentése. Eszerint a XX. század végén a világ évi energiaszükseglete az 1052-es évinek nyolcszorosa lesz. A* energiaszükségletnek ez a növekedése nemzetközi méretekben felveti az energiaforrások kérdését. Századunkat, korunkat má* előszeretettel nevezik az atomkorszak kezdetének. Ez az atomkorszak azonban lehet a romboló, a gyilkoló és lehet a gyógyító, az ember szolgálatába állított atom korszaka. Az emberiség válaszúira érkezett. Az egyszerű emberek százmillióinak éberségén, erején és elszántságán múlik, hogy a világ melyik útra lép, az atomháború, a mérhetetlen pusztulás, az esetleges megsemmisülés, vagy az atombéke, az atomerő nyújtotta beláthatatlan fejlődés és felemelkedés útjára.
