Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-14 / 191. szám

Ez történt a nagyvilágban |T3^ghalt?homä^Ma«l^ BÉCS. Mint az ausztriai szov­jet nagykövetség közli, Iljicsov, a Szovjetunió ausztriai rendkí­vüli és meghatalmazott nagykö­vete, augusztus 12-én levelet in­tézett Raab szövetségi kancellár­hoz. A levél közli, hogy az ál­lamszerződés érvénybelépésével kapcsolatban a szovjet kormány lehetségesnek tartja, hogy az osztrák kormánynak ellenszol­gáltatás nélkül átadja a szovjet kormány tulajdonában lévő, ha­dizsákmányból származó vasúti gördülőanyagot, amely jelenleg az osztrák szövetségi vasutak használatában van. KIEV. A jugoszláv parlamenti küldöttség augusztus 12-én, két­napos kievi tartózkodás után, gépkocsin Harkovba utazott. HELSINKI. A Vapaa Sana című finn lap írja, hogy az In­terparlamentáris Unió Helsinki­ben megtartandó ülésszaka kü­lönös jelentőségű lesz, mivel az ülésszakon elsőízben vesznek részt a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és az európai népi demokratikus országok parlamentjeinek küldöttei. A lap utal arra, hogy az ülés­szak napirendjén a béke és a békés egymás mellett élés fon­tos kérdései szerepelnek, majd annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy az ülésszak ked­vező hatással lesz a nemzetközi viszonyok alakulására. Az Interparlamentáris Unió ülésszakán — mutat rá a Vapaa Sana — a különböző társadalmi endszereket képviselő emberek­nek lehetőségük nyílik a szabad véleménycserére és a kapcsola- ok felvételére. HÁGA. A Hetvrije Volk című holland lap genfi különtudósító- ja írja a genfi nemzetközi atom­Bebrits Lajos közlekedés- és posiaügyi miniszter köszönti a vasutasokat vasárnap a rádióban Vasárnap, augusztus 14-én, az V. vasutasnap alkalmából Beb- rits Lajos közlekedés- és posta­ügyi miniszter köszönti az or­szág vasutasait a Kossüth-adón 11 órakor. Utána 11.10 órától ajándékműsort közvetít a rádió a vasutas dolgozóknak. erőértekezlettel kapcsolatban: »az oroszok messze jutottak! Ezt a tényt a nyugati tudósok most nyíltan elismerik, miután tanul­mányozták az orosz kiállítást a reaktormodellekkel és megis­merkedtek az orosz dokumentu­mokkal. Természetesen van né­hány olyan dolog, amellyel a Nyugat rendelkezik és ami nincs A szovjet kormány a nemzet­közi feszültség további csökken­tése, valamint az államok kö­zötti bizalom megteremtése ér­dekében elhatározta, hogy 1955 december 15-ig 640.000 fővel csökkenti a Szovjetunió fegyve­BERLIN. Lapközlések szerint Maltzan, a Német Szövetségi Köztársaság párizsi nagykövete pénteken átnyújtotta Vinogra- dovnak, a Szovjetunió párizsi nagykövetének a bonni kormány válaszát a Szovjetunió augusztus 3-i jegyzékére. A bonni kormány válaszában az oroszoknak. Az oroszok azon­ban a maguk részéről olyan tí­pusú reaktorral dolgoznak, ame­lyet igen kevéssé ismer a Nyu­gat. .. Kétségtelen, hogy az oro­szok mindazonáltal számos új értesülést visznek haza Géniből. Az amerikai és angol tudósok viszont elismerik, hogy ők már sokat tanultak az oroszoktól.« rés erőinek létszámát. A fegyveres erőknek a hadse­regből és a hajóhadból elbocsá­tott személyi állománya számára lakóhelyükön a vállalatoknál, a szovhozokban és a kolhozokban munkát biztosítanak. (MTI) közölte, hogy Adenauer szep­tember 9-én szándékozik Moszk­vába utazni és kérte a szovjet kormány hozzájárulását a láto­gatásának ehhez az időpontjá­hoz. A nyugatnémet jegyzék szöve­gét a jövő héten hozzák nyilvá­nosságra. (MTI) ZÜRICH (MTI) Thomas Mann, a nagy német író, 1955 augusztus 12-én, 20 órakor, 80 éves korában a Zürichi Kantoni Kórházban meghalt. Thomas Mann érgyulladásban szenvedett. Betegsége eleinte normális lefolyású volt. Pénte­ken reggel váratlanul keringési zavarok léptek fel. Az orvosok eredménytelenül próbálták meg­akadályozni állapotának kriti­kussá válását. A halál órájában az író be­T h o ni a 1875 június 6-án Lübeckben született, régi patrícius család­ból. 1893-ban Münchenbe költö­zött, ahol egyideig a Simplizissi- mus szerkesztője volt, majd egész munkásságát az irodalom­nak szentelte. 1901-ben jelent meg »A Buddenbrook-ház« című regénye, amellyel egy csapásra a német írók első sorába emelke­dett és külföldön is híressé vált. 1903-ban »Tristan« című novel- lás kötete, 1909-ben »Királyi fenség« című regénye, 1913-ban »Halál Velencében« című nagy elbeszélése jelent meg. Az első világháború után, 1924-ben, fe­jezte be »A varázshegy« című regényét. 1929-ben Nobel-díjat kapott. A háború után következetesen síkraszállt a köztársasági és de­mokratikus eszmékért és szem­bekerült a náci mozgalommal, amelynek utalómra jutásakor el­hagyta Németországot. 1933-ban Svájcba és öt évvel később az Egyesült Államokba költözött. A második világháború alatt rend­szeresen rádióbeszédeket inté­zett a németekhez. Az emigrációban tette közzé »József és testvérei« című re­gényciklusának utolsó köteteit, a »Lotte Weimarban« (1939), »Dok­tor Faustus« (1947) és »A vá­lasztott« (1951) című regényét. 1952-ben Thomas Mann visz- szatért Európába és Svájcban telepedett le. A háború után először 1949-ben látogatott ha­zájába, hogy résztvegyen Majna- Frankfurtban és Weimarban a tegágyánál felesége és két gyer­meke volt jelen. Az ADN-hírügynökség Tho­mas Mann halála alkalmából ezt- írja: »Thomas Mannban a né­met nép a humanizmus és a- béke nagy íróját vesztette eb Thomas Mann a német irodal­mat örökbecsű művekkel gazda­gította, élete végéig bátran küz­dött az oszthatatlan német kul­túráért és hitet tett az egységes, békeszerető Németország mel­lett.« s H a ii ii Goethe-ünnepségeken. Ebben'az évben csatlakozik az atomfegy­ver betiltását követelő amerikiai személyiségekhez. Európába való visszatérése után jelent meg »A megtévesz­tett« című novellája és »Egy szélhámos naplója« című, rész­ben már közölt regényének tel­jesebb kötete. Regényeken és el­beszéléseken kívül számos tanul­mányt írt. Schiller halálának 150. évfor­dulója alkalmából ünnepi beszé­det mondott Stuttgartban és Weimarban és ezzel síkraszállt a német nép és kultúra egysége mellett. Június elején 80. születésnap­ját az egész haladó emberiség megünnepelte. Thomas Mannt a magyar iro­dalomhoz is eleven szálak fűzik» Majdnem minden műve megje­lent magyarul, némelyik előbb, mint németül. Novelláinak most megjelent magyar gyűjteményé­hez előszót írt. Irodalmunkat nagyra becsül­te, amiről Kosztolányi Dezső ha­gyatékában talált levele tanús­kodik. Ismerte Kosztolányit, Ba­bits Mihályt, Lukács Györgyöt» József Attilát, Móricz Zsigmon- dot, Bartók Bélát; többször járt Magyarországon. Az idén József Attila születé­sének 50. évfordulója alkalmá­ból Thomas Mann levélben em­lékezett meg a költőről, akinek 1937-ben Thomas Mann buda­pesti látogatása alkalmából írt versét a rendőrség betiltotta. II kiskunhalasi járás és Bácssieuigycrgy nyerte cl a megyei pártbizottság és megyei tanács vándorzásziaiát A megyei partbizottság és megyei tanács által készített ván­dorzászlót az alábbi járás, község, termelőszövetkezet, gépállomás cs állami gazdaság nyerte el: r“"j A kiskunhalasi járás, mert kenyérgabona begyűjtési tervet, I * I valamint értékesítési gabonateryét 50 százalékon felül tel­jesítette. ( ""Tj Bácsszentgyörgy község, mert gabonabegyűjtési tervét 100 ~ I százalékra teljesítette. r7“j A solti Szikra Termelőszövetkezet, mert gabona- és hús- I - I beadási kötelezettségét egész évre teljesítette, a téli takar­mányszükségletet teljes szakszerűséggel, zöldszárítással biztosí­totta, másodnövényeit egyszer megkapálta. j“-J A Kiskunmajsai Gépállomás, mert összes traktormunka- I ^ I tervét 78.8, összes talajmunkatervét 83.1, tarlóhántási tervét 79.9, a gépi kapálást pedig 118.4 százalékra teljesítette. Az egy traktoregységre jutó traktormunka 211 normálhold. Aratási tervét 158, cséplési tervét 64.3 százalékban teljesítette eddig a gépállo­más. Egy-egy univerzális gép 189 kh. kapálást végzett. A Tompái Állami Gazdaság, mert fűmag-, repce-, borsó- és I •* ! gabonatermelési tervét 150 százalékra teljesítette, értékesí­tési kötelezettségének 100 százalékig eleget tett. A cséplést július 31-ig befejezte, tarlóvetési tervét 170 százalékra teljesítette. A Szovjetunió december 15-ig 640.000-rel csökkenti fegyveres erőinek létszámát Adenauer szeptember 9-én utazik Moszkvába ; «^NEMZETKÖZI *» SZEMLE Hirosimától — Genjig Augusztus 6-án múlt tíz éve, hogy Hirosima, Japán kikötővá­rosra ledobták az első atombom­bát. Mint ismeretes, a bomba csaknem a földdel tette egyen­lővé a virágzó várost és mintegy 200.C00 embert pusztított el. Hi­rosimát követte Nagaszaki s a két városra ledobott atombomba még ma is szedi áldozatait. A bambarobbanás következtében mcgcsonkult, a rádióaktivitás hatására súlyosan megbetegedett japánok az emberiség élő lelki­ismereteként figyelmeztetnek rá: mindent meg kell tennünk azért, hogy e veszedelmes tömegpusz­tító fegyvert örökre száműzzük földünkről. »Soha többé Hirosimát!« Ez volt a vezérgondolata az első atombomba-robbanás tizedik év­fordulóján Hirosimában meg­nyílt nemzetközi értekezletnek. Több, mint száz japán szervezet és maga a kormány is támogatta az értekezlet összehívását. Részt vettek azon az Egyesült Álla­mok, Anglia, Kína, India, Ko­rea, Ausztrália, Kanada, Uj-Zé- land küldöttségei, a Bcke-Világ- tanács képviselői és megfigyelők a világ minden részéből. Az értekezlet részvevői hatá­rozatot hoztak, amelyben köve­telik nemzetközi értekezlet ösz- szehívását a feszültség enyhíté­sére irányuló intézkedések ki­dolgozására, az Egyesült Álla­mok. Anglia, Franciaország, a Szovjetunió, a Kínai Népköztár­saság és India képviselőinek részvételével. Gyűjtési mozgal­mat hirdettek olyan alap létesí­tésére, amely az atombombázá- sek áldozatainak és családtagjai­nak segélyezését szolgálja. Ezen­kívül törvény hozatalát követel­ték az atomsugárzástól sújtott személyek támogatására. A hiro- simai értekezlet küldöttei felszó­lították a népeket, hogy »zárják szorosabbra soraikat, szélesítsék az atom- és hidrogénfegyver el­tiltását követelő mozgalmat, hogy a hirosimai és a nagaszaki tragédia soha többé ne ismétlőd­hessék meg,« Genfben, annyi történelmi konferencia színhelyén augusz­tus 8-án, a hirosimai évforduló­val csaknem egyidöben megnyílt egy másik értekezlet is. Hetven­két ország tudósai jöttek össze, hogy kicseréljék az atomerö bé­kés felhasználására vonatkozó tudományos és műszaki ismere­teiket. Hirosimára emlékezik, s Genfre tekint most a világ. Hirosimától—Genfig hosszú volt az út. Az atombomba a há­borús erők kezében csaknem egy évtizeden át a zsarolás eszköze, az erőpolitika híveinek egyik ütőkártyája volt. Az atommono­pólium megszűnése, a Szovjet­unió nagy előretörése az atom­kutatásban, továbbá az a tény, hogy szintén birtokában van az atolh- és hidrogénfegyvereknek. kétessé telte, hogy ér-c még va­lamit ez az ütőkártya. De az atom- és hidrogénfegyver to­vábbra is megmaradt, mint sú­lyos fenyegetés a világ békéjé­re és maga az emberiség, az emberi kultúra fennmaradására nézve. A Szovjetunió rendelke­zett és rendelkezik az atom- és hidrogénfegyvcrrel. E fegyverek birtokában azonban mindent megtett eltiltásukért, az ezekből felhalmozott készletek megsem­misítéséért. Ez létéből, jellegé­ből, külpolitikai elveiből követ­kezik. A Szovjetunió kezében az atomfegyver nem a zsarolás, ha­nem a váratlan meglepetések el­leni jogos védelem fegyvere volt és jelenleg is az. De emellett kezdettől fogva nagy gondot for­dított az atomerő békés felhasz­nálására, Ezt beszédesen bizo­nyítjuk a szovjet állam világra­szóló sikerei, amelyeket az atomerö békés felhasználása te­rén elért. Nyugaton az atomerő mérhetetlen energiáját csaknem kizárólag bombákba gyömöszöl­ték, nem igen gondoltak annak békés célú felhasználására. A Szovjetunióban betegeket is gyó­gyítottak, üzemeket is irányítot­tak atomerö segítségével. 1954 június 27-én pedig üzembe he­lyezték a világ első ipari atom- vllianytelepét. A Szovjetunió készséggel meg­osztotta a békés célú atomkuta- tásban elért eredményeit más államokkal. A demokratikus or­szágokkal, köztük hazánkkal is, egyezményt írt alá, amelynek keretében átadja tudományos technikai tapasztalatait és kísér­leti atomreaktort szállít ezeknek az országoknak. . Különös jelentősége van an­nak, hogy a genfi atomerő-erte- kezlctre két nappal a hirosimai évforduló után került sor. Szim­bolikus jelentősége van annak is, hogy éppen abban a városban ülésezik, amelyben a megelőző hetekben a négy kormányfő re­ménykeltő értekezletét tartották. A genfi megegyezés szelleme, a genfi légkör uralkodik ezen a tanácskozáson is. A világ atom- tudósai most a tárgyalóasztal mellett baráti beszélgetésekben ismerkednek egymással, cserélik ki tapasztalataikat. A szovjet küldöttség, miként a másik genfi értekezleten, ez­úttal is az érdeklődés közép­pontjában áll. Az értekezlettel egyidöben rendezett atomkiállí­tást nagy tömegek látogatják. Az erről szóló nyugati újságcik­kek nem fukarkodnak a dicsérő jelzőkkel. így William Saxton, az United Press genfi tudósító­ja például így ír: »Oroszország atomeszközeinek bemutatásával az első nap egész dicsőségét le­aratta. .. A gyanakvás, a bizal­matlanság, valamint a titkolód­zás nyilvánvalóan megszűnik, amikor az oroszok tüzetes ma­gyarázatokkal szolgálnak a kiál­lítást látogató amerikaiaknak, angoloknak, franciáknak és né­meteknek.« Hatalmas érdeklődést keltett D. Blohincev és N. Nyikolajev szovjet tudós beszámolója a vi­lág első aíom-villanytelepének működéséről. A villanytelep ed­dig tizenöt millió kilowattóra villamosenergiát szolgáltatott. Működése egyszerűbbnek bizo­nyult a szénnel fűtött hőerőtele­pénél. Blohincev elmondotta még azt is, hogy a Szovjetunió­ban különböző típusú, 50.000— 100.000 kilowattos és még na­gyobb atom-villanytelepeket ter­veznek. A nagy atom-villanytc- lepcken egy kilowattóra villa- mosenergia előállítása 10—20 kopejkába kerül majd. A »világtörténelem egyik leg» rendkivülibb tanácskozása« —a ahogy a Paris Presse l’Intransi­geant az értekezletet nevezi» újabb reményekkel tölti el a# emberi sziveket. Mint a Monde című francia lap hangsúlyozta, a genfi értekezlet »A béke útjára irányítja az atomenergiát.« Az atomerő mérhetetlen fej­lődési lehetőségeket nyit meg szinte valamennyi tudományág előtt. Éppen a genfi értekezleten került napvilágra az Egyesült Nemzetek Szervezetének a világ 1975-től 2000 évig terjedő idő­szakban való energiaszükségleté­ről szóló jelentése. Eszerint a XX. század végén a világ évi energiaszükseglete az 1052-es évinek nyolcszorosa lesz. A* energiaszükségletnek ez a növe­kedése nemzetközi méretekben felveti az energiaforrások kér­dését. Századunkat, korunkat má* előszeretettel nevezik az atom­korszak kezdetének. Ez az atom­korszak azonban lehet a rom­boló, a gyilkoló és lehet a gyó­gyító, az ember szolgálatába ál­lított atom korszaka. Az emberi­ség válaszúira érkezett. Az egy­szerű emberek százmillióinak éberségén, erején és elszántsá­gán múlik, hogy a világ melyik útra lép, az atomháború, a mér­hetetlen pusztulás, az esetleges megsemmisülés, vagy az atom­béke, az atomerő nyújtotta be­láthatatlan fejlődés és felemel­kedés útjára.

Next

/
Thumbnails
Contents