Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-13 / 190. szám

Pártépítés A politikai munka eredményei Dunapatajon Párt-végrehajtóbizottságunk nagy nyári munkák: az aratás, cséplés, gabonabegyűjtés kezde­tén úgy határozott, hogy felszá­molja a politikai nevelőmunka kampányszer őségét. Az első lépés az agitációs gárda átszervezése volt. A politikailag legfejlettebb elvtársakat, számszerint huszon­kettőt, beosztottunk kisgyűlés- előadónak. Ezek az elvtársak hetenként rendszeresen tar­tanak kisgyűléscket. A végrehajtó bizottságon belül voltak olyan ellenvetéseit, begy a nagy munkák idején nem ér­demes kisgyüléseket tartani, mert hat-hét ember jön csak össze. A végrehajtó bizottság többsége azonban úgy látta, hogy ez is jó eredmény, mert községi viszonylatban, szerényen számolva is, ez 132 embert je­lent, aki tájékozódik a paraszt­ságot érintő legfontosabb kérdé­sekről. A kisgyűlés-előadók egyben a népnevelő csoportok vezetői is. Száz főből álló népnevelő-gárdái hoztunk létre. Ezek rendszere­sen eljuttatják a dolgozókhoz a párt szavát és megmagyarázzák mindazokat a rendeleteket, me­lyek a parasztság érdekeivel vagy állam iránti kötelezettsé­geivel kapcsolatosak. Az ő fel­adatuk személyenként meggyőz­ni minden egyes dolgozó parasz­tot, ugyanakkor megbeszélni ve­lük a problémákat is. A kisgyíilés-elöadók népne­velő csoportjukat kétheten­ként összehívják, beszámol­tatják őket végzett munká­jukról és megbeszélik velük a további tennivalókat. A kisgyülések előkészítését is a népnevelő csoportok végzik. A politikai nevelőmunka terü­letén máris van javulás, amit a gabonabetakarítás eredményei igazolnak. A gabona érése ná­lunk később következett be, mint a többi községekben, de ekkor gyorsan kezdett érni. Mozgósítottuk a dolgozó parasz­tokat, hogy minél kisebb legyen a szemveszteség. Az aratást úgy termelőszövetkezeteink, mint az egyénileg dolgozó parasztok, egy hét leforgása alatt befejezték. A gabona behordása eleinte vonta­1 tottan indult. A kisgyülés-elő- adók és népnevelők megmagya­rázták, hogy az esős nyár miatt sokkal jobb, ha a gabonát minél előbb asztagba rakják. A dolgozó parasztok hallgattak a szóra és a gabona nagy része már szérű­kön várja a cséplést. Az agitációs munka sikerét bizonyítja az is, hogy a dunapataji dolgozó pa­rasztok eddig még mindany- nyian a cséplőgéptől szállí­tották be az államnak járó részt, a szabadfelvásárlásra előirt gabonamennyiséggel együtt. Többen egész gabonafeleslegü­ket az államnak adják el. A mai napig, néhány 10—20 kilóval el­maradt részhátralékoson kívül, minden dolgozó paraszt teljesí­tette beadási kötelezettségét. Az agitációs munkánkat alá­támasztja a község kommunistáinak példamutatása. Kovács István, Tóth Sándor, Szemler János, Tihanyi Sámuel, Dusnoki József és még lehetne sorolni azokat a párttagokat, akik élenjártak az aratásban, hordásban s az elsők között vol­tak a beadás teljesítésében. Kommunistáink példamu­tatása nem maradt el a me­zőgazdaság szocialista át­szervezésében sem. Tóth Sándor elvtárs, a községi párt-végrehajtóbizottság tagja, belépett a Haladás Termelőszö­vetkezetbe. Horváth Sándor elv­társ 21 éves fiával együtt a szö­vetkezeti gazdálkodás útját vá­lasztotta. Kapitány István párt­tag, aranykalászos tanfolyamot végzett, kitüntetett mintagazda is a nagyüzemi gazdálkodás út­jára lépett. Példájukra az utóbbi hetekben 20 dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot. Párt-végrehajtóbizottságunk a gabonabegyűjtés befejezése után is arra törekszik, hogy az agitá­ciós munka ne kampányszerű, hanem rendszeres legyen. Állandóan ismertetni fogjuk a párt és a kormány határozatait, az azzal járó kedvezményeket és kötelezettségeket. Népszerűsítjük a párt politikájának országos és helyi eredményeit. Szívós felvi­lágosító munkával harcolunk a mezőgazdaság szocialista átszer­vezéséért, s e nagy feladatok végrehajtásában szilárd alapra, a kommunisták példamutatására építjük terveinket. Dér László, a dunapataji községi pártbizottság titkára. KésxiUünh a vasHtusnapra Vasutas levelezőink írásaiból « lusiitinféleijviiází Állomás A tudomány és technika világából Üj gumi tetők Az Ivanovo kerületi kisipari kombinát megkezdte a gumi- tetők gyártását. Az új iparcikk nyersanyaga: a gumiipar hul­ladéka, továbbá a korom, hamu és őrölt kréta. A kombinát már sokezer gumilemezt gyártott. A lemezek nagy előnye, hogy ellenállnak minden atmosz­férikus befolyásnak. Ibolyántúli sugarak alkal­mazása az állattenyésztés­ben A Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériuma és a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának biológiai-fizikai intézete érte­kezletet hívott össze, amelyen megtárgyalták az ibolyántúli sugarak alkalmazását az ál­lattenyésztésben. Sarabrin pro­fesszor beszámolt a moszkvai területen végzett érdekes kísér­ * * letekről, meg arról, hogy a teheneknél az ibolyántúli besu­gárzás napi négy kilogramm tejhozam növelésére vezet. Magyar »Ikarus« autó­buszok Lipcse kerületében A lipcsei kerületben 22 új autóbuszt helyeztek üzembe — köztük 12 magyar gyártmányú Ikarus-kocsit. A kerület forgal­mát az idén összesen 32 új autó­busszal javítják s ezek közül 17 magyar gyártmányú Ikarus lesz. Kína hidraulikus esztergá­kat gyárt Egy sanghaji gépgyárban nemrégiben készült el az első kínai gyártmányú hidraulikus esztergapad. Az eszterga legna­gyobb fordulatszáma percenként négyezer. Az új kínai gép so­rozatgyártását rövidesen meg­kezdik. Tanulságos számvetés : Mibe kerül egy mázsa termény a termeioszüvelkezetben és az egyéni parasztnál? A szövetkezeti, nagyüzemi ;azdálkodás egyik fölénye a sok :özött nemcsak abban mutat- ozik meg az egyéni, kisüzemi îrmeléssel szemben, hogy ma- asabb átlagokat ér el, de ab- an is, hogy olcsóbban, kisebb öltséggel állítja elő a termé- yeket. De erről beszéljenek az lábbi számok. V gátéri Vorosilov TSZ : 1953—54-es gazdasági évben ládánként 20 mázsa ki rmelt, az alább felsőre gek mellett: ágya-alászántás ?tőmag írlóhántás tárcsával ályszántás traktorral mítózás univerzális traktorral iltivátorozás traktorral rcsázás traktorral igyzetes vetés géppel gasolás itszeri gépi kapálás keresztben-hosszában) iszeri lókapálás yelés, faltyazás zoló kapálás 30 » itrágya (Szuperfoszfát) 80 » állótrágya 200 »-és és szárvágás 80 » nordás vontatóval 90 » trágyaszórás 20 » Összesen tehat: 1102 Et, A 20 mázsa átlagtermést ala- pulvéve, a tsz-ben egy mázsa kukorica előállítási költsége eszerint ennek az összegnek hu­szad része: 55 forint. és az egyéni gazdaságban? Kiss Illés gátéri 7 holdas dol­gozó paraszt ugyanebben az év­ben 15 mázsa kukoricát termelt egy holdon. Gépi munkát nem vett igénybe. Nála a kiadások így alakulnak: koricát Tarlóhántás 100 Ft. lt költ­Trágya alászántása 150 » Mélyszántás 200 » 76 Ft. Simítózás • 30 » 42 » Fogasolás 60 » 24 Vetés fogassal 100 » 96 » Műtrágya 80 » Szervestrágya 200 » 14 » Négyszeri kapálás és 28 » kézi kapálás 230 » 28 » Egyelés, fattyazás 50 » 24 » Törés, szárvágás, be­14 » hordás 240 » Vetőmag 42 » 96 » 100 » összesen: 1432 Ft. 60 » Tehát egy mázsa kukorica költsége: 99 forint. Hasonlóan tanulságos szám­vetést lehet tenni a búzával. A Vorosilov tsz az említett esz­tendőben 8 mázsás átlagot ara­tott belőle. A termelési költség — beleszámítva a gépi talajelő­készítést, vetést, mű- és szerves­trágyát, a kombájnaratást, szal- maUhúzást, szállítást, vetőmag­értéket — 848 forint volt. El­osztva a megtermett mázsák­kal, 100 forintba került a tsz- nek egy mázsa búza megterme­lése. Ugyanebben a köziben Bíró Ante1 őszi búzából 7.5 mázsás termést ért el. Up''eeazt a talaj­munkát adta — természetesen gépet a cséplés kivételével nem használt — s nála egy hold költ­sége 1240 forintra rúg. Vagyis kis gazdaságában 165 forintért termelt meg egy mázsa búzát. * A számok világosan mutatják a különbséget. De az ok is ott van a felsorolás tényei között. A termelőszövetkezet azért termel olcsóbban, mert a munkák túlnyomó többségét neki már az olcsó gép végzi, — míg az egyéni gazdaság­ban hallatlanul megdrágít­ja a termelést a kézi erő, az igen költséges lófogat, stb. Ha csupán csak ezt tekintjük, — már akkor is érthető, bogy a<. egyéni, kisüzemi gazdálkodás soha nem érheti utói a nagyüze­met. A gép nyomában ugyanis több terem s ha több a termés, annak arányában természetesen csökken a termelés önköltsége is, dolgozói talán még soha nem várták annyira a vasutasaap felvirradását, mint most. Minden dolgozó azon igyekszik, hogy valamilyen formában kivegye részét a nagy ünnep szebbé, csala- diasabbá tételében. A kezdeményezések sokasága érkezett az elő­készítő bizottsághoz és meg kell hagyni, egyik jobb, mint a másik. A pályafenntartás dolgozói nemcsak ötletekkel segítették az előkészítő bizottság munkáját, hanem a tettek mezejére léptek. Szorgos munkájuk nyomán valóságos virágtenger hullámzik az állomás városfelöli oldalán. Zsigó József főpályamester és Bos- nyák István előmunkás vezetésével egyik reggelen a virágoskert közepére hatalmas, mohával gondosan berakott virágkosár került, melyben szebbnél szebb virágok vannak. A virágágy többi részét is gondosan kicsinosították. Az állomás peronja előtti vágányok közeit fellazították, ahova szép, vörös salak került. A közutak feltöltésével egyben az utazó- közönség kényelmes fel- és leszállását is biztosítják. Alig egy-két nap választ el bennünket a vasutasnaptól, de Zsigó elvtárs ma is kritikusan szemléli az állomás környékét és keresi, hogy hol lehet még csinosítani. Az állomás egész területén a vágányok közötti részt gyomtalanítottuk. A síneket is átvizs­gáltuk, mert nem szeretnénk, hogy a vasutasnap és az alkotmány ünnepe előtt bármilyen műszaki akadály is legyen. Régi fájdalmuk volt a félegyházi vasutas dolgozóknak a kul­túrterem hiánya. Készült a kultúrterem, de csak úgy, mint a Luca széke. Hol a hitel fogyott el, hol pedig anyaghiány volt. Zsigó elvtárs ezt az ügyet is kézbevette és ma már csaknem készen áh a kultúrház, csupán az utolsó simításokat végzik a pályafenn­tartási főnökség IV. szakaszának dolgozói. Azért is várják nagy örömmel a vasutas dolgozók augusztus 14-ét, mert az V. vasutas­nap alkalmával veszik át ünnepélyesen a vasutas kultúrotthont. (Tóth Mihály, kér. főnökhelyettes.) * A MI ALKOTMÁNYUNK minden becsületes állampolgár számára biztosítja a pihenéshez és az üdüléshez való jogot. Ezer! vált lehetővé, hogy én is Hévizén tölthettem szabadságomat. A kétheti üdülés felejthetetlen élmény maradt számomra. A felszabadulás előtt Hévizén csak a bankárok és földbirtokosok dáridózlak, ma pedig a munkában elfáradt dolgozók, pihennek és szórakoznak itt. A föurak lakosztályainak helyén, szépen beren­dezett szakszervezeti üdülő várta a vasutasokat, bányászokat és gyárimunkásokat. Amikor elnéztem a gondtalanul sétáló embe­reket, eszembe jutott az a valóság, melyet alkotmányunk igy rögzít le: a Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó pa­rasztok állama, ahol minden hatalom a dolgozó népé. Az üdülőn belüli élet is arra vallott, hogy megbecsülik az egyszerű embereket. En a vasutas üdülőben laktam, ahol meg­ismerkedtem sok mozdonyvezetővel, állomásfőnökkel, váltóőrök­kel és egyéb beosztásban dolgozó vasutasokkal. Amikor a két hit letelt, úgy váltunk el egymástól, mintha egy nagy család gyerme­kei lettünk volna, de egyben megegyeztünk: mindannyian úgy dolgozunk, hogy az őszi csúcsforgalom és az éves tervünk tel­jesítésével államunkat még gazdagabbá tegyük-, hogy jövőre még több vasutas dolgozó élvezhesse az alkotmányban biztosított jogot, az üdülést. (Lörincz János, Kecskemét.) m A KECSKEMÉTI VASÚTÁLLOMÁS forgalmi dolgozói jő munkával készültek az V. vasutasnapra. A vasutasnapi ünnepi műszakban kiváló eredményeket értek el. Papos ’ Mihály e i l Balogh Ferenc forgalmi szolgálattevők a tehervonatok átlagos terhelési tervét 167, a személyvonatok menetrendszerinti indí­tási tervét pedig 100 százalékra teljesítették. Nagy József, Dra- hos Péter szolgálatvezető váltóőrök, Kállai Mihály, Botos József tolatásvezetők, Simigla László vonatvezető és Meggyesi István tehervonatos szintén a tervfeladatek túlteljesítésével köszönti a vasutasnapot. A kiváló eredményt elért dolgozóink jó mun­kájukkal nagyban elősegítik az őszi csúcsforgalom zavartalan beindítását és az évi terv sikeres teljesítését. (Lörincz Antal ál- lomásfönök, Kecskemét.) Qleni liaqiiluLtfuk izá tiélkiU Miért nem javítják meg a malom tetőzetét ? Ma már a dunapataji nagymalom jövedelmezőséget nem egy család élvezi, hanem az egész község lakói. Közel fél éve, hogy a helyi tanács kezelésébe került, ami igen helyes. A malom szé­pen jövedelmez. Nemrég 25.000 forintot utallak át a községi ta­nács vb. egyszámlájára. Csak sajnos, a malom renoválásáról megfeledkeztek a tanács vezetői. Ugyanis a malom tetőzete rossz állapotban van, bcázik. A helyi tanács végrehajtó bizottsága már hónapok óta csépeli a határozatokat a tető kijavítása érdekében, de eredménytelenül. Mi harcolunk a takarékosságért, a szocialista tulajdon védel­méért, ugyanakkor szemünk előtt megy tönkre a sok érték. A nagy esőzések alkalmával 6—7 mázsa félkész termék hasznave­hetetlenné vált, a víz befolyt a csövekbe, a hengerfejekbe és a malom c gépezeteit napokig nem lehetett üzemeltetni. Helyeselnénk, ha a tanácskozások helyett intézkedés történne a drága gépi berendezések megvédése érdekében, mert megen­gedhetetlen, hogy a felelőtlenség miatt tönkremenjenek a gépek. Dér László PVB-titkár, Dunapataj. „Esik eső csepereg, befolyik a réseken“ A Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat tulajdonát képező ház­ban lakunk, a Bem utca 18. szám alatt. Már tavaly több alka­lommal kértük a vállalat vezetőségét, hogy vizsgálják felül a? épületet, mert a lakások rossz állapotban vannak. Rövid időn belül meg is jelent két ember és hozzáfogtak a munkához. Egy négyzetméter területen fel is bontották a tetőt. A két embert azóta sem láttuk. Ezután már csak azt kértük, hogy legalább jöjjenek ki ismét és a kibontott részt rakják vissza. Ez meg is történt, de úgy, hogy most sokkal több csapadék folyik a padlásra, mint előzőleg. A ház vége is olyan állapotban van, hogy félő: egy reggel arra ébre- iünk fel, hogy hús szellő simogatja az arcunkat. Bem utca 18. sz. alatti lakosok.

Next

/
Thumbnails
Contents