Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-02 / 180. szám
Dicséret A mégyei párt-végrehajtóbizottság Schmidt József elvtársat, a járási pártbizottság tagját, Hargitai József elvtársat, Heinrich Gáspár elvtársat, valamint a csátaljai iskola nevelőtestületét dicséretben részesíti a termelőszövetkezeti mozgalom érdekében kifejtett eredményes munkájukért. Kecskemét, 1955. augusztus 2. MDP BACS-KISKUN MEGYEI PART-VÉGREHAJTÖBIZOTTSAGA, A példamutató brigád Jó termésről beszélnek a cséplési eredménylapok Tiszaújfalun is A TISZAUJFALUSI dolgozó parasztok a tavasz közepén aggodalmasan nézegették az akkor még zöld gabonatáblákat. Rossz terméskilátásról beszélgettek. Most azonban kellemesén tévedték. A cséplési eredménylapok szerint nem rosszabb, de jobb a gabonatermés, mint tavaly. Palásti András 2 hold 400 ölről csak 15 mázsa búzát várt, — a termés több, mint 25 mázsa, a rozs pedig 1 hold 400 ölről 16 mázsa 21 kilóval fizetett. Barna Károlynak egy hóidon 13.22, Hajdú Pálmának 2 hold 800 ölről 24 mázsa búzája termett, hogy csak néhányat említsünk a sok jó eredmény közül. A DOLGOZÓ PARASZTOK megelégedve a rendeletben biztosított kedvezményekkel, viszik gabonájukat a begyűjtőhelyre. A beadásban is, — mint a betakarításban — a termelőszövetkezetek mutatnak példát. Az Alkotmány TSZ gyorsbeadás címén elsőnek szállított 84 mázsa rozsot és 70 mázsa búzát; a Tisza TSZ ugyancsak július 20-a előtt beadott 319 mázsa gabonát. A szabadértékesítésben is elsők Megkezdődlek a cukorrépaieraelési szerzödsskötések Kormányunk — szem előtt tartva a cukorrépatermelő gazdák érdekeit — felemelte a cukorrépa átvételi alapárát. A termelők az eddigi 6 forinttól eltérően, most már 9 forintot kap- nap mázsánként az átadott cukorrépa után. A nagyobb termést elérőik részére további lépcsőzetesen emelkedő prémiumot biztosít az 1956. évi szerződés Az a gazda, aki 1955-ben egy holdon 100 mázsa cukorrépát termelt, 600 forintot és 200 kiló cukorjárandóságot kap. így az l hold utáni jövedelme összesen 2720 forint, míg az új, felemelt alapár szerint 3020 forint jövedelemmel számolhat. A prémium a 101 mázsás holdamkénti átlagtermésnél kezdődik és lépcsőzetesen emelkedik. így például 120 mázsás termésnél alapárként 1080 forint a termelő járandósága, prémiumként 120 forintot kap, valamint 240 kiló cukorjuttatásban is részesül. így az ösz- szes bevétele pénzben átszámítva 3744 forintot tesz ki. Kedvezményes áron vásárolható továbbra is a mázsánként átadott répa után a fél kiló melasz, ezenkívül friss, Vagy 3 kg. szárított szelet. Beadási kedvezményben is részesül a cukorrépa termelő. A cukorrépatermelésre leszerződött terület a térménybeadás alól teljesen, míg állat-, tojás- és ba- romfibeadás alól 50 százalékban mentesül. A korai szerződéskötés igen nagy fontosságú a termelő szempontjából, mert a szerződés birtokában kellő időben hozzákészülhet a jó talajelőkészítést megkívánó cukorrépatermelés- bez. Szerződéseket minden községben a helybeli termelési felelősnél lehet kötni és egyben máris tehet csatlakozni a 2ÓU mázsás cukorrépatermelési mozgalomhoz. A mozgalom célja, hogy a versenyben lehetőleg mindén termelő vegyen részt és ezzel országosan is emelkedjenek terméshozamaink. Bene András a tsz-tagok. Az Alkotmány TSZ- ből Bartók Ferenc Í0 mázsa, Túri János 1 mázsa rozsra kötött értékesítési szerződést. Példájukat követve Antal István egyénileg dolgozó paraszt 465 kg, Bartók István tanácstag 300 kg., Szabó Pál tanácstag 501 kg., Rácz István 873 kg. felesleg Kenyérgabonát adott él az államnak. A GYORS BEADÁST elsősorban a cséplőcsapatok jó munkája biztosítja. Különösen dicséret illeti a DISZ-brigádot, amely Hegedűs Lajos brigádvezető és Presir István traktoros irány!- I tásával küzd minden szem gabonáért. Versenyben állanak a gyors, veszteség nélküli csépiés, a begyűjtés és szabadfélvásárlás sikere érdekében. Július 28-á.n például nyolc-kilenc húzatással 220 mázsa gabonát csépeltek el, előző napi eredményük 250—260 mázsa volt. A brigád két műszakban dolgozik; éjjel a csép- lé3 után és vasárnap a behor- dásban segítenek a tsz-nek és az egvéni gazdáknak. Mogyorósi László, vb-titkár. Tizenhárom DlSZ-fiatál dolgozik egy csoportban. Patyi- brigád néven emlegetik őkét a Bányászati Bérendézések Gyárában. Akkor is a távvezeték-oszlopokat szeretik a Vasszerkezeti műhelyben, amikor közéjük lépünk. A fülsiketítő zajban csak úgy lehet szót érteni, ha az ember csaknem torkaszákadtából kiabál. Szőke elvtárs, az üzem vezetője nem emlékszik arra, hogy egyszer is igazolatlanul hiányzott volna valaki közülük ebben az évben. De Palotás Sanyi közbevág. — Mi nem is, de volt köztünk egy leány, a Kocsis Marika, őt él kellett küldenünk a sok igazolatlan hiányzása miatt. — Levette a százalékunkat, azért! — erősíti meg Seres Mihály. — Most hogy áll a brigád teljesítménye? — érdeklődünk Tarjányi Sanyitól, aki éppen egy csavart húz. Nem felel mindjárt, csak amikor már elengedheti a kulcsot, akkor vágja ki: — Eddig 168 százalékunk van ebben a hónapban. — Pedig új a norma! — helyezi rá egy másik csavarra a kulcsot. — Nézze — fordult felém Szőke elvtárs, — ezek nem tudják mi az, hogy selejt. Ahol van-a, látja, nem vág a nagy lemezből, a hulladékot használja fel — mutat egy szőke fiúra, aki éppen égy darab lemezt emel fel a földről. —• Ezek csak akkor látnak seléjtet, ha elmennék a harmadik szomszédba. Üe amit onnan elhoznak, azt is felhasználják ■— áll a pártjukra Magyati elvtárs is, aki éppen hogy csak belekapcsolódott még a beszélgetésünkbe. Ahogy odébbállunk, Seres elvtárs, a párttitkár kerül elénk, neki is ván néhány dicsérő szava Patyiékrá. — Nemcsak a munkában, máshol is legények ezek a fiuk. Patyi élvtáfs kiválóan sakkozik, Seres Miska tíz üzemi kultúrgárda jó hírnevű népi táncosa. Vagy Palotás Sándor, ő a légjobb asziáliteniszézö. Na meg az üzemi labdafúgó- bajnokság. Az üzemi labdarúgó-bajnokságon is két labdarúgó játszik a Patyi-brigádból. — Egyszer, ha kíváncsi az elvtárs, nézze meg, hogy melyik brigád tagjai olvasnak legtöbb könyvet — ölti szavát Magyari elvtárs a titkár szavaiba, — megmondja a könyvtáros! Ott is az elsők között van a Patyi-csoport! Végeredményben kiderül, hogy ők a legjobbak az üzemi fiatalok között minden térén. Ván rá eset, hogy még táncolni is együtt mennek szombat esténként. Hát ilyen fiatalokból áll a Patyi Sándor brigádja. Mindenben igyekeznek példaképül szolgálni. Szereti is őkét mindenki az üzemben, még azok a műszaki vezétők is, akikkel semmi dolguk Patyiéknak. Azok is dicsérik őkét, mért csak híre ment az üzemben, hogy Pa- tyiék a legjobbak a fiatalok közül. INHEN —ONMAH — Megyénkben mintegy 27 százalékkal több betétkönyv van forgalomban, mint 1954 első félévében. A betétállomány Is jelentősen emelkedett. Néhány hónappal ezelőtt új tanyát építettek Barnáék. Balló- szög határában ez a tanya szinte hczzátapad a többi Barna testvér településéhez. Valóságos kis birodalom ez, melynek teljhatalmú urai Barna István és családtagjai. Ma már összébb húzzák magukat. De azért vissza-vissza emlékeznek a »régi jó időkre«, mikor még sok minden másként ment Ballószögön. Az egyik dolgozó paraszt például így nyilatkozik erről az időről: az én testvérem is görnyedt a Barnaféle uradalom földjein. A több, mint 100 holdas birtokon valóságos rabszolga-település volt. Csendőrök hurcolták ide az »engedetlen« cselédeket. Itt aztán »betörték« őket a munkába, mint az igás lovakat. Úgylátsztk, ezekről a régi időkről elmélkednek ma is Barnáék és a többi kulákok, mikor így gondolkodnak: »ha nem lehet így, majd csináljuk másként«: Egyenesen nem tesznek sieget az állami kötelezettségek teljesítésének. A községi tanács Hivatalos kimutatása szerint a Barna-fivérek együttesen csak— Jánoshalmán az úttörők eddig 150 kiló kalászt gyűjtöttek. Az öszegyűjtött gabonát a Kossuth Termelőszövetkezetnek adták át. (Scultéty Irén.) Levél nyomán Újonnan nemesiteit a!ma!ermését viszi az Országos Mezőgazdasági Kiáliitásra Tözsér József, kunszentmikiósi dolgozó paraszt Megyénkben az állami gazdaságokon és termelőszövetkezeteken kívül több kiválóan gazdálkodó egyéni paraszt is készül az Országos Mezőgazdasági Kiállításra. Ezek között van Tözsér József, hat holdas élenjáró kunszentmikiósi dolgozó paraszt, a járási tanács végrehajtó bizottságának tagja is. Tözsér József igen jól ért a mezőgazdaság minden ágához, de különösen szívügye a szőlő- és gyümölcstermelés. Háza körül 1500 négyszögölnyi kertjét valósággal mintagazdasággá fejlesztette. Több, mint huszonkét fajta almát és mintegy 100 fajta szőlőt szelektál, nemesít a barack, körte, szilva és egyéb gyü».ffi nem leliet sg-y, majd csíntól iuk másként möfcsfélék mellett. Ezzel nem- csupán az a célja, hogy a bő termésből magas jövedelemre tegyen szert, hanem elsősorban a nemesítés és a különféle fajták keresztezésének kísérleti eredményeit kíséri figyelemmel. Most többek között egy új almafajtát nevel, amelynek az idei termését viszi a mezőgazdasági kiállításra. Jellegzetessége az új almafélének, hogy szerkezeti tömörségét, magas savtartalmát és sajátos, különlegesen jó zamatét késő tavaszig is megőrzi és igen jól tárolható. Mindeme tulajdonságaival és tetszetős külsejével, élénk piros színével — a nemesítő állítása szerint — felülmúlja a Jonathán alma értékét. ből vásárolt két lovát is fiai nevére íratta, mert ilymódon több száz forinttal kevesebb lóadót kell fizetnie. Ha már most a tanács felszólítaná őket a hátralékok rendezésére, valószínűleg azt válaszolnák — amit nekünk is mondott Barnáné: — mi nem vagyunk felelősek, mert földünket fiaink tőlünk kiíhaszonbér- letbe vették. Tehát ők a termelők, ők kötelesek a beadást is teljesíteni. Igen ám, de a 8 holdas saját birtokon és a béréit földeken az egész család együttesen dolgozik. A haszon is közös. A szülők csak az állam Iránti kötelezettségek teljesítését hárítják a gyerekekre, akik bizony rendszeresen megfeledkeznek érről. Ideje lenne, hogy a Kecskeméti Városi Tanács — melyhez földnyilvántartásilag tartozik Ballószög — észhez térítené a Barna kulákokat, de nem engedékenységgel és enyhén szólva megalkuvással, hanem a szocialista törvényesség betartásával és betartatásával, (R. M.l nem 28.000 forinttal adósak államunknak. Barna Istvánék tehát az államnak járó adópénzen építettek vadonat új tanyát maguknak. A két kulák- fióka pedig vígan száguldozik új kerékpárján a falu utcáin. Szinte belenevetnek az állam- polgári kötelezettségekét teljesítő dolgozó parasztok szemébe. Barna István az utóbbi időben újabb fondorlaton törte a fejét. Végül is kifundálta, hogy nagylelkűen lemond a 30 hold csere- ingatlanról. Csupán alig 8 holdat tartott meg magának. Azaz... még tulajdonképpen ennyit sem, mert hat holdat kiskorú Lajos fiára íratott, csak másfél hold szőlőt hagyott meg magának. Mindehhez hozzávettek még később az ifjabbik István nevére négy hold kishaszonbérletet és több hold harmadoskukoricát. — Jobb így csendben meglapulm, mert sok kiesi is sokra megy — gondolták Barnáék. S ezen elven felbuzdulva bátor lépést tettek a törvények kijátszására. A Kecskeméti Városi Tanács földnyilvántartási hivatalában Palásti Jánosné csoportvezetőnél égre-földre esküdtek, hogy külön élnek gyermekeiktől. Két háztartást vezetnek, tehát a tanács ne vonja össze az ingatlant. Ha pedig összevonja, nem tudják megművelni... A sok kárálás nem maradt hatás nélkül. A földterületet nem vonták össze. Barna Istvánéinak sikerült fondorlatuk. Továbbra :s egy háztartást vezetnek. Mindannyian kint élnek a ballószögi új majorban. Eddig a nemtörődömség fátyla borult a Barnáék spekulációjára. Talán így is maradt volna még hosszú ideig, ha közben sgylk ballószögi levelezőnk nem írja meg mindezt szerkesztőségünknek. így tudódott ki azután, hogy tulajdonképpen Barnáék félrevezették hatóságainkat. Erre szemléltető példa az is, hogy .dős Barna István iövedelmá' III éîêg nyári este van. A lélT'*' vegő elektromossággal te- lítétt. Távolról időnként tompé morajlás hallatszik. Lehet, hogj rövidesen vihar lesz, de az ér induljunk él égy kis esti sétára A Dózsa György utcában járunk Mindenhol csendesség honol és csak a 46-os számú ház udvarából hallatszik szóváltás. Talár itt is vihar készül? Ki is lakik itt? Idős és ifjú Vancsura János. Az apa egyénileg dolgozó paraszt, a fia a Kilián Termelő- szövetkezet tagja. Fél éve dolgozik a termelőszövetkezetben, Annakidején édesapja nem jó szemmel nézte a fia elhatározásét. Bár nem illik hallgatózni, de álljunk meg egy percre és hallgassuk meg, miről is folyik a vita. Az apa, a fia és a fiatalasz- szony az udvaron ül. Most is éppen a termelőszövetkezetről beszélnek. A fiúé a szó. — Látja édesapám, magának van 13 hold földje, ebből 5 és fél hold a szántó, egy hold a szőlő, a többi erdő meg bérlet. Mennyi gabonát is vár most? — Hát, búzából úgy tíz mázsa körül, rozsból meg öt mázsát, — válaszol az öreg Vancsura. — Na, és mennyi marad meg ebből magának? — Te Maris lányom, hozz már égy céruzátj még á béadási könyvet is. E lkezdénék számolgatni. — Búzából és rozsból összesen 905 kiiót kell beadnom, vetőmagnak szükséges 220 kiló, 172 kiló a géprész, a többi az enyém. — Na látja, édesapám, ami marad, még a háztartási szükségletet sem fedezi. — Csak hallgass a te Kiliánoddal! Talán neked több marad? — békétlenkedik az öreg gazda. A fia egy noteszt vesz elő és élkezd számolni. •— Én csak fél éve dolgozom még a termelőszövetkezetben és eddig 288 munkaegységem van. Bátoriéknak az egyik családtagjuk is dolgozik, azok 608 munkaegységet teljesítették. Czooor Andrásnénak például, aki egyedül dolgozik, 215 munkaegysége van. — Na, és mit kaptok egy munkaegység után? Azt hiszem, nem nagyon zsírozzátok meg a szátokat. [I át idefigyeljen édesapám! A gabonából beadásunkat már rendeztük. Egész évi tojásbeadásunkat 83, tejbeadásunkat 61, vágómarhabeadásunkat 90 százalékra teljesítettük A III. negyédévré esedékes ba romfit már beadtuk, sertésbeadási kötelézéttségünknek pedié augusztus 15-re 90 százalékú eléget teszünk. — Ne ezt mondd, hátiéin azt hogy mit kaptok ti? — Mit? Búzából előlegkén minden munkaegység után í kilót, zárszámadáskor azonban Ï kilót tesz ki majd az egy munkaegységre jutó rész, árpából pedig 1 kilót osztunk. Czoborne kiszámolta, hogy mennyi terményt és készpénzt kap zárszámadáskor. Figyeljen csak, édesapám, mindjárt felolvasom. Kenyérgabonából 15 mázsát, árpából 3 mázsát, burgonyból 15 mázsát, répából 5 mázsát, kukoricából 10—12 mázsát vár, s ezenfelül mintegy 4 hektoliter bort és munkaegységenként 10—12 forint készpénzt. Ezenkívül "Van háztáji földje is, melyről 20 mázsa kukoricát számít leszedni. 1 dős Vancsura János nem szól semmit, csak gondolkodik. Döntött-e, még nem mondta, de majd megtudjuk az új gazdasági év kezdetén, mert őt is szeretettel várja a rémi Kilián Termelőszövetkezet nagy családja. Vezdán Sándor, vb-elnök, Rém.
