Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-02 / 180. szám
atomenergia á nép szolgálatában NEM KÖVETENDŐI Az atomenergia felfedezése és előállításának gyakorlati módjai korunk legnagyobb vívmányát jelentik. Míg a kapitalista országokban az atomenergiát háborús célokra — tömegpusztító fegyverek gyártására használják fel, addig a Szovjetunióban egyre nagyobb lendülettel folynak az atomenergia békés felhasználására irányuló munkálatok. A Szovjetunió álláspontját ebben a kérdésben Molotov világosan meghatározta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának második ülésszakán. »Mi javasoljuk az Egyesült Államoknak, hogy ne az itomfegyver előállításában versenyezzünk — mondotta, — hanem az atomerőnek békés célokra való felhasználásában.« k öztudomású, hogy 1954 “■ június 27-én a Szovjetunióban üzembehelyezték a világ első atomenergiával működő 5000 kilowattos villany te- epét, ame'.y a környék iparának is mezőgazdaságának szolgáltat áramot. Széleskörű munkálatok bolynak az 50.000 és 100.000 kilo- ivattos atomvilianvtelepek megteremtésére is. A Szovjetunióban az atom- energiát egyre nagyobb mértékben felhasználják a technika különböző területein. Az iparban a fémkészítmények belső hibáinak meghatározására viszonylag már régen alkalmazzák a mágneses módszert és a röntgen-átvilágítást. Az ipari röntgen-berendezések azonban nehézkesek, nem lehet egyik helyről a másikra szállítani azokat, i ami a legfőbb, nem lehet velük átvilágítani olyan készítményeket, amelyek vastagsága meghaladja az öt centimétert. A radioaktív kobalt alkalmazása folytán viszont 30 centiméter vastag acél- és fémkészítményeken is meg lehet találni a hibákat. így például a repedéseket a gépalkatrészekben, levegő buborékokat az öntvényekben. A radioaktív kobalt alkalmazásával meghatározható a hegesztett varrat és a legkülönfélébb öntvények minősége. A radioaktív elemeket egy- re nagyobb mértékben alkalmazzák a termelési folyamatok automatikus irányításánál. Az ipari üzemekben gyakran előfordul, hogy valamilyen folyadékot zárt tartályban meghatározott szinten kell tartani. Ennek érdekében a folyadék felszínére egy úszótestet tesznek, amelyben gammasugarakat kibocsátó radioaktív elemet helyeznek el, a tartály fedőjére pedig mérőkészüléket állítanak. Ha a folyadék színvonala változik, az úszótest lejjebb süllyed, vagy feljebb emelkedik, s a mérőkészülék ennek megfelelően jelzi a kisugárzás erősségének változásait. Ha a mérőműszert egy különleges készülék segítségével összekapcsolják egy olyan szerkezettel, amely lehetővé teszi, hogy megváltozzék a folyadék szintje a tartályban, akkor a radioaktív kisugárzás a folyadék szinte állandó megfigyelőjének és szabályozójának szerepét tölti be. • A tudomány és technika kü- lönböző területein nagymértékben alkalmazzák az úgynevezett »jelző« (radioaktív) atomok módszerét. Mik azok a jel- íőatomok? A tudomány már fél évszázada ismeri a radioaktivitást, amikoris egyes fémek (rádium, urán, stb.) atomjai minden beavatkozás nélkül szétesnek. Ma már csaknem minden elemet radioaktívvá tudunk tenni. A radioaktív foszfor atomja például kémiai tulajdonságát tekintve, semmiben nem különbözik a közönséges foszfor atomjától és az állati és növényi szervezetben ugyanazokat a funkciókat végzi, mint a közönséges foszfor. A különbség csupán annyi, hogy a radioktív foszfor a töltött részecskék garmadát képes kisugározni, s ezzel »jelzi« tartózkodási helyét. »Jelző« atomok segítségével kutatják a bonyolult vegyi folyamatok lefolyását és a különböző fizikai megnyilvánulásokat, meghatározzák a kőzetek korát. A »jelző« atomok aikalma- " zása »átlátszóvá« tette a Martin-kemencéket, lehetővé tette a vas mozgásának megfigyelését a kemence belsejében, a mozgás sebességének megállapítását, s ennek révén az egyes acélolvasztási periódusok befejezési idejének pontos megállapítását. Ismeretes, hogy a kénszennyeződés rontja az acél minőségét. Annak érdekében, hogy megtudják, honnan is kerül ez a kén az acélba, elhatározták, hogy az acéiolvasztásnál felhasznált különböző nyersanyagokhoz radioaktív kénatomokat adagolnak. A mérőkészülék pedig kiderítette, hogy az a kén, amely a koksszal együtt kerül a kemencébe, egyáltalán nem szennyezi az acélt. Bebizonyosodott, hogy az a kén a »vétkes«, amely az ércből került az acélba. Ennek ismeretében már könnyebb megjavítani a termék minőségét. * A radioaktív anyagokat egy- re nagyobb mértékben alkalmazzák az élelmiszeriparban. Közismert, hogy a zöldséget és burgonyát huzamosabb időre tartósítani nem könnyű feladat. Ha azonban a burgonyát radioaktív kobalttal besugározzák, akkor körülbelül kilenc hónapon át, egészen július végéig frissen és nedvdúsan, csíramentesen tarolható. A konzerveket tartósítani kell, hogy huzamosabb ideig romlatlanul elálljanak. A konzervek tartósítása autoklá- vokban történik, magas hőfokon, gőz nyomásával. Ez az eljárás nem biztosítja, hogy az élelmiszerek eredeti formája, íze és aromája megmarad minden esetben. A konzervipari kutatóintézetben kidolgozták az élelmiszerek hideg tartósításának technológiáját. A radioaktív anyagok kisugárzásának hatalmas áradatában ez a folyamat úgyszólván egy pillanat alatt végbemegy. Az így konzervált élelmiszerek megtartják a friss termékek eredeti színét, ízét és tápértékét, s hosszú ideig tárolhatók, Cikeresen alkalmazzák a ^ radioaktív elemeket az agrobiológiában. A talajba juttatott radioaktív foszfor lehetővé tette, hogy figyelemmel kísérjék a foszfor útját a növényi szervezetben. A tudósoknak alkalmuk nyílt arra, hogy megfigyeljék a gyökéren keresztül felvett táplálék útját, a tápláló nedvek felhasználásának folyamatait. Ez segítséget nyújt a növényi táplálkozás tudományos alapjainak kidolgozásában és elősegíti a terméshozam fokozását. T ehetővé vált, hogy meg- fejtsük az állatok egyes fajtabéli sajátosságainak titkát. Például azt, hogy a finomgyapjas juhnak milyen szervezeti sajátosságok következtében nő olyan nagyszerű gyapja. E kérdésre a jelzőatomok adták meg a feleletet. Kiderült, hogy kénvegyületek, amelyek komoly szerepet töltenek be a finomgyapjas juh szőrzetének kialakításában, hosszú ideig az állat szervezetében maradnak és jelenlétük elősegíti, hogy a juhnak sűrű gyapja nőjjön. A háziállatok szervezetében végbemenő alapvető folyamatok megállapítása a jelzőatomok segítségével elősegíti a háziállatok hozamának növelését és az eddiginél értékesebb állatfajták ki- tenyésztését, • A z atomfizika óriási ered- ményei új távlatokat nyitottak meg az orvostudományban. A hazai gyártmányú jelző- atomszámláló készülékek révén megszámlálhatok az emberi szervezetbe jutó legjelentéktelenebb mennyiségű radioaktív elemek is. A jelzőatomok felhasználásával tanulmányozzák a gyógyszerek hatását a szervezetbe, s kutatják a szervezetben végbemenő kóros folyamatokat. K idolgozták a vérkeringés tanulmányozásának a módszerét a radioaktív nátrium alkalmazásával. A vérbe juttatott radioaktív nátriumatomokat tartalmazó fiziológiai oldat megmutatja, hogy miként áramlik a vér a szervezetben, s mintegy láthatóvá teszi a véredényrend- szer különböző részeiben a vér mozgását. Jelzőatomok segítségével sokoldalúan tanulmányozzák a fehérje és más anyagcsere lefolyását. Sikerült például megállapítani, hogy a radioaktív foszfor főleg a csontokban és a csontvelőben rakódik le. Éppen ezért a radioaktív foszfort sikeresen alkalmazzák olyan véroe- tegségek gyógyításánál, amelyek a csontvelő megbetegedésével vannak összefüggésben. A radioaktív jód atomjai a szervezetbe juttatásuk után néhány perc múlva már nagy mennyiségben jutnak a pajzs- mirigybe és gyógyítólag hatnak. A radioaktív jódnak ezt a hatását ma már felhasználják a ba- sedow-kór gyógyítására. * * IV! iután a tudomány létreJ-TA hozta azokat a mesterséges radioaktív anyagokat, melyeknél az úgynevezett felezési idő (tehát az az idő, amelynek folyamán a radioaktivitás felére csökken) órákban és napokban mérhető, az orvostudomány belső besugárzásra szolgáló radioaktív készítményeket kapott. A daganatok kívülről történő besugárzása radioaktív kobalttal történik s megfelelő készülékkel. A szovjet tervezők megszerkesztették a »GUT—400« — »belgyógyászati Gamma-berendezést«. E berendezés radioaktív kcbalttöltést tartalmaz, mely hatását tekintve 400 gramm rádiummal ér fel. Annak szemléltetésére, hogy ez milyen sok, megemlítjük, hogy a háború előtti legnagyobb ilyen berendezés mindössze 12 gramm rádiumot tartalmazott. A radioaktív kobalt segít- -f*- ségével gyakran gyógyítanak olyan rosszindulatú daganatokat, amelyeknél más módszer alkalmazása nem vezet gyógyulásra. A sebészek nem vállalták egy beteg orr- és garatüreg daganatának operációját. Az első moszkvai orvostudományi főiskola klinikáján radioaktív kobalt-besugárzással kezelték a beteget. Két hónap múlva meggyógyult a -beteg, — aki már menthetetlennek képzelte magát. Meggyógyult és visszatért az életbe, a munkához. Az atomenergia felhasználása valóban korlátlan lehetőségeket nyújt az előrehaladásra a tudomány, a technika minden területén. A Szovjetunió az egész haladó emberiségnek megmutatja, hogyan kell felhasználni e nagy tudományos felfedezést az emberiség javára. * A Szovjetunió Tudományos Akadémiája július 1—5-ig Moszkvában az atomenergia békés felihasználásának szentelt ülésszakot tartott. Az ülésszak munkájában a magfizika problémáival foglalkozó sok neves külföldi tudós közt azoknak a népi demokratikus országoknak a tudósai is részt vettek, amelyeket a Szovjetunió tudományos és műszaki segítségben részesít, hegy az atomfizikával és az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos kutatómunka fejlesztése végett szükséges tudományos kísérleti telepeket létesíthessenek, „Rokoni látogatás“ A Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár garázsépülete előtt két 18 éves kisleány kart-karba öltve ténfereg. Jóízűen nevetgélnek s nem zavarja őket az, hogy mindezt munluiidőben teszik. Mellettük ládákkal megrakott kocsit húz három férfi. A perzselő nap kicsalta homlokukra a verejtékcseppeket. Az egyikőjük a két kisleány felé tekint s morózusan megszólal — De ráértek, lányok, tán sok a pénzetek? A két ifjú hajadon ügyet sem vet az intő szóra, tovább trécsel, nevetgél, sétál. Talán két perc telt el, amikor Österreicher György, a vállalat igazgatója közeledett a két kisleány felé. Köszöntötte őket kedvesen, majd megkérdezte: — mivel foglalatoskodnak, kislányok: merre is van a maguk üzemrésze? A két kisleány egymásra néz. Az első pillanatban nem is tudnak szólni semmit. Nagynehezen feloldódik némaságuk, s az élénkebbik tereferélő megpróbálja indokolni tétlenségüket: — A bátyámai keresem... Ez igazán kedves, gondolja magában Österreicher elvtárs. — A »rokonlátogatást« nem lehetne mun/caidőn túlra halasztani? Hasznosabb lenite! Ugye dolgozni jöttek a gyárba? — I... i... igen — feleli az egyik. De már mennének is tovább. Az igazgató elvtárs újabb kérdése megállítja mindkettőjüket: — Ës maga elvtársnő, mit keres errefelé? — fordul a másik kisleányhoz. — Én kísérem — hangzik a válasz. — Hogy ne tévedjen el a barátnője — folytatja az előbbi gondolatot most már haragvó arccal az igazgató. — Most pedig siessenek vissza a csoportjukhoz és pótolják a mulasztást. Ha mégegyszer találkozunnk, akkor... — S itt elharapja a szót az igazgató elvtárs és lépteit a másik üzemrész felé irányítja. A két leány pedig eliramodik a készáruraktár felé. Óvatosan belopóznak az ajtón, nehogy Bogasovné elvtársnő, a brigád vezetője meglássa őket. Nincs is erre szükség. A brigád tagjai szá- monkérik, hol is voltak, míg ők dolgoztak. — Ha mégegyszer megcsináljátok, kereshettek magatoknak más brigádot — figyelmeztetik a két fiatalt. Igazuk van! A munkaidő nem a rokonlátogatások időszaka. Itt a »jólét műhelyében«, ahogy az üzem becsületes dolgozói is mondják, csak szorgalmasan és lelkesen szabad, és kell dolgozni. Rövid hírek A magyar filmgyártás elég ritkán nyúl klasszikus témákhoz. Még kevesebb példa van arra, hogy a világirodalom klasszikusainak alkotásai közül válogatna filmtémákat. Éppen ezért tart különös érdekességre számot az, hegy az egyik magyar filmműteremben megkezdték Moliere halhatatlan komédiájának forgatását, filmre veszik a »Bandin György«-öt, amely népszerű átdolgozásában Duda Gyuri-ként megmagyarosítva megyénk műkedvelő színpadait is végigjárta. A filmet Várkonyi Zoltán rendezi. A szereplők között van Pécsi Sándor, Mészáros Agi, Uray Tivadar, Olthy Magda, Sulyok Mária, Kállai Ferenc és Szirtes Ádám. A múltban külön kasztja volt a filmszakmának a »filmírók« csoportja. A felszabadulás előtti korszak filmjeinek forgatókönyveit nem irodalmi igényekkel írták, hanem valósággal futószalagon gyártották. Állami filmgyártásunknak egyik legnagyobb ^eredménye, hogy évek munkájával sikerült megnyernie a film számára íróink legjavát. így aztán nem kisebb neveket találunk ma a filmírók között, mint Sándor Kálmán, Urbáji Ernő, Karinthy Ferenc. Forgatókönyvet írt, vagy azon dolgozik Illyés Gyula, Háy Gyula, Déry Tibor, Örkény István, Sarkadi Imre, Vészi Endre, Barabás Tibor és Palotai Boris. Az eredeti alkotások mellett — filmekről tervbe vette a Magyar Filmgyártó Vállalat azt is, hogy filmet készít a magyar irodalom klasszikusainak egy-egy alkotásából, így Jókainak, Móricz Zsígmondnak és Mikszáth Kálmánnak több művéből. * A nyár a könnyű filmek időszaka. Az idén a nyári évad derekán még mindig egész soi művészi igényű, új film vár bemutatásra megyénk közönségének örömére. Rövidesen bemutatásra kerül a szovjet balettkultúra legújabb remeke, â Prakofjev zenéjével megfilmesített »Romeo és Júlia«. Nagy élmény lesz a két főszereplő, a világhírű szovjet táncművész; Ulanova és Zsdanov alakítása. A szovjet filmgyártás újabb kalandos alkotását is rövidesen láthatják megyénkben. »A veszélyes ösvényen« című film mesteri fényképezésével, feszültséget árasztó meséjével méltó párja a közelmúltban bemutatott kalandos témájú színes szovjet filmeknek. Rendkívül fordulatos és mulatságos vígjátéknak ígérkezik a »Tigrisszelídítő« című szovjet cirkuszfilm is, amelynek hősei hatalmas, szelídített tigrisek és egy bájos, fiatal állatidomítónő A nyár új filmjei között kerül bemutatásra a »Scott kapitány« című angol útifilm és a franciák által megfilmesített, örökéletű, kalandos téma, a »Gróf Monte Christo«. A »Gábor diák« című új magyar film forgatása a Magyai Filmgyártó Vállalat Gyarmat utcai műtermében. >
