Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-07 / 185. szám
Akik megindultak a felemelkedés útján Kunbaja as új élet Lázban ég az egész község. Az új, a gazdagabb élet kialakításának lázában. Az utóbbi hetekben 22 új belépő jelentkezett a kunbajai termelőszövetkezetekbe. A Kossuth I. típusú termelőcsoport 9 tagja is elhatározta, hogy a jejlettebb nagyüzemi formát választják. Csoportgyűlésen kimondták, hogy önálló mezőgazda- sági termelőszövetkezet lesz a Kossuth és mindjárt el is határozták, hogy berksir sertéstörzsállományt állítanak be őszre to- vábbtenyészlésre, A Béke Termelőszövetkezet eredményei TCávotn hit aLatt 62 á j heltpó Kunfehértón egyre többen választják az egyénileg dolgozó parasztok közül a nagyüzemi gazdálkodás útját. Az utóbbi három hét alatt 62-ten jelentkeztek a község termelőszövetkezeteibe. Az elmúlt héten hat új belépő volt, akik 20 holddal gyarapították a község termelőszövetkezeteinek területét. Nem csoda, hogy a termelőszövetkezetek eredményei vonzzák az. egyénileg dolgozó parasztokat, hiszen a Béke Termelőszövetkezetnek az idén 13 mázsa átlagtermése volt holdanként búzából. 500 mázsa búzát nem is tudott elhelyezni a szövetkezet és ezért a csépléssel egyidőben, a beadás teljesítése után azonnal 500 mázsát kiosztottak a tagoknak munkaegységelőlegként. Mához egy hétre, augusztus 14-én mintegy 50—60 egyénileg dolgozó paraszt látogatja majd meg a község termelőszövetkezeteit. Ez alkalommal ünnepélyes gabonaosztás lesz a szövetkezetekben. A Vörös Hajnal tagjai 4 kilogramm búzát, 1 kilogramm rozsot és 1 kilogramm árpát kapnak majd munkaegységenként. r Új termelőszövetkezet alakult Dunatetétlenen Erjed tehát a szövetkezeti mozgalom. Az egyre több új belépő magával sodorja a többit is. Nemrégen küldöttség látogatott el a Béke Termelőszövetkezetbe. Nem győztek gyönyörködni a szépen megmunkált földekben, a gazdag termést ígérő kapásokban és a jól gondozott jószágállományban. — Nincs olyan cukorrépája a környéken egy egyénileg dolgozó parasztnak sem, mint amilyent itt láttak. 300 mázsára számítanak holdanként. A 'kender is Ígér, — a szakértők véleménye szerint — 1 holdról 35 mázsát. \ kukoricából 30 mázsát akarnak szüretelni holdanként. De nemcsak a kapások várható termésátlaga hirdeti a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A kalászosok két-három mázsával több termést hoztak a szövetkezeti táblákon, mint az egyéni parcellákon. Búzából több, mint 12 mázsa az átlagtermés holdanként, árpából 20 holdon 340 mázsa termett. Zarnóczky János, a Béke Termelőszövetkezet elnöke, meg a tagok elmondották, hogy a magas termésátlagokat elsősorban a gépi művelésnek köszönhetik. A kalászosok alá a gépállomás szántott. Gép vetett és gép aratott. Vincze Gyula, a gépállomás aratógépkezelője, hat nap alatt 116 holdat aratott le. A négyzeten vetett kukoricát kétszer kapálta meg a Zetor, kétszer pedig a szövetkezet ló-kapával. A gép tehát levette a nehéz munkát a szövetkezet tagjainak válláról. Mivel a tervezettnél nagyobb mértékben vették igénybe a gépállomás segítségét, ;öbbszáz munkaegységet megtakarítottak, ezáltal növekedett a munkaegység értéke, magasabb lett a termés is a gépi munka nyomán. Mindez azt eredményezte, hogy csak búzából a tervezett 4 kiló helyett 7 és fél Silót tudnak adni munkaegységenként. Nem csoda, hogy ezekután Pásztor Ferenc, 7 holdas dolgozó paraszt azonnal belépett a szövetkezetbe, még ott a helyszínen. Lucz Mihály 12 holdas középparaszt pedig azt mondta, hogy ő is szívesen belépne, de meg kell beszélnie a családdal. Azóta már nyolc új taggal gyarapodott a Béke Termelő- szövetkezet. Nemcsak az eddigi eredmények, hanem a jövendő tervek is vonzzák a tagokat. Polyákovics Mihály kőműves azért lépett be a Béke Termelő- szövetkezetbe, mert számára is mindig akad ott elég munka. Most építenek egy 20 férőhelyes sertésfiaztatót, két 100 köbméteres betonsilót. A terv szerint halastavat is létesítenek vízi- izárnyas teleppel. Van mivel érvelni A Béke Termelőszövetkezet tagjainak van tehát mivel dicse- kedniök. De hasonlóképpen a másik három termelőszövetkezet sem rejti véka alá eredményeit. A. meglévő négy szövetkezet mellett most egy újabb van alakulóban. A népnevelők tarsolyában bőven találhatunk érveket. A Rózsa Ferenc Termelőszövetkezet- oen Vass Ferenc munkacsapatvezetőnek tavaly a háztájival együtt, mintegy 2000 forint havi jövedelme volt. Bezeg Antal, szintén a Rózsa Ferenc Termelőszövetkezetben tavaly 20.000 forint jövedelmet ért el, két disznót vágott. Még tavalyról annyi gabonája van, hogyha az idén egy grammot sem kapna, akkor is elég volna neki és családjának a jövő termésig. Farkas Cs. József 14 holdas Icczépparaszt is azért lépett be a Petőfi Termelőszövetkezetbe, mert hallott ismerőseinek jó módjáról, akik Tataházán a Petőfi Termelőszövetkezet tagjai. Többen közülük már házat is építettek, ő pedig egyénileg gürcölt öt családjával. Rájött, hogy csak a szövetkezetben lehet boldogulni. Kulák fondorlatok Bizony nagy szükség van a felvilágosító szóra, mert a kuiá- kok is »érvelnek« — természetesen a szövetkezet ellen. Ham- balkó Ferenc is' azt mondta a népnevelőknek, hogy ő nem lép be a szövetkezetbe, mert abból nem haszna, hanem csak kára származik. Mint később kiderült, Schleicher Antal kulák járt nála előzőleg, az beszélte tele a fejét. Nem veszi észre, hogy a kulák kihasználja őt. Jelenleg is fuvarozik neki azért, mert Schleichertől kukoricát kapott azzal, hogy majd »ledolgozza« az árát, Ez annyit jelent, hogy januártól decemberig van mit tévéké nykedni a kuláknái, [AcsászártöltésiI kezetek az utóbbi években nagyon sokat fejlődtek. Különösen az Uj Barázda Termelőszövetkezet életében tükröződik vissza ez az egészséges fejlődés. A szövetkezet tagjai 1951 február hó 16-án léptek a kollektív gazdálkodás útjára, mivel felismerték a szövetkezeti gazdálkodós előnyeit és erejét. A megalakuláskor még csak 18 tag választotta a közös gazdálkodás útját, de ma már 48 család él a termelőszövetkezetben. Petróczi elvtárs, a tsz egyik legrégibb tagja egyik beszélgetés alkalmával elmondta, hogy: — Nehéz volt a kezdet, de az állam nem hagyott bennünket magunkra, — segítségünkre sietett. Ezzel a segítséggel alapoztuk meg mintegy 400 holdon a fejlettebb, jövedelmezőbb nagyüzemi gazdálkodást. I Kezdetni sei foglalkoztak, amely jelenleg is a fő termelési ágat képviseli. Az eredmény pedig az lett, hogy évről-évre gyarapodtak. 1953-ban^a fel nem osztható szövetkezeti alapjuk mintegy 511 ezer forint volt, ami 1954-re már 627.000 forintra emelkedett. A szövetkezeti alap gyarapodásával együtt emelkedett a termelőszövetkezeti tagok jövedelme. 1951-ben egy munkaegység értéke 35 forint volt, 1952küssöbén ahogy szokták mondani, se ingyen, se pénzért. Természetes, hogy lebeszéli a szövetkezetbe való belépésről, mert félti az olcsó munkaerőt. így csinált annakidején Barna Jánossal is, akit a Béke Termelőszövetkezetből csalt el ígéretekkel, meg itallal, Mikor aztán sikerült a terve, magára hagyta. Barna - inos azóta ismét megtalálta az utat a szövetkezethez, de meg is fogadta, hogy többet semmiféle kulákfondorlatnak nem ül fel. A saját bőrén tapasztalta, hogy az osztályellenség nem változott és hízelkedése mögött aljas tervek húzódnak meg. A községi pártvezetőség irányításával a tanács, a népfront- bizottság, az MNDSZ és a DISZ jelentékeny erővel vesz részt a szervezésben. Szilágyiné, az MNDSZ elnöke, is termelőszövetkezeti tag már. Több, mint 100 falragasz hirdeti szerte a községben a termelőszövetkezetek eredményeit, érvel a nagyüzemi gazdálkodás mellett. Ezeket a helyi tömegszervezetek készítették. Az osztályellenség ellen azonban még nem elég következetes a harc. Nemcsak megcáfolni kell a kulákok rágalmait, hanem le kell leplezni őket, mint ellenséget is, megmutatni, hogy mi a céljuk, miért igyekeznek akadályozni a szövetkezeti mozgalom terebélyesedését. Sok mindenre még választ kell adni a népnevelőknek, egész sor probléma még tisztázatlan az egyéni parasztok előtt. Használják ki az összes lehetőségeket, hogy azok, akik még nem látják kristálytisztán maguk előtt az igazi, helyes utat, minél előbb meggyőződjenek arról, hogy az igazi paraszti boldogulást a termelőszövetkezetben találják meg. ben 37.—, 1953-ban 38.—, 1954- ben 40.— forint, míg 1955-ben, azaz ebben az évben már 60 forintra számítanak munkaegységenként. (Természetesen ebbe beleszámít az egy "munkaegységre eső természetbeni járandóság is.) A jövedelmi emelkedését a korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazásán kívül a szépen fejlődő állatállomány biztosítja. Jelenleg állattenyésztésük 13 iovat, 22 szarvasmarhát, 200 juhot és mintegy 200 darab baromfit számlál, ami szintén szép jövedelmet jelent. Császártöltésen azonban nemcsak ez az egy termelőszövetkezet ért el ilyen kimagasló eredményt. Rohamosan fejlődik a Felszabadulás Termelőszövetkezet is, melynek a kertészet az egyik fő jövedelmező üzemága. Ezt a kertészetet saját maguk építették ki és a jövedelmezőség növelése érdekében felhasználják a Báger-csatorna vizét, mely bőségesen elárasztja vízzel a termelőszövetkezet öntözéses területét. A kertészet terme-lvé- nyeiből eddig 20 mázsa uborkát, 10 mázsa zöldpaprikát szállítottak a helyi földművesszövetkezet részére. A tagok szívesen foglalkoznak a kertészettel, mert már a múlt évben is nem kevesebb, mint 64.000 forintot jövedelmezett számukra az öntözéses gazdálkodás. A Központi Vezetőség márciusi határozata, valamint a júniusi határozat dolgozó parasztságunk számára világosan megmutatta az életszínvonal emelésének útját. — Az életszínvonal emelkedésének legfontosabb előfeltétele a termelékenység növelése. Ezt pedig eredményesen csak a nagyüzemi gazdálkodás keretei, között lehet megvalósítani. A Központi Vezetőség útmutatása nyomán Du- natetétlen élenjáró dolgozó parasztjai július 17-én megalakították a termelőszövetkezetet alakító előkészítő bizottságot. Türelmes és következetes felvilágosító munkájuk eredményeként rövid időn belül — 11 nap alatt — július 28-án este 21 taggal megalakult a Duna Mezőgazdasági Tennelőszövetkezet, mely három nappal az alakuló közgyűlés után már 26 tagot számlált soraiban. Az alakuló gyűlésen részt vettek a község vezetői és a tagokon kívül több tekintélyes kis- és középparaszt, például Fabók Pál 5 holdas egyéni gazda is. Ezen a közgyűlésen már arról tárgyaltak az újonnan alakuló Duna Termelőszövetkezet tagjai, hogyan kezdik meg az új gazdasági évet s milyen úton jutnak el a tagok jövedelmének gyaDe ezekről az eredményekről beszéljenek maguk a termelő- szövetkezet tagjai. Dibuz elvtárs például a napokban így nyilatkozott, amikor a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyéről beszélgettünk vele: I-Ahhoz, ho9y| » vetkezet életét, termelési módját és eredményeit a termelőszövetkezeten kívülállók megismerjék, nem elég csak elmondani, hogy élünk mi itt a termelőszövetkezetben. Ha eljönnek hozzánk, — amit igazán szívesen veszünk — a saját szemükkel, személyesen győződhetnek meg munkánkról, eredményeinkről. De addig is elmondhatom, hogy szép itt az élet. 1953 március 16-án léptem a termelőszövetkezetbe. Az első évben 285 munkaegységet teljesítettem. Ekkor a feleségem nem dolgozott, mert családot vártunk. 1954-ben már 381 munkaegység után kaptam a jövedelmet, de annyi kenyérgabonát, hogy ha az idén egy szemet sem kapnánk, akkor is elég lenne—- pedig hát négy tagú csaladom van. Semmiből nincs hiányunk, és boldog vagyok, hogy a családom boldogságban és megelégedésben élhet. Az idén megint jó esztendő volt. Az árpa 17 és fél, a búza 12 mázsát fizetett holdanként, — úgy, hogy most is lesz bőven miből osztani. Markovics F.—Pálinkó J, rapításához, a termelőszövetkezet megerősítéséhez. Úgy határoztak, hogy három napon belül a gépállomás segítségével elkészítik termelési üzemtervüket. A fenti eredményeket nem volt könnyű elérni. Már a kezdeti munka azért sikerült ilyen szépen, mert az előkészítő bizottság agitációjának középpontjába a személyes példamutatást helyezte. A termelőszövetkezet megszervezésében a kommunisták jártak éien, amit bizonyít az a tény is, hogy a megalakult, új tsz-ben az alapító tagok Jo százaléka párttag s már meg is alakult 13 tagból álló új pártszervezetük. Ezek a párttagok továbbra is folytatják agitációs és felvilágosító munkájukat, hogy minél több egyénileg dolgozó paraszt lépjen —■ példájuk nyomán — a jobb életet jelentő termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára. A népnevelőket ma már mind több dolgozó paraszt keresi fel és kérnek tőlük tanácsot, felvilágosítást a termelőszövetkezetekben folyó életről, gazdálkodásról, hogy azután saját meggyőződésük alapján határozzák el a termelőszövetkezetbe való belépésüket. Bengő Mihály 8 holdas dolgozó paraszt is nemrég kereste fel a népnevelőket s utána feleségével együtt belépett az újonnan alakult Duna Termelő- szövetkezetbe. Mindezeket az eredményeket az osztályellenség nem nézi tétlenül. A kulákok és spekulánsok igyekeznek a becsületes dolgozó parasztokat félrevezetni és a termelőszövetkezet ellen hangolni. Ez különös élességgel megnyilvánult a dunatetétleni Felszabadulás Termelőszövetkezeti Csoport átszervezése alkalmával és több esetben, amikor például Beniczki József volt malomtulajdonos — jelenleg da- rálótulajdonos — nyíltan rágalmazta különböző álnok koho- mányokkal a termelőszövetkezetet és annak tagságát. Az ilyen ellenséges megnyilvánulásokra Dunatetétlen község pártszervezete, vezetői, termelőszövetkezeti tagjai és becsületes dolgozó parasztjai tettekkel és a legkeményebb szankciók foganatosításával válaszolnak. A község becsületes dolgozó parasztjai a legmesszebbmenőkig elítélnek minden ellenséges magatartást, amely gátolja a szocialista fejlődés útját. A termelőszövetkezet megszervezésében végzett munkájukért dicséretet érdemelnek Tiboldi János elvtárs, a járási tanács tsz-szervezője, valamint Halász István elvtárs, a dunatetétleni Micsurin Termelőszövetkezet párttitfcara és Tóth Lajos elvtárs, a szalkszentmárloni Békéért Termelőszövetkezet párttitkára. Martonosi Ferenc, jb. mezőgazdasági előadó Dunavecse, A császártöltési termelőszövetkezetek a fejlődés útján
