Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-06 / 184. szám
BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG ’mmnœmnjEMEÆimm X. ÉVFOLYAM, 184. SZÄM Ara 50 fillér 1955. AUG. 6. SZOMBAT A MAI SZÁMBAN; Folyamatos jövedelem a kecskeméti Kossuth TSZ- ben. — Fekete, vagy tán a Kolcsár-brigád? — Másként nem is lehet élni. — »Több, mint 4 millió a szövetkezeti vagyonunk.« — Hirosima üzen.—A Minisztertanács határozata a nemesített vetőmag-csereakcióról. y A begyűjtési versenyről A genfi értekezletet a békeszerető erők határozott sikerének kell tekinteni Megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának harmadik ülésszaka Nagy munkában van most a falu. Folyik a hordás, cséplőgépek zúgnak mindenfelé, szekerek zörögnek a begyűjtőhelyek irányában. A legfontosabb munka most: a hordás, a csép- lés és ezzel egy időben a gabona begyűjtése, az ország kenyerének biztosítása. A termés várakozáson felüli, ami megkönnyíti a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak az állam iránti kötelezettség teljesítését. A dolgozó parasztok a cséplőgéptől teljesítik a beadást. Sokan megismerve a kedvezményeket, az összes felesleges gabonájukat eladják az államnak. Jó tehát a hangulat a falun és jól halad legtöbb helyen megyénkben is a begyűjtés. A legutóbbi értékelés szerint a 12.100 verseny vállal ást tett egyénileg dolgozó paraszt közül már több, , mint 5500 teljesítette az adott szót, mely szerint augusztus 20 tiszteletére a cséplőgéptől a begyűjtőhelyre szállítja a beadásra előírt gabonamennyiséget, valamint eddig az időpontig az esedékes állat- és állati termék beadási kötelezettségének is eleget tesz. A verseny nagymértékben elősegíti a tervek teljesítését. Azonban a községek, termelő- szövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok versenykezdeményezéseit nem segítik eléggé a tanácsok és a begyűjtési hivatalok. Emiatt a verseny nem válik legtöbb helyen a község egész dolgozó parasztságát átfogó mozgalommá. Ismeretes, hogy Tataháza, amely a felszabadulási versenyben megyénkben jó eredményt ért el, az alkotmány ünnepére is vállalást tett. Eszerint a község dolgozó parasztsága elhatározta, hogy augusztus 15-ig a gabonabeadási kötelezettségét, az állat és állati termékek szeptember 10-ig esedékes időarányos tervét pedig augusztus hó 20-ig teljesíti. A tataházi kezdeményezéssel sem a járás, sem a megye a későbbiekben nem sokat törődött, ezért kevés csatlakozás történt a vállalásokhoz. A kezdeményezés valósággal a feledés homályába merült. Tanácsainknál és a begyűjtési hivataloknál megelégedettség tapasztalható és úgy gondolják, hogy verseny nélkül ás könnyűszerrel teljesítik a terveket. A bácsalmási járás is sokkal előbbre volna a gabonabegyűjtésben, ha nemcsak 553 termelő tett volna vállalást az egész járás területén. Megyénkben ebben a járásban van a legkevesebb versenyVállaló és itt a legmagasabb a hátralékosok 6záma is a Megyei Begyűjtési Hivatal legutóbbi értékelése szerint. A bajai járásban szintén keveset foglalkoznak a versenynyel. Itt a szó legszorosabb értelmében, papírvállalások születtek. Sőt Garán az egyik begyűjtési előadó 190 hamis ver- .senyvállalást ás készített. A nyilvántartási lapokat az 1. számtól leellenőrizte és ahol jó! teljesítő termelőt talált, azt kiírta és amíg a járástól megkapott 190 verseny vállalási iapot ki nem töltötte, abba sem hagyta. Az olyan termelőnél, aki a sertés-, marha- és tojásbeadását teljesítette, a vállalási lapon úgy írta elő, hogy ezután fogja teljesíteni. Sőt a versenyválla- lási lapokat is aláírták a begyűjtési hivatalnál az illetékes dolgozó parasztok nevében. Ez a legnagyobbfokú lebecsülése a versenynek és a legdurvább megsértése a tömegek kezdeményező készségének. Sok baj van több helyen a verseny értékelésével. Nem kerülnek friss adatok a versenytáblákra. Ez azért is van, mert néhol elmaradnak az adminisztrációval. A terményforgaimi telepek nem küldik át idejében a vételjegyeket a begyűjtési h> vatalokhoz, mert nem győzik a rendkívül bonyolult adminisztrációt. Lajosmizsén is sokat beszelnek a versenyről, de mégis előfordult, hogy az egy is. cséplőgépnél nem volt megbízott, aki kiszámította volna a dolgozó parasztoknak, hogy menynyi a beadása, mennyit kell szabadfelvásárlásra az államnak beadnia és ezért utólag mégegyszer le kellett járni a dolgozó parasztokat. Kiskunhalason viszont a tavalyi hátralékot nem vették figyelembe a beadási kötelezettség kiszámításánál. Mindezek olyan komoly hibák, amelyek nemcsak a beadási tervek teljesítését akadályozzák, hanem azt is, hogy a versenyváilalást tett dolgozó parasztok időben eleget tegyenek az adott szónak. A megyei pártaktíva ülésen, valamint számos értekezvén sok szó esik arról, hogy az idén el kell kerülni megyénknek ez utolsó helyről. Most meg van erre a lehetőség, jó a vermes, az aratást, csépiést is időben, az országban az elsők között kezdtük meg. A feltételek tehát meg vannak ahhoz, hogy augusztus 20-ra teljesítsük gabonabeadási tervünket szintén elsők között az országban. Ezzel párhuzamosan meg van a lehetőség az állat és állati termékek beadási tervének teljesítéséhez is. Mutatja ezt a kiskunfélegyházi járás példája is, ahol több község — például Gátér — is túlteljesítette július havi sertés- begyűjtési tervét. Kiskunfélegv- házán tojásból az esedékes 39 mázsa helyett 57 mázsát adtak át a termelők a begyűjtő vállalatnak. A tanácsok és a begyűjtési hivatalok a verseny nyilvánosságának biztosításával, az élenjárók népszerűsítésével, a helyes módszerek tudatosításával segítsék elő, hogy augusztus 20-án büszkén jelenthessük az országnak, hogy kenyérgabona beadási tervünket teljesítettük, ugyanakkor az állat és állati termékek időarányos tervében előírt kötelezettségeknek is eleget tettünk.MOSZKVA (TASZSZ) Augusztus 4-éií délután, moszkvai idő szerint három órakor a nagy Kreml Palotában megnyílt a Szovjetunió Legfe.ső Tanácsának harmadik ülésszaka. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke emelkedik szólásra, hogy elmondja a négy hatalom genfi kormányfői értekezletén részt vett szovjet kormányküldöttség beszámolóját. Bulganyin elvtárs beszédében többi között a következőket mondotta: — A szovjet kormányküldöttség azzal indult Genfbe, hogy nyíltan megvitassa az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányfőivel a legfontosabb nemzetközi kérdéseket, együttes erőfeszítésekkel kiküzdje a nemzetközi feszültség enyhülését és megvesse az államok közötti bizalom megteremtésének alapját. A második világháború befejezése óta eltelt tíz évet az jellemezte, hogy kiéleződött a viszony azok között az államok között, amelyek a múltban szövetségesek voltak a közös ellenség, a fasizmus elleni harcban. A Szovjetunió ez alatt az időszak alatt és különösen az utóbbi másféi-két év folyamán lépéseket tett a nemzetközi kapcsolatokban keletkezett feszültség enyhítésére, arra törekedett, hegy legyen vége a hidegháborúnak és álljon helyre az együttműködés a békéért és a népek biztonságáért folyó harcban. Lehetetlen nem látni, hogy az utóbbi időiben pozitív eredményekkel jártak a Szovjetuniónak és az összes békeszerető országoknak a béke megszilárdítása érdekében kifejtett erőfeszítései. A koreai és az indokínai háború megszűnésének óriási jelentősége ellenére, a nemzetközi helyzet továbbra is feszült maradt. Ez a helyzet komoly akadályokat gördített a nemzetközi helyzet további javulásának útjába és annak a bizalomnak a megteremtése elé az államok viszonyában, amely nélkül nem lehet biztosítani a tartós és szilárd békét. Ezzel kapcsolatban foglalkoznunk kell az úgynevezett párizsi egyezményekkel, amelyek idén májusban léptek életbe. Ismeretes, hogy a párizsi egyezmények fő célja Nyugat- Németország retnilitarizálása és a nyugati államok katonai csoportosulásaiba — az északatlanti tömbbe és a Nyugateurópai Unióba való felvétele. Ezek az egyezmények megnyitották az utat Nyugat-Németor- szégban a militarizmus talpraál- lításához. Egészében véve a párizsi egyezmények a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen, az európai béke fenntartásának érdekei ellep irányulnak, 1 A genfi értekezleten való részvételünk során a szovjet állam lenini külpolitikájának, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését, a népek közötti békéért folytatott harc politikájának alapelveit követtük. A népek békemozgalma egyre növekvő befolyást gyakorol a politikára és ezzel az államférfiaknak feltétlenül számolniok kell. Ilyenformán az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió kormányfőinek értekezletét a. békeszerető erők határozott sikerének kell tekinteni. A négy hatalom kormányfőinek Genfben megtartott értekezletét a fontos történelmi események közé sorolhatjuk, mert fordulatot jelent a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország viszonyában. Bulganyin elvtárs rámutatott arra, hogy ilyen körülmények között nem lehet egyesíteni a Német Demokratikus Köztársaságot a remilitarizált és más államokkal katonai tömbökbe tartozó Nyugat-Németországgal. A fegyverkezési hajsza, amely évről-évre mind nagyobb arányokat öltött, különösen az atom- és hidrogéníegyver előállítása területén, ugyancsak méltán keltett aggodalmat a népekben. Az utóbbi évek folyamán az államok katonai kiadásai állandóan növekedtek, s különösen vonatkozik ez az Észak- atlanti Szerződés tagállamaira. Az Egyesült Államok katonai költségvetése 1948-tól több, mint három és félszeresére, ,a költség- vetés kiadási részének százalékában kifejezett aránya pedig több, mint kétszeresére emelkedett. Bulganyin elvtárs rámutatott: — Magától értetődő dolog, hogy ilyen körülmények mellett a Szovjetuniónak gondoskodnia kellett saját fegyveres erői erősítéséről. A Szovjetunió katonai kiadásait 1955-re 112 milliárd 122 millió 710 ezer rubel összegben irányozta elő, ami a költség- vetés kiadási részének mintegy 20 százaléka. A párizsi egyezmények megkötése nyomán a Szovjetunió és a többi békeszeretö európai állam kénytelen volt május 14-én megkötni a varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Különös aggodalmat keltett a népekben a távol-keleti helyzet. Ebben a térségben még a koreai háború beszüntetése után is rendkívül feszült maradt a helyzet, sőt ez a feszültség időnként veszélyes jelleget öltött. Ennek magyarázata az, hogy egyes ősi kínai területeket — Tajvan szigetét és több más szigetet *gyakorlatilag megszálltak ide-1 gén csapatok, s ebbe természetszerűleg a kínai nép nem nyugodhat bele. A szovjet kormány kezdeményező lépéseket tett, hogy hívják össze az érdekelt államok értekezletét a tajvani kérdés rendezésére. Sajnos, ez a kezdeményezés mindezideig nem járt pozitív eredménnyel. A Szovjetunió kormánya támogatta továbbá a Kínai Népköztársaság kormányának azt a javaslatát is, hogy induljanak közvetlen tárgyalások a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok között a kínai—amerikai viszony rendezetlen kérdéseiről. Most, mint ismeretes, a két fél megkezdte ■ ezeket a tárgyalásokat, méghozzá kedvező körülmények között. A nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából kiemelkedő jelentőségűek a szovjet kormány május 10-i javaslatai, amelyek a fegyverzet csökkentésének, ázatom- és hidrogénfegyver eltiltásának s az újabb háborús veszély elhárításának kérdéseit illetik. Nehéz felbecsülni egy olyan esemény jelentőségét, mint az osztrák államszerződés megkötése, amire a Szovjetunió kezde-- ményezése alapján került sor. Különösen ki kell emelni, mekkora jelentősége Van a béke ügye szempontjából annak a fordulatnak, amely a Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyában jött létre a szovjet kormányküldöttség jugoszláviai utazásának eredményeként. — A szovjet—jugoszláv viszony megjavítása terén ezideíg elért eredmények alapossá teszik azt a feltevést, hogy a két ország az egyetlen helyes utat választotta és a két kormány teljes komolysággal törekszik a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság viszonyának további fejlesztésére és megszilárdítására. Mi erről a szónoki emelvényről üdvözöljük jugoszláv barátainkat és Tito elvtársat, Jugoszlávia elnökét, és szükségesnek tartjuk kijelenteni, hogy pártunk Központi Bizottsága, a szovjet kormány és az egész szovjet nép további erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy tovább haladhassunk a Jugoszlávia teítvémépeivel való barátság és őszinte együttműködés együttesen választott útján. Ezek voltak azok a tényezők, amelyek a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülésére vezettek és ezzel kedvező feltételeket teremtettek a. genfi értekezlet megtartásához. (Folytatás a 3, oldalon) I. Milyen volt a nemzetközi helyset a genfi értekezlet előtt?
