Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-06 / 184. szám

BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG ’mmnœmnjEMEÆimm X. ÉVFOLYAM, 184. SZÄM Ara 50 fillér 1955. AUG. 6. SZOMBAT A MAI SZÁMBAN; Folyamatos jövedelem a kecskeméti Kossuth TSZ- ben. — Fekete, vagy tán a Kolcsár-brigád? — Más­ként nem is lehet élni. — »Több, mint 4 millió a szövetkezeti vagyonunk.« — Hirosima üzen.—A Mi­nisztertanács határozata a nemesített vetőmag-csere­akcióról. y A begyűjtési versenyről A genfi értekezletet a békeszerető erők határozott sikerének kell tekinteni Megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának harmadik ülésszaka Nagy munkában van most a falu. Folyik a hordás, cséplő­gépek zúgnak mindenfelé, sze­kerek zörögnek a begyűjtőhe­lyek irányában. A legfontosabb munka most: a hordás, a csép- lés és ezzel egy időben a gabona begyűjtése, az ország kenyeré­nek biztosítása. A termés várakozáson felüli, ami megkönnyíti a termelőszö­vetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak az állam iránti kötelezettség teljesítését. A dolgozó parasztok a cséplő­géptől teljesítik a beadást. So­kan megismerve a kedvezmé­nyeket, az összes felesleges ga­bonájukat eladják az államnak. Jó tehát a hangulat a falun és jól halad legtöbb helyen me­gyénkben is a begyűjtés. A leg­utóbbi értékelés szerint a 12.100 verseny vállal ást tett egyénileg dolgozó paraszt közül már több, , mint 5500 teljesítette az adott szót, mely szerint augusztus 20 tiszteletére a cséplőgéptől a be­gyűjtőhelyre szállítja a beadás­ra előírt gabonamennyiséget, valamint eddig az időpontig az esedékes állat- és állati termék beadási kötelezettségének is ele­get tesz. A verseny nagymértékben elő­segíti a tervek teljesítését. Azonban a községek, termelő- szövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok versenykez­deményezéseit nem segítik elég­gé a tanácsok és a begyűjtési hivatalok. Emiatt a verseny nem válik legtöbb helyen a község egész dolgozó parasztságát át­fogó mozgalommá. Ismeretes, hogy Tataháza, amely a felszabadulási verseny­ben megyénkben jó eredményt ért el, az alkotmány ünnepére is vállalást tett. Eszerint a köz­ség dolgozó parasztsága elhatá­rozta, hogy augusztus 15-ig a gabonabeadási kötelezettségét, az állat és állati termékek szep­tember 10-ig esedékes időará­nyos tervét pedig augusztus hó 20-ig teljesíti. A tataházi kez­deményezéssel sem a járás, sem a megye a későbbiekben nem sokat törődött, ezért kevés csat­lakozás történt a vállalások­hoz. A kezdeményezés valóság­gal a feledés homályába me­rült. Tanácsainknál és a be­gyűjtési hivataloknál megelége­dettség tapasztalható és úgy gondolják, hogy verseny nélkül ás könnyűszerrel teljesítik a ter­veket. A bácsalmási járás is sokkal előbbre volna a gabona­begyűjtésben, ha nemcsak 553 termelő tett volna vállalást az egész járás területén. Megyénk­ben ebben a járásban van a leg­kevesebb versenyVállaló és itt a legmagasabb a hátralékosok 6záma is a Megyei Begyűjtési Hivatal legutóbbi értékelése sze­rint. A bajai járásban szintén ke­veset foglalkoznak a verseny­nyel. Itt a szó legszorosabb ér­telmében, papírvállalások szü­lettek. Sőt Garán az egyik be­gyűjtési előadó 190 hamis ver- .senyvállalást ás készített. A nyilvántartási lapokat az 1. számtól leellenőrizte és ahol jó! teljesítő termelőt talált, azt ki­írta és amíg a járástól megka­pott 190 verseny vállalási iapot ki nem töltötte, abba sem hagy­ta. Az olyan termelőnél, aki a sertés-, marha- és tojásbeadását teljesítette, a vállalási lapon úgy írta elő, hogy ezután fogja teljesíteni. Sőt a versenyválla- lási lapokat is aláírták a be­gyűjtési hivatalnál az illetékes dolgozó parasztok nevében. Ez a legnagyobbfokú lebecsülése a versenynek és a legdurvább megsértése a tömegek kezde­ményező készségének. Sok baj van több helyen a verseny értékelésével. Nem ke­rülnek friss adatok a verseny­táblákra. Ez azért is van, mert néhol elmaradnak az adminiszt­rációval. A terményforgaimi te­lepek nem küldik át idejében a vételjegyeket a begyűjtési h> vatalokhoz, mert nem győzik a rendkívül bonyolult adminiszt­rációt. Lajosmizsén is sokat be­szelnek a versenyről, de mégis előfordult, hogy az egy is. csép­lőgépnél nem volt megbízott, aki kiszámította volna a dol­gozó parasztoknak, hogy meny­nyi a beadása, mennyit kell szabadfelvásárlásra az állam­nak beadnia és ezért utólag mégegyszer le kellett járni a dolgozó parasztokat. Kiskunha­lason viszont a tavalyi hátralé­kot nem vették figyelembe a beadási kötelezettség kiszámí­tásánál. Mindezek olyan komoly hibák, amelyek nemcsak a be­adási tervek teljesítését akadá­lyozzák, hanem azt is, hogy a versenyváilalást tett dolgozó parasztok időben eleget tegye­nek az adott szónak. A megyei pártaktíva ülésen, valamint számos értekezvén sok szó esik arról, hogy az idén el kell kerülni megyénknek ez utolsó helyről. Most meg van erre a lehetőség, jó a vermes, az aratást, csépiést is időben, az országban az elsők között kezdtük meg. A feltételek tehát meg vannak ahhoz, hogy au­gusztus 20-ra teljesítsük gabo­nabeadási tervünket szintén el­sők között az országban. Ezzel párhuzamosan meg van a lehe­tőség az állat és állati termékek beadási tervének teljesítéséhez is. Mutatja ezt a kiskunfélegy­házi járás példája is, ahol több község — például Gátér — is túlteljesítette július havi sertés- begyűjtési tervét. Kiskunfélegv- házán tojásból az esedékes 39 mázsa helyett 57 mázsát adtak át a termelők a begyűjtő válla­latnak. A tanácsok és a begyűjtési hivatalok a verseny nyilvánossá­gának biztosításával, az élenjá­rók népszerűsítésével, a helyes módszerek tudatosításával segít­sék elő, hogy augusztus 20-án büszkén jelenthessük az ország­nak, hogy kenyérgabona beadási tervünket teljesítettük, ugyan­akkor az állat és állati termé­kek időarányos tervében előírt kötelezettségeknek is eleget tet­tünk.­MOSZKVA (TASZSZ) Augusztus 4-éií délután, moszkvai idő szerint három órakor a nagy Kreml Palotában megnyílt a Szovjetunió Legfe.ső Tanácsának harmadik ülésszaka. N. A. Bulganyin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke emelkedik szólásra, hogy el­mondja a négy hatalom genfi kormányfői értekezletén részt vett szovjet kormányküldöttség beszámolóját. Bulganyin elvtárs beszédében többi között a következőket mondotta: — A szovjet kormányküldött­ség azzal indult Genfbe, hogy nyíltan megvitassa az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányfőivel a legfontosabb nemzetközi kérdé­seket, együttes erőfeszítésekkel kiküzdje a nemzetközi feszültség enyhülését és megvesse az álla­mok közötti bizalom megterem­tésének alapját. A második világháború befe­jezése óta eltelt tíz évet az jel­lemezte, hogy kiéleződött a vi­szony azok között az államok között, amelyek a múltban szö­vetségesek voltak a közös ellen­ség, a fasizmus elleni harcban. A Szovjetunió ez alatt az idő­szak alatt és különösen az utóbbi másféi-két év folyamán lépéseket tett a nemzetközi kap­csolatokban keletkezett feszült­ség enyhítésére, arra törekedett, hegy legyen vége a hideghábo­rúnak és álljon helyre az együtt­működés a békéért és a népek biztonságáért folyó harcban. Lehetetlen nem látni, hogy az utóbbi időiben pozitív eredmé­nyekkel jártak a Szovjetuniónak és az összes békeszerető orszá­goknak a béke megszilárdítása érdekében kifejtett erőfeszítései. A koreai és az indokínai há­ború megszűnésének óriási je­lentősége ellenére, a nemzetközi helyzet továbbra is feszült ma­radt. Ez a helyzet komoly aka­dályokat gördített a nemzetközi helyzet további javulásának út­jába és annak a bizalomnak a megteremtése elé az államok vi­szonyában, amely nélkül nem lehet biztosítani a tartós és szi­lárd békét. Ezzel kapcsolatban foglalkoznunk kell az úgyneve­zett párizsi egyezményekkel, amelyek idén májusban léptek életbe. Ismeretes, hogy a párizsi egyezmények fő célja Nyugat- Németország retnilitarizálása és a nyugati államok katonai cso­portosulásaiba — az északat­lanti tömbbe és a Nyugat­európai Unióba való felvétele. Ezek az egyezmények megnyi­tották az utat Nyugat-Németor- szégban a militarizmus talpraál- lításához. Egészében véve a párizsi egyez­mények a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen, az európai béke fenntartásának ér­dekei ellep irányulnak, 1 A genfi értekezleten való rész­vételünk során a szovjet állam lenini külpolitikájának, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését, a népek közötti békéért folytatott harc politikájának alapelveit követtük. A népek békemozgalma egyre növekvő befolyást gyakorol a politikára és ezzel az államférfiaknak fel­tétlenül számolniok kell. Ilyen­formán az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió kormányfőinek értekezletét a. békeszerető erők határozott sikerének kell tekin­teni. A négy hatalom kormányfői­nek Genfben megtartott értekez­letét a fontos történelmi esemé­nyek közé sorolhatjuk, mert for­dulatot jelent a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország viszo­nyában. Bulganyin elvtárs rámutatott arra, hogy ilyen körülmények között nem lehet egyesíteni a Német Demokratikus Köztársa­ságot a remilitarizált és más ál­lamokkal katonai tömbökbe tar­tozó Nyugat-Németországgal. A fegyverkezési hajsza, amely évről-évre mind nagyobb ará­nyokat öltött, különösen az atom- és hidrogéníegyver elő­állítása területén, ugyancsak méltán keltett aggodalmat a né­pekben. Az utóbbi évek folya­mán az államok katonai kiadá­sai állandóan növekedtek, s kü­lönösen vonatkozik ez az Észak- atlanti Szerződés tagállamaira. Az Egyesült Államok katonai költségvetése 1948-tól több, mint három és félszeresére, ,a költség- vetés kiadási részének százaléká­ban kifejezett aránya pedig több, mint kétszeresére emelke­dett. Bulganyin elvtárs rámutatott: — Magától értetődő dolog, hogy ilyen körülmények mellett a Szovjetuniónak gondoskodnia kellett saját fegyveres erői erősí­téséről. A Szovjetunió katonai kiadásait 1955-re 112 milliárd 122 millió 710 ezer rubel összeg­ben irányozta elő, ami a költség- vetés kiadási részének mintegy 20 százaléka. A párizsi egyezmé­nyek megkötése nyomán a Szov­jetunió és a többi békeszeretö európai állam kénytelen volt május 14-én megkötni a varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző­dést. Különös aggodalmat keltett a népekben a távol-keleti helyzet. Ebben a térségben még a koreai háború beszüntetése után is rendkívül feszült maradt a hely­zet, sőt ez a feszültség időnként veszélyes jelleget öltött. Ennek magyarázata az, hogy egyes ősi kínai területeket — Tajvan szi­getét és több más szigetet *­gyakorlatilag megszálltak ide-1 gén csapatok, s ebbe természet­szerűleg a kínai nép nem nyu­godhat bele. A szovjet kormány kezdemé­nyező lépéseket tett, hogy hív­ják össze az érdekelt államok értekezletét a tajvani kérdés rendezésére. Sajnos, ez a kez­deményezés mindezideig nem járt pozitív eredménnyel. A Szovjetunió kormánya támogatta továbbá a Kínai Népköztársaság kormányának azt a javaslatát is, hogy induljanak közvetlen tár­gyalások a Kínai Népköztársa­ság és az Egyesült Államok kö­zött a kínai—amerikai viszony rendezetlen kérdéseiről. Most, mint ismeretes, a két fél meg­kezdte ■ ezeket a tárgyalásokat, méghozzá kedvező körülmények között. A nemzetközi feszültség eny­hítése szempontjából kiemelkedő jelentőségűek a szovjet kormány május 10-i javaslatai, amelyek a fegyverzet csökkentésének, áz­atom- és hidrogénfegyver eltil­tásának s az újabb háborús ve­szély elhárításának kérdéseit illetik. Nehéz felbecsülni egy olyan esemény jelentőségét, mint az osztrák államszerződés megköté­se, amire a Szovjetunió kezde-- ményezése alapján került sor. Különösen ki kell emelni, mekkora jelentősége Van a béke ügye szempontjából annak a fordulatnak, amely a Szovjet­unió és Jugoszlávia viszonyában jött létre a szovjet kormánykül­döttség jugoszláviai utazásának eredményeként. — A szovjet—jugoszláv vi­szony megjavítása terén ezideíg elért eredmények alapossá teszik azt a feltevést, hogy a két or­szág az egyetlen helyes utat vá­lasztotta és a két kormány tel­jes komolysággal törekszik a Szovjetunió és a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság viszo­nyának további fejlesztésére és megszilárdítására. Mi erről a szónoki emelvényről üdvözöljük jugoszláv barátainkat és Tito elvtársat, Jugoszlávia elnökét, és szükségesnek tartjuk kijelenteni, hogy pártunk Központi Bizottsá­ga, a szovjet kormány és az egész szovjet nép további erő­feszítéseket tesz annak érdeké­ben, hogy tovább haladhassunk a Jugoszlávia teítvémépeivel való barátság és őszinte együtt­működés együttesen választott útján. Ezek voltak azok a tényezők, amelyek a nemzetközi feszült­ség bizonyos enyhülésére vezet­tek és ezzel kedvező feltételeket teremtettek a. genfi értekezlet megtartásához. (Folytatás a 3, oldalon) I. Milyen volt a nemzetközi helyset a genfi értekezlet előtt?

Next

/
Thumbnails
Contents