Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-02 / 180. szám
Egy gépállomás kommunistái példái- mutatnak M E G J E G Y Z É S Akikről senki nem tud semmit... Akikről senki nem tud semmit — legalábbis a kecskeméti járási tanács berkeiben — azok a járás cséplőmunkacsapatai. Lapunkban népszerűsíteni akartuk, a cséplőcsapatok közötti verseny eredményeit. A begyűjtési hivatal vezetője a népműveléshez: Sólyom elvtárshoz utasított. Sólyom elvtárs készségesen felvilágosítást adott ugyan az aratógépkezelők eredményeiről (Hol van már aratás a kecskeméti járásban!?), de a cséplőgépek versenyét »még nem értékelik« — hogy szavait pontosan idézzük. Harmadik állomás a titkárság volt. Ott elmondták, — amit mi is tudunk, — hogy az eredmények értékelésével a járási versenybizottság foglalkozik, a titkárság csak a begyűjtés adatait s a jól teljesítő gazdák neveit gyűjti. Forduljunk Sólyom elvtárshoz kérésünkkel — kaptuk az útbaigazítást a titkárságtól. A telefon is, de mi is elfáradtunk már a hiábavaló kérdezgetőzésben. Ezért inkább megírjuk: furcsa munkát végez szerintünk a versenybizottság. Ahhoz, hogy minél több legyen a begyűjtés eredménye, először mégiscsak csépelni kell s illenék valakinek tudnia: « járás négy gépállomásának cséplöcsapatai mégis hogyan állanak'! Annál is inkább időszerű lenne értékelni eredményüket, mert a kecskeméti járásban indult meg legkorábban a cséplés s bőven lenne már értékelnivaló. i)ISZ-fiatalok a verseny élén a kiskunfélegyházi vasútállomáson * Teljes erővel, egyre nagyobb lendülettel folyik a kenyércsata. S nyugodtan állíthatjuk, hogy e ■harc oroszlánrésze a gépállomások dolgozóira jut. Éppen ezért nem közömbös, hogy ezekben a napokban a gépállomások kommunistái milyen munkát végez- >nek. Élenjárnak-e a munkában, .példát mutatnak-e a pártonkí- vüliek előtt? A kenyércsata sikere nagymértékben ettől függ. Tallózzunk egy kissé a Kerekegyház! Gépállomás kommunistái között. ■ 5*9 i ismerősünk Idős Makkai Antal. Többször foglalkoztunk lapunk hasábjain munkában elért sikereivel. Évek óta a kiváló traktorosok között emlegetik nevét. Most a nagy nyári munkák idején sem tagadta meg önmagát. Aratási terve 130 hold volt. A párttaggyű- lésep és termelési értekezleten vállalta, hogy tervét 200 százalékra teljesíti. Emellett 30 százalékos üzemanyag megtakarításra, 50 százalékos anyagfelhasználásra tett felajánlást. Megfogadta, hogy az aratásban 2.5 százaléknál, cséplésben 0.3 százaléknál nem lesz nagyobb a szemveszteség. Eddig nem volt hiba a munkában, IVtivel korábban learatott a berekegyházi határban, átment segíteni a szabadszállási Arany János TSZ-be. Eddig 240 holdat aratott le. Makkai elvtárs már ugyan csépel és kb. !0 vagon gabonát eresztett eddig gépével a zsákokba, az aratási tervének 200 százalékos teljesítéséről mégsem mondott le. 20 hold zab van, amit vasárnap fog learatni s ezzel vállalása teljesítve lesz. Traktorjával éjjelenként váltótársa, Farkas Ferenc DISZ- tag tarlóhántást végez. Egy másik kommunista, Bőddi László elvtárs ifjúsági cséplő-munkacsapatot szerveze tt. Beneveztek a DISZ II. országos ifjúsági cséplőcsapat versenyébe. Gépjük csépjési terve 19 vagon volt. Vállalták, hogy 20 vagon gabonát csépelnek el. Július 19-én kezdték a cséplést és eddig 16 vagon gabonát eresztettek a zsákokba. A szemveszteség jóval a megengedett alatt van. Az ifjúsági cséplőcsapatok versenyében országosan is a? elsők között vannak. Bőddi elv- tás a cséplés megkezdése előtt az aratásban ért el kiváló eredményt. Aratógépével 230 hold gabonát vágott le. Munkájával csaiéf nyert Péli elvtárs. Ezekkel a szavakkal búcsúzott a szabadszállási Búzakalász TSZ párttitkára Péli Mihály elvtárs kombájni6tától. A tsz tagsága idegenkedett a kombájntól. Először csak 30 hold rozsot engedtek át kombájnaratásra. Mikor látták, milyen szépen dolgozik a gép, a búzájukat is leszerződték, végül a zabot is oda adták, mondván, a kombájnista nagyobb mestere az aratásnak, mint ők. A Kerekegyházi Gépállomás körzetében kevés aratni valót találtak a kombájnnak, mivel nem sok termelőszövetkezet tartozik hozzájuk. Péli elvtárs így hamar végzett a ráeső 50 hold aratással. Átirányították a sza- badszállási halárba. Nem vallottak vele szégyent. Becsületet szerzett úgy a gépállomásnak, mint a gépi munkának. Makkai Frnő elvtárs vállalta, hogy Zetorjá- val a nyári munkák idején 450 normálhold talajmunkát végez. Ez 180 százalékos tervteljesítést jelent. Eddig 350 hold gépi kapálással és 50 hold másodvetés Kiskunmajsán már hagyománnyá válik, hogy minden évben itt vetnek a tervhez viszonyítva legtöbb másodnövényt. Az idén is mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg dolgozó parasztok a tarlóhántás mellett többszörösen túlteljesítették másodvetési tervüket. A július végéig előirányzott 172i hold helyett 4036 hald tarlót vetettek be különféle takarmányai! szántást végzett. Most csépel. Több mint 10 vagon gabonát már elcsépelt. A cséplést igyekszik gyorsan befejezni. Utána pedig azonnal hozzákezd a szántásnak, hogy a rozs idejében a földbe kerülhessen, Nyári tervének 150 százalékos teljesítését vállalta Szabó László eivtárs. Terve 224 normáihold. Eddig 138 hpld gépi aratást végzett, ami 65 normálholdnak felel meg. Most cséplőgépével már több, mint két vagon gabonát csépelt el. Egy tonna gabona cséplése 0.6 normálholdnak felel meg. Neki csak aratási és cséplési terve volt. Hogy vállalását teljesíthesse, tarióhántást is végez. Az esős időt használja fel erre a munkára. Eddig 20 holdon végezte el a tarióhántást. A gépállomás eddig a nyári munkákban nagy sikereket ért el. Növényápolási tervét 123 százalékra, gépi aratási tervét 110.9 százalékra, kembájnara- tási tervét 100 százalékra végezte el. A tarióhántást jelenleg 80.9 százalékra, cséplési tervét pedig több, mint 10 százalékra teljesítette. Ez azt mutatja, hogy a gépállomáson dolgozó kommunisták példás munkájának meg van az eredménye. A munka lendülete átragadt a gépállomás pártonkívjüi dolgozóira is, ami a gépállomás tervének túlteljesítését tette az eddigi munkában lehetővé és bizonyos, hogy az eredmények a jövőben sem maradnak el. növények magvaival. Az időjárás is igen kedvez a növények fejlődésének, de a munkát is megadják a jó termés érdekében a kiskunmajsai dolgozó parasztok: a rövid tenyészidejű kukoricát, burgonyát, káposztát és tarlórépát már egyszer mindenki megkapálta, s jelenleg már sokan másodszor kapálják a tarlóba vetett növényeket. A kiskunfélegyházi vasútól- tamáson nincsen olyan dolgozó, aki ne tett volna felajánlást a vasutasnapra és alkotmányunk Ünnepének tiszteletére. Mindenki tudja, mit vállalt, mit kell teljesítenie. A forgalmi iroda előtt kifüggesztett versenytáblák mutatják, hogy a felajánlások teljesítése hogyan halad. Nincs hiba — amit vállaltak, tudják teljesíteni. A versenylendület még mindig fokozódik és a legnagyobb méreteket majd augusztus 7-töl 14-ig ölti. Ugyanis, ez idő alatt lesz az ünnepi műszak. A műszak idején, de már előtte is, tisztasági verseny indul az állomás bel- és külterületén. A versenyben legszebb eredményt elért takarítószemélyzet dolgozói között a MÁV Szegedi Üzletigazgatósága pénzjutalmat oszt szét 500, 400 és 300 forintos tételben. Ugyanerre az Időre esik az állomás épületének díszítése, amelyben a rohammunkát a DISZ-fiatalok végzik. Augusztus 14-re virradó reggel a tiszta állomás, ünnepi díszbe öltözve köszönti dolgozóit és utazó közönségét. Ezt az egészséges versenyszellemet, amely oly hatalmas méreteket ölt az ünnepekre, az állomás DISZ-fiataljai tovább akarják táplálni. A legutóbbi taggyűlésen jelentős felajánlást tettek az őszi forgalom sikere érdekében. A felajánlásban versenyre hívják az ország valamennyi első kategóriába tartozó vasútállomását, a kővetkezők szerint: Vállalják hogy az idegen kocsik állomáson tartózkodási ideje nem haladja túl a 24 órát Vállalják, az állomásra kiadotl idegen kocsik egységidejének túlteljesítését. Felajánlották, hogy az Idegen kocsikkal kapcsolatos jelentéseket határidő előtt elkészítik, és elejét veszik mindenféle balesetnek, veszélynek, A DISZ-szervezet által történt kezdeményezés jelentős mértékben segíti elő az állomás őszi forgalmának sikerét. Dicséret és elismerés illeti a kezdeményező DISZ-fiatalokat. — Ragadják magukkal példa- mutatásuk révén az állomás idősebb dolgozóinak a versenylendületét, mert így, az éves tervteljesítés sikere, a fiatal é; idősebb dolgozók együttes győzelmi záloga lesz. Másodszor kapálják a üiásodÉvényekei Kiskunmajsán A KIK munkája a mérlegben Szinte hagyományos beszédtémává vált a KIK. Merthiszen melyik az a szerv, amellyel egy városi lakó legtöbbször találkozik? Nyilván az Ingatlankezelő Vállalat, lakásaink barátja és ellensége, családi otthonaink tatarozója, gondozója, túlfeszített lakó-idegzetünk villámainak türelmes elhárítója. Mert bizony sokan akadnak olyanok a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat lakói közül is, akik ilyen kifa- k ad ások at hallatnak: »Ha már államosították a házat, miért nem hozzák rendbe, éspedig azonnal ■?M Hát igen. Egy udvar, egy ház, egy lakás falai közül nem lehet messze látni, nem látja még világosan minden lakó, hogy sokszor talán nem a KIK-ben van a hiba. Emlékezzünk csak vissza, a ház-államosításnak azért kellett bekövetkeznie, mivel a múlt társadalmának örökségeképpen a városi lakóházaknak tekintélyes része a kizsákmányoló osztályok birtokában volt. Ezek a háztulajdonosom, gyakran felszabadulás óta — nem egy esetben 20—25 esztendeje — hozzá se nyúltak házaikhoz, legfeljebb a lakbér esedékességének napján keresték fel a lakót. A házak tekintélyes része, itt Kecskeméten is, kisebb- nagyobb háborús sérüléseket szenvedett, egyébként is 50—70 éve épült. Ezeket sem javították ki a háztulajdonosok, hanem inkább egyre szemtelenebb módon kihasználták az ugrásszerűen felduzzadt lakosság szorult helyzetét, tűrhetetlen lakásuzsora "terheit zúdították a lakókra. A dolgozó nép államának kellett beavatkoznia a lakáshelyzetbe. Még akkor is, hogyha az államosítás után szinte egyetlen pillanat alatt jelentkeztek a lakók összes elkeseredett panaszai, igényel a leromlott és egyébként is korszerűtlenül épített lakásokkal szemben. Államunk vállalta azokat a szinte hihetetlenül súlyos terheket, melyek ezeknek a nem egyszer életveszélyesen elpusztult, a kapitalista tulajdonosok által uzsorás módjára kihasznált lakóházak birtokbavételével, gondozásával jártak. Arra azonban egyetlen állam sem vállalkozhat, hogy anyagi eszközeinek tekintélyes részét, azonnal a birtokbavétel utáni esztendőben, a lakáshelyzet gyökeres és fordulatszerű megjavítására fordítsa, és a felszabadulás óta megnövekedett igények mértékéhez igazodva, mindent azonnal korszerűsítsen, kijavítson és rendbehozzon a lakók kívánsága szerint. Ha elpből a szempontból mérlegelik az utóbbi évek helyzetét a KIK-házak bérlői, akkor nem hányhatják be a szemüket az előtt az egészséges fejlődés előtt, amely ezen a téren — valljuk be őszintén — éppen a KIK munkája révén, állott be. Tekintsünk csak bele a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat idei tervteljesítésének adataiba! Jóval több mint 2 millió forintot fordít a dolgozó nép állama az idén Kecskemét államosított házainak felújítására, korszerűsítésére és karbantartására. Az elmúlt évben és az idén is, igen sok romos, elhagyatott, pusztuló félben lévő lakást hoztak helyre. Megújult például a Hoffmann Jángs utca 1. számú ház, melynek új, ízléses homlokzata képünkön látható. Több mint 66 ezer forintot költött rá a KIK. A vele szemben lévő Hoffmann János utca 2. számú ház hasonló befektetéssel kapott új külsőt. A Hoffman János utca 1. számú ház újjáépített homlokzat. 10,000 forintnál jóval nagyobb költségvetési összeg felhasználásával született újjá a Jókai utca 17, a Jacques Duclos utca 29, 35, 35/a és 42, a Széchenyi tér 19, a Koháry utca 5, a Szélmalom utca 19, a Báthory utca 5 és 9, az Úttörő utca 5, stb., stb. Számtalan kaput, tetőt, járdát, vízvezetéket hoztak rendbe az utóbbi időben. Bár senki sem állítja, hogy az elmúlt években a lakók minden jogos panaszát teljesítette mái- a KIK, de a javulás kétségbevonhatatlan jelei — egyre több újjáépített ház bérlőjének megelégedésére, majd minden negyedében fellelhetők Kecskemétnek. Emellett államunk gondoskodásának másik bizonysága gyanánt egyre többfelé magasodnák az égnek korszerűen épülő, új akóházak állványzatai. Nem lehet azonban azt mondani, hogy a számok tükrében az Ingatlankezelő Vállalat minden hibája és hiányossága elhalványul. A KIK, bár sokszor erejét meghaladó feladatokat kapott és szinte állandóan küzdött anyaghiánnyal, munkaerő- lEhézségekkel, állandó, megvív- liatatlan csatát folytat túlzott ; indokolatlan igényekkel, gyakran egészségtelen követelőzéssel, még ma is, nem egyszer követ ! objektív okokkal nem magyá- Izható hibákat, gyakran küzd rierveze tien seggel és egyéb bajokkal. Egyik ilyen betegsége a lassúság és az, hogy különböző nehézségekre hivatkozva, néhs nagy megszakításokkal fejez be egy-egy tatarozás! műveletet. Jogos panasz, hogy nem mindig tartja be a lakók Igényeinek, bejelentéseinek orvoslásakor a szigorúan vett fontossági sorrendet. Nem egyszer enged egyikmásik hangosabban követelőző lakó nem is olyan sürgős kívánságának. Az ellenőrzés sem mindig kielégítő. Ennek következtében gyakran lehet hallani panaszt a tatarozás, a felújítás minőségére. Nem elég erélyes a KIK a vele szerződött építkezési vállalatok által elkövetett hibák kiküszöbölése tekintetében sem. Csak hosszabb utánajárásra javítanak ki, gyakran sürgős és indokolt hiányosságokat is. Súlyos hiba, hogy néha fél évekig hagyja egyik vagy másik befejezett munkája után a drága építőanyagot, állványzatot az építkezés színhelyén, ahelyett, hogy telepére szállítaná. Az igazsághoz híven azt sen lehet elhallgatni, hogy felettes szerve, a kecskeméti városi tanács, sem nyújt elég segítséget a hihák leküzdésére. Pedig a KIK a tanács kinyúj» tott keze, államunk fontos szerve és ha csak egy százaléknyi javulás is mutatkozik tevékenységében, az hatalmas társadalmi erőként jelentkezik a kecskeméti lakosság mindennapi életében, munkájában, hétköznapjában.