Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-31 / 204. szám
Tanulságos megbeszélés a Iajosmizsei tsz-íagok és egyénileg dolgozó parasztok között Szerkesztőségünk meghívót küldött néhány jó gazda hírében álló Iajosmizsei középparasztnak és tsz-tagnak. Kis tapasztalat- cserére, beszélgetésre hívtuk meg őket. Szó esett a gazdálkodás szakmai kérdéseiről és természetesen felvetődött az a kérdés is, vajon milyen úton haladjon tovább a dolgozó parasztság? Az első szó Nyemec Ferenc egyénileg dolgozó paraszté volt. Nyemec földműves 8 holdas gazdaságáról, kitűnő szakértelméről az egész községben széltében- hosszában beszélnek. Mikór szól búzaterméséről, az embernél is magasabb kukoricájáról, szinte mindenki érzi, hogy ez a szántóvető földjének igazi szerelmese. S mint ahogy mondja is, éjt nappallá téve dolgozik, küszködik, hogy a természet busásan fizesse meg fáradozásait. S mégis, valahol nincs minden rendjén Nyemecéknél. Tizenegy családja van, de azok nagyrésze elhagyta házatáját, mert szűk, kicsi a föld. És mégsem tudja magát elhatározni, hogy az új útra lépjen. Ilyen kérdések foglalkoztatják: Vajon mi lesz az öregekkel a tsz-ben? A Sallai TSZ tagjai azon nyomban választ is adnak e kérdésre. »Nézd meg nálunk Spak Józsi bácsit. Idős ember már, nem tud dolgozni, de a tsz gondoskodik róla. Pénzjutalékot kap és terményjuttatásban részesül. A napokban is egy roskadásig megtöltött mcsi gabonát küldtek neki, még eladni is tud belőle. Nálunk áz öregeknek nem kell a templom- rjtóban koldulniok.« — Jó, ez mind nagyon szép — /étik közbe többen is az egyéniek közül, — de van itt egy másik kérdés is. Miként állunk a fegyelem dolgában a tsz-ben? Ügy hírlik, mindenki a saját feje után megy és úgy csinálja a munkát. — Igaz — felelik a tsz-tagok —, a saját feje és a józan esze után is kell menni nálunk az emberfiának. Ugyanis mindegyik munkacsapatnak és ezen belül a tagoknak meghatározott területet adnak ki művelésre. A dolgozók pedig egyénileg felelősek a megművelt területért. Ez saját érdekük is, mert nemcsak az első kapálást végzik ugyanott, hanem a többit is. — Emellett persze ott a vezetőség, az elnök, meg a brigádvezető, azok mondják meg napról napra, hogy mi a teendő. A felszólaló tsz-tagok nagyrésze még tíz esztendővel ezelőtt cselédként dolgozott. Éjjel nappal gürcöltek, mégsem volt látszatja munkájuknak. S ma ugyanezek a dolgozók, akik az emberi élet mélyéből indultak el, már a nagyüzemi gazdálkodás, a jobb élet útján járnak. Makkai János, a Törekvés TSZ tagja elmondotta: »Negyedik éve vagyok tsz-tag, s azóta érzem tulajdonképpen a magam gazdájának magamat. A tsz hatalmas táblái és gazdag termései az én földem is, az én termésem is. Büszke vagyok otthonomra. A ruházkodás ma már nem gond nálunk. Nemrégen vásároltam új tűzhelyet, 500 forintért káposztáshordót készíttettem, tehenet, jószágokat vettem és 46 libám is van. Jó bortermésre is számítunk, munkaegységenként legalább 1 liter bort kapunk. Ma már az egyéni gazdák így beszélnek rólunk — nézd csak, ezek a tsz- tagok új ruhában feszítenek, új kerékpárjuk van. — Kát ha még mindannyian tudnák, hogy csaknem minden tagunk otthonában új rádió szól, és fiataljaink nemrég vásároltak négy tangóharmonikát is, darabonként 1600 forintért.« Szórádi Ferenc, a Sallai TSZ- ből így kezdi hozzászólását: »Nem cserélnék egyetlen jómódú középparászttal sem. Az elmúlt gazdasági évben az elszámolás után 50 000 forint jövedelmem volt. Most pedig csak étolajat annyit kapok, hogy a kocsiutat is bekenhetném vele.« A beszélgetés végén a tsz- tagok meghívták az egyénieket: jöjjenek él, nézzék meg házuktá- ját, akár bejelentés nélkül is. Győződjenek meg, hogy s mint élnek a tsz-családok. Koncsik László egyénileg dolgozó paraszt azonban váratlanul így szólt: Nem megyek el, mivel már vendégeskedtem a Vörös Csillag TSZ-ben. Megnéztem ott minden sarkot, még a tepsibe is beleszagoltam. Éppen sült benn» egynéhány szép barna-piros csirke. Nem lehet rossz soruk azoknak, akik így élnek. Én már határoztam: családommal együtt tsz-tag leszek.« Vajon mit mutatott e tanulságos kis találkozó? Elsősorban azt, a jó eredmények nem beszélnek önmagukért, azokat ismertetni kell. Az egyénileg dolgozó parasztok egyrésze már most is kész a belépésre, csak el kell oszlatni kételyeiket. Végül pedig elsőfendű feladat La- josmizsén: a tsz-tagok folytassanak meggyőző népnevelő munkát, hiszen ők a saját példáikkal tudnak érvelni, ha ez így lesz, akkor sok, sok Iajosmizsei egyéni gazda- mindkét lábával a tsz útjára lép majd. — Rozs — flezőgii zd a sági taw f.csiiil» Védekezzünk az amerikai szövőlepke második rajzása« eilen Az amerikai szövőlepke második rajzása már augusztus elején megkezdődött. A Kártevő hernyóinak fejlődését a meleg augusztusi időjárás nagy mértékben elősegítette. Ezért hala- aéktálanui meg kell kezdeni a védekezést, meid így elejét tudjuk venni a szövőlepke jövőévi nagyobbatányú elterjedésének. Igen fontos, hogy erdei, gyümölcs- cs egyéb fákon, cserjéken, valamint szőlőkben á kártevők megjelenését figyeljük. Ha az ágak hegyén egykét levélre kiterjedő hernyófészkeket találunk, azonnal semmisítsük meg, vagyis gondosan égessük el a kártevők fészkét. Az elhúzódó rajzás miatt a hernyófészkek leszedését többször ismételjük meg. A munkához szükséges hernyózó ollókat bármelyik földművesszövetkezeti boltban be lehet szerezni. Amennyiben erős fertőzéssel állunk szemben, vegyi védekezést kell alkalmazni. Erre legjobban bevált szer a Holló 10, amelyből holdanként 80—150 dekát kell egy hektóliter vízben feloldani. A permetezést a her- rjyók megjelenésétől számított 3 hétén belül a legalkalmasabb elvégezni. A permetezöszert a községi, valamint városi tanácsok díjmentesen adják ki a dolgozó parasztok részére. A hernyók báboződásra vonulása idején kiegészítő védekezésként a fertőzött fák törzsére 50 centiméter szélességben és lű—12 centiméter vastagságban szalma- köteget csavarunk, akkor a hernyók itt találnak rejtekhelyét a báboződásra és ezt a köteget december elején elégethetjük. Feltétlenül szükséges, hogy a védekezést minden termelő elvégezze, mert aki hanyagságból elmulasztja, annál a községi tanács védekező brigádok útján, a termelő költségére hajtja végre. Suba Sándor, megyei növényvédelmi felügyelő. Mi a teendőnk a burgonyabogár elleni védekezésben Burgonyatermelésünk legveszedelmesebb kártevője a kolo- rádó bogár. Az idei kedvező időjárás folytán megyénk területén is találtak fertőzött burgonyatáblákat. Az eredményes védekezés .érdekében minden termelő köteles burgonya-, paradicsom-, paprikaültetvényeit a termés betakarításáig minden héten legalább egyszer átvizsgálni. Megyénk egész területén társadalmi úton is, megszervezik a burgonyabogár elleni védelmet. A védelem során 10—10 főből álló kereső brigádokat szerveznek. Amennyiben a keresés során bogarat, vagy fejlődési alakját megtalálják, a helyet azonnal feltűnő módon meg kell jelölni, és a bogarakat pet- róleumos üvegbe kell összegyűjteni. A szervezett brigádok augusztus 27 és szeptember 2 között közösen végzik e feladatot. Dolgozó parasztságunknak igen fontos feladata, hogy e munkában részt vegyen és megtalált fertőzött gócokat a községi, vagy városi tanácsoknál bejelentse. A védekezés további része állami feladat, amelyet a növényvédő állomás végez el. Milinkó István. INNEN—ONNAN — Solton szeptember 1-én fejezik be az ártézl kút felújítását újfajta fúró berendezéssel. Ezzel az újfajta berendezéssel 300 méter mély kutat is javíthatnak. — Az Érsekcsanádi Állami Gazdaság két dolgozóját az állami gazdaságok kiváló dolgozója jelvénnyel tüntették ki és 56 dolgozó pedig kiváló és eredményes munkájáért jutalomban részesült. Hírek fermelőszövclkezeteink éleiéből Termelőszövetkezetünkben, a llarkakötönyi Petőfi TSZ-ben, augusztus 19-én befejeztük a cséplést. 140 holdról 1415 mázsa kenyérgabonát takarítottunk be. A cséplőgéptől azonnal teljesítettük az állam iránti kötelezettségünket, a vetőmagot is elkészítettük és ezenfelül több, mint 7 kilogramm kenyérgabonát tud- i tunk osztani munkaegységenként. Minden tsz-tagnak busásan biztosítva van a fejadag. Deli Antal január óta dolgozik ötödmagával a csoportban, s előlegként 57 mázsa gabonát kapott. Lakk Sándor eddig 357 munkaegységet teljesített és 25 mázsa kenyérgabonát kapott, úgyszintén Hegedűs János is. De vannak oiyan tagok is, akik nem veszik ki részüket rendszeresen a közös munkából. Ezek az osztásnál is keveset kapnak. Rokolya Károly csak 11, Rékási István pedig 13 mázsa gabonát kapott. Az eddigi eredményeink azt bizonyítják, hogy a versenyben megelőztük a Vörös Csillag TSZ-t. Reméljük, hogy azért továbbra is versenyeznek velünk a betakarítás, az őszi vetés időbeni elvégzéséért, valamint az állatok átteleltetése és a takarmány- alap biztosítása érdekében. — (Locskay Dezső tsz-elnilk.) * A hartai Lenin TSZ asszonyai boldogok és megelégedettek, és nem is ok nélkül. Egész évben jól dolgoztak és szép jövedelemre tettek szert. Madácsi Mihály- né 10 gyermekes anya 250 munkaegységet szerzett. Ijúzából több, mint 17 mázsát, árpából 11, prémiumként pedig 5 mázsa gabonát kapott. Madácsiné férje is jól dolgozott és több, mint 40 mázsa gabonát szállított a kamrájába. A szalkszentmártoni Békéért TSZ-ben 20 mázsán felül kaptak gabonát a tagok. Az itt dolgozó asszonyok nemcsak tervezgetnek, hanem terveiket meg is valósítják. Eddig 7 rádiót, 8 kerékpárt és 6 tűzhelyet vásároltak. (Gál Gáborné.) A technika fejlesztése saját erőből Megyénk üzemeiben csak üdvözölhetjük a Vasas Szakszervezet Központi Vezetőségének döntését. Ez a munka verseny középpontjába állítja a technika fejlesztését. A technika fejlesztése nemcsak a vasasoknál fontos, hanem megyénk könnyű-, élelmiszer-, sőt helyiipari üzemeiben is. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha valami újat hozunk létre, s ezzel egy-egy gyártmány elkészítési idejét és költségét jelentősen csökkentjük. Üzemeink kommunistái, műszaki és fizikai dolgozói közül igen sokan az új kedvelői, ápolói és harcosai. De közöttük többen vannak, akik az üzem technikai fejlődését, egy-egy gyártmány olcsóbb előállítását csak egy módon képzelik cl: a beruházások növelésével. Mostani feladataink és a lehetőségek elsősorban arra utalnak, hogy saját erőnkből csökkentsük a gyártmányok önköltségét. Ehhez ad felmérhetetlen segítséget az űjítómozgalom. Az utóbbi hónapokban egyre több dolgozó közli új elgondolását az olcsóbb termeléssel kapcsolatban. A Kecskeméti Gépgyárban augusztus 25-ig 174 újítást fogadtak el. Ebbő! 172-őt bevezettek. Augusztusban 32 dolgozó nyújtott be életrevaló javaslatot. Tegnap délelőtt vitatta meg a gyár műszaki vezetősége, hogy a kisgépesítés- re szóló 28 javaslat közül melyiket vezesse be a termelés meggyorsítására. A Kinizsi Konzervgyárban 39 javaslatot jegyeztek az újítónaplóba. Ezek közül különösen kiemelkedik több olyan újítás, mely a kézi munkát gépi munkával kívánja felcserélni. Éppen ezért már elkészítették az uborka-, a gyümölcs- és zöldségmosógép rajzait és hozzákezdtek elkészítésükhöz. Rövidesen megoldják a szárított hagyma gépi szitálását is. A Kiskunfélegyházi Gépgyárban 50 javaslatot jegyeztek be az újítási naplóba. Ezek a ténylek mcgcáfolhatat- lanul igazolják, hogy legjobb műszaki és fizikai dolgozóink tudásuk legjavával szolgálják szocialista építésünket s teszik olcsóbbá, gazdaságosabbá a termelést. Hogy ez a munka még alaposabb és jobb legyen, üzemi pártszervezeteinknek is jobban be kell kapcsolódni ebbe a kezdeményezésbe. A javulás figyelembevételével szólnunk kell azonban azokról a jelenségekről, melyek akadályozzák a technikai színvonal gyors emelkedését. Ezek közé tartozik az újítások vontatott elbírálása é i bevezetése. Bár a törvény előírja. hogy nyolc nap után tárgyalni kell az újítást, de ezt legtöbb üzemünkben nem tartják be. A szokás az, hogy összegyűjtik, s a hó végén egyszerre értékelik. És éppen ezért van sok olyan dolgozó, aki nem adja be az újítást, hanem alkalmazza inkább munkájában. Ez a tény arra is utal, hogy ma még egyes üzemeink vezetői csak beszélnek, hogy támogatják az újítókat. De amikor cselekedni kell, nyűgnek érzik az újítással járó többletmunkát és elfeledkeznek igére« tűkről. Nem egy újítótól halljuk a jogos panaszt: elfogadták újításomat, de nem törődnek bevezetésével, tapasztalatcserére való átadásával. De más, furcsább eset is előfordul. Az egyik nap Komornyik Sándor, az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár kommunista dolgozója felkereste szerkesztőségünket és elpanaszolta, hogy egy igen életrevaló újítását, — amely egy munkaerő megtakarítást jelent — Radnai, a karbantartó részleg vezetője visszadobott azzal: — nem érdekli őt. Nem érdekli, hogy a vállalat naponta 30 forintot takaríthat meg ezzel az újítással. Szerencsére a vállalat igazgatója, Nagy László elvtárs is újító. Utasította az illetékeseket, hogy az újítást azonnal alkalmazzák. A Kinizsi Konzervgyár tapasztalatcserére átadta a hordók szállítását megkönnyítő kétkerekű tolókocsi-újítását. Fél év után Radnai karbantartás-vezető hanyagsága következtében nem alkalmazzák. A Kiskunhalasi Ea- romfifeldolgozó Vállalatnál Kiss Pál két évvel ezelőtti újítását (gőzös kopasztás) az ország minden baromfifeldolgozó vállalatánál alkalmazzák. Az őt megillető összeget azonban nem kapta meg két év óta a minisztérium jóvoltából. Szólni kell arról is, hogy egyes üzemünkben a műszakiak nem segítik eléggé a dolgozókat alap- gondolataik, elképzeléseik tökéletesítésénél. Néhol újító »trösztök« alakulnak. Ezek kisajátítják maguknak az újítómozgalmat s lehetetlenné teszik, hogy a dolgozók sokasága kapcsolódjon be e fontos mozgalomba. — Sajnos, az ilyen eseteket sokszor üzemi pártszervezeteink is ismerik, rrtég sem lépnek fel határozottan ellenük. Ha a technikai fejlesztésről szólunk, elsősorban arra gondolunk, hogy az újitómozgalomban kell rendet teremteni. Ebhez a munkához ad segítséget a Miniszter- tanács most megjelent rendelete, mely igen kedvezően befolyásolja az űjítómozgalom további alakulását. Ez persze nem helyettesítheti a politikai nevelő munkát, a műszaki propagandát. Nem elrejteni, hanem a nyilvánosság elé kell tárni azokat a módszereket, mely gazdaságosabbá teszi a termelést. Éppen ezért párt- szervezeteink követeljék meg* hogy az elfogadott újításokat vegyék be a technológiai utasításokba és küzdjenek azok hiánytalan végrehajtásáért. Nekünk az eddiginél több termékre van szükségünk. Csak így tudjuk az életszínvonalat emelni. Ezt pedig csak úgy oldhatjuk meg, ha üzemeinkben a termelés technikai színvonalát emeljük. Ha a napi, a havi, a negyedévi terv teljesítésének is az új eljárások gyors alkalmazása lesz az alapja. Nagy sikerrel szerepelt ut Állami Népi Együttes Bajáit Nagy művészi élményt hozott a bajaiaknak a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Állami Népi Együttes szereplése. A hír, hogy Baján fognak szerepelni, megmozgatta az egész járást és az előadásra kocsin, kerékpáron igyekeztek sokan a kora esti órákban. A műsor minden száma nagy sikert, felejthetetlen teljesítményt nyújtott. Igazi művészet volt, ami ezen az estén lenyűgözte a nézőt, a tanítónőképző szabadtéri színpadán. Melyik számukat emelhetnék ki. Nehéz a döntés, hiszen mindegyik egy-egy remeke a dal és tánc igaz, hamisíthatatlan művészetének. Ha az Érsekcsa- r.ádon gyűjtött népi motívumok táncba öntött gyöngyszemét említjük, az. énekkar ragyogó együttesét, bizony az elismerés alig talál dicséretre méltó szavakat. A taps, mely ferge- tegként ismétlődött minden szám után, talán ez lehet fokmérője az átütő sikernek. Nagy és megérdemelt sikert arattak. Nemcsak élményekben gazdag est volt, de jóleső érzéssel dobogtatta a szíveket. Egyéni dolgozó parasztokkal együtt szórakoztunk Az aratás és cséplés sikeres befejezése alkalmával ünnepi estet rendeztünk szövetkezetünkben. Ez alkalommal több egyéni dolgozó parasztot is meghívtunk. Az ünnepélyes vacsora után tánc volt. A tsz-tagok jókedve indokolt is volt, mert bőven került kenyérgabona szétosztásra. Miholovics György 30, Pinkovics Pál 20 mázsa gabonát, Elek Zsigmond 15 és Deli Antal pedig 13 mázsát adott cl szabadfelvásárlási áron az államnak. (Vidovics Matild könyvelő, Fel- söszeptiván, Vörös Csillag TSZ,)
