Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-30 / 203. szám

A kalocsai járásban tovább folyik a harc a tervteljesítésért A begyűjtést felülvizsgáló brigád ötödik és hatodik napján Szombaton és vasárnap válto­zatlan lendülettel folyt a járás­ban a begyűjtési munka. Ez alatt a két nap alatt újra több, mint 100 »ágon gabonát gyűjtöttek be a községek, s így mostmár az egész járás közel áll a tervtelje­sítéshez. Ezekben a napokban Bátyán is fokozott erővel láttak mun­kához. Előző számunkban meg­bíráltuk a tanács helytelen hoz­záállását a begyűjtéshez, s úgy látszik, használt a bírálat, meg a járási elvtársak segítsége, mert a gabonahátralékosok nagyrészét már felszámolták és az utóbbi két nap alatt Bátyán is nem ke­vesebb, mint 7 vagon gabona gyűlt be a Terményforgalmi Vállalat telephelyére. Dusnokról Császár Sándor elvtárs, a ta­nácselnök és Seregi Imre be­gyűjtési megbízott örömmel je­lentették a 18 és fél vagonos két napi eredményt. A sikeres mun­ka láttán további lelkesedéssel dolgoznak, hogy minél előbb je­lenthessék. hogy tervüket telje­sítették. Mostmár csak néhány vagon választja el őket ettől, de érzik, hogy ez továbbra is áldo­zatos, lelkes munkát kíván. Fajszon szintén több, mint 7 vagon volt a kétnapos begyűjtési eredmény, de ezen felül még mintegy 5 va- gonnyi gabona gyűlt be, amit még a Terményforgalmi Válla­lat átvevője nem tudott vételi­jegyezni. Itt is és a járás még jó- néhány községében, ha csak egy­két napra is, feltétlenül komo­lyabb segítséget kellene adni az adminisztratív munkához a Ter­ményforgalmi Vállalat vezetői­nek. Vasár na? Hajóson sem szünetelt az átvétel — en­nek köszönhető, hogy az elmúlt két napot 9 vagonos eredmény­nyel zárták. Ezzel a teljesít­ménnyel egyébként már elérték Kiskunmajsán vasárnap ren­dezték meg a környék termelő- szövetkezeteinek és egyéni gaz­dáinak terménykiállítását és állatbemutatóját. A gépállomás színjében megrendezett termény­kiállításra és a szomszédos vá­sártéren tartott állatbemutatás­ra 22 termelőszövetkezet és 100 egyéni gazda hozta el terményei­nek és állatállományának legja­vát. A jól sikerült kiállítás tö­megesen vonzotta az érdeklődő­ket. A nap folyamán mintegy 8000 látogató tekintette meg a kiskunmajsa- vidéki mezőgazdaság kiváló dokumentumait, A termelőszövetkezetek és egyéni gazdák a mezőgazdaság valamennyi ágában kiemelkedő eredményekről adtak számot. A bíráló bizottság és a látogatók egyöntetű elismerését váltotta ki tervük 100 százalékos teljesíté­sét is, csupán még mintegy 50 mázsányi készlet vételijegyzése van hátra. Ha ezzel elkészülnek, már tervük maradéktalan telje­sítéséről adhatnak számot és a község rövidesen megkapja a szabadpiacot is. A hatalmas, minden embert mozgósító munka tovább folyik és ez biztosítja, hogy a járás na­pokon belül teljesíti tervét. a pálmonostori -Keleti Fény« Termelőszövetkezet 10 má­zsa átlagtermésű búzája, a kiskunmajsai -Rákosi« TSZ nagy terméshozamú burgo­nyája, szőlője, Takó István csolyóspálosi egyéni gazda 20,80 mázsás rozstermése, Sánta János pctőfiszállási gazda gyönyörű őszibarack­ja, Varga István kiskunfél­egyházi kertész paradicsom- ja. Az elismerés a növénytermelés első díjaiban is kifejezésre ju­tott. Az állatbemutatón mintegy 200 szarvasmarha, ló, sertés és juh szerepelt. A szép küllemű, nagyhozamú állatok nagy tet­szést arattak a látogatók köré­ben. Hasonlóan jól sikerült mező- gazdasági kiállítást tartottak ezen a napon Kiskunhalason is. Nyolcezer látogató a kiskunmajsai mezőgazdasági kiállításon Hogyan készüljünk fel a szüretre ? Nagy gonddal és fáradsággal megtermelt szőlőtermésünk be­takarítása, a szüret előtt állunk. A termelőnek nem közömbös hogy ez hogyan történik. A nem megfelelő időben és rosszul vég­zett szüret esetén a gazdát vesz­teség éri; A SZÜRET ELŐKÉSZÍTÉSE kor a cefre nehezen, vagy egy­általán nem melegszik fel, ak­kor részleteiben felmelegitjük, hogy az erjesztés meginduljon. A must erjedése. A szőlő feldolgozásához, a must elhelyezéséhez, kezelésé­hez szükséges helyiségeket, fel­szereléseket a szüret megkezdé­se előtt jókarba hozzuk. A bor- házat, pincét át kell meszelni, a szüretelő edényeket tisztára mosni. Mindenekelőtt fontos, hogy a penészes, dohos, ecetes hordók rendbehozatalához hoz­zálássunk. Ilyen hordókba mus­tot, bort még az erjesztés ide­jéig sem szabad tenni. Gyengén dohos, penészes hordókat ki kell fenekelni, majd hideg vízzel, gyökérkefével jól átsúrolni. Majd visszafenekelés után szó- dás forró vízzel kell áztatni. Vé­gül tiszta vízzel kiöblítjük és hű­ként 2 cm hosszú, csepegős kén­szalagot égetünk el benne. Ha így sem válik a beteg hordó töl­tőképessé, akkor ezen csak a dongák gyalulásával lehet segí­teni. Ecetes hordóba ne töltsünk bort, mustot s azok megjavítá­sával sem kísérletezzünk, mert bizonytalan; A szüret idejének meg­állapítása. A 10 hold szőlőterülettel, vagy azon felül rendelkező termelők készítsenek szüretelési tervet. Jegyezzék fel a várható termést, a naponta leszedendő mennyisé­get, a fajták szüretelésének üte­mezését, stb. A borszőlő szedését teljes érett állapotban kell kezdeni, amikor a must cukortartalma eléri homoki borvidékünk táj­termő hely szerint a szőlőfajta többévi átlagát. Ez megyénkben átlag 17—18 cukorfok. Jobb mi­nőségű (pecsenye) bor készítése esetén a szüret kezdésének ide­jét 10—12 nappal hátrább tehet­jük. Fagykárosult szőlőkben, ahol másodtermés is mutatkozik, a termést két részben kell le­szedni. A termés szedése és válo­gatása. A szedést száraz, esőmentes Időben végezzük. Előtte próba­szüretet szoktak tartani. A táb­la különböző helyéről 15—20 kg termést kisajtolunk s ha a cu­korfok nem éri el a kívánt ered­ményt, a szürettel pár napot várunk. A szőlő szedését fajtánként végezzük s a mustot is külön hordókba töltjük. A vegyes ül- tetésű szőlőt egybe szedjük, a kék szőlőt minden esetben Külön szüreteljük és erjesztjük. (Ka­darka, oportó, othelló, burgundi stb.) A termés feldolgozása. A leszedett szőlőt 24 órán be­lül fel kell dolgozni. Kivétel a vörösbort adó kék szőlő, ame­lyet cefrézés után rendes körül­mények között háromszor 24 óráig cefrén kell tartani, hogy a szükséges vörös színt megkap­hassuk. Hűvös idő esetén, ami­Sertésekkel és kukoricával üzérkedőket tett ártalmatlanná a hatóság a bajai járásban. Keszt­helyi Zsigmond volt kereskedő és Hevér Lajos volt t hentes és ügynök befurakodtak a Buda­pest környéki termelőszövetke­zetekbe. Kis idő múlva »kiváló üzleti érzékükre« hivatkozva vállalkoztak a szövetkezetek ser­tésállományának vétel útján tör­ténő gyarapítására. A sertések­hez kukorica is kellett. Ennek felvásárlását is vállalták. Vásárlásaikra mindketten a bajai járás községeit szemelték ki. Hevér Lajos évekkel ezelőtt befurakodott a bácsszentgyörgyi Ságvári TSZ-be, így bácsszent­györgyi és garai ismeretségét igyekezett kihasználni. Keszthe­lyi Zsigmond pedig összekötte­tést talált Karagity Mátyás ga­rai lakossal, akit megbízott ku­korica és sertések vételével. Keszthelyi Zsigmond Herceg- szántón is megtalálta azt az egyént, — Nagy Józsefné sze­mélyében —, akit üzérkedésébe bevonhatott. Meg is kezdték vá­sárlásaikat. Ebből azonban ne­A legtöbb borhiba oka az er­jedéskor nem megfelelő hőmér­séklet. A fehérbor erjedéséhez a 15—16, a vörös boréhoz a 20 fok körüli hőmérséklet a legmegfe­lelőbb. Ha ezen alul van, akkor az erjesztő helyiséget fűteni kell, míg ha a 28 fokot megha­ladja, akkor viszont szellőztetni. A must erjedésének tökélete­sebb lefolyása s tisztább ízű bor érdekében mind több termelő fajélesztőt használ. Ezt a szüret megkezdése előtt 12 nappal a Szőlészeti Kutató Intézettől kell megrendelni, Budapest, Her­mann Ottó úton. Szellőztetéssel gondoskodjunk az erjedéskor keletkezett veszé­lyes gáz eltávolítására. Olyan helyiségbe, ahol a must erjedése még tart, csak égő gyertyával szabad bemenni. (Fáth.) kik és ügynökeiknek haszon nem mutatkozott. Ilyen csekélységen azonban nem akadtak fenn. Ju­talékelszámolásaikat, a vételi jegyeket meghamisították, hogy így mázsánként 20 forinttal drá­gíthassák a kukorica és sertések árát. Az összegen aztán egymás között osztozkodtak. Hevér La­jos a vásárolt sertések és kuko­rica szállítását, annak ellenére, hogy Garán vásárolta, úgy tün­tette fel a vételi jegyeken, hogy azok Bácsszentgyörgyröi valók, hogy ezzel a felszámított szállí­tási költséget indokolhassa. Karagity Mátyás maga is ked­vet kapott az önállósításra. A Keszthelyi Zsigmondtól kapott összeg egy részét megtartva, a bajai piacon saját számlájára 26 mázsa kukoricát és 1 mázsa bú­zát vásárolt, hogy azt Budapest­re szállítsa és ott áron felül ér­tékesíthesse. Az üzérkedőket azonban lelep­lezték. Hevér Lajost és Karagity Mátyást letartóztatták. A töb­biek ellen pedig az eljárás meg­indult. Kukorica- és sertésüzérkedőket lepleztek le a bajai járásban Áz őszi munkák küszöbén Itt-ott még cséplőgépek zúg­nak, de a határ képe és a naptár arra figyelmezteti a gondos gaz­dát, hogy lassan küszöbre érnek az őszi munkák. Talán az egész esztendőnek ez a legfontosabb s legnehezebb szakasza. Hiszen a téli »betakarodás« sokféle teen­dője között cgyidőben kell elvé­gezni a két legfontosabbat: a ka­pások betakarítását s az őszi ka Iászosok, a jövőévi kenyér mag­jának elvetését. Nagyobbrészt homokos terüle­tű, déli fekvésű megyénk dolgozó parasztsága évtizedes tapasztala­tokból tudja, hogy biztos, bő ka­lászostermést csak korai vetéssel lehet nyerni. Ezeket a tapaszta­latokat az utóbbi években egye­nesen törvénnyé avatták a ter­melőszövetkezetek, amelyek idei magas terméseredményeiket is — a gépi jó talajelőkészílést, meg­felelő trágyázást természetesen nem hagyva ki — az időben tör­tént vetésnek köszönhetik. Régi mondás megyénkben, hogy a rozsnak Kisasszony napjára, — azaz szeptember közepére — ki kell zöldülnie, akkor várható jó termes. Nos, ez nemcsak a tozs- ra vonatkozik. Az imrehegyi Bé­ke TSZ idén homokos területről 15,5 mázsás őszi árpát takarított le s ehhez döntően a korai vetés segítette. Állami gazdaságaink és terme­lőszövetkezeteink többségében már folynak az őszi vetés elő­készületei. A Bajai Állami Gaz­daságban a borsó- és lucernaföl­deket szántják, Garán több, mint 400 vető- és közel 100 hold mély­szántást végeztek eddig. Földjeink nedvesek. A betaka­rítás legnagyja: a burgonya, ré­pa, kukorica még távolabbi munka. Legfontosabb tehát, hogy a közbeeső időt, a most követ­kező napokat a szántásokra s a korai kalászosok vetésére fordít­suk. így nem torlódik össze a munka s a nagy betakarítás — a répaásás, kukoricatörés, bur­gonyaszedés — idején nem kel) százfelé kapkodni. Kapásaink az idén rekordter­mést ígérnek. A nagy termés be­takarításához pedig sokszorosan jobban szervezett munka, na­gyobb gondosság kell, hogy egyetlen mázsa sem vesszen kár­ba. A bajai Micsurin Termelőszö­vetkezet vezetősége — előrelátó gondossággal — úgy határozott, hogy a kapások betakarításakor nem várják meg, amíg az összes termés beérik, hanem a már be­takarításra alkalmas táblákon munkához latnak. Ezzel nemcsak a betakarítást teszik szervezetté, hanem elősegítik a helyes vetés­forgó lehetőségét s az őszí kalá­szosvetés sikerét. Elsősorban te­hát azokat a burgonyákat szed­jük fel, amelyek helyébe őszi árpa kerül, azt a kukoricatáblát törjük le elsőnek, amelybe búzái terveztünk. Gépállomásainknak oroszlán­rész jut az őszi nagy munkacsa­tában. A cséplés elhúzódása ter­mészetesen kihatott munkájukra De ügyesség, jó szervezés birto­kában gépállomásaink vezetői ennél nehezebb feladattal is megbirkóztak. A Kiskunhalasi Gépállomás traktorosai például már a cséplés alatt szántottak. A cséplőgépek meghajtására be­állított gépek éjjel talajelőkészi- tést végeztek. Számos gépállo­másunkon elhatározták, hogy a kapások betakarításában is gép­pel segítik a tsz-eket. A Császár­töltési Gépállomáson a műszaki vezetők burgonyaszedőgép min­tapéldányát készítették el. T5M> gépállomás kombájnt állít be 0 napraforgó levágására. Az Idő figyelmeztet: jó les? felkészülni, számbavenni a tcen dókét, felmérni az erőt, terveket készíteni s ahol már lehet, — cselekedni! Baja mintagazdái ismét példát mutattak Fut a hír házról házra a Baja-kiscsávolyi körzetben: Valcsik János és Világos István új termelőszövetkezet alakításán dolgo­zik. A belépési nyilatkozatot már alá is írták. Mi van ezen csodálkozni való? Hiszen a járásban mind több dolgozó paraszt teszi ugyanézt, erősödnek a tsz-ek, újak alakul­nak. Erre a hírre mégis különösképpen felfigyelt mindenki.: Valcsik János és Világos István a kerületrész, a város élenjáró gazdái, példamutatásukkal dűlőket, határrészeket mozgatnak meg; Evek múltak, a termelőszövetkezetek erősödtek, a tagok gazda­godtak, — de Valcsik János és Világos István kitartottak a kes­keny kis parcellák mellett. Most mégis?, a Többen maguktól, a gazdáktól kértek feleletet. Azok pedig csak annyit mondanak: figyeltek, tapasztaltak, meggyőződtek és határoztak. Együtt ülünk egy kis asztal mellett Világos István Tél utcai lakásán. Egy számadásról folyik a szó, amelyet magának készí­tett, — de más is tanulhat belőle. A számadás egyik mérlegén a maga négy hold földje, a beleölt tengernyi munkával s a megmaradó jövedelemmel, a másik serpenyőben a szövetkezeti munka, fejlett módszerek természetes eredménye: a ke­vesebb munkával megteremtett jobb élet. A legelevenebben azok a napok érlelték meg elhatározását amelyet a Vörös Fény TSZ tagjai között töltött. Úgy akart meg­ismerkedni a szövetkezeti élettel, munkaszervezéssel, a közösségi szellemmel, hogy egy teljes hétig maga is a szövetkezetben dol­gozott. Jó iskola volt, úgy mondja. Első társnak Valcsik János szegődött mellé Úgy tervezik, hogy túlsúlyban állattenyésztéssel foglalkozik az új szövetkezet. De a város közelsége szinte kínálja, hogy o konyhakertészetet és gyümölcstermesztést se hanyagolják el. Két holdon baromfifarmot akarnak létesíteni. A földek nagyrészét takarmánytermesztésre rendeznék be. — S egy újságlap szélére már rajzolja is az istállókat, a konyhakert ágyasait, a baromfi- nevelőt. A hír felkapta kettejük nevét, szándékát. S a kiscsávolyi gazdák, akik Valcsik Jánost és Világos Istvánt eddig is köve­tendő példának tekintették a gazdálkodásban — erre az útra is velük tartanak. Szivonya Gyula, Ilonkái Mátyás, Pákolic Gyula. Sárközi István s többen legalábbis így nyilatkoznak. Sokan tekintik meg a Révész Imre emlékkiállítást a kecskeméti múzeumban Augusztus 21-én, vasárnap nyílt meg a kecskeméti Katona József Múzeumban nagy realis­ta festőnk, Révész Imre alkotá­saiból összeállított képzőművé­szeti kiállítás. Révész hosszabb időn keresztül volt lakója a kecskeméti művésztelepnek. Ta- sítványai közül nem egy jelen­tős művésze ma felszabadult ha­zánknak. A kiállítás, bár nem a legismertebb alkotásain keresz­tül mutatja be a kiváló festő­művészt, mégis jellemző képét adja életművének. A múzeum három kiállítási termében, Ré­vész Imre festményei mellett megtalálhatók legismertebb ta­nítványainak alkotásai is. Eddig több, mint 1000 dolgozó látogatta meg a nagy érdeklő­désre számot tartó kiállítást, amely előreláthatólag szeptem­ber 15-én zárja kapuit,

Next

/
Thumbnails
Contents