Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-30 / 203. szám

Elkezdődtek a színpadi próbák a Katona iózsel Színházban . Újra benépesedett a kecs­keméti Katona József Színház színészbejárójának környéke. A próbák szüneteiben megtelnek a padok tréfálkozó, pihenő szí­nészekkel. Immár második hete nap, mint nap szorgos munká­val folynak a műszaki próbák és pénteken már elkezdődtek a színpadi próbák is. Sárközy György: »Szelistyei asszonyok« című nagyoperettjé­vel nyitja meg az idei évadot Kecskemét színháza. A színház­látogató közönség már ebben a darabban is megismerkedhet az ideszerződött uj színészek egynémelyikével. A darab Er- dödy Kálmán rendezésében ke­rül színpadra. Mátyás királyt Garics János alakítja, a szelis- lyei asszonyokat Gyólai Vik­toria, Vértes Nelly és a régebb­ről ismert, a Debreceni Csokonai Színházból ismét ideszerződött Szendrey Ilona személyesíti meg. Uj oldaláról mutatkozik be Oláh György, aki komikus, de ellenséges figurát kelt életre. A régiek közül Jánoky Sándor, Csajányi, György is színpadra lép. Mujkót, a király bolondját, a "Csárdáskirálynő« felejthe­tetlen Miskája, Erdődy Kálmán eleveníti meg. Először tapsol majd a kecs­keméti közönség a kitűnő jellem­színésznek, Pagonyi Nándornak, aki az összeesküvők fővezérét viszi színre. Kalló Mária most végezte el a Zeneművészeti Fő­iskolát. Gyólai Viktóriával fel­váltva szerepel. A Kecskemét legjobb zené­szeivel kibővített zenekart Wei­senbacher Sándor vezényli, aki Pécs után most mutatkozik be Kecskemét közönségének. A kó­cost is kiegészítik helyi éneke­sekkel, sőt egy népi tánccsopor­tot is estéről estére foglalkoztat­nak majd. Kiválasztása a napokban megtörténik. Az asztalosok, díszletesek már ieljes erővel dolgoznak a vado­natúj díszleteken; a jelmeztár a Mátyás-korabeli ruhákat hoz­za rendbe. Rendező, színész, kellékes lelkiismeretes munká­val készül az idei évad megnyi­tására, — hogy a nekünk oly hosszú nyári szünet után — Vége a nyári vakációnak, el­érkezett az iskolaév kezdete. A bajai iskolák kitatarozva, kicsi­nosítva várják a diáksereget. Az utcákon izgalomtól hevült diák­arcok, kezükben a most vásárolt füzetek, az új tankönyvek. A 30. számú papír- és írószer- boltba anyukával kis szőkehajű lányka lép be. Verácska most in­dul először iskolába. Anyuka tolltartók között válogat, Ve­rácska pedig az üvegszekrény­ben a radírokat veszi szemügy­re. — Anyu, radírt is vegyél. Anyuka mosolyog. — Még írni sem tudsz, minek még a radír. Sírásra görbül a kis száj és már szepegve mondja szemrehá­nyásképpen: — Tavaly a Péter sem tudott még írni és már volt radírja. Radír, tollhegy, tollszár kerül a tolltartóba. A színes írkatartó- ba füzetek. Kiskockás, vonalas, amire az első osztályban szük­ség van. Az üzletben az Irkák szép rendben sotakoznak, iskolane­mek szerint. Vonalzók összefűz­ve, egykor az iskola udvarán rendezett harcijátékok leendő A Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat dolgozói már egymás­után ötször nyerték el az él- üzemi címet. Az ötödik élüzemi cím elnyerése alkalmával Fo­dor János gépszedő, Sebők Ist­ván laptördelő, Baksa János kéziszedő, meg Sebők Mihályné könyvkötészeti dolgozó meg­kapta a szakma kiváló dolgozó­ja kitüntetést, méltó tolmácsolásban hozza színre a »Szelistyei asszo­nyok«-at. fegyverei. Egy nagyocska diák töltőtollak között válogat. Pár nap csupán és felcsendülnek az Iskolák folyosóin az órakezdetet jelentő csengők. Az Állami Könyvterjesztőben a középiskolások tankönyveit osztályonként csoportosították, így nem lehet tévedés, a tan­könyvek nem cserélődhetnek össze. Az általános iskolások úl tankönyvei is itt vannak már. Üj tankönyv lesz az idén a Ma­gyar Tudományos Akadémia ál­tal elfogadott helyesírás szabá­lyait ismertető tankönyv. Az új Alkotmánytan, a térképjelzó táblázat. A VI. általános iskola diákjainak tudását fogja gyara­pítani a kiegészítő Növénytan, a VII. osztályosokét a kiegészítő Állattan. A járás községeiben már künn vannak a tankönyvek. Milyen nagy könnyebbség ez a szülők­nek, hogy minden tankönyvet beszerezhetnek az iskolában. Pár nap csupán és itt az isko­laév kezdete. A nyári vakáció az erőgyűjtés ideje volt. Az iskolák szerető szívvel várják a diákse­reget, hogy gondos nevelésükkel felkészítsék őket az élet nagy feladataira. Ugyanakkor Szabó Dömötörné raktáros és Faragó Andor kö­tészeti csoportvezető neve mellé odakerült az a mondat, hogy a »könnyűipar kiváló dolgozója«. A vállalat jó hírnevének a növeléséhez jelentősen hozzájá­rul á vidéki telepek közül a ka­locsai, a félegyházi és a bajai nyomda. Az iskolaév küszöbén Nyomdász munkahősök OOO-OOOOOO-OOO-OOOOOOOO-OOOOOOOOOOOOOO'O'OOOOO-OOOOOO'OOOO-OOOO-OO-OOOOOOOOOOOOO' Sárgarépa, pelrezselyem, kukoricaszár... (Üzemi pillanatkép) at bájos kis­lány, egymást kergetve, hét-három épcsöfokot átugorva :zinte repül a Kiskun- halasi Baromfifeldol­gozó Vállalat ebédlőjé­be. — * Táncpróbára sietnek — jegyzik meg az öltözőbe igyekvő idősebb dolgozók■ Né­melyikük nem átalja hozzátenni: — bizony, mikor mi fiatalok vol­tunk, örültünk, ha lefekhettünk. Igaz, éj­félbe nyúlt akkor a munkaidő vége. A kultúrteremben néhány perccel ezután már együtt van a DISZ-tánecsoport. Tag­jai: Matus Manci, Vö­rös Rózsi, Ujfalusi Magdi, Farkas Joli, Tóth Évi, meg Harkai Manci. Mindannyian a munkában is a leg­jobbak közé tartoznak. A fiúk közül is már egy-kettő ideérkezett. .4 színpadon, a zongo­ra mellett Király bácsi mosolyog a kislá­nyokra. Az előtte lévő izéken ül az üzem tánctanára, Béres Er­zsébet, a tánccsoport tzeretett Erzsiké néni­je. Egy-két perc, s Er­zsiké néni intésére a kislányok felőlük ma­gukra a fehér blúzt és a különböző mintás izoknyát. — Figyelem — mond­ja Erzsiké néni. — A Tunyog-Matolcsi leány­lánc következik. Király bácsi ügyes kezeivel kicsalja a zongorából a egszebb dallamot és a íeanyok rákezdik: „Sárgarépa, petrezse­lyem, kukoricaszár, Jaj de kényes, jaj de rangos az ecsedi lány. Mint a tükör, úgy ragyog a vikszos csizmája ..." éneklik a kislányok. Közben igen ügyesen mutatják be ennek a táncnak szebbnél-szebb motívumait. Hibáztak! Megállnak, pihennek egy kicsit, s aztán újra kezdik. A hat fürgelábú, gyorsmozgású, vidám kislányt Farkas Júlia, meg László Judit, a táncfelelős, énekével segíti. Mire a tánc vé­géhez érnek, addigra a fiúk is megjönnek. Incselkedve nézik a leányokat. Azok meg vissza: jöttök ti még ma sorra — olvas­hatjuk a leányok te­kintetéből. S nem telik bele öt perc, Erzsiké néni így szól: — fiúk, készüljetek, a Sárközi párostánc következik. ÍVIÍQ a. fiúk fel- készülnek, s a leányok pihennek, ad­dig néhány szót vál­tunk Erzsiké nénivel. — Gazdagok vagyunk. A lányoknak három rend táncruhájuk van. Kettő a fiúknak. Igen szorgalmasak az én gyermekeim. Segíti is őket, a párt, meg a szakszervezet. Minden kérésünket teljesítik. —• Erzsiké néni, nem tudok táncolni, mert leestem a kocsi­ról — avatkozik .a be­szédbe Juhász Sanyi, ez a nyúlánktermetű, ifjú legényke. A le­ányok meghallják ezt és így szólnak hozzá: — most hagynál ben­nünket cserbe? Ez mégse járja — pereg a leányok nyelve. — Értsétek meg, fáj a lábam! — Sanyikám — fog­ják a szót a leányok most már kérővé. S ki tudna a kérő szó­nak ellentállni. Sanyi is így van ezzel. Pár pillanatig hallgat, az­tán megszólal: — Ha úgy gondoljátok, akkor megpróbálom. A leányok örülnek, Erzsiké néni pedig sze­rető pillantásaival kö­szönti Sanyit. Kezdődik az újabb, szédületes, gyersütemű tánc. Király bácsi bo­szorkányos gyorsaság­gal irányítja ujjait a fekete-fehér billentyű­kön. Először lassan, aztán mind gyorsab­ban dobbannak a lábak. Egyre jobban beletü- zesedmk a táncba, a fiúk, leányok. Nem is csoda, László Judit táncfelelős is köztük van, aki magával ra­gadja az egész csopor­tot. Pirulnak az arcok, a fiúk homloka gyön­gyözik, de a lendület­ből egy szemernyit sem engednek. Száll a dal, kifogyhatatlan a jókedv. L rzsike néninek 'L/ kell megállí­tani a sebesen táncoló fiatalokat. Nehezen, de azért abbahagyják a táncot, leülnek és be­szélgetnek. Jól esik a pihenés, mert még több próba lesz. A fiúk a lányoknak, és viszont mondják el, hogy melyiküknek mit kéne még tenni. Nincs olyan tagja a tánccso­portnak, aki ne ra- jongana a táncért. — Kezdjük, Erzsiké néni — kérlelik a gye­rekek tánctanárukat, s elkezdik lejteni a Bir- jáni üvegestánc motí­vumait. Még egy órát tart a táncpróba és aztán a fiatalok hazafelé veszik lépteiket. Amikor elha­ladnak a kultúrotthon előtt, vidám daluk: ,,Sárgarépa, petrezse- lyerrij 'kukoricaszár, Jaj, de kényes, jaj de rangos az ecsedi lány“ — felhallatszik a kul­túrterembe. Már csak hárman vannak a kultúrterem­ben. Király bácsi, László Judit, meg Er­zsiké néni. Király bácsi nem tudja megállni szó nélkül: — Hát ez is a gyár életéhez tarto­zik. Erzsiké néni, meg László Judit fejük bó- lintásával jelzik, hogy így van ez jól, így he­lyes ez, s így marad ez továbbra is nálunk. Venesz. Új vasúti Ifivonalak épülnek Kínában Még az idén átadják a forgalomnak a csining—ulanbatori új vasútvonalat. Ugyancsak teljes erővel folyik az építkezés a lan­csou—alma-atai vasútvonalon is. Ez a két vasútvonal nemcsak Északnyugat-Kín a és Belső-Mongólia Autonóm Terület gazdasági és kulturális fejlődése szempontjából, hanem az egész népgazda­ság számára rendkívül nagy jelentőségű. Nem kevésbé fontos az i*. hogy a két új vasútvonal hozzájárul Kína nemzetközi gazda­sági és kulturális kapcsolatainak megszilárdulásához. Épül Lancsou—Szinkiang vasútvonal. Az útépítők a vasát részére az alapmunkálatokat végzik. Északnyugat-Kína és Belső-Mongólia, Kína egész területének körülbelül 40 százalékát foglalja el, mindkettő hatalmas és gaz­dag terület. Olaj, vas, réz, kőszén és egyéb ásványi kincs lelőhe­lyek találhatók itt. A számtalan hegyszorosan keresztül ömlő lloangho a leggazdagabb vízienergia-forrás. A tágas sztyeppék állattenyésztésre alkalmasak, körülbelül hatmillió hektár szűzföld vár feltörésre. A felszabadulásig azonban ezeket a gazdag készleteket nem használták ki kellőképpen. A közlekedési utak hiánya még fo­kozta ezeknek a vidékeknek az elmaradottságát. így például Kangszu, Hszincsiang és Csinghaj tartományban, amelyek egész Kínának körülbelül egyharmadát képezik, egyáltalán nem voltak vasutak. A lancsou—alma-atai és a csining—ulanbatori vasútvonal mindenekelőtt elősegíti Északnyugat- és Belső-Mongólia ipara, elsősorban az olaj-, színes- és ritkafém- és a textilipar fejlődését. A két vasútvonal felépítése lehetővé teszi az állattenyésztés fej­lesztését, tervbe vettek bőr, tej, hús és egyéb állati terméket fel­dolgozó gyárak építését, amelyeknek termékeit az új vasútvona­lon az ország más vidékeire szállítják. Épül a paoki—csengtui vasútvonal. A földmérők és a tervező-i mérnökök egy csoportja útban az építkezés színhelye felé. Ugyancsak nagy szerepe lesz az új vasútvonalaknak a föld­művelés fejlesztésében is. Az itteni szűzföldeket művelés alá ve­szik, Hszincsiangban új gyapot- és búzatermesztő vidékek létesül­nek, Belső-Mongóliában és Kangszuban cukorrépát, lent és egyéb ipari növényeket termesztenek ínajd. Az itt termő rizs, búza, gya­pot, kobakosnövények, szőlő és egyéb termékek hozzájárulnak az ország többi vidékének ellátásához. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődésével gyarapodni fog ezek­nek a vidékeknek lakossága, új városok, telepek létesülnek majd. Északnyugat — ez a múltban elmaradott, gyéren lakott vidék virágzó területté változik. Vöröskereszles aktivált kitüntetése Megyénkben mindössze három vöröskeresztes aktívát tüntetett ki a Vöröskereszt megyei cso­portja. Lakiteleken az elmúlt héten ünnepi tanácsülés alkal­mával Móczár Róza tanítónő, a helyi csoport titkára megkapta a »Vöröskereszt kiváló dolgozó­ja« jelvényt és igazolványt. Jő szervező és adminisztrációs mun­káért Rémen Mátrai Lajosné, a helyi csoport titkára, Dávodon pedig Gréczi Lajosné gazdaság­felelős nyerte el a kitüntető cí­met.

Next

/
Thumbnails
Contents