Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-28 / 202. szám
Szemlélteit? esslcozoksi feéssílettek az 1955—56-os pártoktatási évre a kiskunfélegyházi járásban Az 1955—56-os pártoktatási év október közepén kezdődik, a propagandisták azonban már augusztus 15-én megkezdték a felkészülést. Az új oktatási évben * biztosítani kell a propaganda- munka színvonalának növelését, hogy ezáltal a párttagok a párt- szervezetek előtt álló feladatok megvalósításáért eredményesebben tudjanak harcolni. A kiskunfélegyházi járási pártbizottságon tartott propagandista konferencia eredményes volt. A konferenciáról Ne- ményi József, kiskunmajsai propagandista így ír: »Míg az elmúlt években a párt- és gazdasági vezetők szinte felmentve érezték magukat a propagandista munka végzése alól, ez évben mindannyian önként jelentkeztek és részt követeltek maguknak ebből munkából. Az értekezletre jellemző, hogy azon mindenki megjelent, a hozzászólásokból pedig kícsendült a komoly elhatározás, hogy a propagandamunka megjavításához hozzá akarnak járulni.« A propagandisták gondos kiválasztását mutatja az a tény, hogy túlnyomórészük öt- és háromhónapos pártiskolát, sőt né- hányan egy- és kétéves pártfőiskolát végeztek. Többnek egyetemi végzettsége van. A Politikai Iskola I. évfolyamának oktatását egyáltalán nem becsülik le. Csaba Gyula elvtárs például a múlt évben filozófiát tanult. Az új oktatási évben a petőfi- szállási Keleti Fény és Béke TSZ-ekben a Politikai Iskola I. évfolyamát fogja vezetni. Különösen a termelőszövetkezetekben induló pártoktatásra fektetnek nagy súlyt, ezért a járás összes függetlenített pártfunkcionáriusa a tsz-ekbe vállalt propaganda- munkát. A propagandamunka színvonalát azonban más módon is emelni kívánják. A járási párt- bizottság agit.-prop. osztálya felkérte a járási tanács népművelési osztályát szemléltető eszközök készítésére. A népművelési osztály dolgozói a különféle tananyagok szemléltetésére, főleg a járási adatok felhasználásával, igen szép, ízléses, színes grafikonokat, ábrákkal díszített illusztrációkat készítettek. Nagyon értékesek például a járás minden községéről elkészített grafikonok, melyek érzékeltetik a felszabadulás utáni gazdasági, kulturális, közlekedési, stb. téren elért fejlődést. A propagandisták és hallgatók csak rátekintenek a tablókra és könnyedén megállapíthatják, hogy például Kömpöc község földterületének megoszlása miként alakult az elmúlt tíz év alatt. 1945-ben néhány kulák kezén volt a föld 14,9 százaléka, 56,1 százaléka középparaszti, 24,9 százaléka kisparaszti föld volt. 1950-re, a középparasztoso- dás következtében, már 63,9 százalék a középparaszti birtok. A kisparasztok egy része középparaszttá lett, s így a kisparaszti föld területe 21,2 százalékra csökkent. A kulákkorlátozás folytán a kulákbirtok 14,9 százalékra apadt. 1955-re ismét változik a kép. Mindhárom rétegnél csökken a földterület aránya, egyben megjelenik az új tulajdonos. a termelőszövetkezet. A földmegoszlás most már így néz ki: tsz 4 százalék, középparaszt 63,2, kisparaszt 20,6, kulák 12,3 százalék. Pálmonostora kultúrgrafikonja a következő képet vetíti elénk: 1945-ben mozi nem volt. Most van és hetenként 300 néző látogatja az előadást. A könyvtár 200 darab könyvvel rendelkezett, most 500-zal. Nyolc pedagógus tanított az iskolákban, most 18. Nem volt napközi és óvoda, most 21 gyerek jár napközibe és 30 óvodába. Nem volt sportélet, most röplabda-, asztalitenisz- és kerékpár-sportnak hódol a község fiatalsága. A közlekedési tablóról megtudjuk, hogy Pálmo- nostorán 1945-ben 850 kerékpár volt, most 1350 van. Motorkerékpárja két embernek volt, most 17-nek van. Autóbuszjárat sem volt, most öt járat van naponta. Ugyanígy a járás termelőszövetkezeteinek fejlődését is feldolgozták. A tablók bemutatják, hogy a megalakulás óta évenként milyen eredményeket értek el. — Egyben érzékeltetik a Nagy Imre-féle 20 hónapos jobboldali politika káros kihatásait is. A grafikonok két példányban készülnek. Az egyik példány a járási pártoktatók házába kerül, ahol a propagandisták készülnek az oktatásra, a másik az illető községbe, ahol a hallgatók használják fel a tanuláshoz. Készülnek már a grafikonok a járás és város ipari fejlődéséről is. Évközben pedig folyamatosan készítik el, a tananyagok szerint, a szükséges tablókat. Járási vonatkozásban gyűjtenek például adatokat a magyar munkásmozgalom múltjával kapcsolatban. A kiskunfélegyházi járási pártbizottság agit.-prop. osztályának a kezdeményezése igen helyes. Alkalmas arra, hogy nagymértékben növelje a propaganda- munka színvonalát. Helyes lenne, ha a többi járási pártbizottságok is, ezt a példát követve, a, még hátralévő időben hasonló módon segítenék a propagandisták munkáját, ezzel növelnék a jövő évi pártoktatás színvonalát. Hogyan lehetne olcsóbbá tenni az építkezést ? ennek az oka7 Erre a legalaposabb választ a dolgozók adták meg. Ezek a nemrég lefolyt értekezleteken igen sokoldalúan tárták a gazdaságvezetés elé munkájuk hiányosságait. A szervezetlenség meg mindig otthonos A Bácskiskunmegyei Építőipari Vállalat arról ismeretes megyénkben, hogy a tervét nem teljesíti. Júliusban is csak 34,7 százalék tervteljesítést értek el önkéntelenül is felvetődik: mi A Kinizsi Konzervgyár építkezésén szorgoskodó egyik szakmunkás elmondotta, hogy az állványozókat akkor vitték el, amikor még a szerződött munkát nem végezték el. De ahová irányították őket, ott még nem tudtak dolgozni munkaterület hiányában. Céró József, szakszervezeti b.izalmi úgy vélekedik, hogy az egyösszegű utalványozás előfeltételeinek a megteremtéséről még csak beszélünk. Pedig ennek igen nagy jelentősége van a gazdaságos építkezésnél. Alkalmazását gátolja az, hogy a gazdaságvezetés a vállalt kötelezettségét nem teljesíti, nem biztosít megfelelő anyagot, stb. Nem is csodálkozhatunk — folytatta, — ha úgy vélekednek rólunk: — »az ígéret följe vagyunk«. Kiss Sándor elmondotta, hogy ők drótfonalhálót készítenek. A fonógépen újítást alkalmaztak, melynek segítségével az egy hétre kiadott munkát három nap alatt el tudják végezni. Az újítást kénytelenek mellőzni, mert nincs megfelelő dróthuzal. Müller Róbert, főmérnök erre az észrevételre így válaszolt: — Amennyiben anyagot tudunk biztosítani, az újítást alkalmazni kell. Talán így helyesebb volna: az újítást alkalmazni kell, anyagról gondoskodunk. Mezősi Mihály a kiadott tervek pontatlanságáról szólt. Ezek gátolják az ütemes munkát. Werner Ferencnek olyan tapasztalatai voltak, hogy olyan építkezésre nagyobb mennyiségű anyagot szállítanak, amely már a befejezéshez közeledik. Igen sokan megemlítették, hogy a keresztfuvar megdrágítja az épületek költségeit, növeli az anyagfelhasználást, a munkabérköltségeket. fc tapasztalatok birtokában szerdán a vállalat gazdaság- vezetése a pártszervezettel egyetértésben összegezték a dolgozók javaslatait és ennek alapján meghatározták a hibák kijavításának módját. Ez többé- Kevésbé eléggé alapos. Hiányossága a most készülő műszínt- tervnek, hogy a kerésztfuvarok megszüntetését csak óhajnak, nem pedig feladatnak tekintik. A megbeszélésen vita folyt a gépesítésről is. Gépkihaeználás, gépesítés Júliusban 41 ezer forintot fizetett ki a vállalat a gépek használatáért. Ennek ellenére a gép-' kihasználás nem mondható jónak. Erről azonban igen keveset beszéltek, s nem is született határozat a gépkihasználás maximumának eléréséről. Ennél több szó esett újabb gépek beállításáról. Budapesten például az Erzsébet királyné úti 2-es építkezésnél alkalmazzák majd a komplex gépesítést. Még egy darut szerelnek kocsira, hogy ezzel is meggyorsítsák az előregyártott elemek kirakását a vagonból. Majtány Béla szárítógépre tett javaslatát elfogadták, de csak a jövő évben valósítják meg. A dolgozók eddigi javaslatainak egy részét a gazdaságvezetés helyesen beépítette a műszaki intézkedések tervébe. Ez a terv még hiányos. Éppen ezért a vállalatvezetés újból a dolgozók elé tárja. A pártszervezet feladata, hogy az új javaslatokat s a régebbieket is felhasználja, s követelje meg azok hasznosítását, bejelölését a műszaki intézkedések tervébe. Csak így gyorsul meg majd az építkezés, lesz olcsóbb, gazdaságosabb. rt Ot óra helyett — 20 perc alatt tó munkaidő után ketyegett már a zsebóra Dobák László *t asztalán, a Kiskunfélegyházi Gépgyár normairodájában. Gazdája valami általa készített műszaki rajz fölé hajolva dalt dudorászott. Soi'ány arcán meo-meghúzódott egy vonás, ami időnként derűs mosolygásba fxm.zódött ki és elöntötte az egész arcát, mint tavasszal a napfény a határt. — Mii csinálsz te itt ilyen későn, Dobák elvtárs? — nyitotta rá az ajtót Kelemen főművezető. Dobák elvtárs egész testével feléje fordult és fontoskodva magyarázott neki. — Értem — nyugodott bele a kommunista főművezető, majd tovább folytatta: — Szóval a szalagfűrészgéphez akarsz beállítószerkezetet — hajolt most már ó is a rajz fölé. — Azt. ti zután sűrűn találkozott a két kommunista műszaki ember. Egyszer az egyiknek, máskor a másiknak támadt valami új módosító ötlete. Hogy hogynem, egy másik főművezető is megtudta a dolgot, mégpedig a Drozdik szaktárs. — Ügyes az ötletetek, koma — mondta Dobák Lászlónak az ebédlőben, de nagyon rágjátok amit csináltok, mert legalább tíz javaslat érkezik be ezzel kapcsolatban, hisz jól tudjátok, nagy probléma ez az üzemben. — Segíts te is, Drozdik szakil — kérte a fiatal kommunista Drozdik szaktársat — a te javaslataid mindig aranyat érnek. Azon a napon a munkaidő után, már hárman dugták össze a fejüket. Köztük volt Drozdik elvtárs is. De így ment ez még jónéhány délután. Amikor elkészítették a tervet, átadták az újítási megbízottnak. Kapott az többet is. Ott volt a Besze Ist- vánéké, a Novák Béláéké, a Feketééké, meg még egy jópár, és ezek mind azzal a témával foglalkoztak; amelyikkel a Dobákék újítása. A z üzem szinte napokig lázban égett. Mindenki az újitások** ról beszélt. Valótlan hírek is lábrakaptak. Egyesek »egész bizonyos forrásból« hallották, hogy a Feketééké válik be a legjobban. Mások a Besze-féle javaslatot istenítették. No, a sok össze-visszabeszédnek a döntő bizottság döntése rakott pontot a végére. Besze Mihály, a gyár főmérnöke parolázotl legelsőbb Dobák ívtárssal. — Fogjanak hozzá, elvtárs, a beállítókészülék elkészítéséhez — mondotta. — az önök elgondolása lett a legtalpraesettebb valamennyi közül. A három ember neki is látott a munkának. A napokban jelentették, hogy elkészült a szerkezet, amelyet tetőtől talpig hulladékanyagból állítottak össze. á sütörtök reggel átment a gyárban a köztudatba, hogy tegnap este kipróbálták a szerkezetet és kitűnően működött. Nagy Lászlót, — aki a próbán ott volt, egyébként az üzem mecsa, — szinte kapkodták magukhoz az emberek. — Nagy elvtárs! Igaz az, hogy 20 perc alatt vág ki egy sörtankvéget a gép? — Igaz! — Maga látta? — Láttam! Tresz Ferenc és munkatársa sem állhatta szó nélkül, ök Is hallottak erről valami hihetetlennek tűnő dolgot, hát nem voltak rest, egyenest a Dobák Lászlótól érdeklődtek. — Mennyi idő alatt vág ki egy sörtankvéget a gép, Dobák szaki? — Húsz perc. — Nem viccel? — kérdezték. Hisz ez lehetetlen! — Miért? — Azért — felelték azok szinte egyszerre, — mert eddig háromszáz perc alatt sikerült kifűrészelni egyet, kézzel. — Tudom, — felelte Dobák elvtárs határozottan, — hisz azért készítettük el a szerkezetet, hogy ne vegyen igénybe annyi időt. /t két munkás tovább kérdezett. ** — No és? Kik dolgoznak majd ezután azzal a géppel? — Maguk — hangzott a velős válasz. — Hisz eddig is maguk fűrészelték a végeket, nem? Tresz elvtársék nem tudtak tovább kérdezni. Olyan jól esett nekik minden kérdésre adott válasz, mint a szomjazó földnek az eső. Csak amikor Dobák László elment, akkor ocsúdott fel Tresz elvtárs, hogy a munkatársa is hasonló állapotban van. — Ügyes emberek ezek a kommunisták — mondta a társa felé fordulva. — Azok — bizonyította a másik, — szinte még mindig nem akarom elhinni, hogy ennyire meg tudták könnyíteni ezt a munkát. — No, meg az idő — folytatta a másik, — ami megtérül. Aranyat ér! — Bizony! íme, így törik a fejüket a Félegyházi Gépgyár kommunistái, s így eszelnek ki mindig valami olyan hasznos dolgot, ami elö- reiendíti az üzem technikájának fejlődését és elősegíti a gyártmányok olcsóbb és jobb elkészítését. — Eszik — A Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárának fiataljai készülnek a bányásznapra A Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárának dolgozói a jó munka új eredményeivel készülnek a bányászok ünnepére. A gyár munkásai csaknem 500 felajánlást tettek a bányásznapra. Ezeknek értelmében határidő előtt és terven felül több és jobb felszereléssel segítik a bányászok munkáját. Különösen élénken tevékenykednek a fiatalok, akik máris számos jó eredménnyel büszkélkednek. Kalmár Ferenc alapszervi DISZ-titkár munkacsapata két héttel a határidő előtt három táwezetákoszlopc: készített az Inotai Erőmű része ve. Patyi Sándor ifjúsági mur kacsapata terven felül távvez*. ■ tékhez szükséges öt vasszerkezetet készített ugyancsak az ü;- erőműnek. A Kristóf-csoport nyolc különféle bányászati berendezéshez szükséges alkatrész elkészítését vállalta határidő előtt, illetve terven felül. Szeptember első felében a gyárban újítási hetet tartanak. Már eddig többtízezer forint értékű újítási javaslat érkezett be. Mi újság a Kecskeméti Gépgyárban ? Megalakult az első DISZ-fia- talokból álló öntőbrigád. A brigád 14 tagból áll. Vezetőjük Virágh Feri bácsi, a volt mesterük. Tegnap 25 javaslatot nyújtottak be a műszaki és fizikai dolgozók a termelés technikai színvonala emelésének elősegíté- 'ére. A javaslattevők közül 15 fizikai, 10 műszaki és adminisztratív dolgozó. * Egyiptomnak készülő kilencféle mosogatóból eddig naponta 22—23-at készítettek. Tegnap Rózsi György 25 mosogatót készített. * Tegnap egy vagon fürdőkádat indítottak útba Norvégiába. i í jíajta tartósított, kocsonyás gyümölcs Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár szugátúzemében munkálkodó szakemberek eredményesen kísérleteznek egy újfajta, Magyarországon eddig még nem gyártott árucikkel, a kocsonyás gyümölccsel. Az új készítmény — kocsonyás közegben tartósított vélj esgyümölcs rendkívül ízletes, a cukrásziparban, háztartásokban nagy változatossággal felhasználható és önmagáoan is kitűnő csemege. Emellett előállítása semmivel sem költségesebb. mint az eddigi gyümölcsgyártmányoké. Ha a kísérletek a szükséges előkészületekkel együtt befejeződtek, a kereskedelem megrendelése alapján megkezdik a ko- csonyagyümölcs gyártását.
